Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-24 / 120. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Május 24., szombat Sikeres próbaper a kamatért (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyaláson az államot a Pénzügyminiszté­rium jogi osztálya képviselte. Csak érdekes­ségként: a tavaly tavaszi parlamenti választá­sok előtt ár. Tóth József tiszanánai polgár- mester, MDF-Fidesz képviselőjelölt közre­működésével lett volna lehetőség a peren kí­vüli egyezségre, ám ebbe Galvácsné nem ment bele. A próbaperben első fokon, tavaly június­ban Galvács Sándoménak adott igazat a PKKB. Kötelezte az államot, hogy 1994. április 26-tól évi 20 százalékos kamattal visszamenő­kén várni a pénzintézet ellen még mindig zaj­ló felszámolási eljárás végét, addig nem tudni, a felszámolásból mennyi pénz folyik be. A fel­függesztés megszüntetése érdekében a káro­sult jogi képviselője kérelmet nyújtott be, s a 2003. február 26-ra kitűzött tárgyaláson a bí­róság minimális módosítással helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Annyi változott, hogy 2001. december 31-ig évi 20 százalékos kamat jár, onnantól a kifizetés napjáig 11 százalék. Galvácsné a segítők között megemlítette dr. Lukács Tamás (KDNP) volt honatya ne­vét, aki az alaptőke megtérítésekor támogatta a károsultakat. Galvácsné megkereste a me­gyei közgyűlés elnökét, Sós Tamás (MSZP) parla­menti képviselőt is, aki a pénzügyminiszterhez for­dult. László Csaba válasz­leveléből kitűnik: ha a pró­baper a károsult győzel­mével végződik, az a tárca számára is „új helyzetet” teremt, vagyis nyil­vánvalóvá válik, hogy a többi érintett is jogo­sult a pénzre. Az átányi hölgy elmondta: an­nak idején nagyon bíztak az emberek a helyi Nem bízott már a sikerben a másik két érintett, Lacházi Károlyné és Ötvös Ká­roly sem, akik most megközelítőleg 300-300 ezer forintra számíthatnak. Ennyi év után nem is lehet felfogni, hogy mindez igaz — mondták. takarékszövetkezetek, kirendeltségek vezető­iben, s pont bennük kellett csalódniuk. Ha a károsultak „nem mennek utána”, biztosan el­vész a pénzük. Most tíz évbe tellett, hogy a jo­gos követelést az állam kifizesse. Galvácsné csak azért csinálta végig, mert segítője, Kiss András halálos ágyán megígérte: addig megy, amíg meg nem lesz a pénz. __________________________________®ü A teendőkről Galvácsné minden érintettnek levelet küldött egy kitöltésre váró meghatalmazással. Ezek birtokában egyeztethet a mi­nisztériummal és a betétbiztosítási alappal a jogi képviselő, a gyöngyösi Szabó és Társa ügyvédi iroda. leg fizesse meg az egykori takarékbetét kama­tait. A tárca fellebbezett, s az ügy a Fővárosi Bíróság elé került. Ott 2002 novemberében elő­ször felfüggesztették a pert, mondván, meg Marihuánával buktak le Ferde torony Bélapátfalva A robbantásra előkészített utolsó siló nem várta meg a „halálos lö­vést”. Király Károly, a szociális ott­hon igazgatója úgy értesült, hogy ezt a jövő hétre tervezték. De teg­nap késő délután a torony önszán­tából megindult a már elesett tár­sai után. Az értesítés pillanatában úgy hajolt a közút felé, mint a pi­sai ferde torony. A hétvégi munka­szünet miatt hétfőig érdemben aligha hajtják végre rajta a halálos ítéletet. A vasszerkezete miatt re­mélhetően balesetet sem okoz majd. Király Károly mégis riasztot­ta a rendőrséget, ahol megnyug- tatták: biztosítják a közutat, iné-zii (Folytatás az 1. oldalról) Az elsőrendű vádlott, a 20 éves J. G. szállította az anyagot a többiek­nek. A rendőrségen tett vallomása szerint először másfél éve Egerben kóstolta meg a kábítószert, majd nemrég egy budapesti szórakozó­helyen egy ismeretlen férfitől vásá­rolt öt grammot, grammonként ezerötszáz forintért. Ezt 2500 fo­rintjával adta tovább volt osztály­társainak és ismerőseinek, oly mó­don, hogy az öt porcióból hatot ké­szített. A későbbiekben alkalman­ként többször is ellátta a társasá­got a szerrel. Az átadóhely leg­többször a kastélykerti kiserdő, il­letve az egyik középiskola közelé­ben található, éjjel-nappal nyitva tartó szórakozóhely volt. A mari­huánát különféle helyeken - a vas­útállomáson, illetve valamelyikük otthonában - szívták el. A védelem szerint a vádlottak cselekedeteiket az életkezdés ne­hézségei miatt követték el, ezért tettük ebből a szempontból is mérlegelendő. Egy esetleges pénz- büntetés nem őket, hanem a java­részt alacsony jövedelmű szülei­ket sújtaná. Az ügyész viszont úgy nyilatkozott, hogy a legsúlyosabb megítélés alá eső J. G. és egyik tár­sa esetében indokolt lenne az em­lített szankció. Dr. Nádas Katalin bíró büntető­tanácsa a vádlottakat bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés vétségében, ezért J. G.-t hat hóna­pi fogházbüntetésre ítélte, ám an­nak végrehajtását egy évre felfüg­gesztette, egyben előzetesen men­tesítette őt a büntetett előélet hátrá­nyai alól. A többieket egy évre pró­bára bocsátotta, kivéve a harmad­rendű M. G.-t, akit korábban már szankcionáltak hasonló módon. Őt két évre bocsátották próbára, s elrendelték a pártfogói felügyeletét. J. G. a bírósági döntés hallatán háromnapi nyilatkozattételi időt kért, a többiek tudomásul vették az ítéletet. m o.) A ravaszdi kérdés és a „leleplezés” Eger Részlet a Roma Sajtóközpontnak (RSK) az egri Markhot Ferenc Kórház második emeleti szülé­szetén készített rejtett kamerás felvételéből: „Álkismama, fehér bőrű kollé­gánk érdeklődik, hogy milyen kö­rülmények várnának rá, ha itt szeretne szülni. RSK: - Kik lesznek a szobatár­saim, lehet-e tudni? Ápolónő: - Mire gondol? Flogy kisebbség vagy nem kisebbség? RSK: - Igén. Ápolónő: - Van kijelölt kórter­mük az ő számukra, úgyhogy egy­be nem nagyon szoktuk. (...) Ok maguk között érzik jól magukat, úgyhogy mi ezt érezzük, hogy kit ne hozzunk kellemetlen helyzet­be, amíg bent van. Semmi problé­ma nincs ebből. RSK: - Tehát van elkülönített szobájuk? Ápolónő: - Igen.” Ennyi az idézet, amely azt hi­vatott bizonyítani, hogy faji meg­különböztetés történik az egri kórház szülészetén. Érdemes eltűnődni azon, hogy egy ilyen direkt, érzékelhe­tően előítéletes kérdésre mit kel­lett volna felelnie az ápolónő­nek. Nem gyaníthatta-e azt: a kérdező azért firtatja, hogy ki mellett fekszik majd a szülést követően, mert nem kíván ro­mák közé kerülni? Ilyen kérdést sosem tenne fel az, akinek min­den ember egyforma. Mi törté­nik, ha az ápolónő kijelenti: nem tesznek különbséget az asz- szonyok között származásuk alapján? Nem ugrasztja-e meg ezzel a válasszal az előítéletes pácienst? A nővérnek erre is ügyelnie kell, mert az intéz­mény a betegek után kapja a té­rítést a társadalombiztosítótól. A Roma Sajtóközpont nem arra volt kíváncsi, hogy az orvosi keze­lés során megkülönböztetik-e az asszonyokat? Pedig a szülészeten minden asszony egyformán szen­ved - legyen „fehér” vagy „roma” -, amikor vajúdik. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szociális re­ferense, Iványi Klára lapunk kér­désére elmondta: tavaly nyáron kaptak egy bejelentést arról, hogy Egerben külön kórterembe kerül­nek a romák. Az iroda munkatár­sai kísérletet tettek arra, hogy tény­feltárást végezzenek a szülészeten, de nem jártak eredménnyel. Volt olyan szoba, ahol csak romák fe­küdtek, és volt olyan is, amelyben vegyesen. Ellátogattak a panaszt tevő kismama falujába, s ott több roma asszonnyal is beszélgettek. Hatvan százalékuk arról számolt be, hogy csak romák voltak a kór­teremben, amikor ők szültek, a többiek pedig azt állították, hogy vegyes szobában töltötték a lába­dozás idejét. A NEKI továbbította a panaszt a kisebbségi ombudsmanhoz az­zal a kéréssel, hogy indítsa el a tényfeltárást. Az állampolgári jo­gok biztosának ugyancsak nem voltak eszközei arra, hogy a diszk­rimináció tényét megállapíthas­sa. Ezért felkérte a szaktárcát, hogy indítsanak vizsgálatot. Iványi Klára megjegyezte, hogy a roma kismamák elsősorban nem az elhelyezést kifogásolták, ha­nem például azt, hogy egyes orvo­sok, nővérek letegezték őket. A NEKI bízik benne, hogy a kérdés­ben elindul egy szakmai párbe­széd. NÉGYESSY ZITA SZUROMI RITA Ti kedves harmincasok Lehet, hogy furcsának tűnik, de hozzá­tok írok most a gyermeknapon, ti kedves harmincasok. Hogy mi közötök, közünk a gyermeknaphoz? Nagyon is sok. Gyermekeink nevetésében újra átélhetjük azoknak a gondtalan éveknek a boldogságát, amelyre oly só- váran tekintünk vissza, vagy szüléink arcába nézve újra gyer­meknek érezhetjük magunkat. Tudjátok, nem is volt olyan régen, amikor még mi kapasz­kodtunk anyánk kezébe, félve, hogy hirtelen eltűnik mellőlünk, és mi védtelenek leszünk. Aztán múltak az évek, és egyszer csak azt éreztük, a mi kezünktől várnak biztonságot. Emlékez­tek? Nem is olyan régen másmilyen volt ez a világ. A mi vilá­gunk. A napokban egy osztályban meséltem: a mi gyermekko­runkban hétfőnként még nem volt adás a tévében, a legkedve­sebb szórakozásunk a szombat esti Cicavízió volt. A gyerekek néztek rám, és láttam, ők már elképzelni sem tudják, milyen volt a fekete képernyő akkor, ott, hétfőnként este a sarokban. Meséltem nekik az iskolatévék adásairól, Öveges professzor fi­zikaleckéiről, vagy a kémiai kísérletek sugárzó szépségéről. Szerintem sokan el sem hitték, hogy mi ezeken nőttünk fel, és baj volt az, ha valaki épp hétfőn lett beteg, mert akkor még az iskolatévé is néma volt. Szóltam nekik az orsós magnókról is. Tudjátok, azokról, amelyeket énekóra előtt ketten cipeltünk a tanáriból a terembe. Ők azt mondták: most CD-nek hívják őket, és pehelykönnyűek. Gyermeknap van, s megállva a rohanásban egy pár pilla­natra, tán jut arra időnk, hogy felidézzük nagyanyáink, anyá­ink és saját magunk múltját. Talán arra is jut pár pillanat, hogy a most ünnepeitekre jobban odafigyeljünk. Hogy egyszer, ne­tán épp ezen a napon, mesélhessünk a mi gyermekéveinkről. Hiszem ugyanis, hogy ez a nap nem egyedül a gyermekeké, hanem minden emberé, aki képes még önmagában felidézni azt a múltat, amely a hétköznapokban is összeköti a sok év ál­tal elválasztott korosztályokat. Litvánok vendégségben Eger Tegnap a megyeszékhelyre érke­zett az a litván delegáció, amely­nek nyolc tagja a Miniszterelnöki Hivatal meghívására érkezett ha­zánkba. A köldöttséget dr. Törőcsik Miklós, a város alpolgármestere fogadta, majd a Bajcsy-Zsilinszky utcai Civilházban a helyi kisebb­ségi önkormányzatok elnökeivel találkoztak. A cigány, a lengyel, a görög kisebbség vezetői egyebek mellett arról tájékoztatták a ven­dégeket, hogy milyen módon működnek a települési önkor­mányzat mellett, s milyen prog­ramokat szerveznek nemzeti identitásuk megőrzése érdeké­ben. A litván delegátusok ezt köve­tően a város nevezetességeivel is­merkedtek. ■ A kistérség kistestvérei Eger kistérség Miként a kisbabák érkezéséről is képes híradást kapnak a rokonok, úgy az egri kistérséghez csatlakozó dél-borsodi falvakról is olvashatunk már az Eger és környékét bemutató, napokban megjelem turisztikai ki- adványban.A színes fotókkal il­lusztrált füzetben Bogácsot, Bükkzsércet, Cserépfalut, Cserép- váralját és Szomolyát is megtalál­juk. A falvak történetének rövid is­mertetőjén túl megtudhatjuk, mi az a plusz, amit ezek a települések kínálnak a vándoroknak. Mi az, amiért el kell oda látogatnunk. Bogács nevezetes fürdőjével, ri- olittufába vájt pincéiben érlelt bo­raival, Bükkzsérc csendességével, tiszta, egészséges, jó levegőjével vonzza a nagyvárosok forgatagá­ból menekülő, igazi pihenésre vágyókat. Cserépfalu az Odor várromot és a csodálatos Hór völ­gyét ajánlja a kirándulóknak. Cserépváralja önkormányzata if­júsági tábort működtet, Szomolya pedig kihagyhatatlan célpont a cseresznyeérés idején, de az év bármely szakában von­zóak a kaptárkövek és a süveg formájú riolittufa kúpok. Az Eger Kistérségi Társulás ál­tal megrendelt kiadvány hasznos információkkal, Internet-címekkel is szolgál, és a Tourinform irodái- ban kapható. _____________iw. z.> Ü nnep a Pásztorvölgyiben Eger Mint azt hírül adtuk, idén ünnep­li fennállásának 10. évfordulóját a Felnémeten lévő Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium. A jubileummal összefüggő ren­dezvénysorozat egész héten tar­tott az intézményben, ahol a diá­kok fotóiból, festményeiből, raj­zaiból, ábrázoló geometriai munkáiból kiállítás nyílt, s az is­kola tanulói bemutatták a Trisz­tán és Izolda című színpadi játé­kot. A heti programban idegen nyelvi — francia, német és angol — műsorok is szerepeltek nép­tánccal, színjátékkal, anekdotá­val, mesével, monológgal, ének­kel. Csütörtökön délután egy órától a diákok láthatták az ün­nepi gálaműsort, amelyet pénte­ken délután fél négytől a meghí­vott vendégeknek és a szülőknek is bemutattak. Az ünnepségen megnyitót Láng András igazgató, köszöntőt dr. Törőcsik Miklós, a megyeszék­hely alpolgármestere mondott. A szülői munkaközösséget vezető Benkéné Pető Margit kiemelte: iga­zuk volt azoknak, akik annak ide­jén a felnémeti iskola bővítése mellett érveltek. A Pásztorvölgyi mindig nyitott volt a szülőkkel va­ló közvetlen kapcsolattartásra. Az Egerben működő általános iskolák nevében a tízesztendős ju­bileum alkalmából a Ráchegyi Ál­talános Iskola igazgatója, Kiss Sándomé gratulált Láng András­nak. Az aulában zajló ünnepségen azután fellépett az iskola zeneka­ra, nagy és kis kórusa, a diákok közül Láng Petra, Rauch Zsófia, Zagyva Melinda, Sike Alexandra, Sike Lilla, Rétfalvi Tamás, Urbán Eszter, Pál Balázs a tánctól a ze­nén át a versig különböző műfa- jokban. _____________________■ T ízéves jubileum Felnémeten. Az általános iskolák nevében Kiss Sándorné köszöntötte Láng Andrást fotó: perl marton Vásárhelyi Pál- diáknap Kisköre Tizenhatodik alkalommal rendez­ték meg a helyi általános iskolá­ban a gyermeknaphoz is kötődő Vásárhelyi Pál-diáknapot, ahol gazdag program várta az itteni és a környékbeli gyermekeket. Délelőtt a fiúknak kispályás lab­darúgótorna kezdődött, a lányok kézilabdameccseken mérték össze tudásukat. Ezzel egy időben kerék­pártúra, természet- és kömyezetis- mereti, ügyességi verseny, vala­mint kézműves-foglalkozások kez­dődtek. Délelőtt dr Nemcsók János profeszszor közreműködésével megalakult a Vásárhelyi-kör, amelynek alapító tagjai - köztük egy leszármazott, Vásárhelyi Päer —délután koszorúztak a Tisza sza­bályozójának szobránál. A programok délután nosz­talgiamérkőzésekkel és kulturá- lis műsorral értek véget. _____■

Next

/
Oldalképek
Tartalom