Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-24 / 120. szám
6. OLDAL BÜKKSZEN TER Z S É B E T 2003. Május 24., szombat BÜKKSZENTERZSÉBET Polgármester: Ferenc László Jegyző: Lóvéi László A képviselő-testület tagjai: Király Barnabás, Nagy Tamásné, Nyergesné Utassy Edit, Tobak Ferenc, Utassy Ignác, Zay Gábor, Zay László Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Elnök: Suha Jenőné Tagok: Kiss Ottóné, Suha Jenő A községháza címe: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 199. Telefonszáma: 36/567-016, 367-074 Ügyfélfogadási idő: hétfőn és csütörtökön 8-16 óráig, kedden és pénteken 8-12 óráig, szerdán: szünetel. Lakosságszám: 1238 fő 0-14 éves: 184 fő 14-18 éves: 58 fő 18-30 éves: 208 fő 30-60 év: 478 fő 60 év felett: 310 fő Vállalkozások száma: 36 Helyi adók: • Iparűzési adó: 1,5% • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg Közérdekű telefonszámok: • Háziorvosi szolgálat: 567-002 • Védőnői szolgálat: 567-003 • Óvoda: 567-026 • Általános Iskola: 567-027 Települési rendezvények: • Palóc népzenei találkozó • Erzsébeti búcsú: november Civilszervezetek: • Bükkszenterzsébeti Férfi Népdalkor • Bükkszent- >í--í4 erzsébeti Polgárőr Egyesület »ÖOO» Történeti múlt: Első okleveles említése 1268-ban St. Ersebeth névalakban történt. A név a falu templomának védőszentjére utal. Földrajzi érdekesség: A Nagykő és térségét 1978- ban nyilvánították védett területté. A Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz között 2-3 kilométerre található glaukoniás eredetű homokkő-kopárok, a Nagykő, az Ordaskő és a Kiskő nem mindennapi tájkép jellegzetes látványát nyújtják. A sziklakopárokat az erózió formázta, emellett botanikai és madártani szempontból is értékes terület. A biztonságos falu vonzóbb A Szent Erzsébet titulusé római katolikus templom a XVIII. században épült. fotó; perl marton Ferenc László a tavaly őszi önkormányzati választásokat követően kapott bizalmat a község irányítására. A jelöltek közül ő volt az egyetlen, aki rövid és hosszú távú terveket vázolt fel a falu fellendítésére. Választási programjában dobogós helyen szerepelt a helyi közbiztonság megszilárdítása. A bükkszenterzsé- betiek elvárásainak úgy igyekszik megfelelni, hogy reálisan teljesíthető célokat tűz ki maga és a testület elé:- A legfontosabbnak tartom azt, hogy a testület tagjaival igazi csapatban dolgozhatunk. Büszkélkedhetnék azzal is, hogy idén novemberre, a szennyvízcsatorna-hálózat befejezésével összkomfortossá válik a falu, s városi színvonalúak a közműveink, azonban úgy gondolom, hogy ez a 21. század küszöbén természetes. Itt az ideje annak is, hogy a portalanított útjainkat felújítsuk. Siránkozhatnék azon, hogy nagy a munkanélküliség, de ez a térség településein mindenütt jellemző. A regionális rendszer kiépülésével talán több tőke áramolhat a térségbe, s a munkahelyteremtő vállalkozások száma is gyarapodhat. Addig is úgy gondolom, hogy aki akar, az most is tud dolgozni, s ellátatlanul senki sem marad.- A hetvenes évek eleje óta csaknem 10 százalékkal csökkent a lakosság száma. Megállítható ez a folyamat?- A statisztikák biztatóak. Az utóbbi egy-két évben emelkedett a születések száma, s ez azt jelzi, hogy a családok bizakodóbbak a jövőt illetően. Gyakran hallani arról mostanában, hogy a kis településeken egyre-másra bezárják az iskolákat. Szerencsére nálunk erre nem lesz szükség, mivel van gyermekutánpótlás. Egyébként is úgy vélem, hogy az iskola rendkívül fontos intézmény egy község életében mind kulturális, mind népességmegtartó szempontból.- A környék szépsége nagy idegenforgalmi vonzerőt jelenthet...- Ezzel mi is tisztában vagyunk, azonban azt is tudni kell, hogy megfelelő infrastrukturális háttér és kellő közbiztonság nélkül nem szívesen időznek sehol sem a turisták. A szennyvízelvezetés megoldásával és a polgárőrség működésével talán ezek a feltételek is megteremtődnek, s ak- kor valóban nyithatunk a turisták felé. _______■ M egfékezni a vandalizmust! A településen hosszú évek óta gond az egyre romló közbiztonság. A garázdaság soha nem látott méreteket öltött, s a békés polgárok már-már szülte mindennapos fenyegetettségben élték napjaikat. A helyzeten az ide költözött körzeti megbízottak fellépése valamelyest javított, ám átütő fordulatot ők sem értek el. A község jegyzője, Lővei László jó ideje szorgalmazta a helyi polgárőrség létrehozását, ám erre tavaly év végén nyílt először lehetőség. A megyei rendőrkapitányság, valamint a megyei polgárőr szövetség alelnökének támogatásával decemberben 29 alapító taggal létrejöhetett a szervezet. A cégbírósági bejegyzést és a szakmai felkészítést követően kora tavasz- szal láthattak munkához az önkéntesek, akiknek száma mára meghaladja a harmincat:- Valamit tennünk kellett, hogy az emberekben végre feloldódjon a félelem. Nem lehetett tovább tétlenül szemlélni, mint tartja rettegésben egy garázda kisebbség a lakosságot. A legnagyobb öröm számomra, hogy az első pillanattól kezdve sokan csatlakoztak az egyesületbe, köztük fiatalok is. Nem igaz tehát, hogy a mai fiatalok közömbösek környezetük iránt. Ha értelmes célt tűzünk ki eléjük, szívesen bekapcsolódnak a közös munkába. Megalakulásunk óta több mint húsz alkalommal járőröztünk négyórás szolgálatban. Hangsúlyozni szeretném, hogy az önkormányzat mindenben támogatja az egyesületet. Ennek és sikeres pályázatunknak köszönhetően megfelelő technikai eszközökkel rendelkezünk, s hamarosan egy szolgálati helyiséggel is gazdagodunk. Az sem lényegtelen szempont, hogy az alapszabályunk szerint kht.-ként működünk, azaz támogatóink sem járnak rosszul, ha az egyesületet segítik - mondja az egyesület elnöke. „Aranyos” férfikórus A Bükkszenterzsébeti Férfi Népdalkor a megyében egyedülálló. A markáns hangú énekesek repertoárjában főként autentikus népdalok és katonadalok szerepelnek. Országos viszonylatban is megállják a helyüket, hiszen két alkalommal szereztek országos minősítő versenyen arany fokozatot. Az 1981-ben alakult dalárdát Nyerges Jenő nyugdíjas pedagógus irányította ez év márciusáig. Az elmúlt közel húsz esztendőben szinte valamennyi térségi népdalköri találkozón részt vettek, s az arany minősítések mellett rendszeresen sugárzott rádió- felvételek is megörökítették legszebb dalaikat. A kórus alapítója, Jenő bácsi úgy fogalmaz, hogy egy ilyen csapat szervezéséhez nem elég a jó szándék:- Ha szükség volt rá, felvettem a falujáró csizmámat, és házról házra járva szerveztem be a jó hangú férfiakat. De ez is kevés lett volna, ha az ön- kormányzat nem támogatta volna a terveinket. A tavaly leköszönt polgármester maga is kórustag volt, és szívügyének tekintette a kórus pártolását. A helyi vállalkozók is segítették munkánkat és fellépéseinket. Én idén márciusban korom és egészségi állapotom miatt átadtam a stafétabotot Zay Gábornak. Biztos vagyok abban, hogy eredményesen folytatja majd a munkát, s a kórus továbbra is ápolja a hagyományainkat. ___________■ K inőttük az óvodát A község óvodájában jelenleg 55 gyermek neveléséről, felügyeletéről gondoskodnak. Kovács Béláné óvodavezető úgy fogalmaz, hogy a tavalyi 62 gyermekhez képest ez némileg kedvezőbb arány, bár az előrejelzések szerint a születések számának emelkedésével egyre több gyermek beíratása várható a következő években. Az intézmény egyébként körzeti feladatot is betölt, mivel Szentdomonkosról és Tamaleleszről is sok kicsi jár ide.- Évek óta négy óvónő dolgozik nálunk, de most már bizonyos, hogy nélkülözhetetlen egy négyórás fejlesztő pedagógus alkalmazása. Erre nemcsak a gyermeklétszám miatt van szükség, hanem azért is, mert egyre több gyermek szorul speciális felzárkóztatásra. Heti egy alkalommal Pétervásáráról jár ki egy logopédus, ez azonban kevés. A harminc nagycsoportosunkból idén huszonhét kis elsős kezdi meg tanulmányait. A pedagógiai programunkban első helyen szerepel az integráció és a korrekció. Tapasztalataink szerint a vegyes csoportokban hatékonyabb munka végezhető. A kicsik közül igen sokan szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkeznek hozzánk, s fogyatékos gyermekünk is van. Igyekszünk differenciáltan foglalkozni a kicsikkel, a nagycsoportosoknak pedig külön foglalkozásokat is tartunk az iskolára való felkészítés jegyében. Az óvodánk jól felszerelt, azonban egyre sürgetőbbé válik egy tornaszoba kialakítása. Az önkormányzat támogatásának köszönhetően a tetőtéri részt már sikerült kialakítani, a kérdés csupán az, hogy mikor lesz elegendő pénz arra, hogy be is rendezhessük. Bükkszenterzsébeti lakosként és óvónőként mondanám, hogy örülnénk egy-két szép köztéri játéknak is a faluban. Elkelne egy tornaszoba is az oviban. FOTÓ: PERL MÁRTON MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Zay Mária főiskolás Joó Róbertné VÉDŐNŐ Nagy Tamás VÁLLALKOZÓ Bozó JÓZSEF VÁLLALKOZÓ Utassy Béla NYUGDÍJAS- Huszonegy éves vagyok, jelenleg az egri főiskola levelező tagozatán tanulok, s mellette közmunkásként dolgozom. Bükkszenterzsébet nyugodt kis falu, ám megtartóereje egyre csökken. Mivel nincs sem helyben, sem a környéken munkalehetőség, a fiatalok jelentős része nem marad itt. Az én korosztályomból szinte mindenki máshol próbál boldogulni. Ha befejezem a főiskolát, ahol könyvtár-informatikai szakot választottam, valószínű én is elkerülök innen, mivel a tanult szakmámban itt nem tudnék elhelyezkedni. Az elvándorlásban annak is szerepe van, hogy a fiatalabbaknak kevés programot kínál a falu.- Két éve költöztünk a családdal Erzsébetre, ahol védőnőként dolgozom. Örvendetes, hogy két-há- rom éve szépen lassan emelkedik a születések száma a településen nemcsak a cigány kisebbség, hanem a magyar lakosság körében is. Az a tapasztalatom, hogy itt nagy érték a gyermek. Bár sok család szociálisan hátrányos körülmények között él, igyekeznek mindent megadni a kicsiknek. Egymásra is figyelnek az emberek. A munkámhoz tartozik egyebek mellett az iskolai egészségnevelés is. Bízom abban, hogy tovább tudjuk adni azt a tudást, amely kiegyensúlyozottabbá teheti a családok életét.- Családunk 12 éve folytat kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozást a faluban. Örülünk annak, hogy hamarosan a teljes közmű kiépül a szennyvízberuházás befejezésével. Az ipartelepítésre is igen nagy szükség lenne, hogy megszűnjön végre a térségben a krónikus munkanélküliség. A megmaradáshoz, a fejlődéshez csak a tanuláson és a munkán keresztül vezethet az út. Azt is fontosnak tartom, hogy hosszú évek után a közbiztonság javítására is lehetőség nyílt a polgárőrség megszervezésével. Ennek jótékony hatása már most is érezhető. Úgy gondolom, hogy csak igazi összefogással juthatunk előre.- A rendszerváltás éveiben a téesz megszűnésével én is munka nélkül maradtam, így kénytelen voltam váltani. A helyi lehetőségekhez alkalmazkodva a fakitermelésre épül a vállalkozásom, melyet 1990 óta irányítok. 1990-ben félig- meddig kényszerből négy alkalmazottal kezdtem dolgozni, ma 16-18 embert tudok foglalkoztatni, főként a téli időszakban. A helyi erdőbirtokosság vezetőjeként elég borúlátóan látom a jelenlegi kilátásainkat. A jövőt jelentő erdőtelepítés nagyon költséges, és hitelhez önerő híján szinte lehetetlen hozzájutni. Talán az Európai Unióba való csatlakozás kedvező fordulatot hozhat.- Azt szeretném megélni, hogy az embereket, a szülőket, a gyerekeket újra mosolyogni lássam. Ehhez nemcsak arra lenne szükség, hogy mindenki találjon helyben megélhetést, hanem a felnövekvő generációt is más módon kellene nevelni. Jól emlékszem arra, hogy kisdiákként mi az erdőt járva ismertük meg környezetünk értékeit, szépségeit. Keddenként, a gyakorlónapon megtanultuk mindazt, ami a gazdálkodáshoz szükséges. Úgy nőttünk fel, hogy megtanítottak dolgozni bennünket, és ezt értékeltük is. A szülők és tanárok felelőssége is az lenne, hogy a mai gyermekek is elsajátíthassák mindezt a tudást.
