Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-03 / 78. szám

I 2003. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK 5. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Eddig csak altatták a gazdákat Szanyi Tibor (Folytatás az 1. oldalról)- A gazdaságok méretei nagyban befolyásolják a termelés haté­konyságát. Az ágazat irányítója­ként a tárcának szerepet kell vál­lalnia abban, hogy elő­segítse a termelői össze­fogást, igyekezzék el­oszlatni a régi szövetke­zetek miatti esetleges el­lenérzéseket.- Az ellenérzések és a félreértések eloszlatá­sán éppúgy dolgozik a minisztérium, mint ahogy az egész szabá­lyozási rendszer is ugyanezt a célt szolgálja. Aki zsigerből ellenzi a szövetkezeteket, annak ez szíve jo­ga, csak tisztában kell lennie a kö­vetkezményekkel is. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy szö- vetkezési szabadság van. Nem tartható viszont az az állapot, hogy a termelőknek éveken át tér­den állva könyörögjünk egészen egyszerű ügyekben. Legalább tíz éve tudható, hogy miként műkő-* dik az unió közös mezőgazdasági politikája. Ezek azóta is változat­lanok, volt idejük az ágazat sze­replőinek megérteni, hogy mit je­lent a csatlakozás. A minisztérium egyébként ezer fórumon „üzente meg”, hogy mi történik majd.- Ha már a gazdák teendőiről beszéltünk, ejtsünk szót az uniós támogatások „lehívását” szolgá­ló intézményrendszer állapotá­ról.- Részben már kialakult, a töb­bi pedig meglesz, ami­korra kell. Ez valóban nem a termelők problé­mája, hanem az állam- igazgatásé: bizonyos jogszabályokat el kell törölni, másokat pedig meghozni, s különböző szervezeti szabályzato­kat kell felállítani. Az egésznek a sémája, a hozzárendelt pénz, a szükséges technika rendelkezésre áll, illetve menetrendszerűen működik. Ér­zékenyebb téma az akkreditáció kérdése, de ez nem lesz, nem le­het oka a kifizetések megbicsak­lásának. Január elsejét tűztük ki időpontként, a SAPARD-akkred- itáció tapasztalataira alapozva. Csak jelzem, hogy ha egy fél év alatt szinte reménytelen állapot­ból megszereztük a SAPARD- akkreditációt, akkor a továbbiak­kal sem lehetnek problémák. Szeretném hangsúlyozni, mi ab­ban állapodtunk meg az unióval, hogy működőképes lesz a rend­szer, és nem várhatnak el tőlünk többet, mint bárki mástól.- Alaptalanok lennének tehát azok a vélemények, amelyek be- hozhalatlannak ítélik a lemara­dást ezen a téren?- Fel lehet gyorsítani a folya­matokat. Egy szabályzatot el le­het készíteni egy év alatt is, de egy hét alatt is. Menni fog minden a maga útján.- Az említett ezernyi közül szá­mos fórumon Ön is részt vett. Mi­ként összegezhetők ezeknek a ta­pasztalatai?- A magyar agrártársadalom szó szerint belement abba a ha­mis játékba, amit úgy hívnak, hogy elaltatás. Főként az előző kormányzat négy évét tartom tel­jesen elvesztegetett időnek. Végig azt az üzene­tet közvetítet­ték a gazdák­nak, hogy le­gyél bármi­lyen kicsi, termelj bár­milyen ala­csony haté­konysággal, ha nagy bajba ke­rülsz, akkor majd úgyis segít az állam. Ezzel szemben a mai kor­mányzat azt mondja, hogy nem a várható, elérhető támogatásokra, hanem a piac jellemzőire és tör­vényszerűségeire alapozva kell a gazdasági stratégiát megalkotni.- Gyakori felvetés, hogy a honi termelők számára nem jelent pi­acbővülést az uniós csatlakozás, sokkal inkább mi válunk az unió piacává.- Ha szabad precízen fogalmaz­nom, akkor ez badarság. A jelen­legi szabályozás szerint a magyar agrárium termékei gyakorlatilag ma is szabadon áramolhatnak az unió piacaira, s ez a csatlakozás után sem változik. Sokkal köny- nyebb helyzetbe kerülnek azok a termelők, akik eddig azért nem léptek ki az uniós piacra, mert ah­hoz külön procedúrák árán meg kellett volna szerezniük az unió­ban is elfogadott tanúsításokat, minőségigazolásokat és egyéb dó­Csak korszerűen A kertészeti ágazatban például csak a termelő és ér­tékesítő szövetkezeteken keresztül áll szóba a ter­melőkkel az unió. Aki nem érti meg az idők szavát, azon mi sem tudunk változtatni - jegyezte meg az államtitkár. kumentumokat. A csatlakozással ez a korlát megszűnik, a magyar tanúsítványok elegendőek és elfo­gadottak lesznek az Unióban. Összegezve tehát: egy ma is libe­ralizált piac további könnyítése aligha hozhat kudarcos helyzetet a termelők számára. suha péter Kudarcos „nyúlvadászat” volt Cinikus módon nyúlvadászatra invitálta az osztrák főparancsnok tábornokait, ám a csá­szári csapatok számára csúfos kudarccal vég­ződött az 1849-es szabadságharc Hatvanért és a Zagyva-hídért vívott csatája. Hatvan, Boldog _____ A magyar honvédek Gáspár András ezredes veze­tésével súlyos csapást mértek az ellenségre, felsza­badítva a várost és környékét; az ütközet a dicsősé­ges tavaszi hadjárat első jelentős diadalaként író­dott be a magyar történelembe. Később a győzelmi sorozat folytatódott, s - mint a históriából ismert - a hazájukért harcolókat csak a túlerő győzte le. Immár az ötödik alkalommal emlékeztek meg tegnap az érintett települések - a két Heves megyei mellett Jászfényszam - lakosai és számos hagyo­mányőrző egyesület tagjai a jeles eseményről. A program a Zagyva-parti városban Érsek Zsolt pol­gármester köszöntőjével, illetve az 1848-49-es em­lékmű megkoszorúzásával kezdődött, majd a Ba­ross Gábor Általános iskola-tanulóinak műsorával folytatódott. Ezt követően a résztvevők Boldogra vonultak, ahol a díszszemle és a lóáldás után a Ba- lázs-tanyán kezdetét vette a csatabemutató, ame­lyen a több száz hagyományőrző korhű öltözék­ben, fegyverekkel és lovakkal elevenítette fel a haj­dani hadicselekményt. Mindeközben a mintegy ezernyi érdeklődő - köztük a Magyar Honvédség képviselői és a térség politikusai - számára szak­avatott történész kommentálta a látottakat. A következő napokban a tavaszi hadjárat to­vábbi állomásain hasonló nagyszabású rendezvé­nyekkel emlékeznek meg történelmünk e dicső fe- jezetéről._____________________j-ói T elekuckót kap a könyvtár Sírok A város napja Gyöngyös (Tudósítónktól) Az idén kétmillió forinttal keve­sebb, mindössze tízmillió jut a közművelődési pályázatra a vá­rosban. A pályázattal hagyomá­nyosan közművelődési rendez­vények, művészeti csoportok és más, a város kulturális gyarapo­dását szolgáló programok jut­hatnak támogatáshoz. Mint a kulturális és idegen- forgalmi bizottság elnöke, Ba­lázs Ernő elmondta: a szűkös költségvetés miatt kissebb a pá­lyázati összeg, ám ez nem jelen­ti azt, hogy kevesebb pénz jut a településen a kultúrára, mert a Fő téri randevúnak hárommillió­val, a szüreti napoknak pedig több mint egymillióval emelték meg a költségvetését. Az elnök szerint a városban már most nagy az érdeklődés a pályázat iránt, az idén is száz­nál több támogatási igényre számítanak. Kiemelten kívánják támogatnia város napját, me­lyet először rendeznek meg jú­nius elsején, ahol az innen el­származott neves és jeles polgá­rok együtt szórakozhatnak majd a helybeliekkel az egész napos rendezvénysorozaton, s csodálhatják meg az azt lezáró éjféli tűzijátékot. Kiss Balázs A tavasz beköszöntével - az ön- kormányzat döntése értelmében - a Borics Pál úton harminc évvel ez­előtt telepített tujákat kivágták, s helyettük új díszcserjéket, fákat ültettek. Lakatos István polgár- mester arról is beszámolt lapunk­nak, hogy a nemrég megrendezett falugyűlést élénk érdeklődés kí­sérte. A fórumon beszámoló hang­zott el az elmúlt évi feladatokról és eredményekről, az idei tervekről, valamint az elkészült település- rendezési terv részleteiről. A legutóbbi önkormányzati ülésen is összegezték a tavalyi gazdálkodást, és megállapították, hogy a takarékosságnak köszön­hetően a 4 millió 300 ezer forint pénzmaradványt az idei célokra tudják fordítani. Ezek között sze­repel egy számítógépekkel, infor­matikai eszközökkel felszerelt telekuckó kialakítása a könyvtár­ban, amihez pályázati úton sze­retnének még pénzt szerezni. Tervezik továbbá új járdák építé­sét, a falu vízelvezető rendszeré­nek korszerűsítését, valamint a polgármesteri hivatal hőszigete­lésének megoldását. A tavaszi programokhoz kap­csolódóan a Siroki Vártársaság szervezésében húsvéti játszóhá­zat rendeznek a gyermekeknek április 13-án a művelődési ház­ban. ■ RÉNES MARCELL Mobilbojkott Büszkén kell bevallanom, én lélekben rég polgári körös voltam, amikor polgári körök még nem is léteztek. Vagy másfél éve, 2001- ben ugyanis fogtam magam, bementem a Westel nevű mobiltelefon-szolgáltató cég egri irodájába, és jól visszaadtam a SIM-kártyámat. Kérdezték, hogy miért, de csak néztem rájuk csúnyán, úgy, amiből érthettek. Már akkor sejtet­tem, hogy ezekkel nincs minden rendben. (Na meg istentelenül tetszett a konkurenciánál egy, csak ott kapható kis telefon.) A gyanú persze beigazolódott. A napokban a polgári körök honlapján jelent meg bojkottfelhívás a Westel ellen. A hírek sze­rint a polgári körök azt tervezik - a szervező egyébként a Latinovits Zoltán Polgári Kör -, hogy pénteken, a cég fővárosi, V. kerület, Petőfi Sándor utcai ügyfélszolgálatánál tömegesen adják vissza SlM-kártyáikat a szolgáltatónak, és választanak új szolgál­tatót maguknak. A felhívásból kiderül, hogy döntésükhöz a De­mokrata című lapban nemrég megjelent cikk vezetett. A Demok­rata a kisebb példányszámú újságokban hirdető cégeket hívta fel, hogy megkérdezze: miért nem a Demokratában hirdetnek? A válaszból a Demokrata szerint kiderült: a Westel nem tekinti cél­közönségének ezen lap olvasótáborát. Elérkezett tehát a nemes bosszú ideje. Halkan merem csak felvetni: a másik két mobilcég, a Pannon és a Vodafone vajon hirdet a Demokratában, vagy ezentúl a polgári körösök húzzák maguk után a matávos drótokat? (És ki tudja, a Matáv jó helyen hirdet-e...?) A szolgáltatások színvonala milyen összefüggésben áll a bal-, illetőleg a jobboldali sajtótermékekben megrendelt hirdetések számával? Továbbá: mi a helyzet a televí­ziókban látható, a rádiókban hallható és az utcákon, például a buszmegállókban elhelyezett reklámokkal? Ha jobb szemmel látni, akkor jó, ha ballal, akkor nem? S amúgy a telefont melyik kézzel szabad fogni? Nem minden az adókedvezmény Magyarországon Japán után Dél-Korea a második legna­gyobb ázsiai befektető. Az or­szág Közép-, illetve Kelet-Eu- rópa térségében Magyaror­szágon hajtotta végre a legna­gyobb invesztíciót, mintegy 300 millió dollár értékben - mondta tegnap Dae Won Suh, Dél-Korea magyarországi nagykövete a városban tett lá­togatásakor. Gyöngyös A diplomata dr. Fodor Gábor or­szággyűlési képviselő meghívásá­ra látogatott el a mátra- alji városba, ahol annak vezetőivel is találkozott, s megismerkedett a tele­pülés fejlesztési elkép­zeléseivel, a befektetők számára kínált lehetősé­gekkel. Mint sajtótájé­koztatóján elmondta: tény, hogy országa - a világ ötödik legnagyobb autógyártójaként - tervezi egy eu­rópai üzem építését, s erre többek között hazánk is jó eséllyel pályá­zik. Hogy a Hyundai gépkocsik végül is mikortól és hol készül­nek, arról nem kívánt találgatá­sokba bocsátkozni, mondván: a jelenlegi világgazdasági helyzet­ben, illetve az iraki háború árnyé­kában az üzletemberek aligha hoznak meg gyorsan ekkora hor­derejű döntéseket.- Nagykövetként természetesen örülnék, ha Magyarország lenne a kiválasztott színhely - fűzte hozzá Dae Won Suh, aki megje­gyezte: a maga részéről mindent megtesz, hogy felhívja a potenciá­lis beruházók figyelmét az ország­ra, illetve a már második alkalom­mal meglátogatott mátraaljai tér­ségre. Hazánk közelgő uniós csatla­kozása, s ezzel az adókedvezmé­nyek megszűnése kapcsán a nagykövet kijelentette: bár fon­tos, de nem mindenekfölötti szempont a kedvezmé­nyek kérdése, mert a befektetések biztonsá­ga, a munkaerő kép­zettsége, az infrastruk­turális háttér, és még számos tényező szere­pet játszik egy-egy be­ruházás helyszínének a kiválasztásában. Azt is nyomatékosította, hogy hazánk, illetve a térség más álla­mai, főként Csehország és Len­gyelország eddig is vonzóak vol­tak az ázsiai üzletemberek szá­mára, s ez a csatlakozás után sem változik meg. Már csak azért sem, mert a jelenlegi uniós tagor­szágokkal is széles körű és ki­egyensúlyozott gazdasági kap­csolatban áll Dél-Korea. iespéi Két ikszes születésnap Dokumentinnnfilm a Művészetek Házáról Eger Egy ember életében viszonylag rövid idő, ám egy kulturális in­tézményében annál hosszabb a húsz év: ehhez az évfordulóhoz érkezett tegnap a Művészetek Há­za, vagy ahogy ma is többen em­legetik, az Ifjúsági Ház. A két ikszes születésnapot éj­szakába nyúló programokkal ün­nepelték. Élőbb az intézmény au­lájában megnyitották Fűdéi Lajos kiállítását, áld húsz évvel ezelőtt az 1H első igazgatójaként tette le név­jegyét a város kulturális életében. A Bükkaljai ösvényeken című tárlat alkotóját Sós Tamás, a megyei köz­gyűlés elnöke, országgyűlési kép­viselő köszöntötte. Mint mondta: Fridél Lajos tusrajzaiból sugárzik az ember és a természet szeretete. Ezt a mély humánumot az egykori mezőkövesdi „fiú” a szülői házból hozta. A közelmúltban megjelent kötetében - ami a kiállítás címével azonos - megírta azokat a vadász­élményeket is, amelyeket rajzban nem tudott megörökiteni. Az alko­tót köszöntötte Farkas László Már­ton, a Heves Megyei Vadászszövet­ség elnöke, illetve a vadászkürtös Horn trió is. Ezt követően ünnepelték meg a Művészetek Háza huszadik szü­letésnapját, amikor is a pohárkö­szöntőket követően levetítették azt a Pilisy Csenge és Szaniszló Tamás által készített dokumen­tumfilmet, amelyben az intéz­mény történetét, népszerű ren­dezvényeit idézik fel a két koráb­bi - Fridél Lajos és Protovinné Zsilinszky Erzsébet -, valamint a jelenlegi igazgató, Varga Melinda nyilatkozataival. Az eseményt a Creative Art Trio dzsesszkoncert- je zárta. iszuromi) Kürtösök műsora köszöntötte a jubileumi ünnepség résztvevőit Színházi siker Eger A Gárdonyi Géza Színház először kapott meghívást a legrangosabb honi szakmai találkozóra. A Pé­csett június 6. és 14. között meg­rendezendő Országos Színházi Találkozón az idei évad legjobb előadásait mutatják be. A Magyar Színházi Társaság ezek közé két itteni darabot javasolt: Shakes­peare Ahogy tetszik című vígjáté­kát, valamint a Valahol Európá­ban című musicalt. Az országos fesztiválon az utóbbival mutatko­zik be az egri társulat. Az 1948-ban bemutatott Radványi Géza-ftlm forgatóköny­ve alapján 1995-ben a Fővárosi Operett Színház, majd a Vörös­marty Színház, februárban pedig a Pécsi Nemzeti Színház állította színpadra. A Gárdonyi Géza Szín­ház az utolsó éves színművészeti hallgató, Béres Attila rendezésé­ben mutatta be a darabot. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom