Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-03 / 78. szám
6. OLDAL H E V E S A R A N Y 0 S 2003. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK HEVESARANYOS Polgármester: Király György Alpolgármester: Dorkó Csaba Jegyző: Szecskó Miklósné A képviselő-testület tagjai: Csehné Ferenc Katalin, Fazekas Bemátné, Ferenc Bertalan, Kispál Vilmos, Koós Bálint, Vancsó József, Barkóczi Sándor Kisebbségi önkormányzat: Elnök: Barkóczi Antal Tagok: Barkóczi Sándor, Kalas János A községháza címe: Hevesaranyos, Petőfi utca 1. Telefonszáma: 36/483-017 Ügyfélfogadási rend: Polgármesteré: hétfő 13-16; csütörtök 8-12 Hivatalé: hétfő, szerda, csütörtök: 7.30-16 kedden és pénteken ügyfélfogadás nincs Lakosság száma: 737 fő 0-14 éves korig: 76 férfi, 80 nő 14-18 éves korig: 12 férfi, 15 nő 18-60 éves korig: 196 férfi, 201 nő 60 év fölött: 58 férfi, 99 nő Vállalkozások száma: 12 Helyi adók 2002-ben: • iparűzési adó: 179 ezer forint • gépjárműadó: 234 ezer forint Közérdekű címek és telefonszámok: • Háziorvosi rendelő Szabadság út 12.; telefon: 36/483-491; rendelés: hétfő 12-16, csütörtök 8-12 • Általános Iskola Szabadság út 4. telefon: 36/483-019 • Napközi Otthonos Óvoda: Petőfi út 3.; telefon: 36/4834)06 A település története: Hevesaranyos a Mátra és a Bükk határán, Egertől északnyugatra 20 kilométerre fekvő település. Nevét 1295-ben említik először terra Anaras névalakban. Zsáktelepülés, közepén a Laskó-patak nyugati ága, az Aranyos-patak folyik keresztül. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, amely jog 1945-ig fennállott. 1950-ben önálló tanácsot választottak, 1972-től pedig Bátorral alkotott társközséget 1990-ig, amikor is ismét önállóvá vált. Jelentősebb ipari tevékenysége nincs, s a közúti forgalom sem jelentős. A lakosság római katolikus vallású, a falu közepén álló egytornyos későbarokk templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték 1829 és 1832 között. Összekötő utat szeretne a falu Hevesaranyos. Előtérben az iskola, mögötte a késő barokk templom FOTÓ: GÁL GÁBOR Miután a korábbi ciklusokban sikerült befejezni a falu teljes közművesítését, s az utak helyreállításával sem maradtunk adósak, most - a továbblépés érdekében - az idegenforgalomhoz szükséges feltételeket szeretnénk megteremteni - jelentette ki Király György, Hevesaranyos polgármestere, aki immár a negyedik ciklusát tölti a közösség élén.- A rendszerváltás után felállt képviselő-testülettel egyetértettünk abban, hogy az addig a bátori óvodába járó helyi gyerekeket „hazahozzuk”. Ennek érdekében 1991 szeptemberre átalakítottuk a régi, kihasználatlan tűzoltószertá- runkat, így 20 aprósággal életre hívtuk az óvodánkat - emlékezett vissza a kezded időszakra a polgármester. Mint mondotta, az akkori önkormányzat célul tűzte ki az általános iskola bővítését is, lévén a felső tagozatos gyerekek Egercsehibe voltak kénytelenek átjárni. Az óvoda létrejötte után egy esztendőre ez is megvalósult: 1992 szeptemberében 40 iskolás kezdhette meg tanulmányait a helyi iskola első nyolc osztályában, s ma már 69-en tanulnak itt 11 pedagógus és egy technikai alkalmazott felügyelete mellett. Mindezen lépésekkel - mutatott rá Király György - a település megtartó erejének növelése volt a cél. Ugyancsak a kezdeti időszakokban fogalmazódott meg a község teljes - azaz ivóvíz, telefon, gáz és csatorna- infrastruktúrájának kiépítése. Ezen beruházások megvalósulásához már a környező települések összefogására és a lakosság áldozat- vállalására is szükség volt, ennek megléte azonban azt eredményezte, hogy 1997-re e feladatokkal, azt követően pedig a megrongált úthálózat helyreállításával is végzett a falu.- Úgy látjuk, hogy addig hiába is beszélünk a turizmusról, mint a település számára jószerivel az egyetlen kézenfekvő kitörési pontról, ha a szükséges feltételek, a szálláshelyek, az étkeztetési lehetőségek hiányoznak. Márpedig sok más út nincs előttünk, hiszen a fold errefelé sajnos elég gyenge minőségű, s az erdőgazdaság sem képes felszívni a rendelkezésre álló munkaerőt - tért rá az elkövetkező időszak teeindőire a falu első embere. - Terveink szerint a posta és az orvosi rendelő épülete sátortetőt kapna, amelyet beépítve egy 30-40 fő befogadására alkalmas önkormányzati vendégházhoz juthatnánk. Ugyancsak tervezzük egy új, teraszos temető kialakítását de a legfontosabb a „zsáktelepülés-jelleg" felszámolása lenne. A Bükkszékre vezető mintegy 3 kilométeres út járhatóvá tétele várhatóan több százmillió forintba kerülne, melyet pályázat útján teremthetnénk elő, ám ahhoz is biztosítani keU. alO százalékos önrészt. Király György az idősek otthonának kialakítására vonatkozó elképzeléseket is vázolta, ám - miként fogalmazott - ezt a tervét is csak a környező településekkel összefogva valósíthatja meg Hevesaranyos. A küzdelmes munka gyümölcse Már maga a jelenleg mintegy 30 csöppséget nevelő óvoda, s a benne lévő felszerelések, berendezések is az igen küzdelmes munka gyümölcsei. Elvitathatatlan azonban: megérte a fáradságot, hiszen az egykori tűzoltószertárból átalakított épületben csendes, egészséges, optimális környezetben nevelkedhetnek a gyermekek, ami manapság már ritkaságszámba megy.- Fontos feladatnak tekintjük a kicsik felzárkóztatását, készségeik fejlesztését, ezért segíti munkánkat logopédus, de ennek jegyében hívtuk életre a népi tánccsoportunkat is - bocsátotta előre az intézmény vezetője, Kormos Ferencné. Mint hozzáfűzte, mindig is aktív résztvevői akartak lenni a helyi közösség életének: a gyerekek - legyen szó karácsonyról, hús- vétról, farsangról vagy akár május l-jéről - minden ünnepségen nagy sikert aratnak. Érthető tehát, hogy a nevelési programban is kiemelt feladatként szerepel a hagyományőrzés és az egészséges életmódra nevelés. Természetesen az óvodában is dédelgetnek álmokat. Noha az épületet 2000-ben bővítették 20- ról 30 férőhelyesre, mostanra ez a keret is betelt. A különböző eszközök, játékok fejlesztése, cseréje állandóan napirenden. szerepel, azonban puszta szócséplés helyett pályázati kiírások böngészésével, a lehetséges források felkutatásával igyekszik az óvoda lépést tartani a kihívásokkal. Szerencsére - tette hozzá Kormos Ferencné - a helyi vállalkozók is segítik erejükhöz mérten az intézményt. Vadtrófeák között Kálmán Bertalan saját bevallása szerint az első trófeás vadját, egy süldő vaddisznó kant, 1967-ben ejtette el, az utolsót, egy őzbakot pedig 2001. június 28-án. Azóta nem is jár ki már lőni. A két dátum között eltelt majd' 35 év alatt - s erről a hevesaranyosi porta falai is sokat tudnának mesélni - a számtalan apróvad mellett 10 gímszarvas, 250 vaddisznó, valamint 50 őzbak került puskavégre, mind a hevesaranyosi vadászterületen. A páratlan gyűjtemény nem mellesleg 1990-ben a német- országi Frankfurtban tartott kiállításon is osztatlan sikert aratott. -Tíz éven át vadásztattam is a társaságon belül, ahonnan soksok élménnyel térhettek haza a vendégek, akik közül többen visz- szatértek ide - fűzte hozzá. Ha Kálmán Bertalanról szólunk, a vadászat iránti szenvedély mellett a kitartást és a hűséget is meg kell említeni, lévén 1958-ban 15 évesen állt munkába a közútkezelőnél, s 2001-ben innen ment nyugdíjba 43 év és 223 nap után, miniszteri kitüntetéssel. Igaz, sokáig nem pihent otthon, mert - miként fogalmazott - hiányzott a munka, így most vagyonőrként jár vissza korábbi munkahelyére. Hosszú távra terveznek Minden olyan örömmel és nehézséggel szembesülünk itt, ami egy kis település kis iskoláját jellemzi - mondja az oktatási intézmény igazgatója, Szecskó Bálint. A 70 nebuló több mint 80 százaléka cigány származású, ami fokozott, odafigyelést igényel a pedagógusoktól. Az önkormányzat döntése értelmében az alsóban az 1. és a 3., illetve a 2. és a 4. osztály összevontan dolgozik, míg a felsősök külön-külön osztályban tanulnak. Az igazgató szerint gondot jelent az is, hogy egyre több olyan diákjuk van, aki fejlesztő foglalkoztatásra szorul. E téren hosszú távra keres megoldást az iskola: az egyik tanár most szerzi szakirányú képesítését. Szecskó Bálint szerint bár az intézmény és fenntartója is nagyobb távlatokban szeretne gondolkodni, aggasztó jelként értékelik, hogy a tanulói létszám fokozatosan csökken, miután a jobb képességű gyerekeket Egerbe hordják a szüleik, míg a gyengébbek ugyancsak a megyeszékhelyen működő gyógypedagógiai iskolába járnak. Mindez annak ellenére van így, hogy az önkormányzat erején felül is segíti az iskolát. Ez a fajta „ragaszkodás” - az állami normatíván felül - ugyanis évente 8-9 millió forintjába kerül a településnek. - Meg vagyok győződve róla - teszi hozzá -, hogy Flevesaranyosnak hosszú távon is szüksége van az iskolára, hiszen sok helyütt, főként a cigány családoknál, sajnos most is gondot jelent az iskolába járatás... Pedig az eredményekre sok panasz nem lehet, hiszen az innen továbbtanulók jobbára megállják a helyüket, sőt tanulmányi versenyeken is részt vesznek. A magasabb színvonalú oktatás feltételeihez szükséges technikai fejlesztésekre pedig pályázatokon keresztül kerít forrásokat az intézmény. Tervezik egyebek mellett azt is, hogy a tetőtér beépítésével méltó körülményeket teremtenének az iskolai könyvtár számára, s ugyanitt kaphatnának helyet az oktatásban használt számítógépek is. Számítógépes oktatás az iskolában FOTO: PERL MARTON MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Vancsó Albin NYUGDÍJAS TEMETŐGONDNOK — Noha a helybéli híveink adományaiból sikerült a templom rekonstrukciójához hozzájárulnunk, sok lenne még e téren a tennivaló, ám saját forrásaink, sajnos, végesek. A jelenlegi állapotokat tekintve magam is támogatom az önkormányzatnak egy új temető kialakítására vonatkozó elképzeléseit. Szerencsére a település vezetése - erejéhez mérten - az idősekről is gondoskodik, bár e korosztály helyzete az igen alacsony nyugdíjak miatt nagyon nehéz. Úgy látjuk ugyanakkor, hogy Hevesaranyos számára az igazi áttörést hosszabb távon a „zsáktelepülés-jelleg” felszámolása, a Bükkszék felé vezető összekötő út megépítése jelentené. KOÓS BÁLINT ROKKANTNYUGDÍJAS ASZTALOS — A település megtartó erejét nézve talán a legfontosabb feladatként a munkahelyteremtést kellene megemlíteni, hiszen a fiatalok - választási lehetőség hiányában - kénytelenek továbbra is másutt állás után nézni. Sajnos tény: az erdőgazdaság nem képes felszívni még a rendelkezésre álló helybéli munkaerőt sem. Másrészt továbbra is gondot jelent az, hogy néhány olyan család is megtelepedett itt, akik nincsenek tisztelettel a községünkben élőkre. Szerencsére a helyi sportéletre - főként a megyei másod- osztályra aspiráló focicsapatra - sem lehet panasz, bár hiányoznak a régi, közösséget erősítő falusi szpartakiádok. FerenczImre NYUGDÍJAS- Szép terveket fogalmazott meg a település vezetése, s várjuk, hogy mire futja majd a lehetősé-, geinkből. Nagyon szeretnénk végre látni, hogy egy régi álmunk, a falut Bükkszékkel összekötő út is meg- valósuljon, amely a közművesítés mellett az utóbbi fél évszázad legjelentősebb fejlesztése lenne. Azt gondolom, az önkormányzat ebbéli törekvését a hevesaranyosiak egy emberként támogatják. Ez a beruházás talán a megélhetési gondjainkon is enyhítene, hiszen helyben - a képviselő-testület erőfeszítései dacára - munkalehetőség alig-alig akad, s a fiatalok is kénytelenek így másutt állás után nézni. Bizsök Lajosné KÖZHASZNÚ MUNKÁS — Talán egy kicsit nagyobb és élénkebb közösségi élet, a gazdagabb programok javára válnának a falunak. Alapvetően jónak látom az általános iskolában folyó munkát is, bár itt meg kell jegyezni - s ezzel talán nem vagyok egyedül -, nagy segítség lenne a szülőknek, ha a speciátis képzést igénylő gyermekekkel itt helyben tudnának foglalkozni a szaktanárok, s nem kéne a megyeszékhelyre ingázni naponta. Tapasztalataim szerint az önkormányzat összességében kielégítően működik. Igaz, a lehetőségeink, sajnos, igencsak korlátozottak, de ennek dacára jelentős fejlesztésekre került sor az elmúlt esztendők folyamán. Ferenc Tibor HIVATÁSOS KATONA — Magam is elégedett vagyok a településsel. Szerencsére a sportéletre sem lehet panasz: jó focicsapatunk van, s reményeink szerint a következő idényt már a megyei másodosztályban kezdhetjük el. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a magasabb osztállyal járó kötelezettségeket is vállalni tudjuk. Hogy azonban a nehézségekről is szót ejtsek: engem ugyan Egerhez köt a hivatásom, meg vagyok győződve arról is, hogy a falu jövője érdekében fontos lenne, ha minél több fiatal helyben találhatna munkát. Ma azonban erre még alig-alig kínálkozik lehetőség, így sokan kénytelenek a megyeszékhelyen állás után nézni.
