Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-06 / 55. szám
6. OLDAL GYÖNGYÖS K Ö R Z E T E 2003. Március 6., csütörtök E S PATIKÁK. A hétvégén a Hanisz téri Richter Gyógyszer- tár tart ügyeletet. Március 10- 16. között a Fő téri Kígyó Gyógyszertárat kereshetik fel nyitvatartási időn túl. VÉRADÁS. A Magyar Vöröskereszt gyöngyösi területi szervezete véradást szervez március 11- én, kedden 9-12 óráig Hatvan kisüzemeinek dolgozói részére a kórház faházában. Március 18-án 9-12 óra között szintén a Zagyva-parti városban a lakosságot várják véradónapra, míg 19-én reggel fél nyolctól délután kettő óráig a Mátrai Erőmű Rt. orvosi rendelőjében várják a donorokat. NŐNAP. A nemzetközi nőnap alkalmából szombaton egész napos rendezvénysorozattal kedveskedik a hölgyeknek a Mátra Művelődési Központ, ahol is többek között táncbemutatók, koktélparti és divatbemutató várja az érdeklődőket. HÓEMBER. A felső-mátrai ön- kormányzat hóemberépítő versenyt rendez március 10-én a mátraszentimrei futballpályán. KONCERT. A Pátzay János Zeneiskola kamarazenei hangversenyprogramjának március 13-i koncertjén Tóta Hajnalka hegedű- és Mali Emese zongoraestjét hallgathatják meg. A 18 órakor kezdődő műsorban egyebek méllett Bach, Beethoven, Brahms, Chopin, Liszt és Bartók Béla művei csendülnek fel. KIÁLLÍTÁS. A Kaszinó Galériában március 7-én 17 órakor Jakkel Mihály faszobrász és Jakkel Mihályné népi hímző mutatja be alkotásait. A kiállítást Nagy Tibor művészettörténész nyitja meg. KI MIT TUD? Vasárnap 10 órakor rendezik meg a Mátra Művelődési Központban a Nyugdíjasok Ki mit tudl-ját. A gálaműsorban az előző évek legszínvonalasabb előadói lépnek színpadra. KOSSUTH. A Mátra Honvéd Kaszinóban március 20-án délután öt órakor dr. Sereg József tart előadást Kossuth a hagyományok tükrében címmel. A lehető legtisztább az égetés Bár még a környezetvédelmi hatástanulmány elbírálásánál tart a tervezett beruházás, a környező településeken, illetve a városban is kósza hírek keringenek arról, hogy vajon mi és miként épül majd az ipari parkban. Nem ritkák az ellenérzések sem, igaz, ezeket egyelőre igen óvatosan fogalmazzák meg a „kritikusok”. Gyöngyös és térsége- Kommunális hulladék feldolgozására, égetésére alkalmas művet tervezünk építeni, amelynek a kapacitása évi 80-100 ezer tonna lesz - szögezi le beszélgetésünk elején Prekly László, az Ecolnet Környezetvédelmi és Ingatlanfejlesztő Részvénytársaság technológus szakértője. Mindezt annak kapcsán, hogy - a történet közepébe vágva - megosztom vele azokat az aggodalmakat, miszerint többen tudni vélik: nem, vagy nem kizárólag kommunális hulladékot akarnak ártalmatlanítani a majdani gyöngyösi konvertálóműben. Az aggodalmaskodók ezt arra alapozzák, hogy az Ecolnet Rt. létrehozott egy salgótarjáni székhelyű kft.-t, amelyik veszélyes hulladék begyűjtésével foglalkozik.- A részvénytársaságunk többségi tulajdonosa a svájci Ecolnet Ag., amely egy olyan cégcsoport kialakítását tűzte ki célul, amelyik Magyarországon teljes körű hulladékszállítási és -feldolgozási szolgáltatást tud nyújtani. Ebbe beletartozik a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása is, ám ezt nem Gyöngyösön tervezzük. Ilyen projektünk is folyamatban van, az ország más részén. Már csak azért sem jöhet szóba Gyöngyös, mert az engedélykérelmek, a dokumentációk kommunális és termelési hulladékot feldolgozó üzemre szólnak, s az igen szigorú szabályozás mellett lehetetlen, hogy bárki is egy ilyen létesítményben veszélyes hulladékot fogadjon, dolgozzon fel - mondja a szakember.- Mit takar a termelési hulladék?- Olyan ipari termelésből származó anyagokat, amelyek nem minősülnek veszélyes hulladéknak, viszont kommunális, vagyis lakossági szemétnek sem. A gyöngyösi beruházásunk kapcsán egyébként máris jelezte néhány, az ipari parkban érintett cég, hogy igénybe vennék a szolgáltatásainkat.- A város és környéke éves szeméttermelése mintegy 35 ezer tonna, míg a mű kapacitása ennek majd' háromszorosa lesz. Honnan és milyen hulladékra számítanak, illetve hogyan tervezik a begyűjtést?- Egy ilyen beruházásnak van egy optimális mérete, ami alatt gazdasági szempontból sem érdemes megvalósítani. Másrészt a magyarországi hulladékgazdálkodási törvény és az uniós szabályozás egyaránt a térségi, regionális megoldást jelentő beruházásokat részesíti előnyben. Az évi 80-100 ezer tonna az említett gyöngyösi és környékbeli településekről, illetve Hatvan és akár Eger kistérségéből „jöhet össze”, plusz a már említett termelési hulladékokból. Ami pedig a begyűjtést illeti: nem célunk a jelenleg begyűjtéssel, szállítással foglalkozó társaságok, vállalkozások ellehetetlenítése. Ha szükséges, ha igénylik, akkor szívesen nyújtunk segítséget, de nem akarunk saját begyűjtő hálózatot működtetni.- Az üzem majdani munkájáról, a technológiáról, annak jellemzőiről nem találkozhattunk még konkrét adatokkal, információkkal.- Az alkalmazandó svájci technológia néhány éves, így a legújabbnak számít a világon. Az ezt alkalmazó üzemek környezetvédelmi és egyéb mutatói igen meggyőzőek. A technológia lényege, hogy a hulladékot tiszta oxigén hozzáadásával mintegy 2000 Celsius-fokra hevítjük. Ezen a hőmérsékleten minden szerves anyag lebomlik. A zárt égéstérben egyrészt folyékony salakanyag keletkezik, másrészt úgynevezett szintézisgáz. A salakot gyorsan visszahűtve egy szemcsés, steril inert anyagot kapunk, ami lerakásra vagy építési alapanyagként egyaránt alkalmas. Svájcban például engedélyezett útépítő anyagként tartják számon. A keletkezett gázt tisztítjuk, különféle szűrőkkel leválasztjuk belőle a kinyerhető kémiai anyagokat - ként, fémeket, sókat -, amelyek értékesíthetők. Az így megtisztított gázt elégetve termeli a mű az elektromos áramot. A megtermelt villamos energia pedig úgynevezett „zöld áram”, amit az áramszolgáltató köteles átvenni a termelőtől.- Milyen terhelést jelent a környezetre egy ilyen üzem?- Olyan technológiát választottunk, amelynek kibocsátott emissziós értékeire komoly pénzügyi garanciát vállal a forgalmazó. Több, már működő üzem biZöld áram A megtisztított gázt elégetve termeli a mű az elektromos áramot, ami úgynevezett „zöld áram”, amit az áramszolgáltató köteles átvenni a termelőtől. zonyítottan a meglehetősen szigorú európai uniós határértékek töredékét bocsátja ki. Csak érzékeltetésként jegyzem meg: ma Magyarországon egyetlen olyan mű sincs, amelyik legalább az uniós határértékeket teljesíteni tudná. Az említett tisztított szintézisgázt az áramtermeléshez egy úgynevezett gázmotorban égetjük el, a motor kipufogógázát pedig az autókéhoz hasonló katalizátor tisztítja. így gyakorlatilag mindez nem jelent nagyobb környezetterhelést, mint egy mai korszerű gépkocsi üzemelése.- Mikorra épülhet meg a mű, hol tart a beruházás előkészítése?- Az előzetes környezetvédelmi hatás- tanulmány elkészült, a több száz oldalas dokumentáció alapján reményeink szerint néhány héten belül megszületik az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség döntése. Amennyiben ez pozitív lesz, akkor megkezdődhet a részletes hatástanulmány, illetve a kiviteli tervek elkészítése, az építési engedély megszerzésének folyamata. Ha minden a terveink szerint alakul, akkor akár már az idén elkezdődhet az építkezés, és 2005-ben működhet a hulladékkonvertáló.- Információink szerint akár 20 milliárd forintot is felemészthet a beruházás. Nyilván megtérülést, hasznot várnak tőle. Ekkora üzlet van a szemétégetésben? A lakosságot érzékenyen érintheti, hogy nem kell-e majd esetleg többszörös „szemétdíjat” fizetni?- Ellenkezőleg. A konvertálómű hasznos termékeket állít elő, míg egy lerakó „csak” a biztonságos tárolást végzi. Egy lerakónak a bevételét a szemételhelyezésért számított díj adja, a költségek viszont akkor is jelentkeznek, ha már betelt a lerakó. A konvertálómű viszont az elektromos áram és a már említett termékek értékesítéséből is bevételhez jut. A beruházó mögött egyébként nagyrészt nyugdíjbiztosítók állnak, akik hosszú, 14-15 éves megtérüléssel, és relatíve alacsony, az infláció mértékénél 1-1,5 százalékkal magasabb profitot várnak el. Mindez a lakossági díjak jelentős emelése nélkül megvalósítható. ______________________________________[SUHAI M EGFUJTAK. Amint arról már beszámoltunk, a Mátra Művelődési Központ az idén ünnepli negyedszázados fennállását. Az ebből az alkalomból rendezett hangversenyen a Bányász Kultúráért Alapítvány Fúvószenekara is fellépett, a klasszikus daraboktól az egészen modern, kortárs zeneművekig terjedő repertoárjukból igen tartalmas, átfogó, és persze „fület gyönyörködtető” ízelítőt adva fotói suha péter Kevesebb jut fejlesztésre Gyöngyöspata Az idén is rengeteg tennivaló akad a településen, ám lehetőségeinket nagymértékben meghatározza az a 321 millió forint, amelyből gazdálkodhatunk. Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása mellett csekély ösz- szeg marad a hosszabb távú fejlesztésekre - mondta Molnár Károly polgármester. A település vezető testületé elsődleges feladatának tekinti a község útjainak helyreállítását. A fejlesztéseket - pályázati pénzek felhasználásával - a Vári, a Rákóczi és az Előmáji utcákban kellene végrehajtani. A tervek szerint új mederburkolatot kap majd a Zám- és a Danka-patak, valamint javítanák a település felszíni vízelvezetését. A nyáron befejeződik a temetőkerítés rekonstrukciója, és kezdetét veszi a Vári pincesor infrastruktúrájának kialakítása.- Szeretnénk a településünket minél vonzóbbá és korszerűbbé tenni, ezért a falu központjában úgynevezett oszloptálanítást tervezünk, hogy a kábelek a föld alatt húzódjanak. Az arculat-átalakítást természetesen csak pályázati segítséggel tudjuk megvalósítani - tette hozzá a polgár- mester. A település költségvetését jelentősen javítaná a gázrészvényeik minél előbbi értékesítése, ami 17 millió forinttal gyarapítaná büdzséjüket. A képviselő-testület 32 millió forintot szánt a falu fejlesztésére, az összeg még módosulhat, ha a megnövekedett közalkalmazotti bérek rendezése nehézséget jelent majd a településnek. A falu első embere azt is hozzátette: a bérkiáramlás miatt valószínűleg ők is igénybe veszik majd az ebben az esetben kérhető állami támogatást, az úgynevezett BÉRHIKl-t. ________________________U-M-l Csehországi képek, ízek, dallamok „Mi sosem mentünk el Európából, csak elsodort a történelem’’ Gyöngyös Mindannyiunk számára fontos programsorozat kezdetén vagyunk, hiszen a célunk ugyanaz: közös gyökereink megismerése, az ezekből eredő kapcsolatok erősítése. Ennek kitűnő eszköze egymás kultúrájának minél alaposabb ismerete és megértése - mondta a cseh kulturális nap megnyitásaként Hiesz György polgár- mester, megjegyezve: az Európai Unió is támogatja a nemzeti hagyományok megóvását a globalizáció hatásaitól. Mint fogalmazott: a kultúra hidat jelenthet a nemzetek között, s mindannyiunk érdeme, hogy gazdag örökségünk minél nagyobb részét magunkkal vigyük az unióba. Egyben méltatta a Mátra Művelődési Központ kezdeményezését, amellyel már tag vagy tagjelölt, felvételükre váró országok megismertetésére vállalkozó sorozatot indítottak. Ennek első darabjaként mutatkozott be Csehország, mindjárt két kiállítással is: az egyik egy magyar fotóművész, Zachar Ottó képeiből, míg a másik cseh karikaturisták alkotásaiból válogat. A megnyitón Csémy Tamás nagykövetségi tanácsos, a budapesti Cseh Centrum igazgatója egyebek között azt emelte ki: hazája, s ugyanúgy Magyarország is igen fejlett államok, amelyek sok A karikaturista bizonytalansága értéket mutathatnak és adhatnak a világnak és Európának egyaránt. Mint fogalmazott: nem lehet vitás, hogy jogosan, megérdemelten kerülünk be a közösségbe.- Mi sosem mentünk el Európából, nem léptünk ki onnan, ahová most igyekszünk. Minket elsodortak a történelem eseményei - nyomatékosította a követ- ségi tanácsos, azt sem rejtve véka alá: hazájában is akadnak, akik kétkedve, bizonytalanul tekintenek a csatlakozás elé. Mindez - igen szellemesen - megjelenik a kiállított karikatúrákon is, amelyek március 10-ig láthatók. A cseh napon egyébként több filmet is vetítettek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, s népzenei koncert is várta az érdeklődőket. Emellett gasztronómiai érdekességekkel, valamint cseh szerzők könyveivel is megismerkedhettek a program látogatói. ________________________(fcpj A fokhagymalevestől a grízgombócig számos étket megkóstolhattak az érdeklődök