Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-06 / 55. szám

2003. Március 6., csütörtök MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL Influenza: veszélyeztetett csoportok Statisztikailag minden ezredik ember meg­betegedett. Ugyanakkor vannak területek, ahol nagyobb számban fordulnak elő, má­sutt egyáltalán nincsenek influenzások. Dr. Tóth-Daru Ágnes megemlítette, hogy az utóbbi napokban már nemcsak a figye­lőszolgálat tagjai, hanem más háziorvo­sok is jelentettek esethalmozódást. A me­gyében Füzesabony és Eger vonzáskörzete gócpontnak minősül, mert itt nagyobb számban találni influenzásokat. Gyön­gyösről és Heves környékéről egyet se je­lentettek a héten. Heves megye Megtudtuk még, hogy az egyik gyógyin- tézményben 10, influenzaszerű tüneteket mutató betegtől garatváladékot vettek. A la­boratóriumi vizsgálatok még folya­matban van­nak, de két esetben influenza-B vírust iga­zoltak. Az ország más területén is végeztek ha­sonló vizsgálatot: A, B vírust és különféle baktériumokat találtak. A lázas megbetege­dések hátterében nem egyértelmű az influ­enzavírus kóroki szerepe, mert több más kórokozó is hozhat létre hasonló tüneteket. Az influenza hirtelen kezdődik, magas lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, légúti hurutos tünetekkel jár, s általános levertség jelentkezik a betegnél. A főorvosnő megjegyezte, hogy az izolált vírusok 99 százalékban hasonlítanak azok­ra a vírusokra, amelyekből az influenza-vé­dőoltást készítették, ezért várható, hogy az oltott személyek védettséget élveznek a be­tegséggel szemben. Az egészséges személyek várhatóan szö­vődménymentesen, néhány nap alatt átvé­szelik az influenzafertőzést, de még most sincs késő védőoltást kérni. Kérdésünkre - beszélhetünk-e influenza- iárvánvról? - a főorvosnő elmondta, egyelő­re csekély a betegek szá­ma, de van már gócos halmozó­dás, ezért március 10- étől elrende­lik az influ­enzajelentő szolgálatot. Ez minden egyes háziorvosra kiterjed majd. Részletes jelen­tést kell adniuk korcsoportos bontásban, és Az idősek mellett a gyerekeket is fenyegeti a járvány jelenteniük kell a szövődményeket, a kór­házba utalást, a betegállományba vettek számát, mindent, ami az összkép kialakítá­sához hozzájárul. Egyelőre senki nem tudja megmondani, lesz-e járvány. Csak az biz­tos: helyi aktivitás van, s hogy ez járványos méreteket ölt-e, az majd kiderül. Megtudtuk még: sok mindentől függ, hogy ki betegszik meg az influenzavírustól. Szerepe van annak, hogy milyen erős a kór­okozó, és hogy milyen az egyén egészségi ál­lapota. NÉGYESSY ZITA Januárban: több munkanélküli Szukebb hazánkban az idén januárban a múlt év decemberihez képest 1028-cal növekedett a regisztrált munkanélküliek száma - olvasható abból az elemzésből, amelyet Lukács Ernő, a Heves Megyei Munkaügyi Központ osztályvezetője készített. így az el­ső hónap végén 14.084-en szerepeltek a nyilvántartásban. Heves megye Pátriánkban a munkanélküliségi ráta 10,7 százalék, amely csak­nem 2 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A megyék rangsorában viszont a középső mezőnyben a 10. helyet foglalja el, és csaknem 6 százalékkal ala­csonyabb az észak-magyarorszá­gi régió átlagától. A múlt év ja­nuári adatokkal összehasonlítva viszont 281-gyel - két százalék­kal - növekedett a munkanélkü­liek száma, és a ráta 0,4 száza­lékkal emelkedett. Az elemzések szerint idén januárban vala­mennyi kistérségben több mun­kanélkülit regisztráltak. A legna­gyobb arányban a hatvani mikrokörzetben, ahol 318-cal - 19 százalékkal - emelkedett a számuk 2002 januárjához ké­pest. A füzesabonyi kistérség­ben 137-tel - kilenc százalékkal -, a pétervásárai körzetben 78- cal - nyolc százalékkal - több munkanélkülit tartottak nyilván. így nem mérséklődtek a területi különbségek. A pétervásárai és a hevesi térségben például három­szoros a munkanélküliségi ráta, mint a gazdaságilag fejlettebb egri, gyöngyösi és hatvani kör­zetben. A munkaügyi központ 1044 pályakezdő munkanélkülit tartott számon. Januárban ös­szesen 1797 álláshelyet ajánlot­tak fel, ugyanannyit, mint 2002 decemberében. Az idei év első hónapjában 517-en helyezked­tek el a központ segítségével, és 413-an kapcsolódtak be a külön­böző foglal­koztatáspoliti­kai programok­ba. A munka­ügyi szervezet 4226 érintett foglalkoztatá­sát, illetve kép­zését támogat­ta. Ezek iránt sokan érdek­lődtek. A szakemberek elbírálták a távmunkahelyek létrehozására meghirdetett pályázatokat is. Ezeknél előnyben részesültek azok a munkaadók, akik fogyaté­kosokat, megváltozott munkaké­pességűeket, romákat, 45 éven felüli, gyermekét egyedül neve­lőket, illetve hátrányos helyzetű térségben élőket foglalkoztat­nak. Megyénkből 14 szervezet nyert támogatást: 29 dolgozó foglalkoztatá­sára 14 millió forintot kaptak. A vissza nem térítendő pénzt számítógép-vá­sárlásra hasz­nálhatják fel, és ez az összeg fe­dezetként szol­gál a távmun­kát végzők kép­zésére és a támogatottak foglal­koztatására is. A nyertes cégek közül tíz Egerben, három Gyön­gyösön, egy pedig Tiszanánán található. imentuszi MUNKANÉLKÜLISÉG HEVESBEN 2003. JANUÁR Regisztráltak 14.084 Munkanélküliségi ráta 10,7% Hatvani kistérség + 318 Füzesabonyi kistérség Pétervásárai kistérség Pályakezdő munkanélkü Felajánlott álláshely +137 + 78 li 1.044 1.797 Laktanya: a kormány dönt Gyöngyös Klubdélután Hatvan A Liszt Ferenc Vasutas Nyugdíjas­klub tagjai vidám ismerkedési délutánra hívták hozzátartozói­kat és barátaikat. A Daliban meg­tartott találkozón a színpadra lé­pő klubtagok táncokkal, énekszá­mokkal, vidám jelenetekkel és monológokkal kedveskedtek a megjelenteknek. A szünetben sa­ját készítésű süteményekkel is megkínálták a meghívottakat. ■ Többször foglalkoztunk már az egykori laktanya ügyével, neveze­tesen, hogy a város tulajdonába kerülhet a létesítményegyüttes. Legutóbb a vagyonkezelő gyorsí­tott döntést ígért az átadás ügyé­ben. Mint Hiesz György polgár- mester tegnap elmondta: az ügylet jogi hátterének megvizsgálása után kiderült, hogy mégsem az ÁPVRt., hanem a kormány dönté­se szükséges az ingatlan városi tu­lajdonba adásához.- Meggyőződésem, hogy meg­kapjuk a laktanyát, hiszen min­den ehhez szükséges feltételnek megfelelünk - tette hozzá a polgár- mester, megjegyezve: bízik benne, hogy a fentiek miatt nem halasztó­dik el az átadás. Ám hogy mikorra várható, arról egyelőre legfeljebb találgatásokat lehetne megfogal­mazni. A város egyebek között szociális, sport-, illetve lakáscélú hasznosítását tervezi az egykori laktanya épületeinek és területei­nek. Mindez attól is függ, hogy az épületek meglehetősen „vegyes” állapotának felmérése után melyik létesítmény milyen célra lehet al­kalmas. (S. P.) SUHA PÉTER ______ V itorla, távolban Egy fél éve sincs, amikor valaki kikérte magának, hogy a szocialisták úgymond „túlnyerték” volna magukat. A - mellesleg valóban nem túl szerencsés - megfogal­mazás arra az októberi eredményre vonatkozott, amikor is a települések meghatározó, ha tetszik, elsöprő többsége szava­zott a szegfűre, a naranccsal szemben. Már akkor is világossá válhatott: ilyen helyzetben nehéz lesz betartani a helyi kampányokban tett vállalásokat, tekintve, hogy a beígért kormányzati hátszélre túlontúl sok vitorla igye­kezne immár ráfeszülni. És a költségvetés - ellentétben a szél­energiával - véges, korántsem a természetből fakadó energia- forrás. Hogy mást ne mondjunk: az áprilisi győzelem „ára”, az első száz napban beváltott ígérvények egyrészt elvittek egy nagy csomó pénzt, másrészt hatásuk a finoman eufórikus, „na ugye, mi szavatartók vagyunk” időszak után is érezhető. Sőt, most érezhető igazán. Amikor szembesülni kell azzal, hogy az egyébként jogosan megemelt béreket a települések nem tud­ják kifizetni. Nosza, itt a BÉRH1KI, ami sokkal több, mint egy újabb ronda műszó, ez maga a megoldás, a mennyei manna, magyarán szólva állami plusz apanázs. Idén meg is oldja nagyon sok település (bérfizetési) problé­máját. A frissiben elfogadott, kínkeservesen működőképesre karcsú­sított büdzsék, okozta öröm ma még akár el is nyomhatja az aggodalmat: korántsem oldódott meg az önkormányzatok normatív állami finanszírozása. Annyi történt, hogy az átla­gosnál is rosszabb helyzetben lévők kapnak némi segítséget a túléléshez. A „csak” átlagosan rosszul élők talán még a pusz­ta működés mellett egyébre is tudnak áldozni, míg néhány szerencsés (értsd: jelentős iparűzési és egyéb helyi bevétellel bíró) város pedig a magáéból is megél, fejleszt. Ez utóbbiak dagadó vitorlákkal szántják a vizet, mögöttük a kisebbek, igaz, az árbocukon lengő vásznon néhány lyuk és repedés éktelenkedik, de azért még viszi őket a szél. A leghát­só bárkákban kétségbeesett emberek igyekeznek bestoppolni a tátongó lyukakat, de legalább valamelyest összefércelni a folyton szétmálló vitorlát. Próbálják a tűbe fűzni az ajándék cérnát, miközben sóvárogva néznek a távolodók után. Óriási lehetőségek nyílnak A csatlakozás nem pártpolitika, nemzeti ügy _________Mátrafüred_________- Nem a középkorúak és az idő­sek számára hoz, és főként nem gyorsan érezhető előnyöket a csat­lakozás. Sokkal inkább Önök, vagyis a fiatalok előtt nyit meg óriási lehetőségeket - mondta teg­nap gr. dr. Bethlen István, a Páneurópa Unió magyar- országi elnöke a Vadas Jenő Erdészeti Szak- középiskolá­ban tartott elő­adásán. Mint hozzátette: Magyarország válasz­tókorú népességének egyharma- da nyugdíjas, így sok múlik raj­tuk, az ő voksukon az áprilisi népszavazáson.- Ha önmagukért nem is, de az unokáikért sok mindenre képe­sek a nagyszülők, ezért aztán ar­ra kérem Önöket: győzzék meg nagyapáikat, nagymamáikat, hogy az önök érdekében szavaz­zanak igennel - buzdította a diá­kokat a gróf, megjegyezve: hamis képet festenek, akik valamiféle tejjel-mézzel folyó Kánaánként állítják be az EU-t. A közösség tagjaként keményen kell dolgoz­ni, ám sokkalta szélesebb lehető­ségek között, tette hozzá. Arról is szólt: az Európai Unió nem elsősorban gazdasági elő­nyökről, hanem a békéről és a biztonságról szól. Ennek alátá­masztására közölte: a második világháború óta 257 háború rob­bant ki a Földön, s ma is 14 zaj­lik. Ám az elmúlt ötven évben az unió országainak egyike sem ke­veredett háborúba. Pontosan abban áll a közösség nagyszerűsége, hogy békében és biztonságban lehet megteremteni a gazdasági és kulturális fejlő­dést. A diákok kérdéseire válaszolva a Páneurópa Unió elnöke egye­bek között arról szólt: az áprilisi népszavazás nem az épp hatal­mon lévő kormányról szól.- Az uniós csatlakozás azon­ban nemzeti kérdés, és nem párt- politikai - húzta alá. _______is. p.i Ko mló A korábbi esztendők év eleji köz­meghallgatásától eltérően az idén mondhatnánk rendhagyó tanács­kozást tartottak a faluban, hiszen a szép számban megjelenteket most nem elsősorban az érdekel­te, hogy milyen fejlesztéseket ter­vezett az önkormányzat, hanem az, hogy vajon az uniós együttélési normáknak mikor tudnak a falu­ban eleget tenni. — Természetesen ismertettem azokat a beruházásokat, amelye­ket az idén mindenképpen el kell végeznünk - foglalta össze a tör­ténteket Cseh József polgármester —, ám meglepve tapasztaltam, hogy a lakosokat nem az foglal­koztatja, hogy mikor és mennyi­ből bővítjük az óvodát, a polgár- mesteri hivatalt, hanem az, hogy az unióba való belépés közeledté­Az uniós együttélési normák vei mikor lesz magasabb nálunk is az életszínvonal. A falu vezetője kitért arra, hogy a felszólalásokból érzékelhető volt, hogy a kömlőiek tudják, hogy a csatlakozás nem pusztán formalitás, hanem az egyén életé­ben, közérzetében, komfortérzet­ben is változásoknak kell bekövet­keznie. Ez pedig még nagyon messze van attól, amely elvárható lenne. Többen jelezték azt is, hogy az együttélés íratlan szabá­lyainak kellene érvényt szerezni, hiszen egyre több az olyan ház és porta a faluban, amely gondozat­lan, elhanyagol! és parlagfűvel be­nőtt. A korábbi évtizedekben ilyet szinte tapasztalni sem lehetett a többnyire nagygazdák lakta Kömlőn. Most egyre több a gon­dozatlan kert, a félig lebontott vagy romos épület. Azok a helybe­liek pedig, akik itt élték le az életü­ket, úgy érzik, hogy a mélyrepülés­nek véget kellene vetni. - Jogos­nak találtam ezeket a felvetéseket - folytatta Cseh József -, hiszen mindannyian érezzük, hogy a csatlakozás előtt egy évvel talán már nem az a legfontosabb, hogy mit és miből fejlesztünk. Folyama­tosan gyarapodni ugyanis köteles­ségünk. Ám azt, hogy az élet mi­nősége mitől válik jobbá, biztonsá­gosabbá, azt helyben nehéz lenne megmondani. A közmeghallgatás után kicsit úgy éreztem: az elmúlt tíz évben sok helyi rendeletet hoz­tunk, ám ezeknek nem minden esetben tudtunk érvényt szerezni. Arról pedig, hogy az élet minősége is változzon, országos szinten kell gondolkodni, hiszen én is azt sze­retném, hogy a kömlői ember ne a régmúlton nosztalgiázzon, hanem a jövőben érezze jól magát. _______________________ISZUROMIl E bben a hónapban a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Ház aulájában gyermekrajz-kiállítást láthatnak az érdeklődők. A tárlat apropójául a hónap idusának ünnepe, illetve a Kossuth-évforduló szolgál. A most bemutatott rajzokat a hevesi általános iskolá- sok készítették. Képünkön a kiválogatott művek fotó: ötvös imre Vitamin és oltás A sok vitamin, a sok levegő és a sok mozgás mel­lett kevesebb az esély a megbetegedésre. A legyengült szervezetitek, a gyerekek, az idősek, a krónikus betegek, a lábadozók inkább veszé­lyeztetettek. Még mindig van a háziorvosoknál oltóanyag mindazok számára, akik ezt igénylik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom