Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

A bőr az ember tükre. Mindez már közhelynek is számíthat­na, ha nem derülne ki, hogy bi­zony gyakran elhanyagoljuk a tükörbe nézést. Pedig megér­né, mert a bőrön keresztül sok mindent üzennek nem látható „alkatrészeink”. Pásztor Anna Mária, a hatvani Albert Schweitzer Kórház bőrgyógy­ász kozmetológusa sok min­dent tud a bőrről, ami több év­tizedes praxisának is köszön­hető. Mintegy kétszázezer em­ber él ellátási területén, amely a megyehatáron túl Pásztóig és Aszódig terjed.- Bőrgyógyász és kozmetológus? Rit­kán hallani ilyen szakpárosításról- Az első ilyen szakpárt nyújtó évfolyammal végeztem annak ide­jén Budapesten. Korábban valóban csak bőrgyógyászként lehetett szak­vizsgázni. De a hetvenes években ugrásszerűen megnőtt a kozmetikai szerek száma, szükségessé vált, hogy a bőrgyógyászokat is megfele­lően felkészítsék a nem kívánt hatá­sok orvoslására.- Vannak kozmetikumok, ame­lyek károsak lehetnek?- Nem erről van szó. A kozme­tikai szereket nyilvánvalóan ala­pos tesztelés után hozzák csak forgalomba, tehát nem lehetnek károsak. De vannak bőrtípusok, amelyek bizonyos kozmetikumo­kat nehezebben tolerálnak. Ré­gebb valaki évekig ugyanazt a kozmetikai szert használta és ezt a bőre is elfogadta. Manapság na­gyon sok az újdonság a szépítő­iparban. Jól reklámozott termé­kekről van szó, így főként a fiata­lok hajlamosak arra, hogy gyak­ran váltsák a kozmetikumokat. És ez nem mindig tesz jót a bőrnek, előbb vagy utóbb valamelyik el­len fellázad. Persze én most nem a kozmetikusok ellen szólok, ép­pen ellenkezőleg: el kell monda­nom, hogy nagyon jó a kapcsola­tom velük. Gyakran ők küldik pá­cienseiket hozzám, mert problé­mák adódnak a bőrével. Együtt­működve mindig megtaláljuk a megfelelő megoldást. Egyébként mostanság már több kongresszu­son együtt tanácskoznak a bőr­gyógyászok és a kozmetikusok. Ez nagyon jó. Végül is a bőr­gyógyász kozmetológus orvos- szépítésznek is mondható.- Az utóbbi évtizedekben sokat változott a világ, s közvetlen környe­zetünk A bőrünk milyen lett?- Érzékenyebb. Ami főként an­nak tulajdonítha­tó, hogy jóval több káros hatás éri. Nem tesz neki jót a szmog, az erősebb napfény, a stressz, a rend- szertelen étkezés, a szabadon kap­ható gyógyszerek ellenőrizetlen szedése. Szóval bőrünk nehezebb helyzetben van, mint húsz-hu­szonöt évvel ez­előtt:- Talán mi is igényesebbek let­tünk Manapság nem csak a fiata­labb nők igyekez­nek szebbé tenni a bőrüket, a férfi­ak is többet adnak magukra- Ez így van. És ennek a bőr­gyógyász csak örülni tud, mert már az apróbb panasszal is eljönnek, és mi nemcsak a bőrkezelési tanáccsal látjuk el a hozzánk fordulókat, ha­nem sokszor életvitelivel is.- Bejön önhöz a beteg, megnézi a bőré és meg tudja áUapítani, hogy mikéntéi?- A bőr az ember tükre. Ezért is szép a bőrgyógyászat. Ha meg­vizsgálom a hozzám fordulót, va­P ) A Pásztor doktornő és betegei FOTÓ! T. Z. M Bőrünk mindig őszintén kitárulkozik Névjegy Dr. Pásztor Anna Mária Túrán született A hatvani Bajza József Gimná­ziumban érettségizett A SOTE általános orvosi sza­kán diplomázott 1973-1978 között a hatvani Al­bert Schweitzer Kórház or­vosa 1978-ban bőrgyógyász-kozme- tológus szakvizsgát szer­zett 1978-1987 között a Gödöllői Bőr- és Nemibeteg-gondo- zó vezető főorvosa 1987-től a hatvani kórház bőr- gyógyászatának osztályve­zető főorvosa lóban sok mindent megtudhatok róla. A bőrünk mindig őszintén kitárulkozik.- A bőrgyógyász olyan, mint a pszichológus? Belelát a beteg lei­kébe is?- Ráhibázott. A bőrgyógyász egy kicsit pszichológus is. A bőr sok ap­ró jelzést közvetít, ami akár komo­lyabb betegségek kezdetét jelzi. Ilyenkor nyomban küldöm is tovább a betegek az illető szakorvoshoz. Jó néhány kezdeti stádiumban lévő be­tegséget lehet így felfedezni és ered­ményesen gyógyítani. Jó, ha bármi­lyen apróbb bőrelváltozással felke resnek, mert az idejében kiszűrt és megműtött bőrdaganatok gyógyít­hatók. Nagyon jó, mintegy 95 száza­lékos az eredményesség ezen a téren. Azt tudom javasolni mindenkinek, hogy időnként mutassa meg magát a bőrgyógyásznak. Főként, ha sok anyajegye van.- Jön a beteg valami bőrgyógy­ászati panasszal, ön pedig közti ve­le, hogy fáradjon át a kollégához, mert - tegyük fel - baj van az epéjé­vel Mit szól ilyenkor a beteg?- Elfogadja a tanácsomat. Igaz, én is megmagyarázom neki az összefüggéseket. Általában ké­sőbb, immár gyógyultan vissza­jönnek és megköszönik. Persze előfordulhat, hogy nincs semmi baj, de én azt mondom, inkább több feleslegesnek bizonyuló ki­vizsgálás, mint egyetlen idejében fel nem fedezett nagyobb baj.- És ha azt javasolja a beteg­nek, hogy éljen stresszmentesebb életet, hogy étkezzen gondosab­ban? Hallgat önre?- Ezt már nehezebben tudják be­tartani. Dinamikusabban élünk, mint régebben, kevesebbet pihe­nünk, sok min­den idegesít. A pénz az élet egyik központi témája, a barátság, a sze­retet, a megértés ritkán tud az anyagiak fölé emelkedni. Mindennek a kö­vetkezményeit szó szerint a bő­rünkön tapasztal­juk. Ha nagyon hajszolt életet él, megkérem a bete­get, hogy lazítson egy kicsit. A bőr- gyógyászatban is fontos a pszicho­terápia. Azt is mondhatom, hogy a gyógysze­rek ötven százalé­kát kiválthatja. Ha a beteg el tudja fo­gadni, hogy az állandó pénzhajszo­lásnál vannak fontosabb dolgok is, akkor nyert ügyünk van. Itt az osztá­lyon szeretetet is adunk a betegek­nek, ami szintén nagyon fontos. Sok a hozzánk kerülő idős ember, akire a kintiek nagyon kevés időt szán­nak. És ezt most nem egyértelmű negatívumként mondom, mert az esetek többségében saját magukra sincs idejük. Nos, itt az osztályon lelkiekben is segítünk a betegen, ez is hozzátartozik a terápiához. Sok­szor vissza is jönnek egy kicsit elbe­szélgetni. Néhány szóban elmond­ják a gondjaikat, néha ez is elég a megkönnyebbüléshez. Mert sok idős van, aíkit senki sem hallgat meg.- Manapság több a bőrbeteg mint tizenöt-húsz éve?- Több. Gyakoribb a lábszárfe­kély, az ekcéma, a kontaktdermati- tisz (amikor valamilyen szerrel ke­rül kapcsolatba a bőr, és ezért beteg­szik meg), de több a pattanásos gyermek is. Ennek általában a nem megfelelő étrend az oka, a túl sok csokoládé, mogyorókrém, gyü­mölcsjoghurt. És a gyermekkori szo­rongás. Az iskola ma már túl nagy terhet ró a gyermekre, nem minden­ki tud megfelelően teljesíteni, de mi­vel nagyon akarna, ezért szorong. Minderre a szülőnek is oda kell fi­gyelni, mivel minden gyermeknek megvan a saját kapacitása. Csak annyit várjunk tőle, amennyit telje­síteni tud.- Mit szólnak mindehhez a szü­lők?- Általában elfogadják a tanácso­mat. Nagyon lényeges, hogy a gyer­mek a családon belül se szorongjon. Ha elmúlik, akkor a teljesítménye is javulhat. Ördögi kör ez, mert ha nem tud teljesíteni, akkor szorong, és minél jobban szorong, annál ke­vésbé teljesít. A megoldáshoz kell az orvos. Többek között a bőrgyógyász is, mivel sokszor csak a pattanások elszaporodása jelzi, hogy baj van.-Mi a helyzet a napozással? Van, aki azt tanácsolja, hogy csak árnyék­ban éljünk, más azt mondja, nyu­godtan siettessük magunkat.- Én mindenkit óvatosságra in­tek. Csak módjával a napozást, fő­ként délelőtt 11 és délután 3 óra kö­zött. És akinek húsz-huszonöt anya­jegy van a testén, az csak fényvédő­vel menjen napra. Az utóbbi időben megváltozott a napfény minősége. Vékonyodott az ózonréteg, több ká­ros sugár jut a Földre.- A szoláriumozás?- Nem szabad túlzásba vinni. Csökkenti a bőr víztartalmát, a felső réteg alatti kötőszövetet károsítja. Egy idő után a bőr már nem lesz olyan rugalmas, megöregszik. Nagy árat fizethet az, aki nem veszi figye­lembe az intelmeket, és túl sok időt tölt a szoláriumban.- Mit javasol annak, aki szép, egészséges bőrt szeretne?- Naponta egyszeri és nem több zuhanyozást. A bőrnek szüksége van a savköpenyre, a túl gyakori für­dés nem tesz jót. És ha már meg­szoktunk egy kozmetikumot, akkor maradjunk meg mellette. Drog, do­hány, alkohol - ez a hármas is nagy kárt okoz a bőrnek. És a fiatalok a szerelmi partnereket se váltogassák sűrűn.- Apropó szerelem! A nemi beteg­ségek is önhöz tartoznak. Ezen a té­ren miként átiunk?- Nagyon jól. Elvétve fordul elő.- Az olyan korábban rettegett be­tegségek mint a szifilisz, a tripper vagy a gonorrhoea már nem is létez­nek?- Azért időnként még előfordul­nak, de nagyon jól gyógyíthatók. Ilyenkor fontos, hogy a partnert is kezeljük. Mert lehet, hogy tünet­mentes, de lappang benne a beteg­ség.- Ahogy beszélgetünk, egyre nyü- vánvalóbbá válik, hogy érdekes, iz­galmas szakma a bőrgyógyászat. Ennek ellenére nincs sok kolléga a környéken- Hatvanban egyedül vagyok, de megyei szinten sincs sok belőlünk. Valóban nem sok kolléga választja ezt a szakot, pedig ha megtenné, biztosan megszeretné, mert én is vé­letlenül lettem bőrgyógyász. Ami­kor elvégeztem az orvosi egyetemet felkértek, hogy maradjak az anató­miai intézetben. Nem vállaltam, mert szövettanász akartam lenni. Ilyen állás viszont nem volt. Akkor még Túrán laktam, és a hatvani kór­házban bőrgyógyászt kerestek. Megpályáztam az állást és felvettek. Ma már azt mondom, szerencsésen döntöttem.- Az orvosok között sem a bőr­gyógyászok a legmenőbbek.- Azt hiszem, egy kicsit sarkítot­tan fogalmaz, ugyanis minden szak­terület fontos és kiegészíti egymást. Mára már elértem, hogy például a sebészeten addig nem műtenek anyajegyet, amíg én nem láttam. A bőrgyógyász tudja megmondani, hogy milyen műtétet javasol. Ugyanakkor én is sokszor küldöm a plasztikai sebészhez a hozzám bőr- gyógyászati gondokkal fordulókat. Tímár Tamás doktor úrral nagyon jó a kapcsolat, fél szavakból is értjük egymást. Nem mindegy, hogy mi­ként műtik a bőrt, és az sem mind­egy, hogy utána miként gyógyul a seb. De hogy visszatérjek a kollégák­ra: volt olyan, aki valóban egy kicsit lekezelően szólt a bőrgyógyászok­ról. De csak addig, amíg valamilyen problémája nem akadt. Betegként kényszerült megkeresni, és amikor meggyógyult, nyomban megválto­zott a korábbi véleménye.-Beszéljünkakáiháziosztályáiólis.- Tizenöt ágyas, és nagyon jó se­gítőim vannak. Jó lenne már egy szakorvos kolléga, de egyelőre nincs, így jelenleg több, mint két hó­nap ki nem vett szabadságom van. De hát nem tudok elmenni hosz- szabb időre, miután nincs más bőr­gyógyász.- Gyermekek?- Egy fiam és egy lányom van. Mindketten felnőttek már. A fiam in­formatikus, már két unokával is megajándékozott. A lányom az EL­TE embertani tanszékén tanárse­géd, antropológus lesz. Huszon­nyolc éves, de már nemzetközileg ismert.- Ön akkor boldog, elégedett em­ber?- Igen, csak néha egy kicsit fáradt is vagyok. Sokszor el is döntöm, hogy néhány napig csak pihenek, a kórház felé se nézek. Aztán azon ka­pom magam, hogy csak bejövök az osztályra. Hiányoznak a betegek. Persze, ez most egy kicsit patetiku­san hangzik, de hát ha az ember jó néhány évet eltölt köztük, akkor azon kapja magát, hogy a szabadsá­ga alatt is a kórház felé viszik a lábai. TOMPA Z. MIHÁLY SIKE SÁNDOR EU-rn várva Folyik a politikai színjáték az alkotmánymó­dosítás körül. Tudjuk persze, hogy egy ilyen mondat könnyedén szíven ütheti a pártok ve­zetőit, és rohanhatnak kikérni maguknak a rosszindulatú gyanúsítgatást. Mert bizony ők - vállaikon hor­dozva a haza és a EU-csatlakozás malomkövek súlyával mérhető terhét - csak a legjobb megoldás érdekében huzakodnak olyan apróságnak tűnő kérdéseken mint hogy, kinek a tollvonásai il­lessék majdan a csatlakozási dokumentumot, s hogy mikor is le­gyen az elkerülhetetlen népszavazás. Közben azonban az ország népe reménységgel eltöltekezve várja, hogy leereszkedjen az égi magasságokból az Unió meg­annyi „kék gálambocskája", meghozva a várva várt örömhírt: mi is tagok vagyunk immár. És akkor lesz vigasság, buli, tánc hajnalig. Mondhatni: egy újabb happy and. Hogy mennyire bizakodóan tekint a magyar ember az európai közösségbe történő hivatalos belépés lehetőségére, és hogy meny­nyire nem jól mérték fel ennek a jelentőségét egyes pártok, azt talán a legújabb közvélemény-kutatási adatok képesek megmu­tatni a leghatározottabban: a HVG-ben közölt novemberi Medi­án-felmérés szerint, ha most kerülne sor az ország csatlakozásá­ról szóló népszavazásra, azon mintegy kétharmados részvételre lehetne számítani, s az urnákhoz járulók 79 százaléka igennel voksolna. Ami pedig a pártok EU-csatlakozással kapcsolatos hozzáállá­sát illeti: az EU-kritika láthatóan nem sokat hoz a Fidesz kony­hájára, inkább csak azzal a következménnyel jár, hogy az ellen­zéket az emberek egyre kevésbé társítják a csatlakozás változat­lanul népszerű gondolatával. Az MSZP-ről a megkérdezettek 57, az SZDSZ-ről 45 százaléka tartja „nagyon jellemzőnek”, hogy tá­mogatja Magyarország EU-csatlakozását, míg a Fidesz-MPP-ről csak 33 százedékuk gondolja ugyanezt. Ennél a pontnál a szocialista párthívek lelkűk mélyéről sóhajt­hatnának egy örömtelit, miután a tavasszal még „pariban” lévő Fidesz az Unióhoz való viszonyával, pontosabban annak kom­munikálásával is a két párt népszerűségi mutatóinak növekvő különbségéhez járul hozzá. El is juttatta odáig a szavazásra jo­gosult polgárokat, hogy 57 százalékuk voksolna egy mostani vá­lasztáson a hatalomra került ellenfelére, míg neki magának 37 százalékra apadt a szurkolótábora (hogy a Hajrá, Magyarország szlogenről se feledkezzünk meg). A kérdés persze az, hátradőlhetnek-e a szocialisták a fentiek láttán az újonnan beszerzett hintaszékben, hogy megigyanak egy whiskyt szódával? Nos: nem kifejezetten. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a csatlakozás kapcsán ma megszerzett helyzeti előny egy idő múlva a visszájára is fordulhat. Arról az egyszerű tényről van szó, hogy a jelek szerint 2004. május l-jétől lépünk be az európai államok nagy közösségébe, és minden józan szá­mítás szerint az első esztendők - ott belül - igencsak ellentmon­dásosak lesznek. Számolni kell mindenekelőtt azzal az evidenci­ával, hogy csatlakozásunknak lesznek nyertesei és vesztesei. Elő­re megmondható, hogy utóbbiak közé ugyanazok a nagy társa­dalmi csoportok tartoznak majd, akik a 12 esztendővel ezelőtti rendszerváltásból is kisemmizetten kerültek ki. Nem árt emlékezni a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején mért várakozásokra a rendszerváltással kapcsolatban. Az emberek többsége akarta a változást, mert attól jobb életet, anyagi jólétet remélt elsősorban. Hamar kiderült azonban, hogy a más minőségű élet kategóriájába olyanok is beletartoznak, mint a munkanélküli, vagy a hajléktalan lét, esetleg a „csak” szégyenteljes elszegényedés. A felkapaszkodás, a talpra állás leg­kisebb reménye nélkül. Ebbe - a legkeményebb materiális valóság talaján megszüle­tett - felismerésbe bele is bukott az MDF vezette kormány, amely úgy volt hatalmon, hogy a helyzetből fakadóan nem sok esélye kínálkozott a túlélésre. Anélkül, hogy az analógiát túlzott mér­tékben kiterjesztenénk, látni kell: a csatlakozással járó megráz­kódtatások magukkal ránthatják az éppen aktuális hatalmat, legyen bár a legangyalibb teremtés, vagy az emberek legnagyobb barátja is. Hír(telen)kék... Sokakat vonzó korcsolyapályává alakul a téli szünetre a Parlament előtt lévő Kossuth téri autóparkoló. Enélkül is elég sikamlós a környék... k A NATO-csúcs kapcsán az észak-atlanti katonai szervezet illeté­kes vezetői egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy az ukrán elnök, Kucsma nem kívánatos Prágában. Ott már más a viselet... :k • Immár a második, mintegy 75 ezer forintot érő bádogrendőrt - a jelenlétével óvatosságra intő bábut - akarta ellopni két fiatalember a somogyi megyeszékhelyen, de egy igazi zsaru lecsapott rájuk. És pléhpofával megbilincselte őket... k Az egykori Sztálinvárosban - a mai Dunaújvárosban - világra jött Hakucsák Attiláné a lejárt okmány helyett kapott új személyi igazol­ványában azt tüntette fel a hivatal, hogy születési helye: Nagyoroszország. így lett ő az ideiglenesen hazánkban tartózkodó nő... * Egy holland amatőr labdarúgót nemrég nyolc mérkőzésre eltiltott a szakosztályi fegyelmi bizottság, mert azután, hogy az egyik mérkő­zésen piros lapot kapott, puszit adott a játékvezetőnek. Nesze neked, puszipajtás...! ________________________________________________itaurt«i

Next

/
Oldalképek
Tartalom