Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-10 / 186. szám
10. OLDAL--------------------mm-------------------H ÍRLAP MAGAZIN 2002. Aucusztus 10., szombat ||| Másfél héten át a tance volt a főszerep az egri Liceum udvarán. Itt rendeztek ugyanis az Erlau Táncfesztivált, melyre meghívást kapott a magyar tancostar- sadalom szine-java. A Barta Dóra es Juronics Tamás áltál szervezett eseménysorozaton a legnagyobb sikert a Szegedi Kortárs Balett két produkciója, a Carmina Burana és A csodálatos mandarin, valamint a Pécsi Balett Carmenje aratta, de szíves fogadtatás köszöntötte az Egri Fesztivál Balett uj bemutatóját is. Ladányi Andrea és a La Dance Company, valamint a Duna Táncműhely előadásai azonban megosztottak a közönséget. Összességében azonban a tánc. a mozgás művészetének ünnepévé nemesedett ez a néhány elmenyteli nap Egerben. e. b. A megyei közgyűlés először tavaly szeptemberben tűzte napirendre a térségben élő cigányság élet- körülményeit, iskolázottsági és foglalkoztatási helyzetét taglaló anyagot, ám az akkori vita nyomán a testület úgy határozott, hogy idén még az első fél évben ismét előveszi a kérdést Az előkészítést végző ad hoc bizottság elnökévé az Összefogás frakció tagját, dr. Eperjesi Tamást választották meg. A jelentés végül a májusi közgyűlésen került a képviselők elé, s mint az várható volt, szokatlan aktivitást indukált bennük. A dokumentum JK Heves megyei cigány lakosság áetköriilményeü javító középtávú program kidolgozásának előkészítésére" címet kapta, s mint arra dr. Eperjesi Tamás rámutatott, nem véletlenül. A mindenkori kormányok által e tárgyban elfogadott dokumentumok ugyanis - helymegjelölés nélkül - ugyanezt a címet viselik; ezt fogadta d 19%-ban a Hom-kormány, majd 1999-ben az Orbón-kabinet is. Az első, a megye önkormányzat szakirodája által összeállított anyag a tavaly szeptemberi közgyűlésen igen komoly kritikát kapott. A képviselők „szétszedték” a dokumentumot, amiben közrejátszhatott az is, hogy az apparátus nem érezte magáénak a feladatot - emlékeztetett Eperjesi. Abban - dr. Eperjesi Tamás mellett - hdyet kapott a kiskörei Farkas Antal, az Egert és Füzesabonyt képviselő Nagyné Várnái Anna, a recski Berkes Elemér, s a közgyűlés két további tagja, a tiszanánai Godó Lajos (MSZP) és a füzesabonyi Etahó István (Munkáspárt). Eperjesi szakértőkkel konzultálva, a korábbi munkákat felhasználva, március végére elkészített egy anyagot, amelyet az ad hoc bizottság kipótolt, s ez az előterjesztés került a májusi közgyűlés dé. Sötét a kép A vizsgálódás megállapításait összegző dokumentum elég sötä képet fest a cigányság helyzdéről. Mint fogalmaz: júncs a cigányság helyzete szempontjából olyan terület, ahol ne lehetne súlyos problémákat említeni A roma lakosság nagy tömegei rendkívül rossz körülmények között ébrek megyénkben is, amit a meg küldött települési és kisebbségi önkormányzód vélemények is megerősítenek". A rrumkaerőpiad helyzettel összefüggésben Eperjesiék úgy fogalmaznak, hogy a romák tartós munkanélküliségéből adódóan olyan megoldásokat kell keresni, Cigánykérdés: mélyül a szakadék: pedagógiai módszereket, s annak bevezetését javasolni lehetne a többi óvodának, iskolának - önkéntes vállalási alapon. A dgány kisebbségi oktatási program - mutatott rá Eperjesi - továbbra is két elemet tartalmaz; egyrészt a kisebbségi önismeret fejlesztő sä, a kulturális nevelést, másrészt az esetleges hátrányok csökkentésé célzó szocializációs, kommunikációs, s tantárgyi fejlesztést, tehetség gondozást. Ennek megszervezése azonban nem vezethet elkülönített osztályok, csoportok kialakulásához, hiszen a dgány kisebbségi oktatási program szakszerűtlen megvalósítása. sok esetben szegregációt, súlyos diszkriminációt eredményezett. A bizottság elnöke leszögezte: az oktatási intézményeké fenntartó települési és megyé önkormányzatoknak feladata és kötelessége az oktatási diszkrimináció megelőzése és megakadályozása, a cigány kisebbségi oktatási programok megszervezésének ellenőrzése. Az anyagban szó esik arról a felmérésről is, amelyet még 1997-ben végzett a megyei területfejlesztési tanácsok közreműködésével az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztő si Minisztérium Azon telepek, telepszerű lakókörnyezetek vizsgálatát végezték, ahol a lakások alacsonyabb komfortfokozatúak, minőségűek, magasabb lakósűrűségűek és egészségtelen elhelyezkedésűek, így hátrányosan különböznek a település jellegzetes lakókörnyezetétől. A felmérést utóbb már a FôldmûvéésNe nélkülük döntsenek róluk amelyek jelentősebb támogatást nyújtanak a részükre, elősegítik a legális mnnkaerő-piaá integrációjukat, ám nem vezetnek elkülönített foglalkoztatási formák kialakulásához. Az anyag külön kitér a kérdés agrárgazdasági vetületeire is. Eszerint a sikeres szociális földprogramok segítettek eloszlatni azt a téves előítéletet, miszerint a cigányság nem tud és nem is akar mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Éppen ezért meg kell vizsgába annak a lehetőső gé is, hogy a megyében van-e mód további szociális földprogramok be indítására. Meg kell nézni azt is, hogy van-e alkalmas földterület és vállalkozó a biotermelés megszervezésére, a termények értékesítésére. Fontos, hogy a Heves Megyé Terülé- fejlesztési Tanács vonja be munkájába a cigányság képviselőit, találjon FOTÓI GÁL GÁBOR módot a külön nevesített támogatási formák bevezetésére. A bizottság megállapításai szerint örvendetes, hogy a roma fiatalok száma és aránya is növekedett az alsó- és a középfokú oktatási, illetve nevelési intézményekben Ám a d- gány és a nem dgány tanulók közötti esélyegyenlőtlenségek nem változtak, sőt egyes szakemberek szerint tovább mélyült a szakadék Acigány tanulók iskolai sikertelensége általában a szociális margnaüzádóval, a nyelvi hátránnyal a hátrányos meg különböztetés és a szegregáció hatásával a cigánysággal szembeni előítéletekkel a felhasznál pedagógiai programok és módszerek hiányosságaival, az iskola és a szülők közötti együttműködési zavarokkal függ össze. Ezért fel kellene mérni, hol alkalmaznak Heves megyében sikeres alternatív, differenciált vagy fejlesztő ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium összegezte: az öt évvel ezelőtti állapotok szerint Heves megyém. 31 településen 34 telep vob található, ahol 1467 házban 6 ezer 876 ember ét. E telepek újratermelődésének megakadályozására kormányrendelet is készül. Ám - vélik Eperjesiék - ezt komplex módon kell megvalósítani, például egy foglalkoztatási programmal együtt, a helyi közösséget erősítve. Kulturális területen is történtek lépések: az anyag szerint a Megyé Művelődési Központ az 1970es évektől kezdve jelentős szerepet vállalt a cigány kultúra megőrzésében, az 1990es évekmásodikfelébenpedig- elsősorban pályázati pénzekből - létrejöttek a többfunkciós roma közösségiházak.- A hátrányos megkülönböztetés és az előítéletesség megelőzésére nö velni kellene az együttműködési programok számát és formáját - jelentette ki dr. Eperjesi. - Ezek a programok célzott módon kívánják a romákat segíteni, de megvalósításuk során a legszélesebb együttműködés kialakításám törekednek az érintett roma és nem roma lakosság között. A középtávú megyé roma-program kidolgozása során pedig már ezt az új típusú együttműködést szeretnénk alkalmazni amely nvntaértékű lehetne minden helységben. Az előterjesztés kiemeli: az eddigi roma-programokkal kapcsolatban sajátos ellentmondás is megfigyelhető. Az érintett lakosság általában szkeptikus, nem érzékéi az ígért változtatásokat. A többségi lakosság viszont a romák „túltámogatását" hangsúlyozza. Ezt csak a megvalósuló programok tényszerű, korrekt és folyamatos értékelése oldhatja fel. A megyei középtávú roma-program tervezésénél hangsúlyozni kell - folytatódik a bizottsági gondolat- menet -, hogy a végrehajtás egyik legfontosabb biztosítéka a nyilvános, szakszerű monitorozás és az ahhoz kapcsolódó folyamatos kommunikáció kialakítása Ebben pedig a megyei közgyűlés vállalhatja el a legfőbb koordinádós feladatokat. Lényeges az is, hogy a középtávú megyé programokban meghatározott feladatoknál minden évben a megyé közgyűlés költségvetési rendeletében nevesüetten rögzíteni kél az éves végrehajtásm fordítható forrásokat. Ismerethiány és negatív sztereotípiák Közgyűlési vitaindítójában dr. Eperjesi Tamás emlékeztetett rá: az előterjesztés összeállításakor egyetlen dologban bontakozott ki véleménykülönbség a bizottságban, abban, hogy szükség van-e komplex átfogó vizsgálatra, avagy attól el lehé tekinteni Ez utóbbi mellett szólt az az érv is, hogy egy ilyen elemzés roppant költséges. A grémium azonban akképp vélekedett, hogy enélkül nem lehetne elkészíteni a középtávú megyei programot. Hangrád Lajos (MSZP) úgy vélte, a rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság. A kisebbségi önkormányzatokat fokozottan kell támogatni, hogy ne nélkülük döntsenek róluk Könnyítene a helyzeten, ha a megyei önkormányzat mellett működhetne egy kisebbségi koordinátor. Keresztesi lózsef (SZDSZ) viszont arra mutatott rá, hogy a d- gányság gondjainak gyökere az alulképzettségükben keresendő, így nekik vannak leginkább elhelyezkedési nehézségeik is. Szintén kon gond, hogy nincsenek roma óvári pedagógusok Tajcs Ferenc (Muni párt) szerint az országos kisebb: önkormányzat egyes települése nem eléggé hatékmy. Dr. lakab István (Összefogói megyei önkormányzati hiv; közreműködését szorgalmazt, program előkészítésében, míg Gyártó Péter (SZDSZ) ana en keztetett, hogy bár évtizedek beszélünk a problémáról, ed semmiféle program nem szülei Felvetette, hogy az ad hoc bizott akár állandó testületté is alakul! A területfejlesztési és kömyeze delmi bizottság véleményét tob csoló Kontm Gyula (MSZP) a r említett kutatás szükségess mellett érvelt. Keresztes György desz) Gyurkó kijelentésére reá va, s a megye korlátozott anyag hetőségeire célozva elmondta, r eddig is készültek tanulmány Erre Gyurkó azzal válaszolt, h tanulmányok ugyan létezn konkrét, értékelhető adatsor szőni nincs a megyében. Godó jós (MSZP) - csatlakozva Hang felvetéséhez - megyei cigányi koordinációs munkakör életre vását látná indokoltnak. Blahó ván (Munkáspárt) viszont sz ségtelennek ítélte meg a komp elemzés megrendelését, mondv az eddigi tapasztalatokat kell á lánossá tenni A meghívott Nagyné Váradi. na is szót kapott. Szerinte anyagból kimaradtak az utó időszakban bekövetkezett póz változások. Kijelentette: a neg sztereotípiák általában az ismi tek hiányából fakadnak, ugyan kor a média felelősségét és a tar mány elkészítésének szüksége: gét is hangsúlyozta. Zárszavában dr. Eperjesi Tar úgy fogalmazott, hogy a hozzá lások nagy számát tekintve tűnhé, a romakérdés olyan, mii foci mindenki ért hozzá. Am emlékeztetett, hogy önálló met középtávú program az országi egyedül Heves megyében készül Az elfogadott határozati java értelmében az elkészült program vezet 2003 első fé évében vissz; rül a közgyűlés elé. Addig is a ji évi megyei költségvetés összeál sakor - lehetőség szerint - biztos ni kél egy köztisztviselő alkalmi sát, alánét, feladata a kisebbség kel történő kapcsolattartás lenne. KÜHNE GÁ
