Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-10 / 186. szám
2002. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT 9. OLDAL V ragaszkodást is meg kell tanítani Interjú dr. Nikolaus Wertz gyárigazgatóval, a Bosch hatvani vezetőjével ;y éve kezdte meg építeni autóelektronikai vezérlőberendezéseket gyártó üzemét Hatvan- í a Bosch. A nyolcszáz alkalmazottat foglalkoztató gyár három év múlva a cég európai köz- itjává bővül. Az újabb, mintegy 25 milliárd forintos beruházás révén ezer új munkahely te- ítődik. A tervek szerint a német cég autóelektronikai ágazatának szériatermékei kizárólag agyva-parti városban készülnek majd. Az sem kizárt, hogy három év múlva a cég további rntős fejlesztésekről dönt, újabb gyártócsarnokokat építve. Dr. Nikolaus Wertz a kezdettől nyitja a hatvani üzemet. A gyárigazgatóval az üzemépítés tapasztalatairól, a sikerekről és lögötte rejlő nehézségekről beszélgettünk. ogyan fogadta, hogy a Bosch etése Hatvant választotta bb, sokmilliárdos fejlesztésé- színhelyéül? Miként éli meg az érintett gyár vezetőjeként? Gyárunk kollektív nagy sike- hogy erről most beszámolha- k - hangzott a válasz. - Azt je- i, hogy a németországi vezetés fbízik bennünk, és az ügyfele- széles köre is elégedett a mun- kkaL Az elmúlt három évben ident teljesítettünk, ami elvár- tőlünk, előállított termékeink den szempontból megfeleltek, i szállítási időket is pontosan irtottuk. A mostani új projekt y kihívás mindenkinek, hiszen egy óriási beruházás, közel a jmszorosára növeü a hatvani isztíció értékét. Sikeresen lezá- az első három fejlesztési év, és étkezik újabb három év, amiismét bizonyítanunk kell, y alkalmasak vagyunk e meg- ozott feladatrendszerre. Utána £nt várhatjuk a döntést, ami )b hároméves fejlesztési perió- t, óriási invesztíciót jelenthet vanban. Amikor 1998-ban eljött Hatba, és mutattak önnek egy itóföldként használt teriile- hogy itt építse meg a gyárat, or gondolta, hogy ez leik belőBíztam benne, hogy el fogjuk a jelenlegi színvonalunkat, si- isen megvalósítjuk a beruházá- képzeléseket. Az is benne volt az elképzelésen, hogy a Bosch európai pontja lesz Hatvan? Nem. A Bosch nagy, húszezer táros területet vásárolt az ipari cban, tehát adott volt a lehető- a fejlesztésre, de arra nem gonam, hogy ezt a döntést fogják ni. Nyilvánvaló, hogy három ez nem volt senki számára sem gos. Egyáltalán mit érez egy né- szakember, amikor kijön ide msztába”, és elkezd egy gyá- építeni? Nagy felfedezőnek érmagát, aki A hatvani Bosch vezetője um szokat- és nehéz félttől kényte- szembesiilHárom fenéiéin volt, a beruházás én bizako- ra adott t. Egyik az, y a mi cé- k olyan in- tíciót hozott vanba, ami : magas fokú nológia al- nazásátésa lem kor kö- iményeinek felelő új munkahelyeket jelen- Ez volt az egyik alappillére a ikodásomnak. A második pil- áz volt, hogy számomra és \z csapatom számára megfelelő olaj várt minket. Nagyon jól dott és segített a városvezetés, í hatvani emberek is támogal- elképzeléseinket. A harmadik ilmi pillért a dolgozók alkották, ■t megismerve kiderült: igen ottak és készek arra, hogy itt csináljuk, illetve most már tassuk ezt az invesztíciót. AmiNÉVJEGY Nikolaus Wertz 1943-ban született Stuttgartban. A középiskola elvégzése után Göttingenben és Freiburgban folytatott egyetemi tanulmányokat. 1971-töl Peruban egyetemi tanárként dolgozott. 1973-tól a Bosch alkalmazottja. 1998-tól a Bosch hatvani gyárának igazgatója. Nős, három gyermeke van. Felesége a gödöllői egyetemen spanyolt tanít. Angolul és spanyolul beszél. re nem számítottam, mert nem megszokott dolog, az a magyar munkavállalók mobilitása, hogy nagyon könnyen és hirtelen váltanak. Az a tapasztalatom Németországban és más országokban is, hogy a dolgozók jól érzik magukat a Bosch-nál, szeretnek ott dolgozni, és hosz- szú távon is a céghez kötik az életüket. Én arra nem gondoltam, hogy ezt a fajta érzést, a céghez való tartozás fontosságát itt is fel kell építeni az emberekben.-Sikerült?- Ezen a téren van még tennivalónk. Ebből a szempontból nem vagyunk még annyira sikeresek, mint Németországban, Franciaországban, vagy bárhol a világon.- Mi ennek az oka?- Az a benyomásom, hogy a magyar munkavállalók egy része jobban értékeli a rövid távú, de attraktív lehetőségeket, mint a hosz- szú távú, stabilan kiszámítható, de az adott pillanatban lehet, hogy a másikhoz viszonyítva nehezebbnek tetsző állapotot. Úgy tűnik, az emberek sokszor hamar „felülnek” egy ígéretnek.- Talán Németországban már az iskolában másként nevelik az ifjúságot? Kitartóbbnak kell lenniük? Általában az jellemzi a németeket, hogy kitartóbbak?- A különbséget talán abban érzem, hogy a német munkavállalóknál nagyon fontos a céghez való tartozás. Lényegesnek érzik, hogy részesei legyenek a cég sikereinek, hogy tőlük is függ, miként halad a vállalat, ahol dolgoznak. Talán ez a típusú gondolkozásmód hiányzik Magyarországon az emberekből. Sok esetben az embereknek - nem általánosan, hanem annak a csoportnak, amelyik szeret váltani- teljesen mindegy, hol dolgozik. Nem fontos, hogy kötődjön a munkahelyéhez, hogy legyen biztos háttere, stabil csapata, ahol sikeres tud lenni, ahol együtt jelentős gazdasági eredményeket tudnak elérni. Úgy tűnik, ez még nem minden magyar munkavállalónak fontos. Ez a problémakör sok év alatt oldódik meg. Ehhez fel kell építeni egy tradíciót, egy cégkultúrát. Sokéves munka keÚ ahhoz, hogy elérjük ezt az állapotot. Nagyon érdekes észrevétel, hogy Németországban, amikor fiatal munkatársakat látok a Bosch-nál, azt tapasztalom, hogy az általam ismert öreg bosch-os dolgozók gyermekei. S ez gyakorlat. Mivel a szülők is jól érezték magukat a cégnél, így a gyermekeik is idejönnek dolgozni. Nálunk Németországban a legnagyobb reklámot a cégnek a szülők FOTÓI T.Z.M. csinálják. Ezt az eredményt nyü- ván három év alatt nem lehet elérni egy új gyárnál. A kölcsönös bizalom kiépítése hosszabb folyamat. _- Úgy érzi, hogy lassan elkezdődött Hatvanban egy ilyen „építés” is?- Igen, jó néhány pozitív tapasztalat van már. Egyre több dolgozó hozza ide a rokonát. A testvérét, vagy a szülők a gyerekeiket. De fordítva is megtörténhet. Ez az irányzat egyre inkább érzékelhető.- Általában mennyire elégedett a magyar munkaerővel? Megfelelő a képzettségük, a rugalmasságuk?- Elégedett vagyok a magyar munkavállalókkaL Jónak tartom a képzésüket. Nyitottak az új feladatokra, szívesen vállalják, megta- nuljákés csinálják. Néha azonban támogatni kell, hogy önállókká váljanak. Sok fiatal munkatárs esetében előfordul, hogy azt várják, mindent megmondjunk nekik, minden lépésüket vezényeljük. Nekik még több időre van szükségük, hogy megfelelően kihasználják azt a szabadságot, amit mi a munkavégzésben adni szeretnénk. Jelenleg nem használják ki eléggé.- Mennyire ismerte Magyarországot a beruházás megkezdése előtt?- Azokkal a magyarországi politikai eseményekkel, amelyek az én életemben történtek, tisztában voltam. Az 1956-os forradalom, az azt követő nehezebb időszak, majd a gulyáskommunizmus korszaka nem volt ismeretlen, bár korábban* Magyarországon csak egyszer voltam: még a '70-es évek elején, amikor egyetemistaként jöttem Budapestre. Úgy érzem, hogy a kommunista tömbön belül itt egy kicsit szabadabbak voltak az emberek. A '90-es évek elejétől az ország nyitottabbá vált, s így Nyugat felé is nagyobb vonzerőként tudott hatni. Nekem mindig is tetszett Magyarország, ezért is vagyok itt, hiszen az ember nem szívesen dolgozik olyan helyen, ahol nem érzi jól magát.- A Bosch támogatást nyújt a szakemberképzésben. Bevált az együttműködés a Damjanich János Szakképzési Intézettel?- Nagyon szoros és folyamatosan egyeztetett képzés folyik a Damjanich-ban. A dolgozóink is fontosnak tartják ezt a kapcsolatot, és szívesen, örömmel tanítják a fiatalokat. A gyakorlati vizsgákat itt tartjuk. Tulajdonképpen a legtöbb végzős diákot át is vesszük. Készek vagyunk arra, hogy komoly reklámkampány keretében tegyük egyre népszerűbbé a fiatalok körében ezt az iskolát.- Felmerült, hogy valamelyik egyetem mérnökképző karát szeretné beindítani az önkormányzat Hatvanban. Úgy tudom, ezt a Bosch is támogatja- Pártoljuk ezt a törekvést, különösen azért, mert nemcsak mechatronikai szakemberekre van szükségünk, bizony, komoly igényünk lesz a mérnökök vonatkozásában is. Szeretnénk valantilyen formában támogatni a mérnökképzést Hatvanban. Már most is keressük annak a lehetőségét, hogy miként tudnánk itt Hatvanban vagy a város közelében elindulni egy üyen képzéssel.- Mivel tudná támogatni mindezt a Bosch?- A gyakorlati oktatás lehetőségeinek megteremtésével, ösztöndíjjal és egyebekkel.- Sok mindenről beszélgettünk, az igazgató úr diplomatikusan elmondta hogy a további fejlesztés nagymértékben a hatvani csapat érdeme, de Ön hogyan érte meg ezt a nagy beruházási döntést? Elégedetten hátradőlt a székben, azt mondja jól dolgoztam, ügyes voltam?- Természetesen személyes sikerként is lehet értelmezni mindezt. Nagyon sokat segítettem én is abban, hogy az elképzelések megvalósuljanak. A kezdetektől jelen voltam a projektnél, az első ötlettől a megvalósításig. így személyes sikernek is érzem, ami itt történt.- Mit szólt a felesége? Mert hát bármennyire is tagadjuk, a nők mindig is hatással voltak a férfiember életének alakulására. Örült, vagy azt mondta, hogy jaj, akkor most ismét pluszfeladat, újabb gondok. Megnyugodhat- nák, kevesebb lenne a munka, hamarabb hazajöhetnél, többet lehetnénk együtt.- A feleségem, ahogy ön mondta, egy kicsit mérgelődött azért, hogy megint egy új feladat, ismét egy hatalmas munka, megint jön a késői hazajárás. Már megint valami szép munka neked, izgalmas feladat, én pedig a háttérbe szorulok, mondta.- Mivel vigasztalta a nejét?- Csak annyit tudtam mondani, hogy sajnos ez van. Előfordul egy családban, hogy nem tudják mindketten az optimális munkahelyi szituációt elérni. Talán ilyenkor a társa az embernek szakmai szempontból egy kicsit alárendelt helyzetbe kerül, hiszen nem az ő feladatai fontosak. De ezért az áldozathozatalért is nagyon tisztelem és szeretem a feleségemet. Ahhoz, hogy az ember sikeres legyen, kell egy megértő társ is.- Világszinten is Hatvanban lesz az egyik legnagyobb Bosch- központ. Hogyan viszonyultak ehhez a kollégák, a többi igazgató? Azt mondhatják, kapott egy szántóföldet, ahol megépített egy sikeres gyárat, amelyből a cég európai központja lesz. Nem irigy- ük ezért?- Úgy érzem, hogy elfogadott vagyok a kollégák részéről is. Ha most az új projektről beszélünk, el kell mondani, hogy vannak gyárak, amelyekből ide kell telepíteni az invesztíciót. Tehát elveszünk tőlük valamit, és a kollégáknak ez nem kellemes érzés. De hát a cég érdekében együtt kell dolgoznunk. Végső soron a Bosch hatvani sikereinek ők is részeseivé válnak. TOMPA Z. MIHÁLY _______ SZALAY ZOLTÁN E lőre a bún ellen Hol vannak ilyenkor a rendőrök? - kérdezte olvasónk, miközben elmondott egy nem túl szívderítő történetet. A Szépasszony- völgyben dolgozott, amikor megpillantotta, hogy a városszerte ismert vállalkozó kitántorog az egyik vendéglátóhelyről, s nagy lendülettel becsapódik az autójába, a kormány mögötti ülésre. Indítózik, majd járművével nekilódul... Az illetőt aznap többször is látták volán mögött ülve keringeni a megyeszékhelyen. Fényes nappal. Ám nem akadt egyetlen egyenruhás sem, aki megállította volna. Csupán a véletlen műve, hogy nem következett be baleset - tette hozzá az aggódó állampolgár. Egy másik panaszosunk a lakása ablakából akaratlanul is több ízben szemtanúja volt annak, hogy megáll egy délvidékről jött kisebb kamion, egy helybeli férfi beszáll, a sofőr apró, fehér anyaggal töltött zacskókat ad át neki, ő pedig cserébe pénzt a pilótának. Pár óra múlva tizenéves fiatalok jelennek meg, s jól érzékelhető, hogy valamire nagyon várnak. Aztán egy személy köré csoportosulnak, majd egyenként vagy párosával sietve távoznak. Telefonálónknak van gyanúja arról, mi folyhat a háza előtt, de nem tudja, mitévő legyen. A hatóságoknak szólni nem nagyon akar, mert rossz a tapasztalata. Más ügyben jelzett, de még őt rótták meg, hogy mit foglalkozik olyasmivel, ami nem rá tartozik. Előfordult, hogy hiába szólt az illetékeseknek, az elengedhetetlen intézkedés elmaradt. — Bár a hozzánk fordulók nem mondták ki, azért tudható, leginkább a megelőzésre gondoltak. Arra, hogy komolyabb összpontosítással, nagyobb szervezettséggel több siker lenne elérhető a bűntények előzetes megakadályozásában. Mindez azután jutott az eszembe, hogy nemrég több hír is napvilágot látott a honi bűnmegelőzési munka megreformálásának szükségességéről. Eszerint a jogalkotók már dolgoznak a bűnmegelőzési - s vele párhuzamosan az áldozatvédelmi - törvény tervezetén. A Belügyminisztérium e témakörrel foglalkozó helyettes államtitkára személyesen is tájékozódott a Heves megyében folytatott, általa kiemelkedőnek tartott gyakorlatról, s tájékoztatta az elképzelésekről a sajtó segítségével a lakosságot is. Persze, ha a magyar ember új bűnmegelőzési koncepcióról hall, hajlamossá válik a szkepticizmusra. E kérdéskör fontosságáról, arról, hogy csak társadalmi összefogással érhető el eredmény a bűnözés mérséklésében, hallott már 30, aztán 20, majd 12, 8, s 4 éve is. Végül - sehol semmi javulás. Tény: néha érthetetlen szakmai viták is késleltették e tervek valóra váltását, de a nagy ívű elgondolások rendszerint inkább a pénzhiányon, a politikusok szűklátókörűségén (nemegyszer nem éppen a közt szolgáló érdekeltségén) buktak meg. S úgy, ahogy voltak, bekerültek az irodai asztalfiókok mélyére. Porosodni. A mostani, még formálódó tervezet ígéretesnek tetszik. Azon új hangsúlyaival, miszerint be kívánják illeszteni a bűnmegelőzést a jogalkotás folyamatába. Olyan életbeh problémák szabályozására törekednek, mint - a móri tragédia nyomán - a bankok biztonsága, a bűntények meggátolása a lakóparkokban, a bevásárlóközpontok parkolóiban. A megelőzést szolgálná a rendőri jelenlét fokozása a közterületeken, az eddigi, nem feltétlenül a tényleges bűnügyi helyzetet tükröző rendőri-ügyészi statisztikai rendszer átalakítása, a köznyugalmat különösen megzavaró kiemelt ügyek külön kezelése, stb. Biztató, hogy tervezik külön programiroda létesítését a helyi kezdeményezések felkarolására, szakmai információs háttér megteremtésére. S ami a fő: a készülő jogszabály meghatározza a pénzügyi hátteret is, a bűnmegelőzési hálózat alapműködését biztosüó normatív (költségvetési) támogatást, a pénzforrások elosztását pályázatok, projektek révén. Nagyon időszerű lenne végre egy tényleg működő, hatékony bűnmegelőzési rendszer hazánkban! Sok múlik a Parlamentben ülőkön is, hogy mennyire képesek belátni ennek fontosságát. Különben marad az, ami eddig: a bűnözők előzik meg a bűn- megelőzést... Hír(telen)kék... Kárpótlás gyanánt az egyik pécsi lakos olyan szántóföldet kapott, amely alatt a város vízvezeték-hálózatának egy része húzódik, így a terület semmire sem hasznosítható. Csőbe húzták... * A németországi Ulmban - miután nem volt nála pénz, s a pincér nem adott hitelt - fegyverrel rendelt magának italt az egyik vendég. Egy sörért - mondta - kár lenne a sörétért... ! * A Budapesten negyedik alkalommal vendégszereplő vüághírű spanyol tenor, Placido Domingo koncertjének repertoárjából kimaradt az eredetileg tervezett Bánk bán-ária. Nálunk ma Tiborc panasza hangzik hitelesen... * Az idén minden eddiginél többen - pontosan tízezren - vettek részt az immár hagyományos Balaton-átúszáson. Apadt is a vízszint tisztességesen... * Egy kétségbeesett svájci vitorlázó hívására a Bodeni-tó közepére érkező vízi rendőrök a jelzett hulla helyett egy csendesen ringatózó guminőt emeltek ki a vízből, s - mint bejelentették - nem indítanak eljárást a szexis műnő ügyében. Elintézik házon belül... _____________________________________t______waurt»i
