Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-12 / 135. szám

2. oldal 2002. június 12., szerda TUDOMÁNYOS KONFERENCIA AZ EUCSATLAKOZÁS JEGYÉBEN Tej: minőség és egészség A minőségi tejtermelés című tanácskozásnak idén is a gyöngyösi főiskolai kar tasspusztai tangazda­sága adott otthont. Ahogyan az utóbbi években, úgy most is számos gazdálkodót, háztáji agronó- must és érdeklődő hallgatót vonzott a rendezvény, amelyen neves szakemberek, oktatók tartottak a hazai és nemzetközi tejtermelés helyzetével, fejlesz­tésének lehetőségeivel foglalkozó előadásokat. A tanácskozást dr. Gere Tibor professzor, a fő­iskolai kar Állatte­nyésztés- és Takarmányozás- tani Tanszékének vezetője nyitotta meg, majd rövid be­vezető után átadta a szót dr. Szakály Sándornak. A Ma­gyar Tejgazdasági Kutatóinté­zet igazgatóhelyettese arról beszélt előadásában, hogy a tej, többek között a benne lé­vő bioaktív anyagoknak kö­szönhetően, fontos eleme az egészséges táplálkozásnak, fedezi az emberi szervezet tápanyagszükségletének je­lentős hányadát. Ezt követően dr. Szász Fe­renc, az OMT Rt. vezérigazga­tója számolt be arról, hogy a szaporítóanyag termelése ré­vén a részvénytársaság mek­kora részt vállal a hazai tejter­melés növelésében. Az elő­adás fontos tényekkel mutatta be a hazai bikák tenyészérték- becslési eredményei alapján a genetikai előrehaladás gyor­suló ütemét. A nyereséges tej­termelés lehetőségeiről Szil­ágyi László, a Holstein- Genetika Kft. területi képvise­lője szólt. Ezután dr. Kovács Katalin, a Nutricia Rt. ügyintézője tar­tott előadást a tej minőségé­nek megóvásáról. Hangsú­lyozta, hogy a fejt tej gyors hűtése meghatározza, hogy abból a feldolgozás során mi­lyen minőségű termék állítha­tó elő. Tóth Márk, a Vitafort Rt. osztályvezetője a tejelő te­henek takarmányozásának minőségbiztosításáról tartott ismertetőt, és felhívta a figyel­met a takarmány toxikus anyagainak a tej minőségére gyakorolt hatására. Végezetül dr. Gere Tibor a magyar szarvasmarha-te­nyésztés helyzetét foglalta össze a közelgő EU-csat- lakozás tükrében, megemlít­ve az állatállomány létszámá­nak alakulását, valamint a hasznosítási típusok arányta­lan megoszlását a húshasznú típus kárára. Az előadásokat követő vi­tában az előadók számos kér­désre adtak választ. A vita té­makörei között jelentős hangsúlyt kapott a tej bioak­tiv anyagainak táplálkozás­élettani szerepe, a takarmá­nyok tartósításának hatása a tej minőségére, és az EU-csat- lakozás következtében várha­tó változások. A rendezvényt a hagyomá­nyokhoz hűen diákprogra­mok zárták. Számítógépek a kollégiumban Bodor Violát, a Kollégiumi Diákbizottság titkárát, hallgatónőt olvasóink az előző számunkban ismer­hették meg. Elődjével közösen készített pályázatu­kat a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsé­ge (FEKOSZ) sikeresen elbírálta, melynek eredmé­nyeként hat számítógéppel gyarapodik a kollégium. A kollégium - kívülről A számítógépek ugyan használtak, de rendel­tetésüknek, hogy a kol­légista hallgatók házi dolgoza­taikat elkészítsék, vagy éppen számítástechnikai feladatokat gyakorolhassanak, tökélete­sen megfelelnek - hangsúlyoz­ta a KDB-ütkár. A kollégium korábban sohasem rendelke­zett saját számítógépekkel. Az engedélyeztetést köve­tően feltehetően már szep­tembertől a kollégistáknak ezentúl helyben, a kollégium harmadik emeleti tanulójá­ban lesz lehetőségük hasz­nálni a gépeket. A kollégiumi férőhelyek létszámához ké­pest ez elenyésző nagyságú gépállomány, de a kicsit is tudni kell becsülni, és jelzi a fejlődés tendenciáit. így min­denképp a hallgatókat szol­gálja - mondta befejezésül a hallgatónő. ______Gyöngyösi Főiskola K utatás-fejlesztési centrum: az északi régióért A modern épületben kapott helyet a logisztikai központ Az EU-hoz való csatlakozás folyamatában, a hazánkban kialakított hét régió ismeretében szükséges régiónként olyan mezőgazdasági központ kialakítása, amely felvált­ja a regionális mezőgazdasági kutatások integrálását, a kutatási eredmények oktatásba történő beépítését, gya­korlatban való elterjesztését, a gazdálkodók, a mezőgaz­daságban dolgozók képzését, továbbképzését, továbbá széles körű szaktanácsadási tevékenység folytatását. A z Észak-magyaror­szági Régióban a Mátra-Tan Kutató- Oktató Kht. kiemelt szerepet kap az ok­tatási, kutatási, szaktanácsadási feladatok ellátásában. A Mátra- Tan Kht. bázisán, illetve a SZIE Gyöngyösi Gazdálkodási és Me­zőgazdasági Főiskolai Kar szelle­mi bázisára alapozva alakult ki az Észak-magyarországi Regio­nális Mezőgazdasági Fejlesztési Centrum. A központ működési program­jának legfontosabb elemei:- alkalmazott kutatások vég­zése, a meglévő és új kutatási eredmények szintetizálása (tech­nológiafejlesztő kísérletek, fajta- kísérletek)- technológiafejlesztési kutatási eredmények gyakorlatban történő elterjesztésének elősegítése, a tech­nológiai transzfer megvalósítása.- szaktanácsadási rendszer ki­építése, működtetése- gazdálkodók, mezőgazdasá­gi szakemberek, szaktanácsadók képzési és továbbképzési prog­ramjainak megvalósítása- bemutatók, szakmai tanács­kozások szervezése- agrár-, vidék- és területfej­lesztési programok koordinálása a régióban- régió mezőgazdasági informa­tikai bázisának kialakítása A központ kapcsolatot tart or­szágos mezőgazdasági kutatóinté­zetekkel (MTA Talajtani és Agro­kémiai Kutatóintézet, MTA Mező­gazdasági Kutatóintézet Martonvásár), illetve a Magyaror­szágon lévő külföldi nemesítőin­tézetek képviseleteivel, külföldi kutatóintézetekkel, egyetemekkel. A szaktanácsadási központ végzi a régióban jelentkező szakmai tanfolyamok, továbbképzések szervezését, lebonyolítását. En­nek tárgyi feltételeit a központ biztosítja, mert rendelkezik 140 fős előadóteremmel, 20-20 fős ké­miai, talajtani laboratóriummal, valamint informatikai és térinfor­matikai eszközökkel. A logisztikai központban talál­ható a központi laboratórium, amely akkreditáció előtt áll. A la­boratórium funkcionális megosz­lása, elhelyezése biztosítja a min­ták szakszerű és gyors előkészíté­sét, valamint azok meghatározott ideig történő tárolását. A kutatási és szaktanácsadási feladatok ellá­tásához a labor rendelkezik egy emissziós spektrofotométerrel, amely kettős plazmaleképezéssel rendelkező UV és VIS tartomány­ban működő, nagy feloldóképes­ségű, számítógéppel vezérelt au­tomatikus mintavevővel ellátott, nagy érzékenységű műszer.A központi laboratóriumban végzett talajmérések lehetőséget adnak a tervszerű tápanyag-, illetve víz- gazdálkodás megvalósításához, és alapját képezik a talaj javításával, termőképességének fenntartásá­val kapcsolatos szaktanácsadási tevékenységnek. A növényvizsgá­latok (nedvesség-, nyersrost-, nyerszsír-, sikértartalom) alapján elkészíthető a tápanyagmérleg, meghatározható a takarmányok energiatartalma, tervezhető az ál­latok takarmányigénye. A vízanalízis során nyert mérési adatok (sótartalom, kémhatás, makro- és mikroelemek stb.) szá­mítógépes adatbázis-kezelő prog­ram segítségével nyilvántartásba kerülnek, illetve felhasználhatók szakvélemények elkészítéséhez. Borvizsgálatok során teljes analí­zist végzünk, amely alapján a bor belső paramétereit (alkoholtarta­lom, cukortartalom, kéntartalom stb.) a borkészítés teljes időtartama alatt vizsgáljuk és elemezzük, fo­lyamatosan biztosítva ezzel a kis­termelők számára is a szaktanács- adási lehetőséget. A bgisztikai központ laboratóri­umának tevékenysége is jól szolgál­ja az északi régió legfontosabb ter­mészeti erőforrásainak védelmá. BArdosné Kocsis Éva ügyvezető AZ ÍZLÉSES CSOMAGOLÁS VONZZA A FOGYASZTÓT Gyöngyös Pack 2002 A csomagolástechnikai konferenciát - amely a Gyöngy Expo Kiállítás és Vásár 2002 része volt - a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mező- gazdasági Főiskolai Kará­nak Mezőgazdasági Mű­szaki Tanszéke 1998 óta negyedik alkalommal szervezte meg. A kiállítás és vásár a városban és környé­kén működő cégek, vállalkozások termé­keinek, szolgáltatá­sainak bemutatására, valamint üzleti tárgyalások lebonyolításá­ra teremtett lehetőséget. A kon­ferencia témáival jól kapcsoló­dott a kiállítás célkitűzéseihez, programjához és a gazdasági életben előforduló mindennapi, csomagolással kapcsolatos prob­lémák megoldásához. A csomagolástechnikai szak­mai konferencia hét előadása neves szakemberek részéről a gyártói, forgalmazói és fogyasz­tói teljes kör szempontjait, igé­nyeit, kötelességeit, technikai elvárásait és jogi szabályozott­ságát tárgyalta a konferencián megjelent érdeklődők részére. Kas Tünde, az AMC Heves Megyei Kirendeltség vezetője a csomagolásról mint marketing- eszközről beszélt. Hangsúlyoz­ta a csomagolóeszköz szerepét az információközvetítés szem­pontjából. Az „Élelmiszer-ipari köve­telmények a csomagolóanya­gokkal szemben” című elő­adást a SZIE Élelmiszer-tudo­mányi Karának két jeles szak­embere, dr. Barta József tan­székvezető, egyetemi docens és Monspartné Dr. Sényi Judit egyetemi docens dolgozták ki és ismertették. Az előadók na­gyon sok, gyakorlatban hasz­nosítható ismeretet nyújtottak a konferencia résztvevőinek. Kovács Sándor vállalkozó, a Post Harvest Technika Kft. izsáki tulajdonosa előadásá­ban a kertészeti termékek cso­magolásával foglalkozott. Elő­adásában a vállalkozók szem­pontjából sok értékes gyakor­lati tapasztalatot említett. Ko­vács Katalin, a Dunapack Hullámtermékgyár munkatár­sa a korszerű, papír alapú cso­magolóanyagok alkalmazásá­nak tendenciáit mutatta be. Nagyon jól szemléltette a kü­lönböző, sok esetben már használatban levő csomagoló­eszközök alkalmazásának le­hetőségeit. Dr. Várszegi Tibor, a SZIE Gépészmérnöki Karának ad­junktusa a csomagolás, a cso­magolóanyagok és a környe­zetvédelem összefüggéseit és az érvényes szabályozókat is­mertette. Mondanivalója a Környezetközpontú Irányítási Rendszer és a csomagolás ösz- szefüggését világította meg. „A csomagolási hulladékok kezelése az új szabályozások tükrében, várható változások a gyártói, forgalmazói és fo­gyasztói magatartásban” című előadást Gönci Beáta, az Öko- Pannon Kht. ügyvezetője tar­totta. Kiemelte, hogy a szelek­tív hulladékgyűjtésen alapszik az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtésnek pedig technikai, szervezési és felvilá­gosítási oldala van. Az EU-s tagság alapvető feltétele az új­rahasznosítás megoldása, amellyel kapcsolatban az újonnan hatályba lévő rende­letekre is felhívta a figyelmet. A szakmai konferencia befe­jező előadását dr. Molnár Gyu­la egyetemi tanár, az Iparmű­vészeti Egyetem tanszékveze­tője tartotta. Előadásának címe „Á termék ruhája" volt. Ki­emelte és különböző eszkö­zökkel jól szemléltette a vizualitásnak a termékcsoma­golás terén várhatóan egyre nö­vekvő szerepét, jelentőségét, Az előadások után a résztve­vők kérdésekkel, hozzászólá­sokkal és a kérdések megvála­szolásával tették teljessé a konferenciát. Dr. Wachtler István Dr. TurAnyik Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom