Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-12 / 135. szám
2002. június 12., szerda 3. oldal Gyöngyösi Főiskola A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Kompolt: kutatások és eredmények Új információk a biológiai alapokról A köztermesztésben lévő fajták között nehéz eligazodni a gazdálkodóknak, és alapos szakmai felkészültséget kíván kiválasztani azt a néhány fajtát, mely az adott terület ökológiai adottságainak legjobban megfelel, és ott sikeresen termeszthető. Különösen nehéz a választás őszi búza, kukorica és napraforgó esetében, mert kukoricából több mint száz, és a másik két növényfajból is közel száz fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben. A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar kom- polti kutatóintézete növénytáplálási és környezetgazdálkodási osztálya fontos kutatásokat végez. Az eredményekről az alábbiakban számolunk be. A z intézetben a növénytáplálási kutatásokat néhai dr. Pekáry Károly tudományos főmunkatárs alapozta meg, aki meghatározó személyisége volt az országos tápanyag-gazdálkodási programok kidolgozásának, s az eredmények értékelésének. Az osztály agrotechnikai telepein Kompolton 1962-től (témavezető: dr. Holló Sándor tudományos főmunkatárs; 1997-től tudományos osztályvezető), Putnokon 1963-tól (témavezető: dr Kadlicskó Béla tudományos főmunkatárs), és Albertmajorban 1965-től (témavezető: dr Hangyel László tudományos munkatárs) folytatnak agrotechnikai, agrokémiai és talajvédelmi kérdéseket vizsgáló kutatásokat. Többtényezős trágyázási tartamkísérleteik az északi táj ökológiai adottsága között a tudományterület „laboratóriumát” képezik, s olyan megbízható adatbázist szolgáltatnak, melyek kündulópontjai a termesztés- technológia-fejlesztés megújuló követelményrendszerének. A kutatási témák jelentőségét különösen indokolják az erősen savanyú barna erdőtalajokon, valamint az ország leghidegebb és egyik legaszályosabb termőterületein „nyerhető”, speciális agrokémiai növénytermesztési, talaj- és környezetvédelmi ismeretek, valamint a fajták ökológiai alkalmazkodóképességének megismerését szolgáló fajta-összehasonlító vizsgálatok. A kísérleti telepek kiválóan reprezentálják az észak-magyarországi mezőgazdasági termelési körzet meghatározó hányadát kitevő talajtípusokat, a jellemző mező- és mikroklímát, a szántóföldi művelésben tartható területek ökonómiai körülményeit. Tartamkísérleteik adatbázisán folyamatosan vizsgálják, hogy a különböző tápanyag-, adag- és aránykombinációk milyen hatással vannak a fontosabb termesztett növények termésére (mennyiség, minőség) és a talajtulajdonságokra. Elemzik, hogy a trágyázási eljárások, a művelési módszerek, valamint a különböző növényi sorrendek milyen mértékben befolyásolják a talajok elsavanyodási folyamatát és a tápanyagok felvehe- tőségét. Vizsgálják, hogy a mészál- lapot rendezésének (a meszezéses talajjavítás után) milyen hatása van a talajjellemzőkre és a termelt növények termésére. Napjainkban a Növénytáplálási és Környezetgazdálkodási Osztály legfontosabb feladata az északi tájon eredményesen alkalmazható környezetkímélő növénytáplálási eljárások kifejlesztése, valamint a talajjavítás hatékonyabb, kisebb költségigényű eljárásainak kutatása a károsodott területeken. A kísérletekben végzett vizsgálatok országos kutatási feladatok és programok részei. A kutatómunkájukat döntően pályázati kutatási témák és külső kutatási megbízások képezik, melyek a tartamkísérletek eredményein alapulnak. Az osztály munkatársa a munkájuk tudományos jelentőségének megőrzése és aktualitásának növelése érdekében az elmúlt években jelentősen átalakították a kísérleteiket, s fejlesztették eszközállományukat. Az átalakítás során a szakmai folyamatosság megőrzését és az elavulás veszélyének elhárítását tűzték ki célul. Dr. Hangyel László tudományos munkatárs szerint a kialakított új kísérleti struktúra lehetővé teszi a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program alternatív elemeinek (extenzív, integrált és biogazdálkodás) kutatását és az ezekhez tartozó technológiák fejlesztésâ is. A kísérletek a minőségi árutermelést (őszi búza, sörárpa), a termékskála növelését, a talaj termékenységének és környezeti állapotának megőrzését szolgálják. A fenti feladataik teljesítését a Kompokon lévő (fűtésmentes) tenyészedényházban végzett kísérletekkel egészítik ki. Az intézet központi laboratóriuma nagy segítséget nyújt a munkájukhoz az osztály eredményeit szolgáló növény- és talajvizsgálatok elvégzésével. A kísérletek kivitelezését szolgáló eszközök felújítására és gyarapítására az elmúlt években sikerült pályázati úton szerény forrásokat biztosítaniuk. Kutatási eredményeikről jelentésekben, publikációkban, szakmai bemuta-' tókon, hazai és külföldi tudományos előadásokon rendszeresen beszámolnak. Az eddig megjelent tudományos közleményeik száma több mint háromszáz. Alap és alapozó jellegű agrokémiai, talajtani, növénytermesztési kutatási eredményeik a felsőoktatás tananyagában is hasznosulnak. A szakszerű, harmonikus trágyázás fontosságának hangsúlyozása mellett mindig különös figyelmet fordítottak (illetve fordítanak) a tartós, szakszerűtlen trágyahasználat káros mellékhatásainak előrejelzésére is. A tartamkísérleteikben az elmúlt negyven évben elvégzett vizsgálatok arra figyelmeztetnek, hogy napjainkban az északkeletmagyarországi barna erdőtalajokon a talajsavanyodás már a műtrágyázástól függetlenül is kritikussá válhat. A savanyodási folyamat a trágyázatlan (kontroll) területeket is érintette, s igen súlyos mértékűvé vált. A feltalajban a pH (KC1) értéke 4 alá csökkent. A műtrágyák túladagolása (elsősorban a nitrogén-műtrágyák) tovább savanyíthatja a talajainkat, ezért a szükségestől nagyobb ada- gú nitrogén-műtrágyák használatát a talaj indokolatlan terhelésének tartják. A műtrágyázás potenciális talajsavanyító hatásának értékelését azonban nem lehet csak a műtrágya-felhasználás tartós, szélsőséges csökkentésére alapozni, mert ez a talajok termékenységének, a termesztett növények hozamának visszaesését eredményezi. Napjainkban a talajaink termékenységének megóvása a gazdálkodók egyik fő feladata, s jövőjének záloga. A tudományos kutatás, a műszaki és a technológiai fejlődés eredményeit felhasználva lehet csak megteremteni a környezet és a termelés harmóniáját. A talaj- és növénydiagnosztikai mérésekre alapozott, szakszerű tápanyag-gazdálkodásnak kell jellemeznie a holnapért is felelősséget vállaló gazdálkodókat. Nem lehet sokáig büntetlenül kizsigerelni a talajt, mert ez a termőföld leromlásához vezet, és veszélyezteti az agrárszféra versenyképességét, jövedelmezőségét. A hatóanyagadag optimalizálásán túl jó minőségű, mészhatású adalékot tartalmazó műtrágyákra is szükség van. A talajsavanyúság csökkentésének azonban a leghatékonyabb módja a meszezés, melynek napjainkban termesztési kultúránk részévé kellene válnia. Az elsava- nyodott talajok kémiai javítása, meszezése nemcsak a talajok termékenységének helyreállítására alkalmas, de sikeresen gátolhatja a toxikus nehézfémek növények általi felvehetőségét is. Az osztály vizsgálati eredményei segíthetik a minőségorientált, környezetkímélő és a termőhelyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó tápanyaggazdálkodási szaktanácsadás fejlesztését, és a táj népességeltartó képességének javítását. A kísérletek tudományos értéke, megbízható adatbázisa - az adott ökológiai környezetben - nagymértékben hozzájárulhat a fenntartható gazdálkodási technológiák és a gyakorlatnak átadható trágyázási ajánlások kidolgozásához. Kísérleti terveik szervesen kapcsolódnak a tartamhatásokból adódó, újabb tudományos megoldást igénylő feladatokhoz. A talajpusztulási folyamatok követése, a talajjavítás kölcsönhatásainak meghatározása, valamint a trágyahatások és utóhatások megfigyelése az eddiginél alaposabb értékelést tesz lehetővé. Az eredményeik felhasználásával prognosztizálni lehet a csökkentett, az optimális és a túladagolt műtrágyaadagok környezeti hatásait. Lehetőség nyílik a hazai és nemzetközi szakmai együttműködések fenntartására és továbbfejlesztésére is. Ezt a szakmai és gazdasági döntést kívánja segíteni tanszékünk az évente megrendezésre kerülő fajtabemutatókkal. 1994 óta évente több alkalommal is szervezünk fajtabemutatót a főiskolai kar Tasspusztai Tangazdaságában. Mmtegy 50 hektáron, kisparcellákon és 01-03 hektáros félüzemi parcellákon mutatjuk be az őszi búza, a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce köztermesztésben lévő fajtáit és hibridjeit. A bemutatók szervezésében együttműködünk az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettel és a fajtatulajdonosokkal (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár; Gabonater- meszési Kutató Kht., Szeged; Pioneer Hi-breed Kft.; KWS; Monsanto; Advanta; stb.). A kisparcellás kísérletekben a hazánkban regisztrált fajták szerepelnek. A kísérleteket az OMMI kísérleti módszertana szerint négy ismétlésben állítjuk be. így az eredmények statisztikailag is értékelhetők, tudományos megalapozottságú következmények vonhatók le, és összehasonlíthatók más régióban született eredményekkel. Kísérleti eredményeink minden évben megjelennek az OMMI által kiadott leíró fajtajegyzékben. Ezekből a gazdálkodók megismerhetik, hogy eltérő évjáratok mellett az őszibúza-, kukorica-, napraforgófajták vagy hibridek hogyan szerepelnek a régióban, megkönnyítve ezzel a fajtaválasztást. A félüzemi parcellákon a nemesítőházak által a mátraaljai régióban termesztésre ajánlott fajtákat és hibrideket mutatjuk be. Ezeken kívül elvetésre kerülnek a legújabb nemesítésű anyagok is, melyek a jövő szántóföldi növénytermesztésének meghatározó fajtái, hibridjei lehetnek. A fajtabemutatókon résztvevő gazdálkodók a legfrissebb információkat kapják meg a biológiai alapokkal kapcsolatban. A felkért előadók - akik a hazai és külföldi nemesítőházak elismert szakemberei, az OMMI témafelelősei, kutatók, szaktanácsadók - nemcsak a fajtákról szólnak, hanem a fajtához kapcsolódó agrotechnikáról is. Ismertetik a legújabb kutatási eredményeket és azok gyakorlati alkalmazhatóságát. Bemutatásra kerülnek a legújabb növényvédő szerek és növényvédelmi technológiák is. A rendezvények lehetőséget biztosítanak kötetlen szakmai beszélgetésekre is, ahol a nemesítők, kutatók, valamint a gazdálkodók kicserélhetik gondolataikat, ötleteiket, javaslatokat adhatnak egymásnak. Bízunk benne, hogy a Tasspusztán rendezett fajtabemutatók a jövőben is jól fogják szolgálni a regionális szaktanácsadást, és rendezvényeinket többen fogják látogatni. Arra törekszünk, hogy az észak-magyarországi régió gazdálkodóinak naprakész és hasznos információkkal szolgálhassunk, és szakmailag eredményesen segítsük a szántóföldi növény- termesztést. Dr. habil Szabó Lajos TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI TANÁR INTÉZETIGAZGATÓ Júniusban záróvizsgák A végzettség megszerzéséhez szükséges utolsó nagy megmérettetés előtt állnak hallgatóink. Főiskolai karunkon június 24-27. között több mint 900 hallgató tesz záróvizsgát. A korábbi évekhez hasonlóan gazdálkodási, gazdasági mérnöki, mező- gazdasági mérnöki szakos nappali, levelező és távoktatási hallgatókat egyaránt értékelnek a nagytekintélyű, elismert tudósok és szakemberek részvételével működő záróvizsga-bizottságok. Ebben az évben újdonság, hogy első ízben végeznek szakközgazdászok, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés keretében agrárkereskedelmi menedzser-asszisztensek, valamint mezőgazdasági menedzser-asszisztensek. Az eredményes táplálást nagyobb hozammal hálálják meg a kalászosok is Középpontban: az idegen nyelvek oktatása A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mező- gazdasági Főiskolai Karán, Gyöngyösön az Idegennyelvi Lektorátus magasan képzett nyelvtanáraival négy, államilag akkreditált nyelvvizsgaközpont akkreditált nyelvvizsgahelye. (Origó ITK, GNYK, SZIE “Zöld út”, TIT ELC). A lektorátuson belül működik a „Nyitott Világ Alapítvány”, amely a nyelvtanfolyamokat, szakmai versenyeket, illetve a Gazdasági Nyelvvizsga és Továbbképző Központ szakmai nyelvvizsgáit szervezi. Ezáltal a lektorátus megteremtette a hallgatóknak, a város és annak vonzáskörzetébe tartozó többi település lakóinak is azt a lehetőséget, hogy a nyelvvizsgára való felkészüléstől a vizsgázásig mindent elérhető közelségben, kedvező áron és professzionális környezetben kaphassanak meg. A karon az idegen nyelv tudására kiemelt hangsúlyt fektetnek. A lektorátus az új oktatási épületben található, ahol a legmodernebb, oktatást segítő eszközökkel felszerelt tantermekkel rendelkezik. Fő célkitűzéseinket az alábbiak szerint lehet meghatározni: modern, napjaink kihívásainak megfelelő, kommunikatív nyelvoktatás, mely egyes szakokon (pénzügy és IFO) szaknyelvoktatással egészül ki. • szintenként, nyelvenként és vizsgafajtákként homogén, kis létszámú csoportokra szabott nyelv- és nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok tartása • próbavizsgák szervezése • általános kétnyelvű írásbeli és szóbeli nyelvvizsgák szervezése és lebonyolítása alap-, közép- és felsőfokon angol, német és orosz nyelvekből • gazdasági (üzleti, pénzügyi és idegenforgalmi) nyelvvizsgák szervezése és lebonyolítása alap-, közép- és felsőfokon angol és német nyelvekből • nemzetközi (alap- és középfok) nyelvvizsgák szervezése és lebonyolítása • nyelvvizsgaanyagok összeállítása, tesztelése • multimédiás tananyagok szakmai és általános nyelvoktatásra való adaptálása Oktatott tantárgyak Általános nyelvoktatás: • Angol nyelv • Német nyelv • Orosz nyelv • Francia nyelv Szakmai idegen nyelv: • Üzleti szakmai nyelv (angol, német) • Pénzügyi szakmai nyelv (angol, német) • Idegenforgalmi szakmai nyelv (angol, német) A Távoktatási és Levelező Tagozat számára folyamatosan indítunk nyelvtanfolyamokat, illetve nyelvvizsga-tréningeket. 06-37-518-347 Fax: 06-37-538-432 e-mait efiserts4naii.gyfk.hu, paUase@mail.gyflt.hu ,
