Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-08 / 106. szám
2. oldal 2002. május 8., szerda Gyöngyösi Főiskola Tankönyv a természeti erőforrásokról A z idei tanév elején dr. Magda Róbert egyetemi adjunktus szerkesztésében jelent meg egy új, hiánypótló tankönyv A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása címmel. A Mezőgazda Kiadó gondozásában megjelentetett tankönyv elkészítésében részt vettek a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Kar, valamint a Budapesti Államigazgatási és Közgazdaság- tudományi Egyetem munkatársai is, ezzel is bizonyítva a tankönyv sokszínűségét, ami a gazdaságföldrajznak és a természeti erőforrásoknak sajátos metszete. A szerzők ismertetik hazánk földrajzi, földtani és gazdaságföldrajzi adottságait. Hangsúlyozzák az ásványi nyersanyagok szerepét, a termőföld értékét, védelmének fontosságát, a szél- a napenergia, a felszíni és a felszín alatti vizek kihasználásának lehetőségeit, a környezet védelmének el- engedhetetlenségét. Felvázolják az élelmiszerek feldolgozási kilátásait és foglalkoznak az ipartelepítés nehézségeivel, a társadalomra, a településekre kifejtett hatásaival és az egyre dinamikusabban fejlődő idegenforgalommal, a turizmus fejlesztésével. A mű távoktatási célra is alkalmas, amely tovább növeli alkalmazhatósági területét a felsőoktatásban. Borversenyek: kertészhallgatók sikerei Főiskolai karunk kertészeti tanszéke kiemelt feladatként kezeli a hallgatók magas szintű gyakorlati képzését. A zöldség-gyümölcs és szőlőtermesztés technológiájának oktatása mellett - a növekvő igényeknek megfelelően - fokozatosan követjük a borászattal kapcsolatos ismeretek megszerzésének lehetőségét. AZ OKTATÁS MELLETT A KÖRNYÉK IDEGENFORGALMI ÉRDEKESSÉGE Tasspuszta a régi fényében A felújított kastélyépület az eredeti állapotában fénylik A kertész szakirányos hallgatók 1-1 borszőlőfajta 75-75 tőkéjét egész vegetációban művelik (a gépi munkák kivételével), a termést egymást segítve leszüretelik és feldolgozzák. Az újbort derítés és szűrés után házi borbírálaton minősítik, és kiválasztják azokat a munkákat, melyeket borversenyekre javasolnak. A 2002-ben elért sikerek azt bizonyítják, hogy a hallgatók szigorúan bíráltak, mert minden benevezett bor helyezést ért el, úgy a Gyöngyös Városi Borversenyen, mint a Scholavin Agria 2002 nemzetközi borfesztivcdon. A kertészeti tanszék munkatársai büszkék a hallgatók eredményeire. Azt gondoljuk, sikerült rácáfolni a gyakorlati borász szakemberek epés megjegyzésére, miszerint „Akik értik, csinálják, akik nem, tanítják...." Bár az is igaz, hogy az eredményt hallgatóink érték el. Gratulálunk! Dr. Varga IstvAn TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI DOCENS A Mátra-Tan Kutató- Oktató Közhasznú társaság kutató-, oktató- és vállalkozási tevékenységét két telephelyen végzi: nevezetesen Gyöngyös, Mátrai út 36. - főiskola területén -, valamint Atkár külterületén, Tasspusztán. A következőkben a tasspusz- tai telephely történetével ismertetjük meg a kedves olvasót, ugyanis Tasspuszta jelentős történelmi múlttal rendelkezik, amelynek ápolására, megőrzésére vállalkozott a Főiskolai Kar, valamint a Mátra-Tan Kutató-Oktató Közhasznú Társaság. T asspuszta Gyöngyöstől öt kilométerre délre található, Atkár külterületén, ahol már évszázadokkal ezelőtt is laktak emberek. Történelmi leletek maradtak a korai kőkorszakból, és a késői rézkorból is. A népvándorlás idejéből szarmata és hun emlékek kerültek elő. A középkorban önálló község, majd puszta az Aba nemzetség Rhédei ágának birtokában. Az 1554. évi adóösszeírás szerint még önálló helység, akkor a településnek három portája volt. 1685-ben a törökök elpusztították a települést. Az 1696-os összeírás itt egy elhagyott kőtemplomot említ, a hajdani falu templomát, amely a XVIII. században egy akkor még meglévő tölgyfaerdő közepén állt. Tasspusztán 1701-ben jobbágyok telepedtek le, de sajnos a Rákó- czi-szabadságharc idején ismét elnéptelenedett. 1741-ben Atkár és vele együtt Tass is az esztergomi káptalan birtoka volt. 1766- ban Eszterházy Miklós tulajdonába került, ebben az időben 479 kataszteri hold majorsági szántóföldet műveltek, valamint jelentős juhtenyésztést folytattak. A XIX-XX. század fordulóján Tasspuszta Eszterházy-, majd később Dőry-birtok, Atkár település jelentős uradalmi központja lett. Egy 1909-es felmérés szerint Tass Dőry Béláné, született Boronkay Ilonának a birtoka. 1945 nyarán felszámolták a Dőry-féle birokot, és szétosztották az igénylők között, majd 1950 és 1960 között a mezőgazdasági technikum tangazdasága volt. Ebben az időben főleg kertészettel és állattenyésztéssel foglalkoztak, ezen belül is szőlő-gyümölcs termesztéssel, illetve ló-, szarvas- marha-, sertés-, juhtenyésztést és az ehhez szükséges legelőgazdálkodást folytattak. 1960-ban a terület a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság tulajdonába került, mint tasspusztai kerület. Az állami gazdaság tevékenysége során leegyszerűsödött a növénytermesztés és az állattenyésztés, csak gépesíthető növényi kultúrákat termesztettek, és már csak szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak. 1994-ben a Gyöngyös- Domoszlói Állami Gazdaság privatizációja keretében az APURT mintegy 460 hektár mezőgazda- sági területet adott haszonbérbe tangazdasági célokra a gyöngyösi főiskolai karnak. A XIX. század végére a mező- gazdaság jelentős fejlődése következtében uradalmi központtá vált Tasspuszta. Az ispánház az Eszterházyak idején épült. Az épületek elhelyezkedését tekintve a kúria az egyudvaros beépítési módhoz sorolható, amely egyszerűbb életvitelt feltételezett. Ezen épületek egyike sem szolgálta a tulajdonos kényelmét, csupán a gazdaság vezetőjéét, az ispánét, s valószínűleg a luxust, fényűzést a belső udvar jelentette. Az épületek által határolt belső udvaron megépített tradicionális mértani barokk kert a XVI. század szemléletét tükrözte, amely szerint a tervező tudatosan elhatárolta a létesítményt a természettől, hogy érzékeltesse a tulajdonos társadalmi rangját. Az épületek előtt igen nagy lehetett az állatok, kordélyok és kocsik járása, így virágoskert csak kis területen alakulhatott ki - esetleg az ispánné kedvére. Az udvarházat gesztenyesor övezte. A főiskolai kar az épületet eredeti állapotának megfelelően újjáépítette, felújította az egyhektáros gesztenyefákból álló ősparkot, és a kúria mellett egy gyűjteményes kertet alakított ki, amelyben juhar-, nyír-, ciprus-, kecskerágó-, ezüstfa-, bükk-, dió-, fenyő-, fűz-, tiszafa- és szilfélék egyaránt meg- tálálhatók. Napjainkban Tasspuszta ismét a régi fényében pompázik, a térség mezőgazdasági tevékenységeinek bemutató központja. A kutatás és színvonalas gyakorlati oktatás szolgálatán felül őrzi a régi korok hagyományait, a környék jelentős idegenforgalmi látványossága. Bárdosné Kocsis Éva ÜGYVEZETŐ A 2002-ben elért BORVERSENYI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA . Hallgató neve Bor neve Scholavin helyezés Gyöngyös Város Borverseny helyezés Rácz Elek Sauvignon blanc Aranyérem Aranyérem Nagy Judit Hibernal Ezüstérem Aranyérem Kovács-Goda Brigitta Pinot noir Ezüstérem Aranyérem Zagyva Lajos Sauvignon blanc Ezüstérem Aranyérem Márkus Mónika Cserszegi fűszeres Ezüstérem Ezüstérem Kovács Orsolya Szürkebarát Ezüstérem Ezüstérem Berczeli Katalin Szürkebarát Bronzérem Aranyérem Gulyás Gabriella Szürkebarát Bronzérem Ezüstérem Garai Orsolya Szürkebarát Bronzérem Ezüstérem GYÖNGY EXPO: MÁJUS 23-26. Házigazdák leszünk JÖVŐRE A KÖZGAZDASÁGI SZEKCIÓ ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA NÁLUNK LESZ A tudományos diákkörökről A tudományos diákköri tevékenység a felsőoktatási intézmények oktató-, nevelő-, kutatómunkájának sajátos területe. Célja keretként szolgálni az átlagon felüli képességű hallgatók önkéntes, a kötelező tananyagot meghaladó ismeretszerzésére, a kutatómunkába történő bekapcsolódásra, ilyen tevékenységükből származó eredményeik szakmai nyilvánosságának biztosítására és megítélésére. G yöngyös Város Önkormányzata és a Comp- expo Kft. Gyöngy Expo Kiállítás és Vásárt szervez május 23-26. között. A rendezvény helyszíne a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Gyöngyös, Mátrai út 36.). Gyöngy Expo Kiállítás és Vásár kiváló lehetőséget teremt a városban és környékén működő cégek, vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak bemutatására, árusítására, valamint üzleti tárgyalások lebonyolítására. A rendezvény ideje alatt a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara az élelmiszeripari csomagolástechnika szakterülethez kapcsolódó szakmai konferenciát szervez. A Gyöngy Expót a térség legnagyobb gazdasági rendezvényeként hirdetjük és reklámozzuk az országos, illetve a megyei médiákban. A hét végén a kiállítás és-vásár látogatói számára kínálunk színvonalas kulturális programokat. A Gyöngy Expo Kiállítással és Vásárral egy időben (május 24-25-26-án) kerül megrendezésre Gyöngyös város főterén az Orbán-napi Vigasságok rendezvénysorozat is, így a két esemény egymást erősítve növeli a város idegenforgalmát és gazdagítja annak gazdasági, illetve kulturális palettáját. E z a differenciált felső- oktatási tehetséggondozást, a szakember- képzés színvonalának emelésére irányuló törekvést szolgálja. A tudományos diákköri munkát Magyar- országon a tudományos diákkörök országos hálózata szervezi, segíti az érdeklődő hallgató és a konzulens egymásra találását, biztosítja az elkészült dolgozatok nyilvánosságra kerülését, szervezi ezen tudományos munkák értékelését. A tudományos diákköri munkába bekapcsolódó hallgatók a kötelező tananyagot meghaladó ismeretekre, gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert, eredményeik szakmai nyilvánosságot kaphatnak. A diákköri munkát a főiskolai kar és annak vezetése anyagilag és erkölcsileg is elismeri. Az elismerés a kari diákköri konferenciához kapcsolódik, amit évente egy vagy két alkalommal rendez intézményünk. Egy ilyen konferencián az azonos témakörhöz tartozó dolgozatokat egy szekcióba soroljuk, ezek elbírálását tudományosan elismert, főiskolán kívüli és belüli oktatókból szervezett bíráló- bizottságok végzik. A bizottság előtt írásban és szóban bemutatott dolgozat alapján a résztvevők gyakran útmutatást és biztatást kapnak a munka további folytatásához, a legjobbak értékes jutalomban részesülnek. A 2001/2002. tanévben novemberben és áprilisban rendeztünk kari konferenciát. A tavaszi konferencia 2002. április 25-én került megrendezésre két szekcióban. A közgazdaság-tudományi szekció bírálóbizottságának elnöke dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke. Véleménye szerint a dolgozatok magas színvonalúak voltak, a helyezett dolgozatok pedig kiemelkedőek. Az agrártudományi szekció elnöke, dr. Thyll Szilárd egyetemi tanár hasonlóan vélekedett az általa vezetett szekció színvonaláról. A szekciók első négy helyezettje részt vehet a 2003 tavaszán megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A szekciók helyezettjei, dolgozatuk címe és konzulenseik: Közgazdaság-tudományi Szekció 1. Felföldi Melinda: „Marke- tingmix-specifikumok két pénzintézet gyakorlatában” Konzulens: Tamus Antalné dr. főiskolai docens 2. Marsi Mónika: „Becslési eljárás alkalmazása a magánszemélyek vagyonosodásának vizsgálatához” Konzulens: Ficzeréné Nagy- mihály Kornélia egyetemi tanársegéd 3. Vörös Zsuzsanna: Jogkövetkezmények (szankciók) elemzése, értékelése az APEH északbudapesti igazgatóságánál” Konzulens: Finczeréné Nagy- mihály Kornélia egyetemi tanársegéd Agrártudományi Szekció 1. Szatmári Péter: „A Város- kút-forrás vízminőségének és hozamának vizsgálata” Konzulens: dr. Szabó Lajos egyetemi tanár, tanszékvezető 2. Puchinger Ede: „A ragadozó atkapopuláció vizsgálata az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet badacsonyi szőlőültetvényeiben” Konzulens: Fodor László egyetemi adjunktus 3. Lukácsáé Gátmezei Gabriella: „Parlagfű-helyzet Budapesten és Magyarországon az ezredfordulón” Konzulens: Nyerges Györgyi egyetemi tanársegéd A közgazdaság-tudományi szekció következő országos konferenciáját a Gyöngyösi Főiskolai Kar rendezi 2003 áprilisában. Dr. Tóth Zoltán a TDK ELNÖKE A gyöngyösi főiskolai kar sokaknak vonzó intézmény
