Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-08 / 106. szám

2002. május 8., szerda 3. oldal Gyöngyösi Főiskola Bemutatjuk a szakirányokat irányító szakembereket Összes felmenőm spanyol volt. Szüleim a polgárháború leverése után emigráltak Franciaországba. Ikertestvérem­mel mi már ott születtünk és ott töltöttük életünk első 15 évét. Szüléinkkel 1952-ben települtünk Magyarországra. Én már Budapesten érettségiztem (a Kölcsey Ferenc Gim­náziumban) és a Közgazdaság tudományi Egyetem kül­kereskedelmi szakán szereztem közgazda-diplomát. Fele­ségem magyar, két felnőtt gyermekünk van: Gábor (31 ) informatikus, Attila (23) pedig közgazdász. 1976 nevezetes dátum számomra: ekkor nyertem el a magyar állam- polgárságot és szereztem egyetemi doktori címet. 2000-ben szereztem meg a PhD fokozatot. Jelenleg a Szent István Egyetem gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Fő­iskolai Karán a Turizmus Tanszék és az Idegenforgalmi és Szálloda Szak vezetőjeként tevékenykedem. Az egyetem elvégzése után négy évig Havannában tanítottam, ahol volt egyetemi tanáraimmal együtt alapítottam egy külkereskedelmi főiskolát. Kubából visszatérve kü­lönböző magyar külkereskedelmi cégeknél dolgoztam. 1970-ben megpályáztam egy nagy spanyol kereskedő cég álláshirdetését, amelynek elnyerése után Barcelo­nába költöztem családommal. Há­rom évet töltöttem az óhazámban, azt követően munkaadóm kineve­zett vezérmegbízottjának a KGST- országokba, budapesti székhely- lyel, így újból visszatértünk Ma­gyarországra. 1976-tól tudományos munka­társként dolgoztam az MTA külön­böző kutatóintézeteiben. 1980-ban egy, a magyar idegenforgalom fej­lesztését bíráló tanulmányom kap­csán illetékes helyről megkérdez­ték, hogy volna-e kedvem a gyakor­latban megvalósítani a dolgozatom­ban lefektetett elveket. Nagyon is volt. Innen datálódik a turizmussal való - napjainkig töretlen - összefo­nódásom, ugyanis ekkor kerültem a legpatinásabb magyar idegenfor­galmi vállalathoz, az IBUSZ Rt. ke­reskedelempolitikai önálló osztálya élére. 1984 és 1990 között franciaor­szági kiküldetésben voltam: Párizs­ban megalapítottam és vezettem az IBUSZ-France S.a.r.l. utazási irodát, amely nagymértékben járult hozzá a Magyarországra irányuló francia beutazó forgalom növekedéséhez. A rendszerváltás után hazatérve közös magyar-spanyol, illetve ma­gyar-francia idegenforgalmi cégeket alapítottam Budapesten, amelyek a vezetésem alatt kezdték meg a mű­ködésüket. 1995-ben elvállaltam a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének vezetését, egy év múlva az intézmény kari tanácsa fő­igazgató-helyettesének vá­lasztott. 1999-ben felkérést kaptam a SZIE gyöngyösi karúnak vezetésétől, hogy készít­sem él az idegenforgalmi és szállo­da szak indításához szükséges akkreditációs anyagokat. 2000 szeptemberében meg is indítottuk a képzést ezen a szakon, amely az elmúlt napok tanúsága szerint már­is harmincszoros túljelentkezést mondhat magáénak a 2002-2003. tanévre. Felvetődik, hogy mi lehet ennek a sikeres szakindításnak az oka? Meggyőződésem, hogy több ténye­ző együttes eredménye. Ezek kö­zött vannak általános és sajátos összetevők is. Az elsőhöz tartozik, hogy az idegenforgalmi és szálloda szak - miként mindenütt a világon - hazánkban is egyre népszerűbb értelmiségi pályává nőtte ki magát. Másfelől, Észak-Magyarországon egyedül a mi főiskolai karunkon fo­lyik ilyen jellegű képzés. A helyi sajátosságok közül meg­említhetem azt, hogy ma már széles körben elterjedt: nálunk kitűnő ta­nárok állnak rendelkezésre évek óta az e szak megalapozását is szolgáló tárgyak (pl. a közgazdaságtan, a gazdasági matematika, a vállalati gazdaságtan, a marketing, a számvi­tel stb.) oktatására. Remélem, az ed­digi siker összefügg azzal is, hogy tudvalevő, a szakmai tárgyakat olyan kollégák gondozzák, ill. fog­ják oktatni a magasabb évfolyam­okon, akik miután hosszú évtizede­ket töltöttek a gyakorlatban, nagyon sok konkrét hazai és külföldi szak­mai tapasztalatra tettek szert. A szakunknak az az elsődleges célja, hogy elméletileg jól képzett és széles körű gyakorlati ismeretekkel rendelkező turisztikai szakembere­ket képezzen, akik ezen tudások és készségek birtokában könnyen tudnak majd elhelyezkedni (közép- , ill. felső vezetőként is akár) bármi­lyen utazási irodában, szállodában, üdülőközpontban, vendéglátóipari vagy közlekedési vállalatnál. Az itt elsajátított ismeretek alkalmassá te­szik a hallgatóinkat arra is, hogy si­keresen beindítsanak saját idegen- forgalmi vállalkozásokat (az EU-ba való belépésünk esetén ebben a szakmában is szigorodnak majd az alkalmazási feltételek), illetőleg ar­ra, hogy - ha kívánják - tovább ta­nuljanak különféle egyetemeken. E filozófia jegyében 1999-ben koncepciót dolgoztunk ki egy Ide­genforgalmi Oktató és Kutató Bá­zis létesítésére, amely tanszállodát és utazási irodái is magában foglal­na, és ahol helyet kapna több elő­adó-, illetve szemináriumi terem, valamint a turizmus tanszék. Ez­zel az elképzeléssel utóbb 60 mil­lió forintos PHARE-támogatást nyertünk el. A főiskolai kar vezeté­se pedig úgy döntött, hogy lénye­gesen megemelve ezt az összeget, lehetővé teszi Gyöngyösön egy, a tulajdonát képező volt kollégiumi épületnek ilyen célra való átalakí­tását. A szóban forgó épület remél­hetőleg még a következő tanév' megkezdése előtt átadásra kerül. Ezzel az országban itt lesz az egyet­len olyan főiskolai kar, amely egy­azon létesítményen belül tudja biz­tosítani az idegenforgalmi és szál­lodai szakma elsajátításához szük­séges legfbmosabb oktatási és gya­korlási feUételeket. Tekintettel arra, hogy a tanszé­künk kiemelt feladatának tekinti a vidék idegenforgalmi lehetőségei­nek kutatását, ezen belül pedig kü­lönösen Gyöngyös és térsé­ge, valamint Eszak-Magyar- ország turizmusának fej­lesztését szolgáló tanulmá­nyok és projektek kidolgo­zását, munkatársainkkal nagyon örülünk annak, hogy e tevékenység folytatásához is jó munkakörülmé­nyek adódnak számunkra. Az idegenforgalmi és szálloda szakra visszatérve, szíves tájékozta­tásul szeretném elmondani, hogy a képzési idő a nappali és a levelező tagozaton egyaránt nyolc félév. Az első esetben két félév kötelező szakmai gyakorlatból áll a képzés. A levelező tagozaton nincs így. Erre a tagozatra főleg olyan jelöltek je­lentkeznek, akik tanulmányaik ide­je alatt máris a turizmusban dol­goznak vagy dolgozni fognak, ezért nem kötelező számukra szakmai gyakorlaton részt venni, elég, ha igazolják az idegenforgalomban va­ló foglalkoztatásuk tényét. Ugyanez vonatkozik a távoktatás tagozatára felvett hallgatókra, akik három cik­lusban folytatják tanulmányaikat. Mind a három tagozaton a záró­vizsgám bocsátás feMelei: az ab­szolutórium megszerzése, kä ide­gen nyelvből komplex középfokú, államilag elismert nyelvvizsga lété tele, és két opponens által elfogadott szakdolgozót elkészítése. A szakdol­gozat témája rendszerint a válasz­tott szakirányhoz igazodik, amely­re az utolsó félévben kerül sor. Két szakirányunk van. A ven­dégfogadási szakirány keretében a hallgatók többek között a kö­vetkező területeken mélyíthetik tovább ismereteiket: A vendéglá­tás gazdaságtana, Vendéglátó­ipari vállalkozások, Táplálkozási ismeretek, Nemzetközi gasztro­nómia, Vendéglátóipari műszaki ismeretek című tantárgyakban. A másik szakirányunk az ökoturiz­mus, itt a főbb disciplinák: A nemzeti parkok menedzsmentje, Falusi turizmus, Borturizmus, Lovasturizmus stb. Tanulmányaik során a hallga­tóknak az alábbi tárgyakból kötele­ző (összevont) szigorlatot tenni: Makro- és mikroökonómiából; Gazdasági matematika, Informati­ka és Statisztika tantárgyak anyagá­ból; a Turizmus területi erőforrásai és az Idegenforgalmi földrajz tan­tárgyakból; A turizmus általános el­mélete, A turizmus gazdaságtana és A turizmus hatásai tantárgyak­ból; a Turizmus-marketing és PR- ből; az Utazási irodai mendzsment és Programozás tárgyakból; vala­mint Szállodaszervezés és Szállo­dagazdálkodás tárgyakból; továbbá a szakirány tárgyaiból és két idegen nyelvből. A záróvizsga része a szakmai tár­gyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsga és a szakdolgozat megvédé­se. A végzettség szintje: főiskolai. Az oklevélben szereplő képzettség megnevezése: közgazdász, idegen- forgalmi és szálloda szakon a szak­irány megjelölésével. Az elmondottakból is kitűnik, hogy magasra tettük követel­ményrendszerünk mércéjét. Mindazonáltal biztosíthatom Önöket, hogy szeretettel és - ma­gunk is - bizalommal várjuk az idegenforgalmi és szálloda szakra jelentkező hallgatókat. Dr. Martinez José Luis egyetemi docens ÚJ NÖVÉNYFAJTÁK A NAGY MÚLTÚ KUTATÓINTÉZETBEN Kompolt: nemesítés világszínvonalon A Kompolti Kutatóintézet 1918-as alapításától kezdve legfon­tosabb alaptevékenységének tekinti a növénynemesítést, mai szóhasználattal a biológiai alapok fejlesztését. Ezt az igen szép, nagy szakértelmet és elhivatottságot kívánó tevékenysé­get 1950-ig Fleischmann Rudolf mint nemesítő, egyedül látta el Azóta a megnövekedett igényeknek megfelelően a növény- nemesítési osztály szervezetében folyik az alkotómunka Az osztály eredményességének emelkedő tendenciáit mutatja a faj­taelismeréseik alábbi alakulása. 1918-1950 (32 év) 10 fajtaelismerés 1951-1970 (20 év) 10 fajtaelismerés 1971-1990 (20 év) 16 fajtaelismerés 1991-2001 (11 év) 31 fajtaefcmerés A nemesítés sokoldalúságát jel­zi, hogy 15 növényfajban állítottak elő új fajtát a kompolti növényne- mesítők. A genotípus és a környe­zet kölcsönhatásai következtében a fajták a nemesítés helyének régi­ójához mutatják a legnagyobb al­kalmazkodást, ezért is fontos az északi régió számára a saját neme­sítő intézet hatékony működése. A Növénynemesítési Osztá­lyon jelenleg hat tudományos be­sorolású nemesítő dolgozik, munkájukat négy asszisztens, a laborvezető három laboránssal, egy adminisztrátor és 16 fizikai dolgozó segíti. Az osztály vezetését 2000 júni­usától látja el dr. Murányi István tudományos főmunkatárs, aki az utóbbi évtizedben az őszi- és tava- sziárpa-nemesítésben 14 új fajta előállításával öregbítette az intézet hímevét. Az országban a legered­ményesebb ősziárpa-nemesítői te­am alkotja az új fajtákat Kompokon, amelyek a vetésterület közel 40 százalékát foglalják el az országban. Kompokon igen jelen­tős előrehaladást értek el az őszi árpák szárszilárdságának, termő- képességének, rezisztenciájának javításában, a télállóság és az alkal­mazkodóképesség megtartása mellett. A csúcstermő KH Viktor 11,34 tonna/hektáros hivatalos kisparcellás eredményével csúcs­tartó az összes kalászos gabona között. Legnagyobb területen ter­mesztett fajtáik a Botond, a KH Viktor, a Gotic és a KH Agria. Dr. Murányi István, mint téma­vezető nemesítő, minden válasz­tékegységben versenyképes fajtát állított elő (korai, középkorai, hat­soros, kétsoros). Az utóbbi év si­kerfajtája az 1999-ben elismert KH Korsó őszi sörárpa-fajta, amelyik az EBC (Európai Sörgyártók Szö­vetsége) nemzetközi bérletekben is igen jó eredményt ért el. A tavasziárpa-nemesítésben a magas szintű agronómiái tulajdon­ságok mellett alapvető fontosságú a kiváló söripari tulajdonságok összességének elérése. A kompolti fajták közül e komplex igények­nek leginkább a honosított Pasadena és Madonna fajta felel meg, amelyek egyre keresettebbek a régiónkban. A csoport nemesítési eredmé­nyeinek létrehozását segíti a tava­szi árpa provokációs lisztharmat elleni' nemesítése, ahol a leghaté­konyabb rezisztencia-gének kerül­nek felhasználásra. A programmal elérték, hogy az új törzseik 75 szá­zaléka rezisztens a lisztharmattal szemben. E tulajdonságot hordoz­za a KH Szofi fajta is, az egyik leg­kiválóbb takarmány tavaszi árpa. A jelentős számú külföldi kap­csolatot kihasználva, az árpane- mesítési csoport eredményes ho­nosítási tevékenységet lát el több növényfajban. Dr. Murányi István és munka­társai nevéhez fűződik a fentieken kívül két búza- és egy zabfajta ho­nosítása. Dr. Szalui Györggyel állí­tották elő a Pax és a Kompolti bor­dó csicseriborsó és a Hevesi 3 őszi- borsó-fajtákat. Az őszi búza Fleischmann Ru­dolf idejében fő növénye volt az in­tézetnek, sajnos a politika a tudo­mányt is érintette a '60-as évek­ben, és azóta szerényebb keretek között folyik a kompolti búza ne­mesítése és honosítása. Dr. Geczki István témavezető ki­tartó munkával törekszik az északi tájon is kiváló minőséget adó, ma­gas esésszámú, nagy termőképes­ségű, betegség-ellenálló új fajták előállítására. A jelenlegi 4 fajta kö­zül a Fbri 2 kiváló termőképessé­gével, a Kompolti 3 és a Brea átlag feletti minőségével emelkedik ki. Az elmúlt évben elismert Bora faj­ta új lehetőségeket hozhat a búza­termesztők részére. Dr. Bócsa Iván akadémikus és Finta Zsuzsanna tudományos se­gédmunkatárs kendememesítési tevékenysége egyedülálló Magyar- országon. A nemesítést a piaci igé­nyeknek megfelelően igyekeznek irányítani. Az eddig elismert 7 ken­derfajta között egyformán találha­tók kimagasló kóró- és rosttermés- hozamúak, illetve kiváló magter­mő fajták. A legrégebbi és ugyan­akkor legsikeresebb fajtájuk, a Kompolti kender jelenleg vüágmé- retekben is a legnagyobb rosttarta­lommal rendelkezik. Az Uniko-B és a Üpko hibridjeik alkalmasak úgy a rost-, mint a magcélú ter­mesztésre. A többi elismert fajta, illetve hibrid, a Kompolti hibrid TC, a Kompolti sárga szárú, a Fibriko-TC és a Cannakomp kima­gasló kórótermést, illetve finom minőségű rostot teremnek. A kom­polti kenderfajták számos iparág számára - mint textilipar, építő­ipar, járműipar, élelmiszeripar, vegyipar és gyógyszeripar - kiváló alapanyagot adnak. Az utóbb em­lített három iparág a kendermag­olajat dolgozza fel, amely igen jó nutritiv és hatásos gyógyító tulaj­donsággal rendelkezik. Az évelő takarmánynövények nemesítésében a zöldtermés és a perzisztencia növelése mellett az antinutritív anyagok tartalmának csökkentését tűzte ki célul dr. Bócsa Iván. A KM Morálon lucerna igen jó perzisztenciával rendelke­zik. A Szapko lucemafajtája gya­korlatilag mentes a szaporán neve­zetű antinutritív hatású glükozidtól, így alkalmas takar­mány az együregű gyomrú állatok számára. A Kompolti tarka korona- fürt és Mátra baltaám a talajtípus­ra igénytelen, jó termőképességű szálas takarmányfajták. A nemesítésen és fajtafenntartá­son kívül dr. Bócsa Iván csoportja az új fajták honosításán is munkál­kodik, főleg olyan afrikai és ameri­kai fűfajokkal, amelyek megte­remnek a Duna-Tisza közi homok­talajokon is. Míg a legtöbb szántó­földi növényfaj esetében a honosí­tott fajták a hazai nemesítésben komoly kihívást jelentenek, addig a lucerna esetében a magyar fajták megőrizték hegemóniájukat - így a lucerna a szántóföldi termesztés­ben „hungarikumnak” számít. A minőségi takarmánytermesz­tés biológiai alapjainak fejlesztésé­ben dr. Nagy Béla tudományos fő­munkatárs szerint a lucemaneme- sítésben hosszú távú célkitűzés az új fajták szárazanyag-termésének növelése, a jó évelőség, a kiegyen­lített - éves és növedékek közötti - termésdinamika elérése és a foko­zott szárazságtűrés kialakítása. A szintetikus fajta-előállításban a faj­tajelöltjeik jó ökológiai alkalmaz­kodóképességének elérésére hazai és külföldi széles genetikai variabi- tilású tenyészanyagot vizsgálnak le. A legtermőképesebb kombiná­ciókból szelektált perzisztens, Fuzarium-ellenálló genotípusok szintetikusaiból két államilag elis­mert fajta született: a KM-Norbert és a KM-Agro. A KM-Norbert kiváló perzisztenciájú fajta, a négy évben is zárt állományt alkot, ezért mini­mum egy évvel hosszabb ideig gazdaságosan termesztésben tart­ható, mint a többi fajta. A KM-Agro fehérjetermelése meghaladta a leg­jobb hazai fajtákét, öntözéses ter­mesztése is javasolható, a korai fenofázisban történő kaszálást is elviseli. Foglalkozik idegentermé- kenyülő lucemahibrid nemesíté­sének lehetőségével is. 1980-ban Magyarországon, Kompokon állították elő az első eu­rópai hibridlucemát. A Szegedi Bi­ológiai Központ Genetikai Intéze­tével közös OTKA-pályázatban vett részt a lucerna géntérképének elkészítésében. Kutatási pályázat keretében tervezi a szabadalmaz­tatható, stabil fehér virágú populá­ció létrehozását. A kompolti szójanemesítés célja a fajtaajánlatban csak kevés szám­ban megjelenő korai, Észak-Ma­gyarországon is biztonsággal be­érő, a rgppalhosszra kevésbé érzé­keny, két tonna feletti biztonsággal termő fajták nemesítése. A Torna szójafajta megfelel ezeknek az el­várásoknak. A csicseriborsó-nemesítésben széles genetika bázisú tenyész­anyagot beszerezve végzik a nagy ezermagtömegű, exportképes faj­tajelölt előállításának szelekciós munkáit. A Pax fajta iránt fokozott piaci igény mutatkozik. Az intézeti központi laborató­riuma dr. Hangyái Lászlóné veze­tésével elengedhetetlen segítséget nyújt a növénynemesítés eredmé­nyeit szolgáló vizsgálatok elvég­zésével. Kiemelten fontos a labo­ratórium szerepe a minőségre tör­ténő nemesítési irányzatok segíté­sében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom