Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-22 / 247. szám
2001. Október 22., hétfő H í R LAP 11. OLDAL MAGAZIN Egy optimista decentralista Brüsszelből Hans Beck a határok megszüntetésének intelligens módjáról Hans Beck. Aggódik a televízió és a rádió kuratóriumai körül kialakult helyzet miatt. FOTÓ: GÁL GÁBOR T Ta az ember eredményesen I—! akarja képviselni a régiókat A JiBrüsszelben, úgy szoros kapcsolatot kell velük tartania. Hans Beck, a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének vezetője, a korábbi budapesti EU-nagykövet e filozófia szellemében kereste fel a közelmúltban térségünket, hogy Miskolcon, Egerben és Salgótarjánban tájékozódjon a helyi állapotokról, s egyben informálja az EU-t érintő folyamatokról, elképzelésekről, a csatlakozással összefüggő elvárásokról régiónk vezető politikusait és szakembereit. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Vass Géza megyei főjegyző egy kötetlen munkavacsorán tárgyalt a neves EU-diplomatával. Hans Beck az észak-magyarországi régióról szólva lapunknak kiNem vagyok fantaszta, pontosan tudom, hogy az ország előtt álló feladatok egy részét csak központi irányítás mellett lehet megoldani. Ám a kellő fejlődés érdekében az EU-s pénzek egy jelentős részét a régiókhoz kell eljuttatni. Minderről Hans Beck, a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének vezetője beszélt egy közelmúltbeli egri látogatása során. fejtette: az egyébként hátrányos helyzetű térség kilátásait illetően korántsem pesszimista. Az itteni polgármesterekkel, különböző vezetőkkel folytatott megbeszélések tapasztalatai ugyanis azt mutatják számára, hogy kialakulóban van egy északi tengely, amely mentén megvalósuló befektetések jelentős gazdasági növekedést eredményeznek, ráadásul az itteni képzett munkaerő is komoly forrást biztosít a beruházóknak. Tovább javítja a helyzetet a fejlődő közlekedési infrastruktúra, valamint az oktatásban és a turizmusban rejlő lehetőségek. Ez utóbbi kapcsán Hans Beck akképp vélekedett, hogy a „nyugati” vendég számára a gasztronómia és a vendéglátás komoly élményt kínálhat, főként az e téren pár éve tapasztalható szemléletváltás óta. A képviselet-vezető külön kitért a határon átnyúló kapcsolatokra, jelesül a kassaira, mondván: időnként történelmi távlatokban is kell gondolkodni. Jó példa lehet erre aNyugat-Dunántúl és Burgenland közötti együttműködés is. Ezen törekvések a Trianon előtti gazdasági egység megvalósítását célozzák, azaz végső soron Trianon békés áthidalását segítik elő. Ha ugyanis - tette hozzá - Magyarország és Szlovákia is EU-tag lesz, e térség gazdaságát tekintve visszaállnak a Trianon előtti állapotok. Mindez az EU Az országjelentésről esetében sem lenne egyedülálló: Elzász esete is ezt példázza, ahol is a német-francia határ gyakorlatilag teljesen eltűnt. Ezeket a folyamatokat pedig az euró megjelenése csak erősíteni fogja, a térségek még jobban összenőnek. Hans Beck szerint valójában ezen álláspont szorgalmazása szolgálná a határon túli magyarság érdekeit is, hiszen ez a folyamat a határok megszüntetésének intelligens módja, amely a gazdaságnak is hasznára válik. A saját magát decentralistának valló szakember rámutatott: a csatlakozást követően hazánk jelentős EU-s pénzekhez jut majd hozzá, amelyeket regionális szinten kell szétosztani. - Nem vagyok fantaszta - fűzte hozzá -, pontosan tudom, hogy az ország előtt álló feladatok egy részét csak központi irányítás mellett lehet megoldani. Ha azonban Magyarország évi 1,5 milliárd eurót kap, abból a fejlődés érdekében legalább 500 milliót a régiókhoz keü eljuttatni. A térségünkben tett körútja során külön figyelmet szentelt a delegáció az egerszalóki hőforrásnak. Az ebben rejlő lehetőségekről szólva Hans Beck kijelentette: az ország természeti adottságai révén komoly erőforrásokkal rendelkezik a termálturizmus terén. Úgy vélte, az EU strukturális alapjaiból a fejlesztésekhez szükséges pénzekA Magyarországról készült, s az Európa Parlament által elfogadott jelentés legfontosabb megállapításai*:- Magyarország - a társult országok közül egyedül - 2000 júniusában az EU-val kötött társulási egyezmények második szakaszába lépett- Az ország stabil intézményeivel képes a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítására- Az Országgyűlés jogharmonizációs programjának végrehajtása a tervezett ütemben háad- A közigazgatás-fejlesztési program teljesítése - 1999 és 2002 között 17 ezer köztisztviselő képzésével - kielégítő- Riasztó mértékű a korrupció- A makroökonómiai stabilitás, a megfelelő intézményi keret megléte lehetővé teszi a tartós gazdasági növekedést, továbbá azt, hogy az ország rövid távon megbirkózzon az EU versenykihívásaival- A magas, 10 százalékos infláció Magyarország makroökonómiai teljesítményének egyik sarkalatos gyenge pontja- Annak ellenére, hogy a magyar kormány megkezdte középtávú programjának megvalósítását, a roma lakosság helyzete továbbra is különleges figyelmet igényel- Elismerésre méltó a parlamenti politikai pártok egyetértése az ország európai uniós tagságát illetően- Túlterheltek a börtönök- A jelentés szorgalmazza, hogy Magyarország a magyar származású külföldi állampolgárok számára különleges feltételeket és előjogokat tartalmazó rendelkezéseit hozza összhangba az acquis com- munautaire-rel (közösségi vívmányokkal - A szerk.), és vegye figyelembe a szomszédos országok szempontjait- A jelentés tudomásul veszi a szomszédos országokban elő magyarokról szóló törvény elfogadását, ugyanakkor a román és szlovák kormány kifejezésre juttatott aggodalmát is, és felszólítja a bizottságot: vizsgálja meg, hogy az ilyen típusú törvények mennyire vannak összhangban az acquis-val, továbbá a tagországok közötti jószomszédság és együttműködés követelményeivel- Felszólítja az ellenzéki pártokat, hogy megfelelőképpen képviseltessék magukat a közszolgálati médiumok kuratóriumaiban- Kéri a magyar kormányt, hogy módosítsa a Büntető törvénykönyvet (199. cikkely), és szüntesse meg a homoszexuálisok diszkriminációját- Szorgalmazza a szociális párbeszédet, a szociális egyeztetést- Tudomásul veszi a kétéves költségvetést- Felhívja a figyelmet a nagy regionális különbségekre, és sürgeti a társadalmi és gazdasági kohéziót az országon belül- Úgy véli, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az EU strukturális alapjainak fogadására való felkészülésben- Figyelmezteti a kormányt: hozza létre a Közös Mezőgazdasági Politika alkalmazásához szükséges adminisztratív struktúrákat- Szorgalmazza a közlekedési jogharmonizációt Az előterjesztés elkészítéséhez a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Jogi és Belső Piaci Bizottság, a Területfejlesztési, Közlekedési és Turisztikai Bizottság, továbbá a Nőpolitikái és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentése szolgáltatták az adatokat. * Forrás: A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselet, Hírlevél III. évfolyam 24. szám hez is hozzájuthatunk. Ehhez azonban projectekre van szükség, az EU-s pénzek ugyanis csak konkrét programokhoz adhatók. A munkavacsorán szóba került az országjelentés is, melynek kapcsán Hans Beck - az anyagban foglalt kedvező megállapítások mellett aggodalmának adott hangot a televízió és a rádió kuratóriumai körül kialakult helyzet miatt. KÜHHE GÁBOR Nánási István már 25 évesen is köz- tiszteletnek örvendett a dolgozók körében, így 1956-ban a tiszavasvári gyár nemzetőrparancsnokává választották. A forradalom alatt ellenezte és meggátolta az erőszakoskodást a gyár területén, mivel abban bízott, hogy Magyarországon valódi alkotmányos rend lesz, és a bűnösöket bíróság számoltatja majd el. A forradalom leverése után elhurcolták, megkínozták, majd internálták. Évtizedeken át minden lépését figyelték. Azt mondja, nehéz élete volt, de soha nem bánta meg, hogy kiállt a forradalom mellett. Negyvenöt éve Nánási István a Tiszavasvári Vegyészeti Gyárban dolgozott. Hiába végezte jó eredménnyel a középiskolát, főiskolára, egyetemre nem vették fel. Technikumban próbált tovább tanulni, úgy tűnt, fel is veszik, ám később értesítést kapott, hogy nincs számára hely. Ugyanis rossz volt a káderlapja. Édesapja 1944-ben Tiszavasvári főjegyzője volt. Ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a szovjet csapatokkal megjelenő KGB elvigye.- Október elején egyik este megjelentek a lakásunkon az oroszok egyenruháját viselő, de magyarul beszélő tisztek, és elvitték apámat. Két és fél év múltán láthattuk újra - meséli. Csak hónapokkal az elhurcolása után tudta meg a család, hogy apámat előbb egy tanyára vitték, ott napokig kemény veréssel vallatták. Hetek múlva a nyíregyházi népbíróság börtönbüntetéssel sújtotta. Főjegyzői tevékenysége miatt a nép ellenségének kiáltották ki, holott ő mindig is igyekezett segíteni a rászorulókon... Legyengültem betegen érkezett haza. Csak a helyi téeszben tudott elhelyezkedni, ahonnan 1961-ben 600 forintos nyugdíjjal küldték el. A nemzetőrparancsnok Nánási István világéletében nehezen tűrte az igazságtalanságot, és mivel a szájára sem tett lakatot, gyakran meggyűlt a baja a hatalommal. Előbb egy útjavító vállalatnál dolgozott, majd katona lett. Ott felvették a tisztiiskolába, de szókimondása miatt többször megbüntették, és végül nem is engedték, hogy elvégezze. Leszerelés után került a tiszavasvári vegyi üzembe. A gyárban 1956. október 25-én munkásgyűlést tartottak. Akkor a megalakuló A forradalmat leverték, de nem törték meg az ' 56-osokat munkástanács alelnökévé, majd két nap múlva a gyár nemzetőrparancsnokává nevezték ki. A 320 dolgozó közül 309 szavazott rá. A gyár csatlakozott a Borsod megyei munkástanács, valamint az országos munkástanács sztrájkfelhívásához, és több 24, valamint 48 órás sztrájkot is szerveztek. De a gyáron belül a munkástanács nem engedett erőszakoskodást. November 12-én a termelés végül mind a három műszakban beindult. Novemberben vitték el a forradalmi munkástanács elnökét, dr. Alföldi Zoltánt. Nyíregyházára hurcolták a karha- talmisták. Amikor megtudta, hogy hol tartják fogva, nemzetőrparancsnokként három embert küldött érte: ha nem engedik szabadon, az egész gyár újra sztrájkolni kezd. Az ÁVO végül úgy döntött, elengedi dr. Alföldit. Nánási István szerint a tiszavasvári gyárban különösebb dolgok 1957 márciusáig nem történtek. Március 4-én éjszakai műszakra készülődött, amikor két karhatálmista bekopogott hozzájuk, hogy az őrsparancsnok beszélni akar vele. Am amint megérkeztek a parancsnokságra, beszélgetés helyett bilincsbe verték. Akkor már begyűjtötték a községi forradalmi tanács tagjait is. Egy ponyvás autóval a tiszalöki járási rendőrkapitányságra vitték őket, és közölték velük, hogy le vannak tartóztatva. Két nap múltán Nyíregyházára, a Sóstó úti ÁVO-s pincébe kerültek át. Március 14-én a kistarcsai internálótáborba szállították át valamennyiüket. Itt már több százan voltak.- Semmilyen vádat nem fogalmaztak meg ellenem, így nem is tudhattam, hogy miért hurcoltak el és miért tartanak fogva - mondja. Kistarcsán 40 nap múltán kaptak csak lehetőséget arra, hogy értesíthessék családjukat. Egy-egy nyílt levelezőlapot kaptak, amelyre csak az őrzőik által diktált mondatokat volt szabad írniuk. Később hónaponként tíz perc látogatási időt engedélyeztek a családtagoknak, de akkor is csak úgy beszélgethettek, hogy egy drótkerítés választotta el őket. Az is megesett, hogy a túl közel merészkedő családtagot az őrök bántalmazták.- Többször is kihallgattak - meséli Nánási István. - Rám akarták bizonyítani, hogy én verettem le a gyár homlokzatáról a vörös csillagot. De hát azt az akkori igazgató vetette le, amikor kitört Budapesten a forradalom. Később ezt az embert a munkások leváltották, mert alkalmatlan volt a gyárvezetésre. Kőműves volt a szakmája, a kommunista hatalom emelte pozícióba, de hát nem érthetett a gyárigazgatáshoz. Ezért küldték el. Toloncolási jeggyel Hat hónap múltán szabadult Kistarcsáról. Továbbra sem mondták meg, hogy miért tartották fogva. Csupán annyit közöltek vele, hogy vigyázzon, mert könnyen visszakerülhet. A szabadulási papírján csak annyi állt, hogy az ellene felhozott vádakat nem sikerült bebizonyítani. A pénzét még elhurcolásakor elvették, vasúti jegyet nem kapott. Az állomáson kellett jelentkeznie az egyik irodában, ahol úgynevezett toloncolási jegyet nyomtak a kezébe. - Mindez része volt a megaláztatásnak - mondja. Tiszavasváriban már az állomáson várták a hatalom emberei, hogy ellenőrizzék, valóban hazamegy. Másnap a nyíregyházi rendőrségen kellett jelentkeznie. Közölték vele, hogy két évre az ország minden nyilvános helyéről ki van tiltva, és három hónapon belül Tiszavasváriból is el kell költöznie. Addig is rendszeresen kellett jelentkeznie a rendőrségen és az ügyészségen. Ott tanácsolták neki, hogy menjen bányásznak, máshová úgysem veszik fel a forradalomban való részvétele miatt. Meglobogtatott káderlap Nánási István az ecsédi külszíni bányában helyezkedett el. Gépkezelő volt, Nánási István. Tisztább politikát akar. fotó: t. z. m. majd kotrómester. - Főgépésznek is meg akartak tenni, többször is próbálkoztak, de valaki mindig meglobogtatta a káderlapomat, hogy ötvenhatos vagyok. Állandóan éreztették velem, hogy forradalmi múltamat nem felejtik el - mondja. Tizenhárom éve 6300 forinttal ment nyugdíjba. Még a rendszerváltozás előtt belépett az MDF-be, melynek dr. Baranyai Miklós után a helyi elnöke lett. A rendszerváltozás után több elismerésben is részesült. Megkapta a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét, a Hazáért Érdemkeresztet, az ' 56-os Emlékérmet, a Politikai Foglyok Érdemkeresztjét, majd miután Für Lajos honvédelmi miniszterként tisztté léptette elő, a Honvédelemért kitüntetés III. fokozatát is. Jelenleg a Pofosz megyei elnöke. Tisztulást szorgalmaznak Egykori politikai fogolyként is többször megfogalmazta álláspontját, mely szerint szükséges a hazai köz- és politikai élet további tisztítása. A Pofosz el szeretné érni, hogy ne kerülhessenek vezető helyzetbe azok a pártfunkcionáriusok, akik a rendszerváltozás előtt fontos pozíciókat töltöttek be, megakadályozták az eszmék szabad áramlását, és ezzel gátolták a nemzet felemelkedését.- Vannak országok, ahol jogszabály tiltja meg az egykori pártfunkcionáriusoknak a további politikai és közéleti szereplést. Ehhez hasonló törvény bevezetését szorgalmazzuk Magyarországon is - mondja Nánási István. Azt is sérelmezi, hogy az egykori sor- tüzek vezénylői még nem nyerték el méltó büntetésüket.- Ezeket a szörnyű tetteket sohasem szabad elfelejteni, nem évülhetnek el. Legalább annyit vámék, hogy kiálljon valaki az egykori hatalmi emberek közül, és azt mondja: bocsánat, tévedtünk, elnézést kérünk, ne haragudjatok ránk. Nánási István a hatvani városközpontot is szeretné „megtisztítani” a Kossuth téri, hatalmas feketemárvány oszlopból álló szovjet hősi emlékműtől, amelyet a háború befejezte után alig néhány hónappal emeltek. Kilenc éve szorgalmazza a lebontását és elköltöztetését a városi temetőbe. Kérésével eddig háromszor fordult a város képviselő-testületéhez, ám mindannyiszor elutasító választ kapott. Legutóbb indítványát a művelődési bizottság előbb jóváhagyta, majd pénzhiányra hivatkozva másította meg döntését. A Honvédelmi Minisztérium nyilvántartása szerint 67 vörös csillagos katona nyugszik az emlékmű alatt. Az exhumálás, az újratemetés és az átépítés több százezerbe kerülne. Nánási István viszont úgy véli, az emlékmű lebontása révén nyert márvány eladásából fedezni lehetne az egész procedúra költségeit.- A városi temetőben megfelelő környezetben kaphatnának végső nyughelyei a szovjet katonák - közli. - A főtéri emlékmű az 1956-os forradalmat leverő hadigépezet szimbóluma. Úgy érzem, feleslegesen emlékeztet naponta az elnyomás több mint negyven évére. _________ TOMPA Z. MIHÁLY
