Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-22 / 247. szám

12. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2001. Október 22., hétfő |HI Szimpátia első látásra Heves megye bemutatkozott Felső-Ausztriában: megtört a jég Im Blickfeld dem Komitat Heves gastieren in Linz Beveser Tage irrt Arcaiéi: Tamás Sós, Botschafterin BanVPataky und Josef Pührlnger (v. I.J m« Konsulin Pedak-Vattay r<ao *<#* Ungarn aus Vox Kumt OuookNBicuiJKR IJNZ. Was mit gelegentlichen gegenseitiger» Besuchen be* garm, konnte nun m einer dau­erhaften liaison erblühen: die schon seit fast 10 Jahren beste­hende Partnerschaft zwischen dem Land Oberösterreich und dem ungarischen Komítat He­ves, das sich zurzeit in Linz von seinen schönsten Seiten zeigt. ..Der Kontakt hat sich jeden­falls gut entwickelt“, kommen­tiert Landeshauptmann Josef Püht inger die Partnerschaft bei der gestrigen Eröffnung der „Heveset Thgc“ im Arcotel, wo man bis einschließlich Freitag nicht nur die Intensivierung der gegenseitigen Beziehungen erörtert. Noch unentdecktes Reiseziel „Wir sind mit einer großen Delegation gekommen“, infor­miert Tamás Sós, der Präsident der Generalversammlung von Heves, das eines der landschaft­lich schönsten und wirtschaft­lich beeindruckendsten Komit- ate von Ungarn ist. Komitate sind bekanntlich so etwas wie die Bundesländer im aufstre­benden Pußta-xStaat und somit ist S6s auch der Landesvater von Heves, das jetzt in der oö. Landeshauptstadt um Tburisten und Investoren wirbt. „Wir haben nämlich viel zu bieten“, sagt der Präsident, der damit vor allem auf die gute Infrastruktur und hervor­ragende Lebensqualität in sei­nem Komitat verweist. In tou­ristischer Hinsicht ist sein luand. das in der nordöstlichen Ecke Ungarns liegt, für Ober- Österreicher noch einer der weißen Hecken auf der Karte, die ohne Heves um eine schöne europäische Region ärmer wäre. Mit seiner historischen Hauptstadt Eger, dem Theiß- See, dem Mátra-Gebirge sowie seinen vielen Heil- und Ther­malbädern als auch seinen ex­zellenten Weinkellereien ist He­ves tatsächlich ein in vielerlei Hinsicht lohnendes Reiseziel. Einen kleinen Vorgeschmack darauf gibt’s für Interessierte im Arcotel, wo nicht nur zwei ungarische Köche die Speziali­täten ihres Heimatlandes stil­echt zubereiten, sondern auch Tibor Gál. der ungarische Win­zer des Jahres 2001, der edle Weine zum Verkosten offeriert. „Ich bin überzeugt“, betont Etelka Barsi-Pataky. die ungari­sche Botschafterin, „dass auch diese Heves-Thge gute Impuis- geber sind im gemeinsamen Be­mühen, die Zusammenarbeit der Regionen in Europa zu for­cieren.“ ins selbe Horn stieß auch Josef Pührmger. „Unsere Partnerschaft“, sagte er, ist ein Mosaikstein auf dem weiteren Weg zu einem gemeinsamen Eu­ropa,“ Gemeinsam mit Sös besuchte der l^andeshauptraann gestern Abend noch die Landesgaierie im Undesmuseum, wo sich zeit­genössische Künstler aus Heves mit ihren Werken präsentieren. Am heutigen Donnerstag stehen Wirtschaftsgespräche auf dem Programm, bei denen Lázló Ha- bis, der Direktor der Raiffeisen­bank von Eger, die Wirtschafts­konzeption seines Komitates darlegen wird. Touristische Themen werden am morgigen Freitag erörtert. A világ legmeredekebb, nem fo­gaskerekű hegyi vasútján tizenhat perc alatt jut fel a látogató a csak­nem ötszáz méter magas Pöstlingbergre, ahol a Felső- Ausztria szentélyének számító barokk kegytemplom áll. A hófe­hér, s két kecses tornyában mesz- szire konduló harangokat őrző szent épület a XVIII. század óta uralja a város fölötti magaslatot. Aki csak teheti, feljön ide, s amint körülnéz a félköríves teraszról, igazat ad a költő Edward Somhabemek, aki versben éne­kelte meg a csodálatos panorá­mát. A Blick vom Pöstlingberg cí­mű költeményének sorai ott ol­vashatók a kőfalra erősített táb­lán. Szemközt pedig Josef Urbanskiról, az 1898. május 29-én átadott -sa helybeliek nagy büsz­keségére a Guinness rekordok könyvében is szereplő - hegyi vasút tervezőjéről és megépítőjé- ről vall a kőbe vésett felirat. Szerencsénk volt ezen az ok­tóberi napon, mert mire a hegyi végállomástól átsétáltunk a kilátóhoz, az alant kanyargó -sa számunk­ra szokatlanul keskeny - Du­na fölül fel­szállt a köd. Bár párás ma­radt a levegő, ennek ellenére alaposan szem­ügyre lehetett venni a kétszá­zezres város egyes, jól elkü­lönülő részeit. A behemót üzemcsarno­kokkal zsúfolt ipari negyedet, a belváros zeg­zugos utcáit, a modern lakó­házakkal tarkí­tott peremkerületeket, amelyeket a folyón átívelő hidak kötnek össze egymással. A zömök, acél­testű vasúti, illetve az elegáns vo­nalú autópálya-híd közelében fe­deztük fel az Arcotel Nike Hotel fehérlő épülettömbjét. Innen, madártávlatból nem láthattuk ugyan, de tudtuk, hogy bejáratá­nál a magyar trikolórt és szűkebb pátriánk gólyával díszített zász­laját lobogtatja a friss dunai szél. A tartományi fővárosnak ebben az előkelő szállodájában mutat­kozott be ugyanis három napon át Heves megye. Hűség a gyökerekhez A hotel magyar származású al­kalmazottjától - ő vitt fel ben­nünket a hegyre - útközben arról kérdezősködtünk, hogy miként vélekednek errefelé a magyarok­ról. A huszonéves Viktor válaszul a saját példáját említette: itt járt iskolába, itt tanult szakmát, s eb­ben a városban találta meg szá­mításait.- Nekem soha nem volt hátrá­nyom a származásom miatt - mondta. - Aki akar és szeret dol­gozni, s általában ez jellemző az itteni magyarokra, azt meg is be­csülik. Később, miközben a szálloda előterében a hevesi gasztronómi­ai, gazdasági és turisztikai napok megnyitójára gyülekeztek a ven­dégek, hazánk itt élő tiszteletbeli konzulja, Katharina Pedak- Vattay elmondta, hogy Linzben és környékén mintegy háromez­res nagyságú a magyar kolónia. Többségükben - legyenek azok egyetemi hallgatók, segédmun­kások, orvosok, operaházi alkal­mazottak, netán műszaki szakte­rületen dolgozók - hűségesek a gyökereikhez.- A közép- és az idősebb kor­osztály tagjai a helyi kulturális egyesületben tevékenyked­nek, a fiatalab­bakat főként a médiakor vonz­za. Ők a Froh nevű nemzeti­ségi rádióhoz kötődnek. Itt valamennyi ná­ciónak van egy bizonyos mű­sorideje, s miu­tán az többnyi­re oldott hang­vételű adás, sok-sok zené­vel, érthető, hogy fiataljaink ott keresik egy­más társaságát. A legifjabbakat pedig az Árpádról elnevezett cser­készcsapat fogja össze, ebben a közösségben ápolják hagyomá­nyainkat. De gyakori találkozóhe­lyünk a kedvesnővérek által mű­ködtetett Magyar Ház, valamint az egyik plébánia, amelynek ma­gyar papja van - sorolja a lelkes, nagy megbecsülést élvező hölgy.- Gondoltak-e már arra, hogy felvegyék a kapcsolatot a part­nermegye hasonló civil szerveze­teivel?- Erről legutóbb azon a feszti­válon esett szó, amelyen erdélyi és szlovéniai tánccsoportokat lát­tunk vendégül. Örömmel ven­nénk, ha különböző hevesi szer­vezetekkel is baráti szálakat ápol­hatnánk - mondta a konzul asz- szony, s azzal köszönt el, hogy szívesen közvetít, amennyiben ilyen ügyben megkeresik. Időközben megtelt a szálló elő­csarnoka, ahol a belépőket a víz­parton lépegető gólyák színes fo­tója fogadta. Körben pedig apró kiállítás vonzotta az érdeklődő­ket: az ízletes borok, gyümölcsök mellett Varga Károly keramikus, Vincze László papírmerítő és Fe­hér Jánosáé népi viseletkészítő legszebb darabjai bűvölték el a helybelieket, akik kedvükre válo­gathattak azokból a prospektu­sokból, amelyek - az Egertourist közvetítésével - megyénk leg­szebb tájaira, pihenő- és kirándu­lóhelyeire, kulturális és gasztro­nómiai eseményeire invitálják őket. Az étteremben pedig már készülődött a Park-Egér Szálló ze­nekara, melynek tagjai kellemes hangulatot teremtettek a tájjellegű vacsoraestekhez. Jó hírünk van- Szerelem első látásra! - idéz­te tájegységünk szlogenjét Sós Ta­más, majd hozzátette: - Aki egy­szer eljön hozzánk, az általában vissza is tér. S hogy példázza, mennyire helytálló ez a jellemzés, a megyei közgyűlés elnöke a hevesi napok eseménysorozatát ismertető saj­tótájékoztatón mellette helyet foglaló dr. Josef Pühringerre mu­tatott.- Én is többször jártam már ott - vette át a szót Felső-Ausztria kormányzója, aki munkatársunk érdeklődésére elmondta, hogy hasznosnak tartják ezt a bemutat­kozást, amely most a gazdasági kapcsolatok kialakításának jegyé­ben is zajlik.- Sokat jelentenek nekünk ezek a találkozások, mert köze­lebb hozzák egymáshoz az embe­reket. A mi dolgunk most az, hogy végleg leromboljuk az előí­téleteket, s egyforma szemléletet alakítsunk ki - hangsúlyozta dr. Josef Pühringer. - Miután magam is tapasztaltam önöknél az együttműködésre való törekvést, úgy gondolom, nem lehet akadá­lya annak, hogy különböző felső­ausztriai cégek vegyes vállalato­kat létesítsenek a partnermegyé­ben. Ha én vállalkozó lennék, ugyanúgy járnék el, mint számos itteni gazdasági szakember: ke­resnék egy megfelelő területet, s az ottani emberekkel együtt építe­ném fel az üzememet. Hasonló gondolatok hangzot­tak el a rendezvénysorozat meg­nyitóján is, amelyen Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Köztársa­ság ausztriai nagykövete köszön­tötte a megjelenteket. Beszédében egyebek között kiemelte, hogy jó kapcsolatok alakultak ki a két or­szág, s immár a két partnerterület között, miután újabb és újabb be­fektetők jelentkeznek. A gazdasá­gi együttműködés könnyítéseként említette, hogy január elsejétől vámmentesség illeti meg az uniós termékeket, s hogy konvertibilis­sé vált a forint. Szólt arról is, hogy számos osztrák vállalkozás mű­ködik, termel és folytat kutató­munkát Magyarországon. Az is örvendetes tény, hogy napjaink­ban mintegy hatezer közép- és kisvállalkozás van jelen a magyar piacon.- Most már inkább arról beszé­lünk, hogy milyen lesz a közös jö­vőnk. A vállalkozók tudják, hogy Magyarország belátható időn be­lül az Európai Unió tagjává válik, így ennek megfelelően terveznek és építkeznek nálunk. Ha meg­nézzük, hogy milyen a gazdasági növekedés üteme, akkor Magyar- ország jó helyen áll. S ha még azt is számba vesszük, hogy Auszt­ria, s ezen belül Felső-Ausztria - amely figyelemre méltó partner- kapcsolatokat ápol Heves megyé­vel - Európa leggazdagabb részei közé tartozik, akkor mindenkép­pen fel kell keltenünk az érdeklő­désüket a további befektetésekre. Ezzel a rendezvénnyel is az a cél - jegyezte meg a nagykövet asz- szony -, hogy felhívjuk a figyel­met az általuk még nem ismert le­hetőségekre. Már csak azért is, mert itt jó véleménnyel vannak a magyar munkaerőről, illetve a magyarok képzettségéről, szó sze­rint nagyra értékelik a szakembe­rek tudását. És mint a megnyitót követő órákban tapasztaltuk, a magyaros vendéglátást is. A jelenlévők ki- sebb-nagyobb asztaltársaságban üldögélve, csoportokban társalog­va kóstolták végig az 1999-es év borásza, Gál Tibor legfinomabb nedűit, így az Egri leánykát, a Chardonnay-t, a Pinot Noire-t és az Egri Bikavért. A rendezvény szervezői a nap folyamán értékes „szellemi táplá­lékkal” is várták a helybelieket, akik közül szép számmal jöttek el a Linzi Tartományi Múzeumba. A csodálatos mennyezeti freskókkal díszített előcsarnokból a díszte­rembe invitált - főként magyar származású - művészetkedvelők öt Heves megyei alkotó műveivel ismerkedhettek meg. A jelenlé­vőknek dr. Peter Assmann tarto­mányi múzeumigazgató, illetve dr. Petercsák Tivadar, az egri Do­bó István Múzeum igazgatója ajánlotta megtekintésre Dohnál Tibor, Sarkadi Péter, Ferencz Ta­más, Erdész Júlia, valamint az er­re az alkalomra ideutazó F. Ba­logh Erzsébet alkotásait, amelyek nagy sikert arattak a jelenlévők körében. Miért érdemes befektetni? Az Arcotel Nike Hotel különter­me zsúfolásig megtelt a másnapi gazdasági és befektetői nap alkal­mával. A program házigazdája Habis László, a Raiffeisen Bank Rt. Eger igazgatója volt, aki német nyelvű bevezető előadásában mu­tatta be a megyét. Mint kiemelte, szűkebb hazánk jó földrajzi adott­ságokkal rendelkezik, s a turiszti­kai szempontból jelentős építé­szeti emlékek mellett a gyógy- és termálfürdők, valamint a népmű­vészeti és folklórhagyományok játszanak nagy szerepet. A gazdasági szakember - to­vábbá a témában szintén előadást tartó dr. Berényi Ferenc, az 1TD Hungary bécsi igazgatója - külön kitért arra, hogy a rendszerváltás után a külföldi befektetők érdek­lődése töretlenül fejlődik. Az ak­tív tőke háromnegyede Németor­szágból, 11 százaléka az USA-ból, nyolc százaléka pedig Ausztriából származik.- Egy-egy ilyen bemutatkozás­kor az a legfontosabb, hogy a résztvevőkben ne csak érdeklő­dést tudjunk kelteni, hanem bi­zalmat is - jegyezte meg az ese­mény kapcsán Habis László. - Ez azért is fontos, mert az évszáza­dos kapcsolatok ellenére az oszt­rákok bizonyos előítéleteket táp­lálnak a magyarok iránt. Ennek az az oka, hogy keveset tudnak ró­lunk. Például arról - mint azt az előadásomban hangsúlyoztam is -, hogy Heves megyében nagyon jó az iskolázottság, képzett a munkaerő, tehát képesek va­gyunk a nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonalú munkát vé­gezni. S hogy az itteni gazdaság eleget tud tenni a magás fokú technikai követelményeknek. Erre biztosíték a logisztikai háttér, az ipari parkok sora, valamint a ma­gas termelékenység.- Milyen befektetési lehetősé­gekről tett említést?- Főként a komoly tradíciókkal rendelkező iparágakat említet­tem, mint a kevésbé ismert, ám jól felkészült egri nyomdaipart, továbbá a beszállítói programhoz kapcsolódó cégeket, amelyeknél megvannak a termelési kultúra hagyományai. Sok múlik rajtunk Az érdeklődő tartományi üzlet­emberek között volt a vasiparban érintett Ludwig Szépe, a Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft. linzi képviselője is, aki a gazdasági nap legfőbb erényének azt tartotta, hogy a magyar befektetési lehető­ségekről olyan külföldi üzletem­ber is tájékoztatott, aki közvetlen tapasztalatokat szerzett ezen a té­ren. A ZF Hungária Kft. igazgatója, Ulrich Diller ugyanis minden elfo­gultság nélkül, kendőzetlenül be­szélt az Egerben szerzett benyo­másairól.- Miután a Csepel Autógyárat megvásároltuk, az volt az első ta­pasztalatunk, hogy magasan kép­zett munkaerő, s nagyon jól moti­válható szakembergárda dolgo­zott ott. Ehhez járult a meglévő piac, s ez a kettő együtt optimális helyzetet jelentett a cég számára - foglalta össze előadásának lénye­gét az egri gyár vezetője. - Jelen­leg a magas infláció az egyik hát­ráltató tényező, ezenkívül a forint megerősödése jelent problémát a vállalatnak, mert csak ez húszszá­zalékos exportcsökkenést ered­ményezett... Előadásában szólt továbbá ar­ról, hogy az első időkben nem minden téren voltak elégedettek a szolgáltatások színvonalával. A termelékenység emelése érdeké­ben át kellett szervezniük a gé­pek, illetve a munkaidő kihasz­náltságát, s ehhez a dolgozók ala­pos átképzésére volt szükség, így azok ma már önállóan, takaréko­san végzik a munkájukat. Egyben növelték az aktív termelők szá­mát, ezzel arányosan csökkent az indirekt alkalmazottak aránya. A fluktuáció megelőzésére igyekez­nek jó környezetet biztosítani a munkavállalóknak. Minden héten körbejárja az üzemet, hogy fel­mérje, nem alakultak-e ki olyan problémák, amelyek ronthatják a minőségi termelést. Fontos tájé­kozódni arról is - jelezte Ulrich Diller -, hogy megfelelnek-e a kö­vetelményeknek a magyarországi beszállítók, illetve teljesülnek-e a külföldi tőke elvárásai.- Építő jellegű kritikaként kell megemlítenem - mondta végeze­tül a gyárvezető -, hogy a város nem rendelkezik megfelelő és jól prosperáló iparpolitikával.- Mindezek ismeretében ajánl­ja-e az osztrák befektetőknek Egert és körzetét?- Természetesen. De azzal a ki­tétellel, hogy bizonyos területe­ken még van mit javítani a feltéte­lek megteremtésében. Az utóbbit illetően hasonló a véleménye Ludwig Szépe úrnak is. Az 1944 óta Ausztriában élő vállalkozó nagy fantáziát lát az ilyen őszinte hangú üzletember­találkozókban.- Úgy vélem, itt most megtört a jég. De ez még csak a kezdet, a to­vábbiakra van egy mondás, mi­szerint a vasat addig kell ütni, amíg meleg. Nem szabad hagyni, hogy kihűljön. A mi cégünk biz­tos, hogy megkeresi a továbblépés útját, a többi önökön múlik. SZILVAS ISTVÁN Tudni illik Felső-Ausztriáról... ...hogy ideális a földrajzi helyzete, ...hogy összekötő a keleti és a nyugati piac között, .. hogy Ausztria termelésének 24 százaléka innen kerül ki, .. .hogy a leggyorsabban itt jegyezhetők be új vállalkozások, ...hogy cégei szívesen építenek a külföldi leányvállalatokra, ...hogy a helyi gazdasági kamara szerint a Heves megyei vállal­kozások főként az autóiparban, az alternatív energiaforrások - Így a napkollektorok - hasznosításában, továbbá a turisztikai kínálatokkal jöhetnek szóba piaci partnerként. Habis László, a befektetői nap házigazdá­ja: „Nemcsak érdeklődést kell tudni kelte­ni, hanem bizalmat is...” Ulrich Diller: „Jól képzett a magyar munkaerő...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom