Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap 2001. Március 14., szerda HÍRLAP MAGAZIN Veliki Grdevactól Egeren át az aradi vesztőhelyig Az egri kötődésű honvédtábornok életútjának fontosabb állomásai Egy értékes katonai pályafutás ért véget 1849. október 6-án az aradi vesztőhelyen. A magasra ívelő katonai pálya a Drávától délre, Veliki Grdevactól indult Itália és Galícia hadszínterén át, hogy néhány év Egerben töltött röpke családi boldogság után, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom csatáit követően az aradi vesztőhelyen fejeződjön be. Knezic Károly honvédtábornok élete, családalapítása a forradalom előtti években szorosan összefonódik a hevesi megyeszékhellyel, ezért az ünnep előestéjén rá emlékezünk. mi Egy katonapálya kezdete A fényes katonai karriert befutó Knezic Károly élete a Drávától száz kilométerrel délre, egy piciny falucskában kezdődött. Itt látta meg a napvilágot Knezic Fiilöp strázsamester közép- ső fiaként Károly. Bár apja horvát volt, édesany ja, Benkt Borbála magyar, így nem csoda, hogy a három Knezié gyerek már az anyatejjel szívta magába a horvát és a magyar kultúrát. Műveltségüket, széles látókörüket amelyet a családból hoztak magukkal sem bizonyítja job- b a n , m i n hogy a későbbi ek során több nyelven is beszéltek. Károly a katonai kiképzések során megtanulta az osztrák német nyelvet, de feltehetően értett lengyelül olaszul is. A család rendkívül mély katolikus vallásban gyökerező hitét a család középső gyermeke mindvégig megőrizte. Élete utolsó óráit az aradi börtön cellájában is buzgó imádsággal töltötte. Apja katonai pályafutása meghatározta a fiatal Knezié gyerek sorsát is. Hétéves korában már a fiúnevelő iskolák szolgálatában találjuk, amelynek ajtaja elsősorban a katonacsaládok utódai előtt nyílt meg. Itt az alapvető ismeretek - írás, olvasás, számtan-mértan, történelem, földrajz, elemi köz- igazgatási ismeretek - mellett elméleti katonai ismeretekkel és gyakorlattal is gazdagították tudásukat. A Belováron működő 6. varasd-szentgyörgyi határőrezred fiúiskolája - amelyben Klapka György is nevelkedett - egyébként közel esett a családi fészekhez, így feltételezhető, hogy az édesanyái szeretet és aggódás folyamatosan jelen volt a katonaiskola éveiben is. A hadapród-iskolát már Grazban végezte, ahol kadét beosztást látott el. Hadapródként vehette át a 34. sorgyalogezredet, amely a napóleoni háborúkban tanúsította vitézségét, így feltételezhető, hogy a fiatal Knezicnek kiváló emberi és katonai tulajdonságokkal kellett rendelkeznie ahhoz, hogy ilyen fiatalon az elitnek számító sorgyalogezred hadnagyává léphetett elő. 1831-ben az ezredet már Lengyelországban találjuk, ahová a Lemberg környéki parasztlázadások leverésére vezényelték őket. Az ezredet 1841-ben V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király Vilmos porosz hercegnek ajándékozta, ami nagy tisztességet jelentett a katonák számára. Knezié ebben az időben már rendszeresen megfordult Egerben, hiszen a következő évben, 1842-ben eljegyezte leendő hitvesét, az egri Kapitány család lányát, Katalint, és két év múlva az esküvőt is megtartották. Ekkorra Knezié katonai jövője és biztos egzisztenciája már megalapozott volt, hiszen az egri elithez tartozó Kapitány családba történő benősülésre másképp esélye sem lett volna. Knezic, az ember A történetírók kivétel nélkül a leg- fennköltebb emberi jelzővel illetik a honvédtábornok személyiségét. Családja iránti elkötelezett szeretete - életrajzát olvasva - többször is visszatérő motívum. Bu- ostrománál például szembekerült volna testvéröccsével, ám hogy ennek a lehetőségét kivédje, inkább átadta a hadtest parancsnokságát Czillich Ede ezredesnek. Mély szeretetről tanúskodó leveleket írt Egerben maradó családjának. Nem egy esetben jegyezték fel, hogy igazságos volt katonáival, s a maga számára sem követelt soha kivételt, ha kellett, együtt aludt, éhezett, fázott az alacsonyabb beosztású honvédekkel. Ugyanilyen magasztos sorokat olvashatunk intellektusáról is. Édesanyja, a kisnemesi származású Benkő Borbála a vele egyidős és egy Az aradi vértanú tábornokok tablója. A felső sorban balról az első Knezic Károly adtak. Ezt azzal érte el, hogy hangját' dulása után Knezié ToEger, a családi fészek Knezic Károly Egerrel és az egri társadalommal kötött, rövidre nyúlt barátságainak szálai a harmincas években bontakoztak ki. A városban ebben az időben hóstyában éltek a rácok, s á délvidékről elszármazott kereskedőkkel Knezic hamarosan barátságot kötött. Valószínű, hogy a házassághoz vezető útját is a rácok egyengethették, hiszen például az egyik házassági tanúja, Szávics Pál ügyvéd is délvidéki származású volt. Az örömapa, Kapitány Mihály ez idő tájt szenátori tisztséget viselt, s így rangján alul lányát férjhez nem adhatta. A fiatal Knezic karrierjét és megélhetését azonban már megalapozta a hadseregben, így semmi akadálya nem volt annak, hogy 1844. június 3-án a jegyben járást házasság váltsa fel. Egy év múlva megszületett a család első gyermeke, Olga Auguszta Erzsébet, akinek keresztapaságát Lévay Sándor egri kanonok vállalta. Két év múlva a család újabb leánygyermekkel gyarapodott, Irén Szidónia Annával. Ekkora Knezic már távol volt az egri családi fészektől, hiszen 1846-ban kitört a lengyel parasztok galíciai felkelése, s így elvezényelték öt. Az egri tartózkodás évei bizonyítják, hogy Knezic szemlélete ekkor már meglehetősen radikális volt, hiszen az őt körülvevő egri baráti családok - Szávics, Lévay, «álló - már mind a reformok elkötelezett hívei voltak. társadalmi rendhez tartozó asszonyoktól magasabb műveltségű és mélyebb érzésű lehetett, amelynek nyomait gyermekeinek neveltetésében és későbbi erkölcsi életük alakulásában is megtalálhatjuk. Némely előnytelen tulajdonságok csupán külsejénél figyelhetők meg. Knezic Károly alacsony termetű volt, s ez a XIX. századi honvédelem viszonyait ismerve bizony időnként hátrányt jelenthetett. Az alacsony termetű, szemüveget viselő tiszt azonban rendezett öltözködésével, ízlésével és tisztaságával mindig igyekezett ellensúlyozni az apró termetéből adódó esetleges tiszteletlenség lehetőségét. A kortársai feljegyezték azt is, hogy kiváló szónoki képességekkel volt megáldva, mondanivalójának mindig hitelt sosem emelte fel. Katonai karrier a forradalomban A forradalom, és szabadságharc kirobbanása után, az első katonai megmozdulásokat követően elindult Knezic fényes katonai karrierje, amely a honvédtábornoki címig vezetett. Mészáros Lázár hadügyminiszter 1848. december 1-jétől nevezte ki a 34. gyalogezred alezredesévé. így a későbbi tábornok azon ezred vezetőjévé vált, amely őt katonai pályáján nevelte. Kiváló harcászati képességeit azonban csak 1849-től tudta megmutatni. Az év elején dandárparancsnoki kinevezést kapott, s jeleskedett a szolnoki csatában. Később szolnoki helytállásáért megkapta a 3. osztályú érdemjelet, március 13-án ezredessé és hadosztály- parancsnokká nevezték ki. Április elején Karácsond-Ludas- Detk-Visonta térségében végzett hadműveleteket, majd kitért Jászárokszál- lás irányába, amelyet a Knezic dandár április 2-án foglalt el. A tápióbicskei útközét után átvette a III. hadtest 2. osztályának vezényletét, amely egyértelműen bizonyítja, hogy kiváló katonai képességét elismerték. Katonai pályafutásának utolsó nagy állomása május 1-je, amikor Kossuth Lajos kormányzó tábornokká léptette elő. így tehát már tábornokként, vagy ahogy abban az időben mondták, őmagyvezérként vett részt Buda visszafoglalásában. E nevezetes ostromkor történik a már fent említett eset, mikor öccsével került volna szembe, ám lelkiismereti okokból az ostrom pillanatában félrevonult. A nyár kudarcok sorozatát hozta: június 20-án Görgei Artúr fővezér leváltotta Knezicet a hadtestparancsnoki tisztről, s kisebb katonai mozdulatokat bíztak rá. Az egyesült orosz-osztrák támadás elinkaj irányába húzódott hadseregével, s itt érte a hír, hogy augusztus 11-én Aradon összeült az utolsó minisztertanács, amely a fegyver- letételről döntött. A kettétört kard legendája A fegyverletételt követően az internált tábornokokat Sarkadra' vitték. A honvédek itt még együtt voltak katonai vezetőjükkel, akit többször kértek, hogy meneküljön el. Ám mindannyiszor csak azt a feleletet kapták: Nem hagyhatom el jó honvédemet... A világosi fegyverletételt követő nyolcadik napon kerültek Gyulára, ahol bebizonyosodott, nem kaphatnak kegyelmet a forradalom katonái. A gyulai Almásy-kastély borospincéjének lejárójában érte Kneziéet a hír, hogy fegyvereiket át kell adni az osztrák hadseregnek. Knezié ekkor a kardot a földre hajította, és ráparancsolt a hordókkal megrakott szekér előtt lovakat hajtó emberre: Indíts! A súly alatt kettétört a kard markolata,.amely jelképesen és a valóságban is jelezte: egy katonai karrier tört végleg ketté. Augusztus 25-től az aradi várbörtönben történteket figyelve már jól érzékelhető: a hajdan dicsőséges katonai vezetőkkel megalázóan bántak, és ez előrevetítette, hogy az ítélet nem lesz kegyes. A honvédő tábornokoknak sokat kellett nélkülözniük. Sem az elhelyezés, sem az étkezés nem volt méltó egykor viselt rangjukhoz. A Knezié-ház emléktáblája. Jelenleg az egri kórház előtt álló egykori káptalani gazdasági udvar bejárati kapuján látható Az első kihallgatásra augusztus 27- én, a másodikra szeptember 15-én került sor. A felségsértés vádját - hiába vallották, hogy nem értettek egyet a Függetlenségi Nyilatkozattal - nem tudták elkerülni. Szeptember 26-án a hadbíróság kimondta a halálos ítéletet, de a kihirdetését október 2-ig halogatták. A kivégzés előtti órákról mindössze any- nyit tudunk, hogy az egykori honvédtábornok imádsággal töltötte azt... Felesége nem sokkal élte túl férjét. Kapitány Katalint decemberben temették, ahogy akkor mondták: meghasadt a szíve a férje után. Az árván maradt két lány neveléséről Lévay Sándor kanonok gondoskodott, örökségük gondozója pedig a Kálló család lett. így ért véget az aradi akasztófa árnyékában a Knezic család csillagának tündöklése, amely gyorsan emelkedett a magasba, hogy annál hirtelenebb hulljon le. (A Studia Agriensia 19. száma alapján összeállította: Szuromi Rita)
