Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
2001. Március 14., szerda hírlap magazin Heves Megyei Hírlap - 7. oldal A nemzetben gondolkodás igazi példája 1848-49 Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a jogharmonizációról, a korrupció elleni küzdelemről, a nemzeti összefogásról A család, mint a szeretet és a szolidaritás közössége tudja megtanítani a most felnövő generációkat arra, hogy csakis egymás megbecsülése, a tisztelet és a tolerancia révén juthatunk el egy békésebb, megértőbb társadalomhoz - hangsúlyozta a Heves Megyei Hírlap olvasóinak dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszony, akit nemzeti ünnepünk 153. évfor- Tisztelt Miniszter Asszony! Az 1848-49- es forradalomhoz és szabadságharchoz hasonlóan 1990 és a hazánkban azóta tartó folyamat is hasonlít abban, hogy fordulópontot jelentenek a magyarság történelmében. On, mint napjaink igazságügy- minisztere, mely eszméket, értékeket tart példaértékűeknek, követendőknek ma is a 153 esztendővel ezelőtt megfogalmazottak közül? Teremtsük meg önmagunk harmóniáját- Az 1848^19-es forradalom és szabadságharc eseményeinek két fő célkitűzését szeretném leginkább kiemelni - válaszolta dr. Dávid Ibolya. - Az egyik nyilvánvalóan a nemzed függetlenség kivívása, a másik pedig Magyarország felzárkózása az akkori, több mint másfél évszázaddal ezelőtti fejlett Nyugat-Ewrópához. Ha párhuzamot vonunk e két nagyon fontos célkitűzés és napjaink történései között, akkor ma már nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy hazánk függetlensége a rendszerváltozással megvalósult! Ugyanakkor a Nyugathoz való felzárkózás - ami napjainknak, de az elkövetkezendő éveknek is a legfontosabb feladata - még további nagyon komoly erőfeszítéseket igényel népünktől. A társadalom szempontjából az előbb megfogalmazottak mellett megjelölök még egy nagyon fontos elvet, amellyel szintén megfelelő és helytálló összehasonlítás tehető a szabadságharc és korunk időszaka között. Ez pedig nem más, mint a nemzetben gondolkodás! Rendkívül fontos és máig szólóan példaértékű voll az akkori nemesség azon részétől, akik 153 éve a reformok és a forradalom mellé álltak, hogy tudták: ők maguk rövid távon veszítenek a reformokkal, mégis képesek voltak önös érdekükön felülemelkedni, s a reformtörekvések, a nemzetben gondolkodás fő szószólóivá válni.- Március 15. kapcsán különös jelentősége lehet annak a manapság egyre erősödő társadalmi igénynek, hogy nemzetünk a széthúzás, a folytonos belső viszálykodás, az egymással szembeni intolerancia helyett csak az állampolgárok összefogásával, egységes érzületével és cselekvésével juthat előbbre a harmadik évezred elején. Egyetért-e ezzel a vélekedéssel? Milyen teendőket tart ennek kapcsán fontosnak mint miniszter, mint pártelnök, s nem utolsósorban mint családját szerető asszony?- Igen, nagyon is egyetértek azzal, hogy egy nemzet előbbre jutásának a záloga hosszú távon mindenképpen az egymás iránti megértésben, az adott társadalomban élők együtt gondolkodásában, az együttes döntések meghozatalának lehetőségében, vagyis az összefogásban és az egységben keresendő. Nem árt, úgy gondolom, emlékeztetni arra, hogy hazánkban a kommunizmus időszakára jellemző volt az ellenségkép állatidó keresése és az ellenpontokban való gondolkodás. Ez a meglehetősen torz szemlélet- mód köztudomásúan magában hordozza a viszályt, az ellenségeskedést. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire embertelenek voltak az e gondolkodás alapján álló gyakorlatnak a következményei... Ami ezzel kapcsolatban engem illet: nagyon fontosnak tartom, hogy mindenekelőtt önmagunkban kell harmóniát teremteni! Amennyiben ezt sikerül elérni, akkor az ezt követő újabb lépcsőfok pedig a család kell hogy legyen, ami a mai társadalomnak- véleményem szerint - a legfontosabb alapegysége. A család, mint a szeretet és a szolidaritás közössége tudja valóban megtanítani a most felnövekvő generációkat arra, hogy csakis a lemondás, egymás megbedulója alkalmából kérdeztünk az országunk múltját, jelenét és jövőjét érintő, sorsfordítónak tekinthető témakörökről. Apropóját adta az interjú készítésének az ünnep mellett az is, hogy a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke - a közvélemény-kutatási felmérések szerint is - ma méltán a legnépszerűbb politikusa hazánknak. Dr. Dávid Ibolya: „Nagyon fontos, hogy mindenekelőtt önmagunkban teremtsünk harmóniát! A következő lépcsőfok a család kell hogy legyen, ami véleményem szerint a mai társadalom legfontosabb alapegysége” NÉVJEGY Dr. Dávid Ibolya Baján született, két testvére van, Sándor és Attila. Szülei nyugdíjasok. 1981 óta családjával Tamásiban él. Iskolái, képzettsége: a Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolában érettségizett, majd a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán diplomázott, doktorált. Politikai pályája: az MDF tagja (1989 januárja óta), az MDF Tolna megyei elnöke (1992-97), Tolna megye 5. sz. választókerületének országgyűlési képviselője (1990-től), a Parlament ügyrendi bizottságának elnöke (1992-94), az MDF országos elnöke (1999. január 30. óta). Igazságügy-miniszter (1998. július 8. óta). Család: férje dr. Barbalics Miklós közjegyző, gyermekei: Berta és Miklós. csülése, az egymás iránti tisztelet és a tolerancia révén juthatunk el egy békésebb, megértőbb, az összefogást és az egymás iránt érzett felelősséget magáénak valló tár- sadabmhoz. Ez határozott meggyőződésem!- Igen lényeges Magyarország európai uniós csatlakozásának menetében a magas színvonalú jogharmonizáció, amely - mint már a korábbiakban szó volt róla - megkerülhetetlen feltétele államunk felzárkózásának. Hol tartunk ebben a munkafolyamatban, melyek a már sikeresen megoldott feladatok, a már kidolgozott jogforrások, s mely területeken vannak esetleges elmaradásaink? Alapjogszabályainkat kell módosítanunk- A jelenlegi magyar kormány amellett, hogy igyekszik még lendületesebbé és hatékonyabbá tenni az európai uniós csatlakozási tárgyalások ütemét, természetesen az ország belső felkészülését, ezen belül pedig a jogharmonizációt is gyorsítani kívánja. Éppen annak érdekében, hogy 2002 végére nálunk is végérvényesen megteremtődhessenek a csatlakozáshoz szükséges nélkülözhetetlen feltételek. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennek a munkafolyamatnak köszönhetően - minden reményünk megvan rá - a magyar jogrendszer a jövő év végére teljes mértékben készen áll majd az Európai Unióba való beilleszkedéshez. A jogharmonizációs folyamatban természetesen még rendkívül komoly és megfeszített parlamenti munka vár ránk az elkövetkezendő másfél esztendőben. Tavaly az Országgyűlés a környezetvédelem, a vámeljárás, a közlekedés, a számvitel, továbbá hitelintézetek és a biztosítóintézetek működésével összefüggésben tizenkét, kifejezetten a jogharmonizációt célzó és szolgáló törvényt és törvénymódosítást fogadott el. Ehhez tegyük még hozzá a szintén jogközelítési céllal megalkotott 11 kormányrendeletet és az ötvennél is több miniszteri rendeletet. A jogharmonizációt szolgáló törvényalkotási teendők fel- gyorsítása érdekében az idén úgynevezett törvénycsomagok mentén megy végbe a kodifikáció. Ez jelenti egyrészt számos új törvény megalkotását, s a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, a gyermekvédelmi, a szociális és a társadalombiztosítási, a közlekedési tárgyú és az energiával kapcsolatos, a pénzügyekkel és a társasági joggal összefüggő törvények meghozatalát, illetve a meglévők módosítását törvénycsomagok formájában. Másrészt igen jelentős jogalkotási munkát kívánnak meg még az EU-taggá válás tényéhez kapcsolódó, illetőleg a csatlakozási szerződés tartalmából eredő feladatok is. Ennek során számos alapjogszabályunk - így mindenekelőtt az alkotmány, továbbá a jogalkotási törvény, az Alkotmánybíróságról, a választójogról szóló, valamint az önkormányzatokkal kapcsolatos törvény - módosítása válik szükségessé.- Véleménye szerint a hazai jogalkotási tevékenység képes-e kellően megfelelni a mai igen gyorsan változó viszonyoknak, s ezzel együtt segíteni a napjaink valóságát tükröző jogalkalmazást?- Az előző kérdéshez is kapcsolódva, az jól látható, hogy mekkora terhet ró az uniós csatlakozási folyamat a belső jogalkotásunkra. Mindemellett azért fontos hangsúlyozni azt is, hogy a magyar jogrendszernek e folyamatban egy állandóan változó jogrendhez, az Európai Unió jogához kell közelednie. A jogalkotóknak tehát nemcsak belső viszonyaink változásait keü kövemi- ük, hanem a folytonosan formálódó közösségijogot, s a nemzetközi jogot is. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor azt sem, hogy Magyarország már teljes jogú tagként van jelen olyan nemzetközi szervezetekben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), vagy az Európa Tanács. A jogalkotók mellett szintén rendkívül nagy és komoly feladat hárul a jogalkalmazókm, akik már napjainkban is folyamatos információszerzésre, a módosuló jogszabályok nyomon követésére, és ha úgy tetszik, folyamatos tanulásm vannak kényszerítve. Enélkül ugyanis manapság nehezen igazodhatnának el az állandóan formálódó jogrendünkben, s ez negatív módon éreztethetné a hatását közvetve a magyar lakosság számára is.- A magyar lakosság biztonságérzeté alapvetően és jelentősen befolyásolja a szervezett bűnözés adott időszakban tapasztalható szintje, negatív hatása. A visszaszorítására kidolgozott jogszabályok, nemkülönben pedig a hazai jogalkalmazási (ítélkezési) gyakorlat Ön szerint erősüheti-e ezen a téren az elkövetkezőkben a korábbinál kedvezőbb megítélést? Kormánystratégia a korrupció ellen- Bizonyára nem mondok vele újat: a szervezett bűnözés olyan horderejű nemzetközi problémakör, amelynek a megoldása egész Európában - de kijelenthető, hogy egész Földünkön is-a legégetőbb, legsürgetőbb feladatok közé tartozik! Roppant fontos éppen ezért, hogy ebben a küzdelemben részint az egyes államoknak mindenképpen legyenek e bűnözési forma felszámolását célzó jogszabályai, amelyek megfelelő eszközöket biztosítanak a bűnüldöző szerveknek a velük szembeni minél hatékonyabb fellépésre, részint igen lényeges ebben az egész kérdésben a nemzetközi ösz- szefogás. A szervezett bűnözéssel szemben fellépő törvénykezés 1999-ben Magyarországon fordulópontjához érkezett! A legfőbb változást az 1999. szeptember 1-jén hatályba lépett, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény hozta meg. Ez a jogforrás pontosan huszonkét másik törvényt módosított vagy egészített ki. A fő célkitűzés jellegéből adódóan az volt, hogy minél inkább szűküljenek a szervezett bűnözés piaci lehetőségei, minél nagyobb mértékben csökkenjen a mozgástere. Jelentősen megnőttek hazánkban a kábítószer-bűnözés és a prostitúció elleni fellépés jogi lehetőségei, kiegészüllek és szigorodtak az idegenrendészeti és menekültügyi szabályok, lehetővé váll továbbá a bűnüldözési adatkezelési rendszerek összekapcsolása, módosult a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvény, megszorítóbbá vált a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás. Igen nagy mértékben megerősödött a tanúvédelem jogi megoldása Ma már nyugodtan kijelenthető, hogy ez a szabályozás nagyban hozzájárult a szervezett bűnözésben eddig részt vett csoportok és személyek számának csökkenéséhez, mozgásterük folyamatos szűküléséhez!- Az elmúlt hónapok történései miatt a honi közvéleményben igencsak negatív a hatásuk a különböző, napvilágra került vezetői, politikusi visszaéléseknek. Tudvalevő, hogy az igazságügyi tárca és személy szerint Ön különösen fontosnak tekinti a korrupció elleni küzdelmet. Mit tartalmaz az ezzel kapcsolatos jogalkotási csomag?- Az Igazságügyi Minisztérium által előkészített és előterjesztett, a korrupcióval szembeni küzdelmet meghatározó kormányzati stratégiát nemrég fogadtuk el kormányhatározat formájában. A stratégia lényeges alapeleme egy olyan intézkedési terv, amelynek segítségével a közélet, főleg a hazai gazdasági és a társadalmi élet korrupciótól való megóvását, a korrupciós jelenségek mind hatékonyabb büntetőjogi eszközökkel történő üldözését szeretnénk elérni. Ez a jogalkotással is összefüggő csomagterv a nemzetközi jogi dokumentumok mellett az elmúlt időszakban hazánkban elkövetett visszaélések tapasztalatait, azok előidéző okait és érzékelhető társadalmi hatását is messzemenően figyelembe veszi. Mindezek alapján arra törekszik, hogy a jövőben átláthatóbb, szá- monkérhetőbb legyen az állami, a gazdasági, s a közvéleményt formáló intézmények és szervezetek működése. A stratégia elsősorban előírja, hogy a közhatalmi feladatokat ellátó, s a közvagyonnal gazdálkodó szervezetek és személyek körében szükség van az összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatára! Az eddigieknél jóval hatékonyabban kell ellenőrizni a pártok vagyonának, anyagi támogatásuknak a forrásait. Fontos, hogy a korrupció veszélyének leginkább kitett, közhatalmi tevékenységet végző személyek esetében legyen alapkövetelmény a kötelező, teljes körű és ellenőrizhető vagyonnyilatkozattétel, s nemkülönben a vagyongyarapodás időszakonkénti ellenőrzésének a lehetősége! Ez a program a korrupció kapcsán is utal a szervezett bűnözésre, mivel az elkobzás és a lefoglalás szabályainak módosításával tovább növelné a szervezett bűnözés pénzügyi alapjai elvonásának a lehetőségét. A következetesség, a tisztesség elismerése- A politikusok népszerűségi listáján az Ön első helye véleménye szerint mennyire lesz hatással pártjának 2002-es parlamenti választási eredményeire? Milyen programmal kívánja megnyerni választóit az önálló MDF?- Egy ilyen népszerűségi lista élén állni komoly felelősség. Ezúton is szeretném megköszönni azt a bizalmat, amit ez az eredmény tükröz. Hiszem, hogy e mögött a munka, a tisztesség, a világos beszéd és a következetesség elismerése áll. Úgy gondolom, az MDF profitálni fog ebből, hiszen a Fórumban értem politikussá, tőlük, velük tanultam, s azért választottak meg elnöküknek, mert az MDF szellemével, értékeivel azonosulni tudtam. A Magyar Demokrata Fórum gyors fellendülésnek indult, a Szonda Ipsos legutóbbi jelentése szerint már nagyon jó mutatókkal rendelkezik a párt, és biztos vagyok abban, hogy a 2002- es választások után is ott lesz a magyar Parlamentben. Fontosnak és elgondolkodtatónak tartom azt is, hogy a második pártot választók körében az MDF abszolút az első helyen áll. A párt programjának készítését megkezdtük. Azt 5+1 kérdéskör köré csoportosítottuk. Ezekben nyílt fórumra hívjuk a szakmák elméleti és gyakorlati képviselőit, közülük is elsősorban azokat, akik jobbító gondolataikat meg kívánják osztani velünk. A szakmai fórumok összegzésével alakul ki programunk végső formája, így biztosan elkeriilhető, hogy a valóságtól elrugaszkodott, attól távol álló, íróasztal mellett készült dokumentumot vitassunk meg. A kérdéskörök közül talán legfontosabb a gazdasági jobblét témaköre, ezen belül is az infláció mérséklése, az árak növekedésének megállítása, a munkanélküliség csökkentése, a gazdasági növekedés fenntartása és a bérek emelése. Legalább enriyire lényeges a szociális biztonság, melynek megteremtésében nagy lesz a szerepe az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjasok helyzete javításának, a lakáshoz jutás elősegítésének, a gyermektámogatások növelésének. Szó volt már korábban is a közbiztonság, a korrupció és a gazdasági visszaélések elleni küzdelem nagy társadalmi elvárásáról, s feladatairól. Az előbbiekkel egyenlő szintű teendő a vidék problémáinak enyhítése, megoldása, különösen a vidékfejlesztés, az agrárium helyzetének jobbítása Az ötödik feladatkört a kis- és középvállalkozások támogatása, a plusz egy kérdéskört pedig hazánk uniós csatlakozása jelenti. Úgy vélem, az imént felsoroltak minden program- alkotót arra kényszerítenek, hogy elkészítse, összegezze mindazokat a terveket, amelyek felértékelik hazánkat az Európai Unióban, és biztosítják, hogy a csatlakozás nyertesei legyünk. SZALAY ZOLTÁN
