Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-08 / 57. szám

2001. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Heves Megyei Hírlap - 7. oldal AGRÁRFÓRUM Irányelveket dolgoznak ki a korszerű birtokpolitikára A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztéri­umban a szakértők meg­kezdték a korszerű birtok­politikai irányelvek kidol­gozását, amelyek legfonto­sabb alapelve a tartós jöve­delmezőségen alapuló gaz­dálkodás feltételeinek meg­teremtése. Németh Zsolt, az agrártárca irá­nyításával ideiglenesen megbí­zott miniszter szóvivője az MTI- nek elmondta: olyan birtokok ki­alakítását tartják célszerűnek a minisztériumban, amelyek tartós jövedelemtermelésre alkalmasak, és ahol elsősorban családi keretek között folyik a munka. A jövedel­mezőség mellett a birtokok nagy­sága másodlagos jelentőségű. Kialakításukban az uniós orszá­gok gyakorlatát és a hazai hagyo­mányokat egyaránt figyelembe kell venni. Ezért az agrárkor­mányzat a Nemzeti Földalap lét­rehozásakor e szempontokat kí­vánja érvényesíteni. A családi gazdaságok elsődleges támoga­tottsága mellett ugyanakkor az agrárkormányzat elismeri az egyéb gazdasági formában - kft.- ben, rt.-ben, szövetkezetben-vég­zett mezőgazdasági tevékenység létjogosultságát is. Ez utóbbi gaz­dálkodási formák is fontos szere­pet játszanak majd a magyar me­zőgazdaságban. Németh Zsolt leszögezte: a program kidolgozói úgy látják, hogy a hazai mezőgazdaságban a továbbiakban is jelentős szerepe marad a termelők támogatásá­nak. A családi gazdaságokban e pénzeszközöket még a családpo­litikai támogatások is kiegészítik. A tárca már most megkezdte a jö­vő évi agrártámogatási rendszer kidolgozását, amely már az újon­nan meghirdetett irányelvek sze­rint készül. A jövő évi támogatási rendszer kidolgozásában a minisztérium számít az érdekképviseletek és más szakmai szervezetek tevé­keny közreműködésére is - mondta a szóvivő. Németh Zsolt közlése szerint a rendszert úgy kívánják véglegesítem, hogy az il­leszkedjen a kormány agrárpoliti­kai elképzeléseihez, és egyben széles egyetértésen alapuljon. ■ Új határidő: május 31. Jelentések a gazdahitel-programról Kormányrendelet jelent meg a szövetkezeti üzletrészről Gazdafórumok, szaktanácsadási előadások Heves megye A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium az érintettek szíves tudomására hozza, hogy az Országgyűlés 2000. december 19-én elfogadta a mezőgazdasági szövetkeze­ti üzletrészről szóló törvényt, ami idén janu­ár első napján lépett hatályba. A törvény cél­ja az, hogy kívülálló üzletrész-tulajdonosok meghatározott körei rövid időn belül hozzá­jussanak üzletrészeik ellenértékéhez. Három csoport A szabályozás három csoportba osztja a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat. Az elsőbe azok tartoznak, akik eredetileg, te­hát 1992-ben kívülállóként jutottak üzletrészhez, illetve üyen személyek örökösei. A második csoportot azok jelentik, akik az 1992-es vagyonnevesítés és 1999. december 31. között váltak kívülállóvá vagy úgy, hogy a szövet­kezetből kiléptek, vagy a szövetkezeti tag elhalá­lozása folytán örökléssel jutottak üzletrészhez. A harmadik csoportba tartozó személyek azok, akik azért kívülállóak, mert vásárlás útján jutottak az üzletrészekhez. A törvény az első két csoportba tartozó szemé­lyek üzletrészei tekintetében úgy rendelkezik, hogy azokat a mezőgazdasági szövetkezetnek meg keü vásárolnia az üzletrész-tulajdonostól. Az első csoportba tartozó, eredetileg is kívülálló üz­letrész-tulajdonosoktól 2001. július 1-ig kell az üzletrészt megvásárolni, mindkét esetben az 1992-ben, a vagyonnevesítés során megállapított névértékben. A harmadik csoportba tartozó, tehát vásárlás útján üzletrészhez jutott kívülállók tekintetében a szövetkezetnek vételi kötelezettsége nincs, de meg­állapodhat az üzletrész-tulajdonossal az üzletrész megvásárlásáról. Ebben az esetben a feltételekre a felek megállapodása irányadó. Az állam a szö­vetkezetnek pénzügyi segítséget nyújt az üzletrész­vásárlási kötelezettség teljesítéséhez. Igényérvényesítés Az első csoportba tartozó eredeti kívülálló üzlet­rész-tulajdonosoktól való vételhez az állam egy­éves lejáratú kamatmentes kölcsönt biztosít a szö­vetkezetnek. A költség fedezetét az állam az ÁPV Rt. privatizációs bevételéből biztosítja. A második csoportba tartozók, az 1992-1999 között kívülál­lóvá vált üzletrész-tulajdonosok esetében a szö­vetkezetnek magának kell a vételárai biztosítani, viszont 2002. július 1-ig lehet a vételi kötelezett­ségnek eleget tennie. A harmadik csoportba tarto­zó külső üzletrész-tulajdonosnak öt éven belül kell megegyeznie a szövetkezettel az üzletrész el­adásának, vételének kérdésében. A törvény megoldást ad az üzletrész-tulajdo­nosok igényérvényesítésére. Az üzletrész-tulaj­donos az illetékes megyei földművelésügyi hiva­talokhoz benyújtott adásvételi szerződés nyom­tatványon jelentheti be igényét az üzletrész va­gyonnevesítéskor megállapított névértékére. A nyomtatványhoz csatolni kell az üzletrész-okira­tot és a vagyonnevesítési határozat tagra vonatko­zó kivonatát vagy ezek hiteles másolatát. Ameny- nyiben a megvizsgált igénybejelentés teljesíthető, a hivatal adásvételi szerződést köt az üzletrész-tu­lajdonossal. A szerződésben meghatározott határ­idő előtt a szövetkezet - vagy állami segítségnyúj­tás esetén a megyei földművelésügyi hivatal - fi­zeti ki a vételárat. Szavazati joggal Azok, akiktől nem köteles megvásárolni a szövet­kezet az üzletrészüket (a vásárolt üzletrésszel rendelkezők), változatlanul kívülálló üzletrész-tu­lajdonosok maradnak, de szavazati jogot kapnak a szövetkezet közgyűlésén, de felajánlhatják üzlet­részüket a szövetkezetnek vételre, az adásvétel a felek közötti megállapodás eredménye. Ezzel megszűnik az a helyzet, hogy a tulajdonukkal nem rendelkezhetnek. Az üzletrész mint intéz­mény ezt követően legfeljebb öt évig marad, mert az új szövetkezeti törvény rendelkezése értelmé­ben ezen időszak alatt a szövetkezeteknek meg kell váltaniuk, illetve részjeggyé kell alakítaniuk az üzletrészeket. Az üzletrész pénzbeni megváltá­sának konkrä szabályozásáról kormányrendelet jelent meg, a XXXI./2001. (III. 3.) számú. Az idei agrártámogatásokról és a tervezett szaktanácsadási té­mákról megyeszerte településen­ként gazdafómmokal tartanak a falugazdászok. Ezeken szó lesz a 2001. évi agrártámogatási rendszerről, a szövetkezetek külső üzletrész-igényléséről és az aktuális szaktanácsadási té­mákról is. A fórumok idejét és helyét a településeken szokásos mó­don teszik közzé a falugazdá­szok. Valamennyi helyen meg­tartják a fórumokat, és ezekre várják a gazdákat. A szövetkezeti külső üzlet­részre vonatkozó bejelentést a helyi falugazdásznál kezdemé­nyezzék az érintettek, aki a be­jelentéshez szükséges nyom­tatványt rendelkezésükre bo­csátja. ________p S póroltak a szalmával Az enyhe január kedvezett az ál­lattartóknak, mert a legeltetési lehetőségek miatt takarékos­kodhattak a takarmánnyal - de­rül ki a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumnak az MTI-hez eljuttatott tanulmá­nyából. A szakértők rámutat­nak: azok a gazdák, akik legel­tettek, a tömegtakarmány napi szükségletének mintegy negye- dét-felét tudták állataikkal a szabadban feletetni és az alom­szalmával is spórolhattak. FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 3300 EGER, ÉRSEK U. 1. Telefon: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505-010 Érvényes: 2001. február 5-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE LaUMPIdi Évet kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5—10 MFt 10 M Ft teteti Lekötési idő éves kimet (%) EBKM éves kamat (%) EBKM évet kamat (%) EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%| EBKM 0-100 E Ft-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft-1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sím kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft-1 M Ft 6,500 6,79 1 MFt felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E R) ém kamat (%) EBKM 1 hónap 9,600 9,73 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2003 kötvény (min. 10 E R) ém kamat (%) EHM1 1 hónap 9,750 9,75 3 hónap 8,500 8,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap 8,000 8,00 'Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezöek. HfTELEK Érvényes: 2001. február 15-től Magánszemélyek részére éves kamat (%) Folyószámlahitei 20,00 THM: 22,67-29,34% 1 évre, hó végi kamatfizetéssel Betétórzó hitel 15,00 THM Betétórzó hitelnél: 16,51% 1 évre, 300.000 Ft-ra, negyedéves kamatfizetéssel Betétórzó folyószámlahitelnél: 16,31-16,73% 1 évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel 18,00 THM: 20,82 1 évre, negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 THM: 20,54-24,61%, 1-10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 10,90 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,48-40,58%, 1 -5 éves futamidőre ^ HUF prime rate 13,25 CIB^\o6 40 242 242 A BANC* COMMERCIALE fTALIANA-CSOPORT TAGJA (31179) AZ UJ HAJTAS A Pioneer kutatásainak legfrissebb eredményeként napraforgó-választékunk megújult: két mindenre elszánt hibriddel gazdagodott. Mindketten megtanulták a leckét, és jól felkészültek a legújabb kihívásokra. PR63A90 ­a fajtaverseny győztese a koraiak között Korán érik. és hamar az első helyen terem: 1998-2000-ben a fajtajelöl­tek versenyének első helyezettje. Három év átlagában 14,4%-kal adott több termést, mint a sztenderdek átlaga Mindenre felkészült versenyző: jól tolerálja a Phomopsis-fertözést gWjr Jj ugyanakkor rezisztens a napraforgoszádor új e-jelü Wf// reasszával szemben PR64A42 ­a földbe vetett biztonság Kedvvel és jól terem. Az új Pioneer-generácíó kép­viselőjeként kiválóan alkalmazkodik az eltérő környezeti feltételekhez és technológiai szín­vonalakhoz is A kísérleti évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy magabiztosan áll ellen a Sclerotinia- és a Phomopsis-fertözésnek Munkatársunk hamarosan leikeresi Ön!, hogy személyesen is jtkiTHitathassuk ú| fajtajclóltjeinket f" . PIONEER A hűséges és egészséges termés érdekében keresse Gaucho-va! csávázott vetőmagjainkat! VETŐMAG m • • • / • • 1 ✓ » //I Tej, sor es üdítők Mit iszik a magyar ember? Budapest Egy magyar felnőtt naponta átlagosan nyolcszor iszik valamilyen italt. Leggyak­rabban csapvízzel elégítjük ki folyadékszükségletünket, majd kávéval és teával - olvasható a GFK Piackutató Intézet felmérésében. A tanulmányból kiderül, hogy különösen a szódavíz, illetve az ásványvíz javított pozíció­ján az előző felméréshez ké­pest. A rangsorban következő szénsavas üdítőitalok részese­dése egyenletesen alakult az utóbbi években - állapította meg a többi között a piackuta­tó cég. A magyar háztartások fo­gyasztása a különböző italok­ból értékben 250 milliárd fo­rintra becsülhető. Ebből a leg­több, körülbelül egyötöd rész jut a tejre, majd a sör és a szénsavas üdítőitalok követ­keznek. Utóbbiból a felmérés szerint a kólát isszák leggyak­rabban a válaszadók, többet, mint az összes többiből együttvéve. Gyümölcslevekből a fo­gyasztás gyakorisága szerint legelterjedtebb az őszibarack, majd a narancs és az alma kö­vetkezik. Az ásványvíznél a szénsavmentes változat terje­dése megállt, tavaly ugyanis ritkábban ittuk, mint tavaly­előtt, így nőtt a szénsavas fö­lénye. A négy italkategória közül legtöbbször alkoholmentes szomjoltót iszunk, aztán me­leg italt, azaz kávét és teát. Utána a tej és a tejes italok kö­vetkeznek, megelőzve a sze­szes italokat. Ez a szerkezet stabilnak lát­szik, az italfogyasztás tenden­ciái ugyanis az előző év hason­ló időszakához képest csak né­mi növekedést jeleznek az al­koholmentes szomjoltók te­rén, kis mértékben pedig csök­kenést a meleg italok fogyasz­tásának gyakoriságánál. A tej és a szeszes italok fogyasztá­sának aránya egyforma maradt az utóbbi két évben. Tavaly a háztartásokban ki­emelkedően növekedett az ás­ványvíz fogyasztása az előző évhez képest: mennyiségben 42, értékben pedig 32 száza­lékkal. A szénsavas üdítőita­lok mutatója is pozitív irányba változott: 10 illetve 11 száza­lékkal emelkedett - állapította meg a GFK felmérése. Mennyiségben 3 és 9 száza­lék közötti mértékben csök­kent a gyümölcslé, a sör, a ká­vé és a tej fogyasztása a ház­tartásokban. Értékben csök­kent a kávéra és a gyümölcslé­re fordított összeg is, míg tejre és sörre valamivel többet köl­töttünk. ________________________ISTSJ A HETI ITALFOGYASZTÁS MEGOSZLÁSA A LEGGYAKRABBAN FOGYASZTOTT ITALFÉLÉKNÉL (SZÁZALÉKBAN) Ital 1999. október 2000. október Csapviz 20 19 Kávé 15 15 Tea 12 11 Ásványvíz 8 10 Szódavíz 5 10 Szénsavas üdítőital 8 8 Forrás: GfK Piackutató Intézet A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium meghosz- szabbította a termelők kibonta­kozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel-program teljesítéséről • szóló jelentés benyújtási határ­idejét. A szaktárca az MTI-hez el­juttatott közleményében tudatja: a jelentéseket a korábbiakkal el­lentétben nem február 28-ig, ha­nem május 31-ig kötelesek elké­szíteni a pályázók. Tájékoztat továbbá, hogy a ha­táridő meghoszszabbítása a fia­tal vállalkozók, illetve az új típu­sú szervezetek részére meghirde­tett pályázatokat is érinti. Az FVM felhívja a pályázók figyel­mét, hogy a beszámoló előírásait egy közeljövőben megjelenő kü­lön jogszabály fogja tartalmazni, amely egyúttal segítséget nyújt a kidolgozáshoz. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom