Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

6. oldal - Heves Megyei HIrlap HÍRLAP MAGAZIN 2001. Március 31., szombat Gabriella Csodaországban Gabriella harmincnégy éves. Eddigi életét megszakítás nélkül Erdély túlsó, hozzánk legtá­volabbi fertályában, Csíkszeredában élte le, s csak nagy ritkán látogatott Magyarországra. Ilyenkor - ahogy a székelyek többségét - őt is megfogta az anyaország hangulata. De nem úgy, mint a harsány, jópofa turistákat, nem bizony! Hanem mint az olyan, más országban élő honfitársainkat, aki születtek bár Trianon vagy a párizsi béke után, génjeikben hordoz­zák a kisebbségi lét minden velejáróját. Számukra az ország háza több mint egyszerű szimbólum, netán történelmi-építészeti alkotás. Szentély. A mikor Gabriella először járt Magyarországon, otthoná­ban még javában tartott az „aranykor”, Ceausescu conduca- tor totalitárius uralma. Nem min­dennapi kiváltságnak számított útlevelet szerezni - a protekcio­nizmus, a korrupció persze e té­ren is számottevő előnyöket biz­tosított -, így ha az egyszerű ha­landónak sikerült átjutnia, igyeke­zett minél több személyes él­ménnyel gazdagítani az addig leg­feljebb sárguló fotográfiák vagy a nagyszülők meséi alapján kialakí­tott képet. A fiatal lányként meg­élt élmény, amikor körbevillamo- sozták az Országházat, Gabriella legszebb emlékei közé tartozott. Azóta Romániában is, nálunk is eltűnt az egypártrendszer. Jö- vünk-megyünk, utazgatunk a vi­lágban, álmainknak legfeljebb az anyagiak szabnak gátat. Gabriella is megengedhetné magának, hogy egy kicsit lazítson a hétköz­napok embert próbáló feszítettsé- gén, csak hát időközben szemé­lyes élete is átalakult. Ma már ott a család, a gyerekek, a mindenna­pi betevő utáni hajsza. Jó, ha egy évtizedben kétszer sikerül meglá­togatnia a határ innenső felén élő szeretteit. Legutóbb az elmúlt héten járt nálunk. Semmiféle különleges programot nem- tervezett; azt mondta, ez most az együttlét ide­je, a nagy beszélgetéseké, a hajda­ni közös élmények felidézéséé. Testvérének is jó volt hallani az otthoniakról. Hogyan él a nagy­mama Küsmödön, jámak-e még a szeredaiak borvízért Somlyóra, milyen jó volt Zsögödben kirán­dulni... És vajon mindig van-e friss virág a szüléink sírján? Haj­nalig tartó múltidézések ezek, fényképekkel, könnyes zsebken­dőkkel, egykor volt fiatalsággal, a vissza nem fordítható idő súlyos terhe alatt. •k Hamar elszaladt az a néhány nap. Gabriellát lassan kínozni kezdte a mobiltelefonok világá­ban is természetesnek mondható vágyakozás gyermekei, Emőke és Ákoska után. Már a csomagolást tervezte, amikor azonban felbo­rult a menetrend: lehetősége nyílt rá, hogy bejusson a Parlamentbe! Jómagam először nem is emlí­tettem neki, hogy oda készülök. Szinyei András országgyűlési képviselővel korábban megbe­széltük, hogy a plenáris ülésna­pok egyikén elmegyek vele a T. Házba. Mindig örömmel fogadom invitálását, kiszakadva a helyi po­litika dzsungeléból jólesik olykor testközelből látni a „nagybani” já­tékot is. Már amennyit láthat be­lőle az ember. Egy szó, mint száz: Gabriella elnapolta a hazautazást, s velem tartott. András elénk hozta a kapuhoz a belépési engedélyt. Magamban kicsit tartottam attól, hogy a szol­gálatot teljesítő kormányőrök eset­leg belekötnek társam útlevelébe, de erről szó sem volt. A paszportot - talán a benne szereplő magyar névnek köszönhetően - éppen csak annyira vizsgálták át, mint az én személyi igazolványomat, s máris az épületben voltunk. Ettől a pillanattól kezdve a tu­dósításban az objektivitásnak még a látszatát is nehéz lenne fenntartani. Gabriella már a dísz­lépcső alján megilletődött, s ez abból is látszott, hogy az egyéb­ként talpraesett, agilis fiatalasz- szony hosszú percekre esendővé, szótlanná vált. Csak bámulta a ha­talmas könyvet, amibe a jövőnek szóló üzeneteiket véshetik a láto­gatók. El is olvasott jó párat, de maga nem ragadott tollat, Rácso­dálkozott az építészet minden csodájára, miközben valósággal itta Szinyei András szavait, aki ka­lauzolt bennünket teremről te­remre, csarnokról csarnokra, mi több, a látogatók előtt kevésbé is­mert zugról zugra. Eközben olyan színvonalon adta át a Házzal kap­csolatos történelmi, művészeti, építészeti és politikai ismereteit, ami egy idegenvezetőnek is be­csületére vált volna. Egyebek mel­lett jártunk a Vadászteremben (itt egy borkóstoló részesei is lehet­tünk), a delegációs teremben (tör­ténelmi visszalépés a dualizmus­ba), a kupolacsarnokban megte­kintettük az uralkodók szobrait (Árpád vezér kérdőn tekint a Habsburgok felé: mit kerestek ti itt?), és felkerestük a társalgókat is, amelyben a különféle foglalko­zásokat mutatják be a műalkotás­ok, azzal a nem titkolt céllal, hogy a korabeli politikusok dohányzás közben se feledjék, kiket szolgál­nak. (Lényeges különbség az Or­szágház 1902-es átadása és napja­ink között, hogy ma már nem le­het dohányozni a társalgóban...) Felkerestük a Fidesz frakcióirodá­ját és az egykori felsőházi termet, sőt még a büfét is. Itt aztán kide­rült: a politikus is ember, hiszen állva is képes elkölteni ebédjét. Hanem Gabriellára a legna­gyobb hatással a korona volt. El­sírta magát. * A képviselő bevitt bennünket az ülésterem karzatára is. Ily mó­don a kormánypárti honatyák há­ta mögött passzív részesei lehet­tünk a törvényalkotás mechaniz­musának, továbbá a képviselők újságolvasási szokásainak. Nagy volt a zsúfoltság e napon a Ház­ban, hiszen szép számmal akad­tak interpellációk, gunyoros meg­jegyzések pártállás szerint, elfo­gadott és el nem fogadott vála­szokkal. Közben a teremben és a folyosókon egymást érték az is­mert politikusok, akik közül - há­la a Duna Televíziónak - Gabriel­Gabriella a díszes csarnokban la is azonosítani tudott néhányat. (Az üléstermi tartózkodást csak néhány percesre terveztem, azt gondolván, a lány hamar megun­ja a számára érdektelen szócsép- lést, de remekül szórakozott.) FOTÓ: T. O. Gyorsan eltelt a délután. Gabri­ella még hazafelé is emelkedett hangulatban volt. Csak annyit mondott, számára ez a kedd je­lentette az igazi vasárnapot. __ _______________________IT-Q-) M ózestől a leváló cipőtalpig Főként az idősebb korosztály tagjaitól érkezik az üzletekben tapasztalt eltérő árak miatti panasz Már a régi görögök is... Nos, minden bizonnyal a régi görö­gök is, de a bibliai idők embere már vitathatatlanul ismerte a „fogyasztóvédelmet”. Mint Mózes második könyvében áll: ne legyen kétféle mérőeszközöd, mert az nem kedves az Úr előtt. S hogy manapság mi nem kedves a vásárlók előtt? A legtöbb panasz továbbra is a cipőkre, a textil-, ruházati ter­mékekre, illetve a vendéglátással és az élelmiszer-értékesí­téssel kapcsolatban érkezik. De akad kifogás a javító-kar­bantartó, valamint az építőipari szolgáltatásokra, továbbá a műsorszolgáltató és hírközlési cégekkel szemben is. A csat­lakozás előtt lényegében már az Európai Unió szabályai és elvei a mérvadóak a fogyasztóvédelem terén itthon is. Ahol Az Európai Unióban 1975-ben fo­gadták el az alapvető fogyasztói jo­gokról szóló irányelvet. Ez a fo­gyasztók egészségének és bizton­ságának védelméről - az egészsé­ges, biztonságos termékhez való jogáról -, a gazdasági érdekeinek védelméről, a kárigény érvényesí­téséről - a jogorvoslathoz való jog­ról -, az oktatáshoz és információ­hoz való jogról, továbbá a képvise­let, a meghallgatás jogáról rendel­kezik. Fontos, hogy legyen válasz­tási lehetőség, azaz piaci kínálat. A magyar fogyasztóvédelmi törvény már ennek szellemében készült el 1997-ben. A jogok már megvannak, az is­meret viszont még igen csekély a társadalomban - ismeri el a szak­ember, aki arra is utal, hogy a leg­ideálisabb a jól tájékozott, jogait is­merő fogyasztó. A saját érdekeit csak így képviselheti mindenki a legjobban. Van még mit behozni a lemaradásból. Élnek még régi be­idegződések. Gyakorta a bátorság is kevés az érdekérvényesítéshez. Pedig a '90-es évektől már a felső­fokú és a középfokú szakoktatás­ban is helyet kaptak a fogyasztóvé­delmi ismeretek. A három lábon álló hazai fogyasztóvédelmi rend­szer egyelőre még eléggé ingatag, most kezd lassan formálódni. A legstabilabb a közponü állami és a hivatali-hatósági fogyasztóvédelmi rendszer, a felügyelőségek hazai hálózata, amely már komoly mű­ködési tapasztalattal rendelkezik. Nyugaton egyébként az a jellem­ző, hogy az állami fogyasztóvéde­lem a hazainál kisebb szerepet ját­szik, megfigyelhető az is, hogy ke­vesebb a szabálysértési hatásköre ezeknek a hivataloknak. Itthon most kezd lassan kiépülni, meg­szerveződni és megerősödni a civil fogyasztóvédelem. Ennek bizonyí­téka a napokban a megyei civil szervezettel aláírt együttműködési megállapodás. .A hatékony fo­gyasztóvédelemhez nélkülözhe­tetlenek az üyen társadalmi egye­sületek. A leggyengébb láncszem­nek egyelőre az önkormányzati fo­gyasztóvédelem tűnik. Mint Bisztriczki László fogalmaz: ez egyelőre még gyerekcipőben jár. Általános tapasztalat, hogy az ön- kormányzatok nem kezdeménye- zőek, eddig nem túl nagy hévvel vetették bele magukat a fogyasztó- védelembe. Főként a kisebb tele­püléseken jellemző, hogy nem szí­vesen indítanak ellenőrzést, járnak el a helyben működő kereskedel­mi egységek, üzletek kapcsán.fel­merülő problémák miatt. Ami em­berileg teljesen érthető - mondja az igazgató -, hiszen ott élnek együtt, egy kisközösségben, ahol napi kapcsolatban vannak egy­mással. A megyei felügyelt ezért minden évben egy település teljes „átvilágítását” magára vállalja. Ek­kor az ott lévő minden egyes ke­reskedelmi egységet és vendéglá­tóhelyet ellenőrzik. Nem arról van szó, hogy pár napra teljesen „meg­a tervutasításos hiánygazdálkodás után egy évtizede műkö­dik ismét szabadon a piac és a piacgazdaság. A választék bőséges, verseny már van, figyelni viszont továbbra is aján­latos az áruk és szolgáltatások vásárlásakor. Tizenhat év óta március 15-én emlékezik meg a világ az ENSZ alapok­mánya nyomán a fogyasztók világnapjáról. Hazánkban idén március 9-20. között rendezték meg a fogyasztók hetét, melynek keretében a megyei fogyasztóvédelmi szervezet a civil fogyasztóvédelmi egyesülettel kötött együttműködési megállapodást. Ennek kapcsán kérdeztük a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének igazgatóját, Bisztriczki Lászlót. szálljuk” a települést, ezt a jelenle­gi minimális ellenőri létszámmal nehezen is tehetnénk meg - hang­súlyozza az igazgató -, hanem nagyjából egy hónapos időszak alatt folyamatosan visszajárunk és módszeresen minden érintett he­lyet sorra vizsgálunk. 1999-ben például Adács volt az ellenőrzés helyszíne, idén a most folyó mun­ka pedig Boldogot érinti. A felügyelőségek tevékenysége fokozatosan a piacfelügyelet irá­indult központi piacfelügyeleti infomációs rendszer segítségével igyekeznek eleget tenni országo­san ennek a szűrő szerepnek. A betiltott, forgalomból kivont cik­kek termékjegyzéke is ezt a célt szolgálja. A fogalmakkal, feltüntetett jel­zésekkel kapcsolatban is nagy a bi­zonytalanság, keveredés - utal rá a szakember. A CE nemzetközi ta­núsítvány, mely azt jelzi, hogy a termék - főként elektromos cikk ­nőségvédelmi bírsággal büntetik. Abban az esetben, ha a portékán több árcédula is szerepel, a vevő mindig az olcsóbb árat fizeti. Ezt mondja ki a kettős árfeltüntetés ti­lalmáról szóló szabály. A kötelező termékszavatosság azt jelzi - álta­lában ruhánál, cipőnél hat hónap, műszaki cikkeknél három év -, hogy a gyártás pillanatában a ter­mék sem gyári, sem pedig anyag­hibás nem volt. A garancia kötele­ző jótállás, mely a tartós fogyasztá­si cikkeknél a termékszavatosság­tól szigorúbban szabályozza a fele­lősséget, vagyis azt, hogy a termék a jótállás időtartama alatt hibátla­nul működjék. A fogyasztót döntési helyzetbe kell hozni a megfelelő vásárlói, ter­méktájékoztatókkal, útmutatókkal és leírásokkal. Viszont a vevőnek saját felelőssége, hogy megveszi-e a terméket, igénybe veszi-e a szol­gáltatást, s ha igen, milyen módon használja, illetve él vele. PANASZÜGYEK HEVES MEGYÉBEN 2000 Ügyfélforgalom: 851 fő. Panaszbejelentések száma: 216. Jogos, elintézett 75. Határozati birság összege (száma): 1,6 millió Ft (54) Éleim.- Fogy. Vegyi Iparcikk Ép. any.. Vendég- Idegen- Kér. Személy- Javít p Egyéb kisker. cikk áru kísker lesték látás forgalom szállás- szállítás karbantartó szóig kisker. kisker. kisker. hely szóig. nyába tolódik el, ezzel kiszűrhető- ek a forgalomból az egészségre ár­talmas és balesetveszélyes termé­kek, és garantálható, hogy csak a biztonságosak maradjanak a ke­reskedelemben. Megszűnt az a ko­rábbi rendszer - egyes termékcso­portok kivételével -, amely előze­tes bevizsgáláshoz kötötte az áruk forgalmazását. 1998 óta az akkor nem veszélyesek a fogyasztókra, ami alapján be lehetne őket tiltani. A szabadpiachoz hozzátartozik, hogy a sokszínű kínálatban sokféle áron, sokféle igényt kielégítő ter­mék van jelen. Azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a „kínai piacon” vett ezerforintos cipőtől és a belvárosi márkabolt sok ezer fo­rintba kerülő védjegyes lábbelijétől nem lehet ugyanazokat a követel­ményeket elvárni. Főként az idő­sebb korosztály tagjaitól érkezik az egyes üzletekben tapasztalt eltérő árak miatti panasz. Ez a piacgazda­ság alapvető jellemzője - utal rá az illetékes. A felügyeletnek nincs ár- meghatározó, árszabályozó szere­pe, jogköre - a kevés hatósági áras termék kivételével ugyanis erre szolgál maga a piac, a kereslet-kí­nálat törvénye. Egy évben a megyei fogyasztó- védelmi felügyelőséghez átlagosan 200-230 panaszbejelentés érkezik. Ennek mintegy 60-65 százaléka bi­zonyul jogosnak az eljárás során, a többi a vélt vagy nem bizonyítható sérelem kategóriájába tartozik. Sok jelzés érinti a szolgáltatásokat, pél­dául az építőipart, pedig ennek té­mája nem tartozik a fogyasztóvé­delem hatáskörébe. Itt a kárigényt polgári peres úton lehet érvényesí­teni. Viszont, ha egy nappal a tapé­tázás után levált a faltakaró, akkor már van értelme a felügyelőséghez fordulni, mivel az a javító-karban­tartó szolgáltatások közé tartozik - érzékelteti a különbséget Bisztriczki László. Állandó panasz- forrás a kábeltelevíziós, illetve a te­lefonszolgáltatók számlázási, illet­ve díj megállapítási gyakorlata is. A fogyasztói konfliktusok meg­oldására 1997 óta működnek a ka­marai békéltető testületek, a „kis- bíróságok”, ahol a felek közös megegyezéssel rendezhetik nézet- eltérésüket. Ez a lehetőség egyelő­re még nem eléggé ismert és beve­zetett megoldási módozat. ______________________________(KJ) biztonságos. A fogyaszthatósági idő az az idő, ameddig a tennék ér­tékcsökkenés nélkül megőrzi a mi­nőségét, például ilyen a tej. A minőségmegőrzési idő a tartósabb élelmiszerek - sajtok, édességek - esetében jelöli ugyanezt. Lejárt ter­méket még olcsóbban sem lehet eladni a lejárat után akár csak egy nappal sem. Ezt a felügyelők mi­A gyakori kérdések közé tarto­zik, hogy a felügyelőség miért en­gedi, hogy gyenge minőségű ter­mékek, főként olcsó távol-keleti műszaki és ruházati cikkek, cipők jelenjenek meg a hazai kereskede­lemben. A felügyelőség igazgatója szerint lehet, hogy ezek a termékek valóban nem a legjobb minőségű­ek, ám biztonsági szempontból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom