Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

mmmm 2001. Március 31., szombat H R L A P M A G A Z Heves Megyei Hírlap - 7. oldal „Azt hittem, szellem, féltem, hogy megöl... 11 Jogerős ítélet az 1998-as kiskörei gyilkosság ügyében A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban meghozott végzésével helybenhagyta az első fokon eljáró Heves Megyei Bí­róság ítéletét. Ennek megfelelően a most 20 éves, de a gyilkosság idején - 1998. július 20-án - még fiatalkorú Cs. Gábornak nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tíz évet kell a fiatalkorúak bör­tönében letöltenie. A bűncselekmény annak idején rendkívüli sajtóvisszhangot, a megölt - 87 esztendős - kiskö­rei asszony környezetében pedig nagy megdöbbenést és felháborodást váltott ki. Lapunk folyamatosan tudósított a büntetőeljárásról, s most, jogerős lezárásakor visszatekintünk a bírósági eljárás legfontosabb momentumaira. A „ kezdetek” Három éve már, 1998. július 21-én reg­gel találtak rá Kiskörén a 87 esztendős özvegyasszony holttestére. A helyszínre érkező szemlebizottság elé számukra is „megrázó” kép tárult: az áldozatot olyan súlyosan bántalmazta az akkor még is­meretlen elkövető, hogy látványa a sokat próbált bűnügyiseket is megdöbbentette. A nyomozás igen gyorsan eredményre vezetett, amit megkönnyíteti a helyszí­nen hagyott, jól használható nyomok nagy száma. így különféle lábnyomtöre­dékek, szagminták és egy tenyérnyom. Ezekről a szakértői vizsgálat később ki­mutatta, hogy fk. Cs. Gábortól, illetve ci­pőjétől származnak. A vádlott a tárgyaláson Már a nyomozás idején is voltak kéte­lyek azonban, elsősorban arra vonatkozó­an, hogy egyedüü elkövetője volt-e fk. Cs. Gábor a szörnyű gyilkosságnak. A tanács­vezető bíró ennek megfelelően fel is tette a kérdést a vádlottnak: egyedül követte-e el? A válasz lakonikus igen volt. így aztán a „Nagy Tészta bandájáról” felmerült nyo­mozati adat mellékvágánynak bizonyult. A vádlott vallomásából, az orvos szak­értői véleményből kiderült az is, hogy a kiskörei fiatalember a tett estéjén igen­csak felöntött a garatra. Fk. Cs. G. szerint ezért történt, hogy kínzó érzéseit enyhí­tendő, szilvát akart enni a néni kertjében található fáról. „Amikor egyedül marad­tam, elindultam hazafelé - vallotta -, el is estem, hánytam is. Úgy gondoltam, a zöld szilva jó a hányás ellen. Bementem a kertbe, de itt meggondoltam magam. Az az ötletem támadt, hogy bemegyek a házba, és elviszek valamit.” Tettének okára is „érdekes” magyará­zatot adott. Amikor kutakodott a lakás­ban, észrevette az ágyat, és hogy abban fekszik valaki. Tovább keresgélt, és ekkor felült az illető. „Ránéztem. Fehér hálóru­hát viselt. Azt hittem, hogy egy szellem. Nagyon megijedtem. Felkaptam a sámlit, és azzal visszakézből fejbe ütöttem... Fél­tem, hogy megöl. Amikor visszaesett az ágyra, attól tartottam, hogy valamit még fog csinálni. Elvettem a botját, és azzal ütlegeltem tovább.” Szakértők és mások a tárgyaláson Az 1999-ben tartott folytatólagos első­fokú tárgyalás egyik tárgyalási napján az orvos szakértő szakvéleményében kifejtet­te: az áldozatot rendkívül brutális módon ölték meg. A tettes különböző tárgyakkal igen sok esetben okozott nagy fájdalom­mal járó sérüléseket. A sebesülések között olyanokat sorolt, mint koponyaalapi, kulcscsont- és állkapocscsonttörés, tüdő- és szívzúzódás, bordatörés. Bár az idős asz- szony valószínűleg már az első - kisszék- kel fejére mért - csapások után elvesztette eszméletét, halála mégis elhúzódó volt. A nyomszakértői vélemény egyértel­művé tette, hogy a helyszínen és az ölési cselekményhez használt különböző tár­gyakon a vádlott lábnyomtöredékei, ujj- és tenyémyomatai voltak megtalálhatók. Perbeszédében az ügyész fenntartotta a vádiratban megfogalmazott tényállást és minősítést, kijelentve: az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott, hogy fk. Cs. Gábor hatolt be tavaly július 21 -én özv. H. I.-né házába. A szekrényben kutatott, miközben a nő felébredt. Erre a fiú előbb egy négylábú kisszékkel, majd az áldozat járóbotjával, azt követően egy porcelán hamutartóval ütlegelte áldozatát, végül az ébresztőórája következett, amellyel akko­ra erővel sújtott, hogy az széttört, a felhú­zója pedig benne maradt a sértett kopo­nyájában. Ebből arra következtetett a vádhatóság képviselője, hogy az elkövető kívánta a sértett halálát. A vádhatóság képviselőjének álláspontja szerint az ifjút vagyonszerzési cél vezette, és nem zárható mondotta ki bűnösnek Cs. Gábort. Ezért őt halmazati főbüntetésül 10 év, fiatal­korúak börtönében letöltendő szabad­ságvesztéssel sújtotta. Mellékbüntetésül 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. Elrendelte korábbi büntetésének vég­rehajtását is. (A fiatalembert az Egri Vá­rosi Bíróság 1998-ban, alig néhány nap­pal szörnyű tette előtt, folytatólagosan elkövetett megrontás bűntette miatt 10 hónap, fiatalkorúak fogházában letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte, ám an­nak végrehajtását két évre felfüggesztet­te.) Egyúttal kötelezte a vádlottat 390.765 forint bűnügyi költség megfize­tésére. Részletek a vádlott vallomásaiból: ....Bottal járt, görnyedt volt a tartása. Azt nem tudtam, hogy hallókészüléke v olt, de azt gondoltam, hogy baj van a hallásával... Azt sem tudtam, a sértettet hogy hívják. Még a keresztnevét sem tudtam... úgy gondoltam, hogy ha a la­kásba bemegyek, onnan elhozok valamit.” „Amikor felébredt, valamit beszélt, de nagyon halkan. Nem értettem, hogy mit mond. Amikor észrevett, nem sikított. El tudtam volna futni... Ránéztem, láttam, hogy fehér hálóruhát viselt, megijedtem tőle, hogy szellem. Én szellem­nek képzeltem, az alkohol hatása miatt.” ki, hogy az asszony bántalmazásával a későbbi eljárás alól igyekezett kibújni. A védelem azzal érvelt, hogy nem nyert bizonyítást a nyereségvágy, másrészt - ál­láspontja szerint - védence pánikba esett, amikor észrevette, hogy özv. H. I.-né fel­ébredt. Ezért történt, hogy minden kezé­be kerülő tárgyat válogatás nélkül fel­használt. Felhívta a bíróság figyelmét ar­ra is, hogy a vádlott végig feltáró, beisme­rő vallomást tett, annak ellenére is, hogy szülei megpróbálták befolyásolni: ne is­merjen be olyan tettet, amit nem ő köve­tett el. Kérte a bíróságot, tekintsen el a nyereségvágy szerinti minősítéstől, s enyhe büntetést szabjon ki. Az elsőfokú ítélet A Heves Megyei Bíróság büntetőtaná­csa nyereségvágyból, különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés bűntettében Indoklásában a bíróság rámutatott: a nyereségvágyra abból következtetett, amit a vádlott a tárgyaláson nyilatkozott. Azt vallotta ugyanis, hogy nem ismerte a sértettet, s amikor bement a házába, az volt a gondolata, hogy valamit elhoz tőle. Egy drágább szintetizátort szeretett volna venni magának, és nem tudta, hogy áldo­zatának nincs semmije... Súlyosító körül­ményként értékelte a bíróság a bűntény brutális, különösen kegyetlen jellegét, a vádlott ittasságát, az áldozat kiszolgálta­tottságát, továbbá azt, hogy az elmúlt időszakban megyénkben elszaporodtak a halálos eredménnyel járó erőszakos cse­lekmények. Figyelembe vette továbbá azt is, hogy a tett időpontjában a vádlott két bírósági döntés hatálya alatt is állt. Eny­hítő körülménynek vette Cs. Gábor tény­feltáró jellegű, a bűnösségre is kiterjedő beismerését. Az ítélet kihirdetése után az ügyész és a vádlott apja, mint törvényes képviselő, három nap gondolkodási időt tartott fenn, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A jogerős döntés Helybenhagyó végzésében a Legfel­sőbb Bíróság (LB) kimondta: az első fo­kon eljáró tanács a büntetőeljárási sza­bályokat megtartva, hiánytalan tényfel- derítést végzett. A logika és az ésszerű gondolkodás szabályainak megfelelő in­doklással határozta meg az egyes bizo­nyítékok bizonyító erejét. A vádlott fel­derítő jellegű beismerő vallomása mel­lett ellene szólt, hogy a lábnyomminták közül kettő az ő bakancsától szárma­zott, a járóbotról vett szagminta is az övével egyező, a helyszínen rögzített te­nyérnyomon pedig 18 azonosítási pon­tot találtak. A védő a tárgyaláson a nyereségvágy­ból történt elkövetés megállapítását tá­madta - emlékeztet indoklásában az LB az elsőfokú tárgyaláson elhangzott per­beszédre. A védő szerint a nyereségvágy megszűnt, amikor a sértett felébredt, öl­ni pedig azért ölt a vádlott, mert félt, hogy felismerte őt az asszony. Ezt a vé­dekezést az LB elutasította, kimondva: „a vádlott azért ment be a sértett házá­ba, mert pénzt akart szerezni, s ennek érdekében meg is kezdte a kutatást, s amikor elhaladt a sértett ágya mellett, hogy tovább kutasson, akkor fordult vis­sza, látva, hogy a néni felébredt és a ke­zébe fogta a járóbotját. Ekkor kapta fel a kisszéket a vádlott, amivel megkezdte a bántalmazást. A sértett fejére mért 12 ütés szükségszerűen a sértett halálához vezetett. Az elsőfokú bíróság nem téve­dett, amikor a vádlott cselekményét nyereségvágyból elkövetettnek, s az át­lagot meghaladó embertelenségre és ke­gyetlenségre figyelemmel a cselek­ményt különös kegyetlenséggel elköve­tettnek értékelte.” síké Sándor Intimtorna vagy műtét? - A házasélet laza gátjai Vannak azonban olyan esetek, amikor az átmeneti tágulás meg­marad. Ez főként azok­kal fordul elő, akik már több nagy súlyú babát szültek. Ilyenkor a műté­ti beavatkozás sejthet. Idősebb korban gyakran fordul elő az úgyneve­zett hüvelyi méh-előre- esés, amit kizárólag mű­téttel lehet orvosolni. Több mint kétszáz kult betegségeket. Dr. Corradi Gyu­la urológus a hazai és nemzetközi kutatások alapján fejlesztett ki egy olyan új, fájdalommentes fizikote­rápiás eljárást, amely műtét nélkül erősíti a gát izomzatát, javítja a sze­xuális élet teljesítményét. Ez a gyógymód a hagyományos keleti és a legmodernebb nyugati módszereket egyesíti. A szakorvosi kivizsgálás során speciális gátizom- erő-mérő műszerrel állapítják meg a pontos diagnózist. Az ezt követő komplex kezelés mindössze egy­másfél órát tart, amelynek része egy intimtorna is. Az eljárás újdonsága, hogy a hüvelybe helyezett speciális érzékelő visszajelzést ad a betegnek, aki a teljesítményét digitális kijelzőn figyelheti meg. így folyamatosan kontrollálhatja önmagát. Több más különleges műszer mellett használ­ják még a NASA által kifejlesztett izomstimulátort is. A Gátőr program­ban résztvevőknél néhány hét után megindul a gyógyulási folyamat. Havas, a hetes Havas Henriknek min­den kormányról van egy története, vagy több is. S bár nem állna tőle távol a miniszterel­nökség sem, már nincs kedve politizálni. Most még azt se tudja, kire fog jövőre szavazni. Vi­szont félbehagyatta azt a könyvet, amit Szegvári Kati írt volna róla, pedig a Kossuth Könyvkiadó megjelentette volna tízezer példányban. Azt mondja, félreértették, félremagyarázták volna. Lehet, hogy mégis politi­kai karrierről álmodik?- Úgy volt, rövidesen indul éj­szakai beszélgetőműsora az RTL Klubon.- Egyelőre nem indul, pénzhi­ányra hivatkozik az RTL. Pedig ez izgat, mert tudom, mit csinált Larry King Amerikában, és kíván­csi vagyok, én mit tudnék.- Szerette a Heti He­test?- Borzasztóan nép­szerűsített, de akkor szerettem volna, ha csi­nálhatok mellette vala­mi testhezállót. Amit a Heti Hetesben produ­káltam, az ellentmon­dott annak, amit az egyetemen tanítok. A Heti Hetes glosszasorozat. Normális körül­mények közt az az újságíró, aki hírműsorokat vezet, nem mond­hat véleményt. Én mást se csinál­tam, csak véleményt mondtam, és nagyon rossz helyzetbe kerülök, ha azokkal az emberekkel ülök szembe, akiket bíráltam. Szinte sa­ját magam alatt vágtam a fát.- Azt hittem, szórakoztatott.- Nem, ez nem szórakoztatás, ez a legkeményebb politika. Meg is mondtam, ha rám komolyan számítanak, kiszállok. Nekem ez nem tesz jót. Magyarországon a nők harmada tudja, hogy mit jelent a laza gát- izomzat ldfejezés, hiszen a házas­életük is kárát látja. Mégis sokan a családorvosnak sem mondják el gondjaikat, mert szégyenbeteg­ségként él a köztudatban. Pedig erre a betegségre is van gyógy­mód, a budapesti kórházakban éppúgy foglalkoznak a problémá­val, mint egy tapolcai intézetben. A tág gátizomzat nincs korhoz kötve, de főleg negyven-ötven éves nőknél gyakori, állítja dr. Nagy La­jos, a fővárosi Szent Rókus Kórház urológiai-nőgyógyászati szakam­bulancia főorvosa. A meggyengült gátizomzat többnyire átmeneti vi­zelettartási és székelési gondokat okoz, s negatívan befolyásolja a szexuális életet is. Azoknál a kis­mamáknál, akik részt vesznek a terhesség ideje alatt felkészítő prog­ramban, ez a probléma sokkal Iti- sebb százalékban jelentkezik. olyan műtéti beavatkozás létezik, amellyel a hüvelyt érintő anatómiai elváltozást orvosolni lehet. Ugyan­akkor a gátizomzat rugalmasságá­nak megőrzését szolgálja az intim­torna is, ami hazánkban egyelőre gyerekcipőben jár. A kórház szak- ambulanciája létrehozott egy olyan intim gátizomzat-tréninget, amely rehabilitációt jelent. Tizenéves kor­tól hetvenévesekig bárki részt vehet e tréningen, akinek problémái van­nak. Külön tréning van a szexuális jellegű problémákra, és más-más gyakorlatokat kell elvégeznie an­nak, akinek vizelettartási, vizelet­csepegtetési és egyéb gondjai van­nak. A programokra bárki jelent­kezhet, több száz gyakorlatból állí­tanak össze feladatokat. A torna ter­mészetesen személyre szabott. A tapolcai Pannon Reprodukci­ós Intézetben kizárólag műtét nél­küli eljárásokkal gyógyítják a meg­gyengült gátizomzat miatt kiala­Ha a teljes cikkre kíváncsi, ajánljuk figyelmébe a HEVES MEGYEI HÍRLAP VASÁRNAP REGGELT! » nem kell fáradnia, lapunkat otthonába visszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom