Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

"PS' / Jbdl bd M 2000. DECEMBER 2., SZOMBAT A tudást a közösség érleli tánccá Beszélgetés Szabó János néptáncpedagógussal Szolidan állt a hannoveri magyar pavilon egy sarkában, s pillanatok alatt kiszúrták. A turis­ták azonnal lencsevégre kapták nagy bajuszával, mosolygós tekintetével. Aztán nagyon lassan az unokahúgával a látványtér közepére sétált, s a zene megszólalásakor összecsapta tenyerét. Innentől nem létezett semmi más, csak a tánc, amelyet villogó vakuk sokasága kísért végig.- Későn kezdted a néptáncot. Pe­dig ez is azon művészeti ágak kö­zé tartozik, amelytől az hihet­nénk, nem lehet elég korán kezde­ni..- Egyszerűen ekkor kaptam le­hetőséget. Ennyi a magyarázat. A nővérem, aki 15 évig táncolt, úgy látta, most már elég nagy vagyok a néptánchoz, és szólt, menjek vele. Ő azóta népi iparművész lett, én pedig maradtam a táncnál.- A hetvenes években kezdtél táncolni Nem volt az abban az időben snassz?- Rengeteg gúnyt tűrtem el a néptánc miatt. Még 19 évesen is azt hallottam, hogy megy már hejderütyütyüzni, meg hogy bi­valytrappot járni.- Gondolom, egy tizenéves srá­cot ez nagyon zavart...- Igen, de ha­mar rájöttem, hogy a táncban megtaláltam va­lamit, ami ad­dig hiányzott az életemből. Igaz, kétszer annyit kellett dolgoz­nom, mint más­nak, hogy más­nap mehessek a próbára, de megérte. Ráadá­sul a szüleim is támogatták ezt az elfoglaltságot. Amikor tanítani is kezdtem a néptáncot, úgy éreztem, hogy névbe értem. Nyolc éve vagyok pro- - A tánc, ha valaki sokáig és fi táncos, harminc éve táncolok, és rendszeresen gyakorolja, beivódik nem ért olyan kudarc, ami a nép- az ember vérébe. Abból a szem­tánchoz fűződő viszonyt megfor- .pontból is szerencsém van, hogy díthatta volna. jól kijövök a gyerekekkel.- Térjünk vissza a kezdetek- Mátraderecskén most a legkisebb a hez! A hetvenes években felnövő csoportlétszám, s így is harminck- fiatalok beatkoncertekre, házibu- etten vagyunk. likm jártak. Kimaradt ez az éle- - Mennyi idő múlva tudod meg­tedből? állapítani egy gyerekről, hogy jó- Egy-egy koncertre a belépő- táncos lesz-e? jegynek borsos ára volt, nem en- - Nem akarom róla megállapíta- gedhette meg magának mindenki, ni! Az, hogy jó táncos lesz-e, má- Viszont nem maradt ki az életem- sodlagos dolog. Az első az, hogy bői, mert Salgótarjánban voltam alakuljon ki egy olyan közösség, LGT-koncerten, és EDDA-bálon is ahová szeret járni, ahol jól érzi ma­megfordultam. Egyébként ma gát. Úgy gondolom, a jó közösség sincs olyan zene, amitől idegen- mindennél fontosabb. Aztán, hogy kednék. Minden muzsikához tőle- ebben a közösségben táncol, sak- ráns vagyok és mindenben találok kozik vagy zenél, már másodlagos, valamit, ami miatt érdemes odafi- - Azért egy szólótáncost meg­gyeim rá. sem a középmezőnyből választasz- Eredeti foglalkozásod eszter- ki... gályos. Az esztergapad messze - Egy óra után meg lehet mon- esiic a néptánctól.. dani, kiben van érzék, kiben fejlőd­- Abban az időben az a divat hét ki és kiben tompulhat az ellen- járta, hogy a nyolcadikosokat el- pólus. Ez utóbbival sikereket elérni vitték Ózdra, ahol nagyon favori- számomra az igazi öröm. zálták ezeket a mesterségeket. Na- - Volt már arra példa, hogy el- gyon szerettem a szakmám. Kicsit küldiél valakit a csoporttól? úgy is érzem, hogy amíg megvolt a - Kétszer fordult elő, de mind- műhely, teljesebb volt az életem, két esetben azért, mert úgy érez- Akkor a tánc kikapcsolt, pihente- tem, olyan szinten rombolja a kö­teti. Most bizonyos fokig munká- zösséget, hogy ez tovább így nem vá, megélhetéssé vált. Amíg a gaz- maradhat. A lehető legtovább ra- dasági helyzet miatt nem kény- gaszkodtam hozzájuk, de be kel- szerültem feladni a szakmámat, lett látnom, hogy a közösség nem addig hetente háromszor hobbi- láthatja kárát egy-egy kirívó visel- ból utaztam negyven kilométert, kedésnek, hogy táncolhassak. Ma viszont ez - Időközben azért papírt is sze­li munkám. reztél ebben a papírközpontú vi­- A műhely felszámolása után, lágban arról, hogy nép­három gyermek mellett, meglehe- táncpedagógus vagy...- C-kategóriás néptáncoktató vagyok. Ez a legalacsonyabb foko­zat. Az utóbbi időben főleg a NAT- hoz kapcsolódva divatba jött egy újfajta főiskolai képzettséget adó végzettség, illetve másoddiploma­ként a tánc- és drámapedagógia. Ne tűnjön szerénytelenségnek, de ha egy C-kategóriát 100 százalék- nakveszünk, akkor ezek a 120 órás tanfolyamok 5-10 százalék körül mozognak. Nekem a tanítás elején sokat segített az önképzés is. Ma­gyarországon sok és jó szakiroda- lom létezik, sőt most már CD- ROM-os változatok is vannak.- Ugye, nem azt akarod mon­dani, hogy ezek alapján meg lehet tanulni néptáncolni?- Szó sincs róla. Az alapfogal­mak megismeréséhez kell egy ta­nár. De ebből még mindig nem lesz tánc. Az a plusz, ami a tudást tánccá érleli, az a közösség.- Tudom, hogy az emberek nem szeretnek kiragadni egy-egy táncot, amit különösen kedvel­nek. Neked van kedvenced a nép­táncban?- Van, mégpedig a palóc táncok Ebben nem kell magát az ember­nek szétverni, mint az erdélyi tán­cokban. Nehezebb viszont abból a szempontból, hogy a palóc táncok mulatós táncok, s ezt a színpadon nem lehet eljátszani. Itt valóban mulatni kell.- Egyébként ha nem a látvány kedvéért teszed, szeretsz mulatni?- Nagyon! És most megint visszatérnék a közösséghez, hi­szen én a közösségben mulatom ki a feszültségemet, a dühömet, a fe­lesleges energiámat. Egy jó mulat­ság után minden ember higgad­tabb.- Ha már a mulatságnál tar­tunk: szeretik a nők, ha egy profi táncos kéri fel őket táncolni?- Úgy szokott kezdődni, hogy közlik, ők nem tudnak táncolni. Nem tudom, miért alakul ki ben­Ez se nem hejderütyütyü, se nem bivalytrapp nük ez a kisebbségi érzés. Egyéb­ként ha nem tud táncolni, úgyis észreveszem, ezt felesleges mon­dani. Azzal viszont én is tisztában vagyok, nem kell mindenkinek Szabó János: az esztergapadtól a nép­tánc oktatásáig fotó; ötvös úgy táncolnia, mint a partnerem­nek vagy a profi táncosoknak.- Naponta hány órát gyako­rolsz manapság?- Hetente négyszer negyvenper­ces bemelegítés van a csoportok­kal, utána két-három óra tánc. Rendszerint ennyi elég. Este tíz előtt nemigen érek haza. Akkor pe­dig már nem edzek.- Sokat utazol, sőt ha éppen itt­hon vagy is, ingázol. Hogy viseli ezt a család?- így alakult. Amikor megvolt a műhelyem is, hetente háromszor utaztam. Egyébként mindhárom gyermekem táncol, sőt az unoka­húgom és két keresztfiam is. Ma a Nógrád táncegyüttes 25 éves gála­műsorán a Szabó családból nyol­cán lépünk fel.- Szerinted létezik még olyan tánc, amit nem ismersz?- Biztos, és nem is egy. Ma már olyan előrehaladott a kutatás, hogy amíg régen tájegységként gyűjtöt­ték a táncokat, addig ma minden falunak saját tánca van. Bizonyára sok olyan motívumfűzés van, amit nem ismerek. De szerintem új lé­pést már nem tudnának mutatni, ha a Kárpát-medence táncáról van szó.- Egy táncokban rendkívül gaz­dag vidéken, Mátraderecskén élsz. Akad saját gyűjtésű tánc is?- Igen, a kazánt én gyűjtöttem. Kiadásra vár, és remélem, lesz is belőle valami! Egy kicsit elszo­morít, hogy pont Kazár az a telepü­lés, ahol a fiata­lok kissé idegen­kednek a nép- tánctól. Bodonyban vi­szont olyan sike­reket értünk el a fiatalok között, hogy volt arra példa, amikor a diszkóban is megszólalt a nép­zene. * Szabó Jánost a közönség ma este 6 órakor lát­hatja a salgótar­jáni József Attila Művelődési Házban, a Nóg­rád néptánc­együttes 25 éves jubileumi gála­műsorán. Tizennyolc táncból ti­zenötben lép fel a mátrade­recskei néptáncpedagógus, elő­adóművész. SZUROMI RfTA KOVÁCS JAHOS Klíma Hogy az egész földi élet jövőjére nézve életbe­vágó fontosságú hágai klímakonferencia ku­darcba fulladt - gondolom, így első pillan­tásra ettől még nem jön izgalomba senki. Attól sem, hogy a fej­lett ipari országok - Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Euró- pa, stb. - szűk látókörű, kalmárszellemű, ostoba és a jómódtól ellágyult fejű politikusain bukott meg a dolog. Szimplán csak arról van itt szó, hogy a nagyarányú ipari termelésnek és a fej­lett világban gyakorolt tarthatatlan, agyhalott fogyasztói társa­dalomnak köszönhetően - lásd közlekedés, szeméttermelés stb. -, amely felé mi oly lendületes karcsapásokkal evezünk, vagyis a levegő és más életterek elszennyezésével pár évtizeden belül nagyon rossz világ köszönthet ránk a Föld nevű űrhajón. A riogató szöveg szerint az üvegházhatás, a fölmelegedés, a termőföldpusztulás és az éghajlati katasztrófák, no meg a többi folyományaként víz- és élelmiszerhiány vár ránk egy túlnépese­dett bolygón. Vagy kissé közérthetőbben: lehet, hogy egyszerűen, előbb mint utóbb, meg fogunk itt mi mindnyájan gebedni. Kollektive és pártállástól függetlenül. Ezek a kilátások. No lehet, hogy a gazdagabbak kicsit tovább bírják majd, mint a szegé­nyek. De ez sovány vigasz lesz. Feltéve, de meg nem engedve, ha úgy folynak itt a dolgok, mint eddig. Van rá esély. Fókuszáljunk most kicsiny hazánkra, vessük pillantásunkat a kíméletlen magyar rögvalóságra. Seperjünk a saját háztáji porta előtt is. Van mit. Lehet mit. Nálunk riogatni nem kell már. Ott állunk tán, ahol a part szakad. Szó fennakad, hang benn­akad, lehelet megszegik. Az amúgy is roppant gyenge eljárási és eredményességi lábakon álló magyar környezetvédelmet ugyanis két év alatt előbb sikeresen lezüllesztették és zártkörű fejőstehén­né alakították át - belépés kizárólag pártzakóban -, ahol az el­múlt évek kérdése az volt: ki tud többet kilopni belőle (a Környe­zetgazdálkodási Intézet félmilliárdos megrövidítése, a Környe­zetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) és az azt ellenőrző parla­menti környezetvédelmi albizottság mega közbeszerzési bizott­ság vesztegetésen lebukott vezetője, szolid visszaélések meg a többi osztozkodás és vidéke akció). Aztán végül letaglózták és kimérték kilóra a közelállóknak. Azoknak, akiknek a környezet­védelem itthon nem jelent mást, mint védett környezetet a saját zsebre dolgozók gyülekezetének. Egy tény, a Pepó nevű miniszteriális ámokfutását és a feltűnő kocsikereskedők, valamint szakképzetlen tolvajok és más nem gazda, inkább szimpla gazdasági érdeklődésű elemek szorgos munkáját még jó ideig nem fogja kiheverni a hazai környezetvé­delem. Amely olybá tűnik, mint amit a legkönnyebb pártkoncul odadobni reggelizőasztalként az éhes segédcsapatoknak. Utóbb aztán lehetett még miniszterelnöki jóváhagyással felmenteni olyan környezetvédelmi tárcavezetőt (Ligetvári), aki viszont tette a dolgát - az alatt a néhány hónap alatt, ami adatott neki -, s ki akarta takarítani a szemetet végre. Vagyis, a példa elég bájo­san hangzik: így jár az a polgár, aki kísérletet tesz arra, hogy le­törje a korrupciót, a nemtörődöm herdálást, és elejét vegye a szimpla lopásnak. így jár az, aki szakmának nézi a munkáját, a környezetvédelmet, s kiemelkedően fontosnak tartja azt, hogy hozzáértők dolgozzanak a jövőnkért. A hivatalos verzió szerint egyébként Ligetvárinak nem a Kör­nyezetgazdálkodási Intézetnél (KGI) elrendelt vizsgálat miatt kellett távoznia, hanem mert elvesztette a bizalmat. Hogy nem az utcán vesztette el, az is tény, s hogy miért vesztette el a bizal­mat, az is. Többek közi azért, mert a KGI-nél elkezdett vizsgála­tok nyomán ki akarta seprűzni a párthulladékot. A kör bezá­rult. Félre hát a távoli szirénhangokkal. Ez itt a magyar klíma. Nem kell a hátborzongatóan lefestett jövő lehangoló kilátásaira várni. Ocsúdjunk: itt van az már. Hír(telen)kék... A Magyar Szocialista Párt előző hétvégi tisztújító kongresszusán Kovács László, Szili Katalin és Németh Miklós mellett Gerhard Schröder német szövetségi kancellár is kapott egy szavazatot az el­nöki posztra. Megkezdődött a németek összekovácsolódása... A brit popénekes, Hton John egy karitatív célú rendezvényen több mint húszezer ruhadarabját árverezteti el. Azért nem kell félni, hogy legatyásodik... A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surányi György mandátumának le­járta után a kormányfő Járni Zsigmondot látná szívesen a jegybank élén, ám a jelenlegi pénzügyminiszternek feltételei vannak. Az államé legyen a jegy, az övépedig a bank... Ghánában királlyá választották Henk Otte holland munkanélkülit, aki a közelmúltban ellátogatott afrikai származású felesége szülőfa­lujába, ahol a helybeliek felfedezték benne elhunyt uralkodójuk re­inkarnációját. Nősülni tudni kell...! Egy londoni hölgy, bizonyos Sue Dixon állítása szerint, amikor az an­gol televízióban a Legyen ön is milliomos! című adás megy, Nimo nevű papagája éles hangon visítva jelzi a helyes választ, s ebben még sohasem tévedett. Kacsa lehet az a papagáj... ___________________________________________________________________________________(SZILVÁS) tősen bizonytalan megélhetésnél tűnhetett a tánc...- A szocialista piac összeomló sával váltanom kellett. Ennek tudó másulvétele viszont nem volt egy szerű. Nyolc évvel ezelőtt 1500 fo rintos havi munkadíjjal még mun kanélküli-segélyért sem állhattan sorban. Akkor vállaltam el , bodonyi együttest. Év végére má 6000 forintos biztos jövedelmen volt! Szóba került ugyan az is hogy elmegyek sofőrnek, vagy beál lók a gyárba esztergálni, de addig ra megszoktam a szabadságot Éreztem, ezek nem lennének meg oldások. Mi több, a tánc feladásár, gondolni sem akartam.- Táncolni vagy táncot tanítón nagy különbség. Hogyan készülté fel az oktatására? __________WÉIJE6TKÁIITTA__________ S zületett: 1956. május, Nemti. Eredeti foglalkozása: esztergályos. Néptáncos pályafutásának kezdete: 1970. Néptáncoktatóként 1992 óta tevékenykedik. Eddigi együttesei: pásztói, mátraszelei, kisterenyei néptáncegyüttes, illetve a Nógrád ala­pító tagja. Saját csoportjai (amelyeket már néptáncpedagó­gusként vezet): a bodonyi Kenderszer, a mátraderecskei Luca, a parádi Palócka, a kazári Zsivajgó és a Nógrád művészeti vezetője. 4z általa ismert néptáncok száma: szerényen fo­galmazva is húsz. Kitüntetése: Szocialista Kultúráért Emlékérem, amit ma is büszkén vállal. Néptáncosként beutazott országok száma: 21. Legemlékezetesebb fellépése Izraelhez és Török- arszághoz fűződik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom