Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP MAGAZIN 2000. Október 14., szombat Adósságkonszolidáció, életmentés, fogva tartás Átfogó ombndsmani vizsgálaton van túl megyénk A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal meghívásának eleget téve október elején háromnapos, kihelyezett ügyfélfogadással egybekötött munkalátogatást tartott megyénkben dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman hat évre szóló, jövő év áprilisában lejáró mandátuma alatt ez volt a tizedik, s egyben utolsó ilyen kiszállás. zalékos önrész-vállalási kötelezettsé­ge miatt nem tudtak kiemelkedő eredményeket elérni. Kivétel ez alól a megyeszékhely, ahol a szociális jut­tatásokon túl külön programot is ki­dolgoztak annak a mintegy 70 csa­ládnak a megsegítésére, akiknél a la­káshitelek halmozódása különösen indokolttá tette a fokozott körülte­kintést. Tekintettel arra, hogy ezek a családok életvezetési segítséget is kaptak, mind többen tudnak megál­lapodást kötni az adósságaik törlesz­tésére. Ugyanitt megállapították: a hajléktalanság mértéke megyénk­ben még kezelhető, az érintettek száma csak Egerben emelkedik. Az önkényes lakásfoglalás ugyanakkor nem jellemző, hiszen alig van üres lakás. A hajléktalanok ellátásával kap­csolatban a már folyamatban lévő vizsgálathoz gyűjtött anyagot Eger­ben - egy előre be nem jelentett láto­gatás keretében - az országgyűlési biztos egyik munkatársa. Ennek so­rán felkeresték a városi önkormány­zat fenntartásában működő Család- segítő Intézet Gondozó Házát. A vizs­gálat - amelynek tapasztalatairól kü­lön jelentés is készül - megállapítot­ta: a gondozó, segítő, ápoló tevé­kenységet az állampolgári jogok tisz­telete jellemzi, s a különböző egész­ségügyi szűrővizsgálatokm is figyel­metfordítanak. Gönczöl Katalin felkereste a He­ves Megyei Önkormányzat Gyermek- otthonát is, ahol az intézménybeli körülményekről és a gyermekek csa­ládi otthonokba történő kihelyezésé­ről informálódott. A gyermekotthon - amely eredetileg 160 fő befogadá­sára épült - jelenleg 115 gyermeket, illetve fiatalkorú felnőttet gondoz. A megye hat településén 6 családi ház­ban házanként 10-12 átmeneti neve­lésbe vett gyermeket gondoznak, míg a nagykorúak 20 fős garzonház­ban élnek. A gyermekek közül sen­kit sem helyeztek el nevelőszülők­nél, senki sem került haza vér sze­rinti családjához. Szó volt arról is: a gyermekek védelméről szóló tör­vény által megszabott határidőig, az­az 2002. december l-jéig egy speciá­lis, a magatartási zavarokká küszkö­dő fiatalokat ellátó intézetet kíván­nak létrehozni, de szükség lenne még egy családi házas otthonra is ahhoz, hogy a nagy gyermekotthont meg lehessen szüntetni. gekre vonatkozó vizsgálat folytatása­ként Gönczöl Katalin munkatársai megállapították: tavaly a megyében négy olyan építkezés volt, amelynél nem biztosították az akadálymen­tességet, s amelyeknél az ájánlás és a megyei közigazgatási hivatal eljárá­sának eredményeként a problémát megoldották. Hasonlóan kedvező tapasztalato­kat szerzett a hivatal az alternatív katonai szolgálat engedélyezési gya­korlatáról az engedélyezést végzők szakmailag felkészültek, s jól együtt tudnak működni a munkaügyi köz­ponttal is. Ugyancsak utóvizsgálat keretében kereste fel - előzetes beje­lentés nélkül - az ombudsman egyik munkatársa az egri Dobó István Lak­tanyát, a látogatás célja az alkotmá­nyos jogok érvényesülésének felméré­Dr. Gönczöl Katalin: Hevesben kedvezőek a tapasztalatok FOTÓ: PILJSY ELEMÉR A ár. Gönczöl Katalinnak és munkatársainak Heves me­gyei kőrútjukon összegyűjtött tapasztalatait összegző sajtótájékoz­tatóról röviden már szóltunk (Heves Megyei Hírlap, október 7.- Az átlag­nál kevesebb voll a panasz), ám a ld- helyezett panaszládákba bedobott és postai úton beküldött 58 észrevétel és a megyei inspekció alatt elvégzett 25 helyszíni vizsgálat már közzétett eredményeire most térünk vissza. Öt év a megyében: 1073 panasz Mint hírül adtuk, az eltelt öt év alatt - idén június 30-ig - az ország- gyűlési biztoshoz majd.' 39 ezer pa­nasz érkezett, ebből Heves megyei vonatkozású 1073 volt. Ez azt mutat­ja: szőkébb pátriánk az átlagnál ke­vesebbet „panaszkodott”, a képzelet­beli sorban hátulról a hatodik helyet foglalja el. A megyei beadványok 19,5 százaléka az önkormányzato­kat, 80,5 százaléka pedig más ható­ságokat érintett. Az ombudsman hi­vatala alkotmányos visszásság gya­núja miatt 93 esetben indított vizsgá­latot, 65 ügy feldolgozása még nem fejeződött be, míg 915 esetben hatás­kör hiánya miatt el kellett utasítani­uk a panaszt. Ami dr. Gönczöl Katalin mostani látogatását illeti: a megyében az ösz- szesen 24 helyre kihelyezett panasz­gyűjtő ládába 46, az ombudsmani, illetve a közigazgatási hivatalhoz írásban további 12 panasz érkezett be. Személyes meghallgatásra 5-en kaptak meghívást, de rajtuk kívül még 12-en jelentek meg, s kaptak er­re lehetőséget. Ezeken túl az ország- gyűlési biztos és 21 munkatársa 25 helyszíni vizsgálatot is végzett a há­rom nap alatt. Adósságkonszolidáció: program Egerben A munkalátogatás során a megyei városok polgármestereinek és jegy­zőinek részvételével az ombuds­mani hivatal munkatársai szakmai tanácskozást tartottak, amelynek té­mája az adósságkonszolidáció meg­valósulása, az önkéntes lakásfogla­lókkal szemben alkalmazható ható­sági kilakottatás és az önkormány­zatokat terhelő ideiglenes elhelyezési feladatok teljesítési lehetőségeinek kérdése volt, különös tekintettel a gyermekes családok hajléktalanná válásának megelőzésére. Ezen a ta­nácskozáson kiderült: a városok ugyan megalkották az adósságkeze­lési rendeleteiket, ám az adós 30 szá­se volt. Az itt tapasztaltakról szintén jelentés készül. Az ugyanakkor el­hangzott: az épületek többségénél a tető, az ereszcsatorna és a nyilászárók, továbbá a drága, ala­csony hatékonyságú olajfűtés ko­moly gondokat okoz. Nem panaszkodtak a fogvatartottak Előzetes bejelentés nélkül keres­ték fel Gönczöl Katalin munkatársai a városi rendőrkapitányságot és a megyá rendőr-főkapitányságot. Az előbbi ügyfélszolgálatán az állam­polgárok fogadásának körülménye­it, illetve az előállítottakkal való bá­násmódot vizsgálták. Ennek kap­csán arra a következtetésre jutottak, hogy a kapitányság az átlagosnál gyorsabban és rugalmasabban keze­li az ügyeket, az ügyfélszolgálati munkahelyeket ésszerű csoportosí­tásban, könnyen megközelíthető he­lyen helyezték el. A panasz felvétele gyors és szakszerű, bár - fogalmaz a megállapítás - a számítógépes rend­szer fejlesztése indokoü lenne. A rendőr-főkapitányság fogdájá­ban tartott, több részletre is kiteriedő Az ombudsman egy, a gyermek- otthonból érkezett panasz ügyében is tájékozódott. A panaszos azt ki­fogásolta, hogy a „szipós" gyerme­keket nem költöztetik külön a töb­biektől. Itt a megoldást a már emlí­tett, városon kívülre tervezett spe­ciális gyermekotthon létrehozása jelentené. Külön vizsgálati jelentés készül arról, hogy a gyermekek ve­szélyeztetettsége megelőzésének ál­lami ellátásában vannak-e hiá­nyosságok. Ez a vizsgálat nemcsak a fizikai bántalmazásokra terjed ki, hanem a veszélyeztetettség egész kategóriáját átfogja. Működési zavarok a betegellátásban Az országgyűlési biztos hivatalból átfogó vizsgálatot tervez az életmen­tés és a sürgősségi be­tegellátás tárgykör­ében is. A Heves me­gyei gyakorlat megis­merése érdekében a hivatal vizsgálatot tartott az Országos Mentőszolgálat Egri Központjában, illetve a Markhót Ferenc Kórházban. Az itt szerzett információk alapján megál­lapították: mindkét helyen működési zavarokkal küszködnek, ami minde­nekelőtt pénzügyi okokra vezethető vissza A két intézmény vezetője kö­zött kialakult jó együttműködésnek köszönhetően ugyanakkor a mentés és a sürgősségi ellátás alapvetően zökkenőmentes. A mentőszolgálat­nál a vonuló állomány alacsony lét­száma miatt a szabadságok és a be­tegségek idején kieső személyzetet nem tudják pótolni, ezért ilyenkor a mentőegységek egynegyede nem működik. A kórházban a működési problémák abból adódnak - hangzik az összegzés hogy az széttagolt, műszakilag rossz állapotú épületek­ben üzemel, amit tetéz az állandósult létszámhiány is. A hivatal megállapí­tásai között szerepel az is, hogy pá­lyázati pénzekből ugyan megkezdő­dött a sürgősségi osztály kialakítása, ám a megfelelő műszerezettséghez szükséges anyagi háttér továbbra sem biztosított. Egy tavaly végzett átfogó, a moz­gáskorlátozottaknak a középületek megközelíthetőségére, illetve a szá­mukra biztosított parkolási lehetősé­ellenőrzés kapcsán is kedvező ta­pasztalatokat szereztek az ombuds­man munkatársai: a kikérdezett fog­vatartottak sem a fogva tartás körül­ményeire, sem a bánásmódra nem panaszkodtak. Az ellenőrzést végző szakemberek ugyanakkor javasol­ták, hogy a befogadó helyiségben te­gyék hozzáférhetővé az országgyű­lési biztosok és más, jelentősebb jog­védő szervezetek postacímeit. Az említetteken túl az ország- gyűlési biztos, illetve munkatársai felkeresték a hatvani és az egri pol­gármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáját is. Azé helyeken szerzett tapasztalatokat ugyancsak egy vizsgálati jelentésben foglalják majd össze. Helyszíni vizsgálatra került sor Boldogon és Füzesabony­ban is: az előbbi helyen egy mész­oltó telep működése kapcsán érke­zett panasz, az utóbbi településen pedig a Szabó-Füzes vállalkozás­nak az Életfa Környezetvédő Szövet­ség által környezetszennyezőnek mondott tényke­dését vizsgálta a hivatal. Egerben há­rom folyamatban lévő ügyet is gór­cső alá vett az ombudsman stábja. A Dobó utca 14. szám alatti épület ned­vesedése kapcsán benyújtott pa­naszt követő vizsgálat a panasz jo­gosságát igazolta, míg a Korona Szállónál az autóbuszok engedély nélküli parkolása kapcsán benyúj­tott kifogás okán folytatott helyszí­nelés idején nem álltak buszok a megnevezett parkolóban, állt vi­szont egy súlykorlátozó tábla az ut­cában. A harmadik eset a már elhí- resült Görög utca 17. alatti engedély nélküli építkezés utóvizsgálata volt, amelynek kapcsán az országgyűlé­si biztosnak azt kellett megállapíta­nia, hogy az még mindig folyik. En­nek kapcsán a sajtótájékoztatóján Gönczöl Katalin kijelentette: az „ál­latorvosi lónak" tekinthető ügy piár-már megérdemel egy már­ványtáblát, hiszen az ominózus helyszínen az engedély nélküli épít­kezések kapcsán felmerülő öszszes problémával szembesülni lehet. A megyei vizsgálódás kapcsán ugyanakkor egy komoly pozitívum­ra is rámutatott az ombudsman, ne­vezetesen: jószerivel Heves az egyet­len megye az országban, ahol egyelő­re nincs iskolabezárási ügy. KÜHNE GÁBOR „Az MSZP-ben nem kell mindenkinek ugyanazt gondolnia”- Több jel szerint már megkez­dődött a 2002-es parlamenti vá­lasztások kampánya. A Fidesz komoly ígéreteket tesz a lakos­ságnak. Hogyan reagál erre az MSZP?- A Fidesz már valóban elindí- ■ tóttá a kampányát, hiszen min­den téren összeütközésre törek­szik a mai kormányt egyedül le­váltani képes és esélyes MSZP-vel. Erre példa az olajügyek kezelése. Nem zavarják őket a tények, hogy épp a Hom-kormány volt az, amely lezárta az olajjal kap­csolatos visszaéléseket lehetővé tévő jogi kiskapukat. A kistérségi menedzserek hálózatával próbál­nak kampánystábot teremteni a térségekben. Szakértelem, hely­ismeret híján nevezik ki őket, akiknek csak a választások előtt lesz feladatuk, addig is közpénz­ből fizetik őket. A kétéves költ­ségvetéssel, az infláció tudatos alultervezésével többletbevételhez akarnak jutni, amit saját politi­kai céljaiknak megfelelően cso- portosítgatnak, tetszés szerint költenek. ígérnek 10,3 százalé­kos nyugdíjemelést, elhallgatva, hogy ez épp annyi, amennyit a törvény amúgy is előír. Amikor a Már tartanak a Magyar Szocialista Párt (MSZP) novemberi kongresszusá­nak előkészületei. Kovács László elnököt kérdeztük programtervükről, és arról, kikkel kívánják valóra váltani elképzeléseiket. törvény szerint járó 20 százalékot 14-re mérsékelték, 52 milliárd fo­rintot takarítottak meg a nyugdí­jasokon. A közszférában ígért 15 százalékos béremelésből 4-5 százalék az idei csökkenés ki- egyenlítése, a maradék 10-11 százalék döntő hányadát pedig az infláció emészti majd fel. A családtámogatási rendszerben emelték az adójóváírás mértékét, de nem szólnak arról, hogy a csa­ládi pótlék harmadik éve válto­zatlan. A családok nagy többsé­ge az adókedvezményt csupán részben tudja igénybe venni, a gyereknevelés költségeihez a családi pótlék lenne a legna­gyobb hozzájárulás.- A közvélemény-kutatások szerint azért van hatásuk a kor­mányzati ígéreteknek...- A közvélemény-kutatások egyike-másika szerint. A lakos­ság - amely már sokszor csaló­dott a Fidesz ígéreteiben - ugyan­is remélni akarja, hogy talán jobbra fordul a sorsa. Idő kell, hogy kiderüljön, az ígéretek ugyanúgy kipukkadnak, mint a Fidesz '98-as ígéretei a nagyará­nyú adó- és járulékcsökkentésről, az ingyenes autópályákról, az ol­csóbb gyógyszerekről. A mi fel­adatunk felnyitni az emberek szemét, tényekkel bizonyítani, hogy az ígéretek csak a jómódú- aknak előnyösek, már ha egyál­talán teljesülnek.- Az MSZP kommunikációs módszerei elégségesek „az embe­rek szemének felnyitására”?- Nem elegendőek! Tudjuk, az emberek főleg arra kíváncsiak, milyen megoldási javaslataink vannak. Ezért szeretnénk, hogy a saját munkájukból élők lássák, kormányra kerülésünk esetén olyan bérreformot valósítunk meg, mellyel a keresetek fokozato­san közelítenek az EU-beli átlag­bérekhez. Adómentessé tesszük a fizetéseket a minimálbérig, 100 ezer forintos jövedelemhatárig fe­lére csökkentjük az adóterhelést. Az élelmiszerek és a háztartási energiaárak esetében 12-ről 10 százalékra csökkentjük az áfa­kulcsot. Fontos, hogy a nyugdí­jasok tudják: mi vissza kí­vánjuk adni azt az 52 milliárd forintot, amit a Fidesz vezette kormány megtaka­rított rajtuk. A fiataloknak bizto­sítani akarjuk a korszerű, ver­senyképes tudáshoz való hozzáju­tást. El kell érni, hogy több legyen a hallgatói támogatás, a kollégiu­mi férőhely, s emelhetőek legye­nek a ma méltánytalan pedagó­gusbérek. A lakáshoz jutás segíté­sére az önkormányzati bérlakás­építést szorgalmazzuk.- Milyen távra szóló program­ban gondolkodnak?- Megvitatjuk a kongresszuson a 15 évre szóló távlati programot, amelynek készítésében közel száz szakember vett részt. Ez a párt stratégiája. A rövid határozat szól az embereket ma foglalkoz­tató kérdésekre adandó válasza­inkról. Ez az alapja a 2002-es vá­lasztási programunknak, amely­nek főbb elemeiről már szóltam.- Nem mindegy, kik vesznek részt a programok megvalósítá­sában, s mennyire egységesen.- Már korábban elhatároztuk, hogy a párt vezető testületéibe 20-20 százalékban fiatalok, illet­ve nők kerüljenek be. A több mint 500 helyi szervezetnél lezajlott vá­lasztásokon többnyire érvénye­sült is ez a szabály. Javában foly­nak a programalkotás körüli viták is. Az MSZP politikai platformok szövetsége, így természetes, hogy a Baloldali Tömörülés nevű plat­formnak is van javaslata. Ez sok pontban lényegében azonos a szerkesztőbizottságiéval. Lesz persze, ahol teljesen eltérőek az elképzelések. Ezekről a küldöttek döntenek. Én nemhogy nem tar­tom károsnak ezt a vitát, épp az lenne baj, ha nem lenne! Az MSZP nem olyan párt, ahol min­denkinek ugyanazt kell gondol­nia, ugyanazon szavakat ugyan­olyan hanglejtéssel kell használ­nia... A személyi kérdésekben is lehetnek versenyhelyzetek, hi­szen kevesebb a vezetői poszt, mint ahányan azokra magukat al­kalmasnak tartják, illetve ahá- nyukat a tagság tartja alkalmas­nak. Ez sem baj. A fontos, hogy nem a sajtóban kell egymásnak üzengetni, hanem a párt belső fó­rumain lefolytatni e vitákat. A kongresszus dönt az elnök, az el­nökhelyettes, az alelnökök szemé­lyéről, az elnökség tagjairól, a vá­lasztmány elnökéről és más testü­letek irányítóiról. Utána ez a csa­pat - a megyei elnökökkel, a 40 ezer párttaggal - már együtt kell, hogy dolgozzon. Attól fogva nincs helyük egyéni ambíciók­nak! Azokat alá kell rendelni a közös célnak, a választási győze­lemnek! Ehhez elengedhetetlen a párt elveihez való elkötelezettség, a megkérdőjelezhetetlen politikai felkészültség és tisztesség.- Mekkora az esélye annak, hogy Heves megyéből is bekerül hessenek országos vezető testü­letbe?- Nincs jogom nyilatkozattal befolyásolni a kongresszusi dön­téseket. Heves megyének nincs kisebb esélye erre, mint bármely másiknak. Am a hevesbeli szoci­alisták eredményei a parlamenti és helyhatósági választásokon, a helyi társadalmi elfogadottságuk arra utalnak: ez az esély igen kedvező. SZALAY ZOLTÁN Mikor nem segíthet az ombudsman? Az országgyűlési biztos nem tud olyan esetben segíteni, ha az ügy­ben még nem mentették ki a rendelkezésre álló közigazgatási jog­orvoslati lehetőségeket, ha az ügyre vonatkozó eljárás 1989. októ­ber 23-a előtt indult, ha az ügyben született jogerős határozat 12 hónapnál régebbi keltezésű, vagy ha a panasz a bíróságot érinti, az ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetve ha már bírósági

Next

/
Oldalképek
Tartalom