Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-16 / 218. szám

5. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2000. Szeptember 16., szombat | MAGAZIN A lelki felkészítés legyen az elsődleges Új rektorral kezdődött meg a tanév az egri Hittudományi Főiskolán Dr. Seregély István egri érsek 2000. július 10-én kelt körle­velében számos személyi kérdésben közölte éppen aktuális, egyébként az esztendő eme időszakában szokásosnak te­kinthető intézkedéseit. Ezek első sorában szerepel, hogy köszöneté és elismerése mellett Mikolai Vince pápai prelá- tust felmenti az Egri Érseki Szeminárium és Hittudományi Főiskola rektori tisztjéből, és egyben kinevezi a zsinati ügyek püspöki helynökévé. A szeminárium és főiskola új rektora dr. Csizmadia István pápai prelátus lett az érsek fő­pásztor kinevezése értelmében, akivel még azt megelőzően beszélgettünk, hogy szeptember 14-én - hagyományos idő­pontban Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, irá­nyításával intézetükben is megkezdődött a következő tanév.- Bár bizonyára sokan ismerik - A személyes bemutatkozást Önt úgy Egerben, mint széles kör- követően tekintsük át kissé mé­hen az egyházmegyében, egy ilyen lyebben a szeminárium életét is, fontos tisztség betöltése kezdetén amivel egyben arra is választ ad- mégis időszerű egy rövid bemutat- hatunk, hogy milyen feladat hárul kozás. az itteni vezetőre.- Kisvárdai születésű vagyok, - Intézményünk mintegy 300 most éppen a negyvenes éveim éve működik megszakítás nélkül, közepénél tartok. A gimnáziumot a papnevelés ügyét szolgálva. A is e szabolcsi városban végeztem, Hittudományi Főiskola és az Érse- s mint vallásos családból szárma- ki Papnevelő Intézet egy épületen zó gyermek, jól éreztem magam a belül egy irányítás alá tartozik, templomban. Szerettem a hittant, Hatéves a képzés időtartama, az örömmel ministráltam, így ala- elsőéves hallgatók - a Vád, az Egri kult ki bennem a vágyakozás a és a Debrecen-nyíregyházi Egyház­papi hivatásra. Dr. Kádár László megyéből mind közösen - Vácott érsek úr 1981-ben szentelt pappá, tanulnak. Az oktatás filozófiai tan­minek előtte elvégeztem a szüksé- tárgyakkal kezdődik, majd a to- ges tanulmányokat. Azt követően vábbi években terelődik át a teoló- Rakamazon, Nyíregyházán, majd gia irányába. A hatodik év első fe- az Egri Bazilikában voltam káp- lét plébániai gyakorlaton töltik a Ián, Rómában 1988-1990 között kispapok. Feladatunk másik terü- tanulva szereztem tudományos lete a hittantanárok képzése, ezt fokozatot, ez egyébként feltétele közösen végezzük az Eszterházy annak, hogy bárki taníthasson a Károly Főiskolával A tanulmányi Hittudományi Főiskolán. Kilenc idő négy év, a hallgatók tanári sza- évig voltam az intézmény spiritu- kon végeznek, a hittant párosítva ális (lelki) vezetője, majd a szemi- például a magyar, a történelem, náriumi tanárkodás mellett egy év vagy idegen nyelvi tárgyakkal, aktív lelkipásztori munkát végez- Mintegy százan folytatnak most tem az egri Jézus Szívé-plébánián, ilyen tanulmányokat a két főiskola így miséztem Novajon és Ostoro- közreműködésével. Harmadik ok- son is ez év nyaráig. A rektori ki- tatási területünk a felnőttképzés, nevezés miatt kerültem vissza az amelynek az épületileg is hozzánk utóbbi plébániákról. tartozó Szent János-ház ad ott­Dr. Csizmadia István: A pap legyen nyitott minden érték felé fotó: pilisy elemér hont, mint továbbképző központ, zösségnek nincs állandó lelki- Megfelelő önállósággal működik, pásztora. A politikai rendszervál- az igazgatója elődöm, Mikolai Vin- tás következtében mennyire re- ce. Továbbképzések, konferenci- mélhető, hogy folyamatosan javul ák, nemcsak kifejezetten egyházi - a helyzet? bár attól nem idegen - rendezvé- - Csekély gyarapodás tapasz- nyék helyszíne is ez az épület. Mű- talható, de figyelembe kell venni, ködik egy levelező tagozatunk Vá- hogy közben megindult a szerze- cott, a képzés négyéves, most 65 fő tesrendek működése is, ezért új hallgatóval. Lényegesnek tar- megoszlik a fiatalok érdeklődése tóm, hogy ettől az évtől a Pázmány az intézmények között. Az előbb Péter Katolikus Egyetemhez köz- említett három egyházmegyének vétlenül is kötődünk, így hallgató- 36 elsőéves hallgatója tanul Vá- ink mostantól tudományos foko- cott, a további évfolyamokon, pél- zatot is szerezhetnek. daként Egerben 75-en vannak. A- Köztudott, hogy nagymértékű Felvidékről, Erdélyből és Kárpátal- a paphiány, számos plébániai kö- járói is jönnek növendékek, azok egy része amikor végez, itt marad, a többiek visszamennek hazájuk­ba. Az elmúlt öt évben végzettek közül tízen gyakorolják hivatásu­kat ott, ahonnan elindultak, va­gyis külföldi magyar lakta terüle­teken. A számoknál maradva: ősszel 11-en kezdték el plébániai gyakorlatukat, az egyikük például börtönlelkész Szlovákiában. Hall­gatóink ugyan nem rendelkeznek annyi hétvégi szabadidővel, mint más tanintézetek tanulói, de azért nem elszigeteltek a külvilágtól, az nem is lenne helyes. Nálunk ősz­szel (mindenszentek táján), kará­csonykor és húsvétkor van 1-1 hét szünet tanév közben. Az okta­tási órák mellett azonban gyako­rolható az öntevékeny életforma. Irodalmi önképzőkör működik, újságot szerkesztenek a hallga­tók, vannak rendszeres sportver­senyeink, találkozók más intéz­ményekkel. Bárki bekapcsolódhat a kulturális életbe úgy, ha teszem azt, tehetséget érez prózai előadó­ként, hiszen minden ilyen és hoz­zá hasonló tevékenység szüksé­ges a személyiség fejlődéséhez. A pap egy közösséget irányít a mun­kája során, ezért tanulmányai ide­jén sem zárkózhat el a világtól. Az elmélyültebb képzés viszont nem teszi lehetővé, hogy minden hét végén hazamenjenek a hallgatók, mint más oktatási intézmények­ben ez kialakult szokás.- Mennyiben adottak az okta­tás személyi, tárgyi és anyagi fel­tételei?- Hat olyan tanár van, akinek fő feladata az oktatás, nincs egyéb állandó beosztása az egyházme­gye területén. Rajtuk kívül még öt plébános kapcsolódik hozzájuk előadóként, akik „behozzák a kül­világot” a szemináriumba, s en­nek nagy előnye van az oktatás­ban. Ezeken túl gazdasági hivatal fogja össze a pénzügyeket, így ci­vil alkalmazottjaink is vannak. Működésünkhöz az államtól megkapjuk a főiskolai hallgatók­nak járó fejkvótát, azonkívül a hí­vek adományai jutnak el hozzánk a püspökökön keresztül. Tandíjat nem fizetnek a hallgatók, ösztön­díjat viszont kapnak, amiből hoz­zájárulnak a kollégiumi ellátásuk­hoz. A tanuláshoz szükséges jegyzeteket és könyveket is meg­kapják.- Mindezek tudatában milyen tervekkel és célokkal kezdi műkö­dését az új rektor, akinek minden vonatkozásban alaposak a helyi ismeretei?- Egyházunk fennmaradásá­nak egyik fontos ügye és feladata a papképzés, hiszen látjuk, hogy milyen gond az, ha egy település­nek nincs papja. Sok a világi kihí­vás, de növekszik a hívek érdek­lődése, egyben igénye is. Olyan papokra van szükség, akik min­den területen helyt tudnak állni, mivel a papi szolgálat csak mély­séges istenkapcsolattal valósítha­tó meg. Ezért a lelki képzés meg­előzi a tudományos képzést. A pap vállalja fel az ember lelki gondozását, legyen nyitott min­den érték felé. Legyen kovász egy közösségben, harmonikus, ki­egyensúlyozott testben és lélek­ben, ami példaértékű a világiak számára. Tudja mutatni a helyes irányt. Váljon olyanná a pap, aki Szent Pál apostollal bátran ki­mondhatja: legyetek követőim, mint én Krisztus követője vagyok. Jövőbeni munkámban elsődlege­sen ezt az ügyet kívánom szolgál­ni, hogy ez minél inkább megva­lósuljon és gyümölcsözzön a papképzésben. FESZTBAUM BÉLA Általában tizenöt-húsz méter mélységbe merültek le Kétségtelen, hogy az is pompás, ha valaki eljuthat Paraliáig, s lu­bickolhat a hűs habokban. Ám a tenger lakóinak megfigyeléséhez még délebbre kell menni. Egé­szen addig, ahol a mi éghajlati kö­rülményeink között a szobában dédelgetett fikusz kinn nő az ut­cán, s oly hatalmas levelekkel, amilyeneket a legjobb tápoldatok­kal sem vagyunk képesek itthon elérni. Zakyntoson - nem véletle­nül nevezik a szigetet a „tenger gyöngyszemének” - pálma- és na­rancsfák nyújtanak árnyékot a rekkenő hőségben, s a víz oly kék, mintha tinta borult volna be­le. A sziklák meg oly fehérek, hogy a vakító napsütésben csak hunyorogva lehet rájuk nézni. Holló Győző már kora tavasszal odautazott, hogy felderítse a tere­pet. Mindenről személyesen akart meggyőződni, hogy biztonsággal vihesse aztán augusztus második felében negyvenhárom tagú csa­patát. Merthogy ők kiilönbusszal mentek, nem egy utazási irodá­val, és nem szállodába, hanem a sziget városától legtávolabb eső kempingbe. Látogatóban a cserepes teknősöknél A társaságban az ötvenéves gya­korlott búvárnak éppúgy helye volt, mint a tízéves kezdőknek. Hu­szonnégy képzett merülő-búvár gondoskodott arról, hogy azok a családtagok is lejuthassanak 5-10 méter mélységbe és megismerked­hessenek a tenger szépségeivel, akik még úszni sem tudnak. Zakyntos azért különleges, mert rengeteg barlang található itt a szárazföldön és a víz alatt. S aki lemerészkedik, és a sze­rencse is mellé szegődik, szem­közt találhatja magát például egy földközi-tengeri fókával, vagy egy csukaszerű ragadozó hallal, a barakudával. A legszerencséseb­bek - helyesebb talán a legkitar­tóbbaknak mondani őket - együtt úszkálhatnak a dohányzóasztal- nyi méretű cserepes teknősökkel. A víz 27 Celsius-fokos 15-20 méter mélységig. Lejjebb már hi­degebb, s bár a fény 25-30 méter­re is lejut, itt már elvesznek a szí­nek, minden szürke és sejtelmes. Hanem a valódi búvárokat ez is vonzza, sőt. A legutolsó nap 55-56 méter mélybe ment le Holló Győző, hogy kitapogassa, mi rej­tőzik ott. Naponta legalább kétszer ereszkedtek alá. Végül is ezért mentek. Ahhoz, hogy semmi se gátolhassa ténykedésüket, ma­gukkal vitték a kompresszorukat, azzal töltötték fel a palackokat. Volt is ebből ribillió. A helybeli vállalkozó - konkurenciát gyanít­va - rájuk eresztette a rendőrséget. Végül a hatóság megkönyörült a „csóró”, Zakyntoson fehér holló­nak számító magyarokon. Ezt a szigetet még nem sikerült „elmagyarosítani’’, mint például Korfut, ahol szinte már a görögök is magyarul beszélnek. Zakyntosra a németek, az ola­szok, a franciák és a hollandok járnak, vastag bukszákkal. Ki is használja ezt az őslakosság, s épí­tenek oly pazar szállodákat, hogy leesik az álla annak, aki látja. A gazdagok repülőkkel érkeznek ide, mert bár parányi a sziget, le­szállópálya nélkül nincs komoly idegenforgalom. Márpedig Zakyntost, a búvárok paradicso­mát erre teremtette az Isten. Jön­nek is a gépek, nagyobb talán a forgalom, mint Ferihegyen. Akinek nem futja repülőjegyre, egyórás úttal kelhet át kompon a Peloponészosz-félszigetről. Sátrat verhet a kempingben, és süthet magának estére szalonnát. Mi­Zakyntos szigetén számtalan barlangot találni a szárazföldön és a víz alatt ként tették ezt az egriek is, ha csak nem sikerült halat fogniuk. A cserepes teknős akkora, mint egy dohányzóasztal Szigonypuskával ugyan meglehe­tősen eredményesen vadászgat- hattak volna, hanem akit raj­takap az éber rendőrség, az nyolcvanezer forintnyi bünte­tést fizet. Görögországban komolyan veszik a természetvédelmet. A cserepes teknősök tojásrakó területére is féltőn vigyáznak. A Zakyntosszal szemközti pindurka szigetre is csak hát­ratett kézzel lehet rálépni, s tisztes távolból szemlélni a sütkérező teknőcöket. A víz alatti világ egy kész csoda. Általában 30 percet, egy órát töltöttek a mélyben. De ez végtelenül kevés ah­hoz, hogy ízelítőt kaphassa­nak a tenger egy morzsájából. Élő állatot nem hoztak fel, il­letve csak kicsiny időre, hogy FOTÓK: NAGY RITA megcsodálhassák a többiek is a rákokat, a csillagokat, a sonka­kagylókat. Mindazok, akik a szépségért hajlandóak egy kicsit szűkölköd­ni - értsd: nem élnek nagy lábon és sátorban hajtják álomra a fejü­ket -, negyvenkétezer forintból megúszhatják ezt a kéthetes vaká­ciót. Legalábbis a klubtagoknak ennyibe került ez az út. A merülés költségét a klub fizette, abból a pénzből, amit év közben, nehéz fizikai munkával megkerestek. Ugyanis az önkormányzattól egész évre százezer forintot kap ez a sportszakosztály.- Volt-e valami rendkívüli ka­landjuk? - kérdeztem Holló Győ­zőt. Ezt válaszolta: - Maga az egész. NÉGYESSY ZITA Ha a búvárkodásban csak az volna jó, hogy alul és fölül is víz legyen, méghozzá jó sok, elég lenne Egerbaktáig autóz­ni, s elmerülni a bányatóban. Hanem aki cserepes teknő­sökkel is szeretne találkozni, annak Zakyntosra kell utaz­nia. Ezt tették az Egri Búvár- és Vízisport Klub tagjai is. Úti élményeikről Holló Győző, a klub elnöke mesélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom