Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-12 / 188. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2000. ^Augusztus 12., szombat M A G A Z Bordóban és kékben Thália szentélye Jövő hét péntekjén avatják fel a megújult színházat Csupán hat nap van hátra, s Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter jelenlétében megtörténik Thália szentélyének, a megújult egri Gárdonyi Géza Színháznak az avatása. A művészeknek, művészeti vezetőknek, technikai személyzetnek egy hónap áll rendelkezésükre, hogy belakják az épületet, hiszen szeptember 20-án délután a Stúdióban a Vadkacsa, este a nagyszínpadon a Magyar Elektra ünnepi bemutatójával elindul a 2000/2001-es évad. Az egriek a homlokzat és a külső falfelületek átalakítása után olyannyira hozzászoktak már az új épület látványához, hogy a régit felidézni is nehéz. A városképbe illeszkedő, klasszikus hatásokat tükröző épületben belül a munkások már a fináléra készülnek. A belső terek burkolásával végeztek, elkészült a színpadtechnika is, a nézőtéren az új székek nejlonburok alatt várják a takarítást. Habár az összképet még takarják az építkezést elfedő lemezek, mögéjük merészkedve azonban már világosan látszik a konfor- mitás. A bejárati főlépcső mellett két, félkör alakban felkúszó feljáró is épült. A színház tervezői nem feledkeztek el a mozgáskorlátozottakról sem, akiknek idáig nehézséget jelentett leküzdeni a lépcső jelentette akadályokat. Az aulába belépve feltűnik a vörös márvány hatását keltő falfelület, az emeletre vezető félkör alakú, klasszikus vonalvezetésű lépcső. A napokban elhelyezték itt Gárdonyi Géza mellszobrát is. Habár a takarítás után látható végső összhangra még várni kell, az már most látható, hogy az épület színhatásai az elegancia jegyében fogalmazódtak meg. A vörös márvány falak hangulata elkíséri a látogatót a nézőtérre, ahol európai szabvány szerint készült bordó-kék színű székek várják a nézőt. A falak meleg kék hatásúak. A színpadtér megnövekedett. Az aula patinás hangulatát kihasználva a jövőben itt állandó kiállítások lesznek. Induláskor az Egri színház anno és ma című tárlat nyílik meg, a későbbiekben pedig a tervek szerint kéthavonkénti váltással újabb bemutatók lesznek. Az aulából balra nyílik a stúdiószínpad, amely karzatos belső terével templomi térre emlékeztet. Az egykori stúdió helyén most balett-terem áll, s a színház vezetése tárgyalásokat folytat egy helybeli .művészeti csoporttal, amely tánc- és balettművészeti produkciókat mutathat majd itt be. A büfé impozáns fabútorzata mellett a megyé- • ben eddig sehol nem alkalmazott térkialakítással készült el a dohányzónak kijelölt aula. A magas, üvegtetővel lezárt tér bal falfelületén élővirág-függöny, jobb falfelületén pedig velencei maszkokat ábrázoló fotók kapnak helyet. A színház többi része ugyan láthatatlan marad a nézők előtt, de a változások itt is szem- betűnőek. Az egykori titkárság helyén művészbüfét alakítottak ki, bordó-zöld összhatásban. Ajtaja falán Pierot-t ábrázolják Tiffany-üvegből, aki kezében konyakosüveget tart. (Az üvegben valóban lesz egy csepp konyak.) Az emeleti részen kapott helyet a titkárság, de az eddigitől lényeges változást jelent az is, hogy egy hangfelvételek, hangjátékok elkészítésére alkalmas stúdiót is kialakítottak a jobb oldali emeleti félkörben. A kétszemélyes öltözők óriás tükreit minden irányból megvilágítják, működőképes állapotúak a zuhanyzók és mosdók. Az épület belső terében a márványdominanciához igazodnak a színválasztások is. A tér díszítése aprólékosságról ad bizonyosságot. Az egykori csempeborítást faburkolás váltotta fel. A belsőépítészet egyik kuriózuma a második emeleti nyitott folyosó és tetőterasz lett. A nézőknek létesített büféből nyíló dohányzó legmagasabb szintje csatlakozik a második emeleti folyosó légteréhez - természetesen csupán ablakszerű nyílásaival. A tetőtéren kapott helyett egy tetőterasz, amely kizárólag a művészek pihenéseképpen szolgál majd. *- Ez az épület a külső megjelenésével, belső hangulatával is azt sugallja, hogy a művészetek háza - szögezi le Beke Sándor színidirektor. - Az aula alkalmas lesz kiáüí- tások megrendezésére, a balett-terem táncpróbák megtartására, a hangstúdiók rádiófelvételek elkészítésére, a stúdiószínpadunk kialakítása pedig lehetőséget teremi arra, hogy irodalmi esteket, sanMéltó környezetben Gárdonyi Géza szobra zonesteket vagy író-olvasó találkozókat, netán kamarazenekari hangversenyeket is rendezzünk. Terveink szerint itt pezsgő művészeti élet zajlik majd, bár azt tudomásul kell venni, hogy ez elsősorban a színházművészeteket szolgálja. Nem fogunk elzárkózni semmilyen más művészeti ág befogadásától, de ezek szervezése, anyagi lebonyolítása nem a mi dolgunk lesz. Elsősorban azt szeretném, ha helyi művészeti kezdeményezések kapnának itt teret, ha nem is minden esetben a színház égisze alatt, de a megfelelő közegben. * Az augusztus 18-i hivatalos műszaki átadást követően 21-én társulati üléssel elkezdődik a színházi évad. A közönség előtt a függönyök az épület belakása miatt azonban csak szeptember 20-án gördülnek fel. Ekkor délután a stúdiószínpadon a Vadkacsát, a nagyszínpadon pedig a Magyar Elektrát mutatják be. Mivel az érdeklődés várhatóan nagy lesz, ezért a színház igazgatója arra is ígéretet tett, hogy nem kell várni arra, míg a bérletesek és a színházba járók jegyükkel, bérletükkel bejutnak az épületbe, hanem igény és kérés esetén felügyelet alatt csoportos színház- és épületlátogatásokhoz is megteremtik a lehetőséget. ________________________ (SZÚROM!) E legáns fogadótér várja a színház közönségét fotó: pilist elemér Királyi szakácsnak sem olcsó ma a versengés Nagyszakácsiban évente egyszer gyűlnek össze a szakácsok, hogy nemes versenyre keljenek a királyi főszakács büszke cím megszerzéséért. Hajnaltól kezdődik a sürgés-forgás, hogy délre elkészülhessenek a királyi étkek. Olyanok, amilyenekkel egykor a királyok szakácsai is elkápráztatták uraikat. Királyi szakácsnak lenni nem kis rangot jelentett. Bizalmi embernek számítottak az udvarnál, hiszen a középkori Európában nem volt ritka, hogy mérgezett ételekkel próbáltak megszabadulni az uralkodóktól. így hát királyi szakács csakis az lehetett, aki elnyerte az uralkodó feltétlen bizalmát. Cserébe királyok birtokokkal ajándékozták meg szakácsaikat. A titulus apáról fiúra szállt. Magyarországon a XV. század végén hetvenkét királyi szakácscsaládot soroltak fel a krónikák. A fennmaradt iratok szerint kétszáz nemesi birtokkal rendelkeztek. Az akkori szakácsok közül többen is Nagyszakácsiban éltek. Ezért is gondolták a Balatontól délre található Somogy megyei település lakói, hogy megrendezik a mai szakácsok tórályi vetélkedőjét. A jelek szerint számításuk bevált, hiszen az idén immár nyolcadik alkalommal sorra került vetélkedésre mintegy 15 ezren voltak kíváncsiak. Királyi belevaló A versengésbe nem lehet csak úgy belevágni. Alapos előkészítő munka szükséges ahhoz, hogy egy szakács harcba indulhasson a kitüntető cím elhódításáért. A hatvani Nagy Zoltán immár negyedjére indult csatába. Az elmúlt években mindig címekkel tért haza - kétszer az ínyencségek, egyszer a Halkészítés királyi szakácsává választották -, így fiaA mai rang A zsűri csak ételkészítés közben kóstol. Később már nem lehet megbontani a királyi asztalt, hiszen a látványt is pontozni kell. A bírálók elnöke az idén Varga Sándor, a jó nevű budapesti Mátyás pince kétszeres Oscar-díjas séfje volt. Nagy Zoltán királyi ételeiért a Királyi sütőmester címet kapta. Ez az egyik legnagyobb elismerésnek számít, ám a fiatal szakács úgy látja, hogy az idei verseny gyengébb volt a korábbiaknál.- Kevesebb csapat nevezett be, hiszen korábban mindig több mint húsz szakács szállt harcba a királyi címért, most viszont csak tizenkettő mondja. - Ezen talán csak a kívülállók csodálkoznak, hiszen egy ilyen versenyen való indulás több mint százezer forintba kerül. Nekünk kell beszereznünk a drága nyersanyagokat, a korabeli ruhákat és edényeket, és mi fedezzük az utazás, a szállás költségeit. Az idei versenyre több mint 15 ezren voltak kíváncsiak. Egy belépő hatszáz forintba került, ám a szervező önkormányzat semmit sem térített meg a kiadásainkból. Tehát ha úgy vesszük, akkor még mi fizettünk azért, hogy többmilliós bevételhez juttassuk a nagyszakácsiakat. Ráadásul arra sem fortal kora ellenére már alapos versenytapasztalatokkal rendelkezik.- Az ételek nevét és receptjét a Vendéglátóipari Múzeumból és a Széchényi Könyvtárból kerestük ki- mondja a húszéves fiatalember.- Szerencsére Mátyás király idejéből fennmaradt néhány recept. Igaz, a legtöbb csak töredékes leírásban található, de a korabeli dokumentumokban az is olvasható, hogy a királyok idejében sok vadat és halat fogyasztottak. Nyu- lat, vaddisznót, fürjet, a halak közül pedig csukát, pontyot, kárászt, compót. Fűszerként szegfűszeget, fahéjat, kakukkfüvet, sáfrányt használtak. A vadat jobbára édesen fűszerezték. A levest akkor még nem ismerték. Kenyérbéllel sűrített mártást használtak, amit sásának neveztek. A versenynek szigorúak a szabályai. Csakis a királyok idején ismert nyersanyagokat lehet használni, és az ételeket szabad tűzön vagy kemencében kell elkészíteni, mint ahogy a királyok idején tették az udvar szakácsai. Az elkészült királyi étkek bemutatása is korhű öltözékben történik, és a tálaláshoz is csak a kornak megfelelő edényeket lehet használni. (Igaz, ez utóbbi tekintetében az idén a zsűri igen elnéző volt, hiszen a győztes kaposvári csapat üvegtálon és rozsdamentes, csillogó edényben tálalt. Mindezt nemcsak a hatvani szakács, hanem a versenyen szintén díjazott egri Dósa Tibor is igencsak furcsának találta.) Főúri étkek A királyi szakácsok most is kora reggel kezdik a főzést. Kukták segítik őket, hiszen az uralkodó asztalára jó néhány fogást illik tálalni, amelyek elkészítéséhez több kéz is kell. Nagy Zoltán két kuktája ezúttal Békési Péter és Kaiser András volt. A versenyre tizenkét fogásos ebédet készítettek. Hogy mi volt a menüben? Anvilla nyárson sütve, egresiével öntözve; paréjágy- ban készített csuka; őzcímer pástétomban; szarvas közepe Bonfini kedvére, áfonyával töltve; nádmézes malac bőrében receptet, kedvcsinálóként. íme a tengeriszőlős fürj: Vond ki beleit a fürjnek, készítsd el a következőket: fenyőmagot pergelj, metélj kortyét, tengeriszőlőt, nádmézet, rozmaringot, cipót. Dobd a fürjek belsejébe, azt süsd szőlőlevélbe. Meglásd, jó lészen. Milyen a kemencében sült tészta? A hatvani csapat Nagyszakácsiban sütve, tengeriszőlővel becsinált fürjek; királyi szakács erdejében fogott fácán tűzdelve, édes sásával; sáfrányos szarvascímer daru-sásával; bujtatott réce méllyé cipóban sütve; Mátyás király koronája; kemencében sült tészta és magyar torta. A könnyebb megértés kedvéért el kell mondani, hogy az anvilla ma angolnát, a paréj parajt, a tengeriszőlő pedig ribizlit jelent. De idézzünk a mai háziasszonyoknak vagy a konyhába bemerészkedő férjeknek néhány korabeli Meleg édes tejbül s tyukmony- bul (tojás), lisztbül csinálj tésztát. Tégy aprószőlőt belé, kend meg, hajtogasd egymásra az tésztát. Kösd összve egy szál cérnával, tedd a tűzhöz. Fordítsad, hadd piruljon. És végül lássuk a tűzdelt fácánt édes sásával: Bontsd fel a fácánt, rontsd meg kés fokával, szabnnával spékeld meg. Készítsd a levet: végy bort, ecetet, sáfrányt, narancsot, nádmézet, citromot, hogy sűrű légyen az nádméztől. Hadd forrjon fel együtt. Jóízű lészen. dítottak gondot, hogy legalább a közönséget vonzó versenyzők nyugodtan felkészülhessenek. Én már januárban telefonáltam, hogy helyben szeretnék szálláshoz jutni csapattársaimmal együtt, de végül mégis csak kilométerekre a településtől kaptunk egy szobát. Korábban a címmel együtt csillogó fémérmet és pergamenre írt oklevelet kaptunk, az idén pedig egy kézzel sebtében kitöltött lapot és egy cserépérmet, amit ha valaki elejt, akkor már el is dobhatja, mert darabokra törik. A kuktáinkról pedig teljesen megfeledkeztek, pedig nélkülük nem készülhettek volna el az ételek. Ezért úgy döntöttem, hogy jövőre már nem nevezek be. Pedig a zsűri elnöke nagyon biztatott, de én úgy érzem, túl kevés megbecsülést kaptunk ahhoz a nagy munkához képest, amit a felkészülésre fordítottunk. Mesternek készül Nagy Zoltán úgy véli, hogy négy részvétel után lezártnak tekintheti a nagyszakácsi korszakot. Azt mondja, nagy élmény oda elmenni, de most már újabb kihívásokat szeretne. Az idén érettségizett a budapesti Gundel Károly Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskolában, most a mestervizsgára készül. Az egyik tévécsatornával most egy ételeket bemutató műsor bevezetéséről tárgyal. Aktív közreműködésével az idén először sikerült megszervezni a hatvani Kossuth téri főzőversenyt. Már azon gondolkodik, hogy jövőre miként lehetne színesebbé tenni a fakanalas megméretést. Bár már többfelé hívták, még nem ment el egyik lokálba sem konyhafőnöknek. Egyelőre csak a családi panziónál igyekszik a menüt színesebbé varázsolni. Gyakorta királyi étkekkel is. TOMPA Z. MIHÁLY
