Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-12 / 188. szám

■ ■■ 2000. Augusztus 12., szombat HÍRLAP Heves Megyei HIrlap - 7. oldal A G A Z N Merénylet a dolgozók ellen EU-csatlakozás ürügyén? Újabb vitahullámot kavar a kormány tervezete, amellyel a Munka törvény- könyvének (Mt.) rendelkezéseit kívánják módosítani. A jogalkotók azt mond­ják, ők az Európai Unió (EU) irányelveit kívánják honosítani. Az érdekképvi­seletek viszont úgy vélik, a javaslat csak hátrányokat, terheket jelent a honi munkavállalóknak, mert a multinacionális cégek igényeinek kiszolgálását, a dolgozók még teljesebb kiszolgáltatottságát hozhatják magukkal. A Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének (MSZOSZ) röp- irata - amely „Újabb merénylet ké­szül a munkavállalók ellen’’ címet viseli - összefoglalóan említi az ér­dekképviseleti szervezet legfőbb aggályait a kormánytervezettel kapcsolatban. Szabó Béla Heves megyei képviselet-vezető egy táb­lázatot mutat, amelyben megtalál­hatók a Munka törvénykönyvének (Mt.) ma hatályos rendelkezései, a kormány tervezett változtatásai, a kettő közötti eltérés jellemzői és az EU elvárásai. Ennek figyelembevé­telével tekintettük át az MSZOSZ legfontosabb észrevételeit.- A munkáltató és a munkavál­laló közötti megállapodás lénye­ges feltétele az utóbbi kellő tájé­koztatása munkaviszonyának a munkaszerződésben rögzített fel­tételeiről. A szakszervezet röpira- ta úgy véli, a kormány módosítá­si javaslata a napszámosvilágot akarja visszahozni. Pontosan mi­ben, hogyan?- A kormány törvénymódosítási tervezete szerint kimarad a mun­kaszerződés kötelező tartalmi ele­mei közül a munkavégzés helyé­ben való megállapodás azáltal, hogy a munkaszerződés a felek kö­zött állandó munkahelyre jön létre. Az adott cég tulajdonosa, irányító­ja így szabadon választhatja meg a munkavégzés helyét. Egyoldalúan módosíthatja azt, ha a cég érdeke megkívánja. A dolgozó ide-oda küldözgetésére pedig nem nehéz indokot találni. Ha a beosztott ne­tán nem fogadja el a változást, az utasítás megtagadásának minő­sülhet, ami súlyos jogsértés, s emi­att az illető rendkívüli felmondás­sal is elküldhető. Az EU munkajogi irányelve viszont nem teszi szüksé­gessé a munkahelyre vonatkozó szabályok megváltoztatását. En­nek ugyanis épp a dolgozók védel­me a célja, ezért kötelezi a mun­káltatót arra, hogy a dolgozót írás­ban tájékoztassa az alapvető mun­kafeltételekről.- Napjainkban sajnos elég gya­kori a munkahelyeken a létszám- leépítés. A dolgozók számára nem mindegy, milyen indokok alapján megy végbe az elbocsátás, vagyis a munkaviszony megszüntetése...- Az Mt. megfelelő paragrafusa szerint a csoportos létszámleépítés­be csak a rendes felmondással el­küldött dolgozók számítanak be. A kormány javaslata kibővíti a lét­számcsökkentésnél számba vehe­tő munkavállalók körét, amikor valamennyi, a munkáltató műkö­désével összefüggő okból történő munkaviszony-megszüntetés szá­mításba vételét rendeli el. Azaz, ebbe a körbe beleveszi a határo­zott idejű munkaviszonynak a ha­táridő előtti megszüntetését, mert mondjuk, a dolgozó foglalkoztatá­sa a cégnek nem gazdaságos. De ide sorolja azt az esetet is, amikor a munkaadó kezdeményezi közös megegyezéssel a munkaviszony megszüntetését. Az EU irányelve egyébként nem tesz különbséget munkaviszony-megszüntetési mó­dok között.- Általános tapasztalat az is, hogy a dolgozók hosszabb időt töltenek munkahelyükön, mint amennyi a törvényi előírás, érthe­tően attól tartva, hogy ellenkező esetben elbocsátják. Próbál-e ezen a helyzeten javítani a kormányja­vaslat?- Épp ellenkezőleg cselekszik: a tervezet szerint a munkavállaló ter­hei inkább nőnek! Például azzal, hogy a javaslat szerint - mint a ha­tályos törvény értelmében - a munkaidő napi nyolc óra ugyan, ám ennek mértéke 12 órára emel­hető készenléti jellegű munkakör­ben, a munkáltató, illetve a tulaj­donos közeli hozzátartozója eseté­ben, avagy, ha a dolgozó a munka­ideje beosztásáról, felhasználásá­ról maga dönt. A munkaidőkeret­nek a kormánytervezet szerinti nö­vekedésével sokkal kisebb az esélye annak, hogy a cégtulajdonos túl­óradíjat fizessen. A javaslat szól az úgynevezett átlagos heti munka­időről is, ami rendkívül hátrányo­san tágítja a foglalkoztatott számá­ra a munkavégzés lehetőségeit a munkaidőkereten belül, mivel csak átlagosan kell figyelembe venni a napi 8, a heti 48 órát, illet­ve ezek eltéréseit. Ráadásul az új elképzelés szerint a munkaidő-be­osztást elég lenne az előző nap kö­zölni az érintettel, nem úgy, mint eddig, vagyis egy héttel korábban. Ez is fokozza a ki­szolgáltatottsá­got!- Biztosított lesz-e az elegen­dő pihenés a dol­gozó számára, az EU ugyanis e té­ren messzemenő­en figyelembe igyekszik venni az állampolgár­ok érdekeit?- A pihenőidő tervezett szabá­lyozásával is rosz- szabbá válhat a dolgozó helyzete, hiszen a javaslat úgy fogalmaz, hogy a napi mun­ka befejezése és a másnapi munka­kezdés között legalább 11 óra pihe­nőidőt kell biztosítani, ám a kol­lektív szerződés vagy a felek megál­lapodása révén ez 8 órára csök­kenthető készenlétben, a megsza­kítás nélküli, illetve a több műsza­kos munkarendben foglalkoztatot­tak és az idénymunkások eseté­ben. Ez olyan széles körben ad le­hetőséget a pihenőidő csökkenté­sére, hogy nagyon sok munkavál­laló helyzetét rontja. Az Mt. szerint minden foglalkoztatottnak heti két pihenőnap jár, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az általánostól eltérő munkarendnél a heti pihenőidő minimum 42 óra. A javaslat szerint ez utóbbi esetben 35 óra. Ezzel a dolgozó elveszíthet egy szabadnapot, hiszen két mun­kavégzés közt elegendő csupán 35 óra. Magyarországon elfogadhatat­lan visszalépést jelent. Az sem biz­tosított, hogy a pihenőnapokat a dolgozók összevonással kivehes- sék, hiszen a havonkénti helyett a javaslat szerint féléves összevonás is lehetséges. Ezt pedig nem biztos, hogy a munkáltató egyszerre ki tudja (akarja) adni. A jelenlegi törvény szerint a dolgozó csak ki­vételes esetben rendelhető rendkí­vüli munkaidőben munkára. A ja­vaslat - kizárólag a munkáltatónak kedvezve - úgy fogalmaz: elég, ha a helyzet indokolttá teszi, s a mun­káltató máris rendkívüli munkára Szabó Béla: „A kormány törvénymódosítási szándéka még kiszól- gáltatottabbakká teszi a dolgozókat” fotó: perl marton a helyettesítést. Ha valakit a mun­kaszerződésétől eltérő munkakör­ben való munkavégzésre utasíta­nak, azt átirányításnak, míg ha ar­ra kötelezik, hogy más munkahe­lyen dolgozzék, azt kiküldetésnek nevezi. Nem kíván meg mindeh­hez különösen indokolt helyzetet, megelégszik a munkáltató műkö­désével összefüggő okkal az átirá­nyításnál, míg a kirendelés, a ki­küldetés esetén a munkáltató gaz­dasági érdekével, ha egy harmadik féllel megállapodást köt. Az EU irányelveinek ellenben épp az az alapvető céljuk, hogy a külföldi ki­küldetésben dolgozók munkafeltét­elei ne lehessenek rosszabbak a fo­gadó államban dolgozókénál. Az­az nem kaphatnak kisebb munka­bért, mint a fogadó államban dol­gozók, nem lehet kevesebb a sza­badságuk azokénál. Mindegyik EU-előírás csak a külföldi kikülde­tésben végzett munkára vonatko­zik, nem érintik a belföldi kikülde­tés szabályait. Azok ugyanis az adott ország hatáskörébe tartoz­nak. Az irányelv átvétele tehát a hazai kiküldetés szabályozását (az eddigiek megváltoztatását) egyál­talán nem írja elő. Az Mt. rendel­kezése naptári évenként maxi­mum két hónapig teszi lehetővé az átirányítást, a kiküldetést vagy a kirendelést. A bírói jogértelmezés szerint is évente egyszeri kirende­lésre van mód. A módosítás szerint az említettek időtartama naptári évenként 60 munkanap lehet. Az egy éven belül többször elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számolni. Emiatt a 60 munka­nap korlátozás nélküli, a munkál­tató tetszése szerinti ütemezése megbontja a munkavállaló mun­kaidő-beosztását, kiszámíthatat­lanná, előre nem tervezhetővé vá­lik a számára a munkakörében megszabott feladatsor teljesítése. Azt sem tudja majd pontosan, mi­kor, hol kell dolgoznia. A bérezést is áttekinthetetlenné teszi az időbe­osztás szétdarabolása. A dolgozót megillető díjazás szintén változik. Az átirányításnál a munkaszerző­dés szerinti alapbér jár az új szabá­lyozás szerint, átlagkereset csak cikkor, ha az eredeti munkakör­ében rendszeresen egyéb bérjellegű juttatásban is részesült. A tényle­gesen elvégzett munka alapján kell őt díjazni akkor, ha az ellátott munkakörben magasabb a szemé­lyi alapbér. Kiküldetésnél és kiren­delésnél a munkavállalót a mun­kaszerződése szerinti munkabére illeti meg, s jogosulttá válik az ezekkel kapcsolatos költségekre is. A tervezet alapján a munkaadó a maga szempontjából rugalmasab­ban kezelheti a munkakör és a munkavégzés kérdését, módja nyí­lik annak egyoldalú meghatározá­sára. Az Mt. jelenlegi előírása: ha a dolgozó a munkakörébe nem tarto­zó munka mellett az eredeti mun­kakörét is ellátja, akkor a munka­bérén felül külön díjazás - helyette­sítési díj - illeti meg. Ám - mint már korábban szó esett róla -a he­lyettesítési díjat az új tervezet meg­szünteti. Az indok: ha a munka­vállaló rendes munkaidején belül dolgozik, nem illeti meg külön dí­jazás az eltérő munkák alapján sem. Sőt az, aki a munkatársát he­lyettesíti, az illető munkakörének esetleges magasabb díjazását is csak kivételesen kaphatja meg. Ez pedig már az alkotmány szem­pontjából is roppant módon aggá­lyos.- Egyáltalán az érdekképvise­leti szerveknek van-e módjuk be­folyásolni a kormány által terve­zett változtatásokat, amelyeket szeptemberben visznek be a Par­lament elé?- Az érdekképviseleti és -védel­mi szervek sem maradhattak ki: a törvénymódosítási javaslat arra tö­rekszik, hogy törvénysértő csopor­tos létszámleépítés esetén megvon­ják a szakszervezet perindítási jo­gát, megfosszák a kollektív érdek- védelem lehetőségétől a dolgozó­kat, akiknek így egyenként kell majd bírósághoz fordulniuk jogaik érvényesítése végett. Arra persze mindenképpen lehetőségünk van, hogy felhívjuk a dolgozók figyelmét arra, a kormány a változtatás ürü­gyéül az EU munkajogi ajánlásait hozza fel. Amint a fentiekből is lát­ható, épp az ellenkezője történik, hiszen a legtöbb módosítás nem fe­lel meg az EU irányelveinek, illetve hátrányosabban érintik a dolgozd kát a jelenleg hatályban lévő ren­delkezéseknél. Ezért is hoztunk létre közös munkacsoportot a kü­lönféle szakmák szakszervezeti képviselői és szakértők részvételé­vel, hogy alaposan megvizsgáljuk a kormány tervezetében foglaltak következményeit, s jelezzük a dol­gozóknak, miben érheti az új elő­írások szerint hátrány őket. Szeret­nénk, ha minél többen elmonda­nák ezzel kapcsolatos véleményü­ket, észrevételeiket, amelyeket to­vábbítunk az illetékeseknek. SZALAY ZOLTÁN Krisna-templom körzetében nem éhezhet senki Katolikusok, evangélikusok, refor­mátusok, jezsuiták és szerb ortodo­xok, buddhisták, zsidók és unitári­usok gyűltek össze azon a találko­zón, amelyet Világvallások Magyar- országon címmel rendeztek meg Budapesten. A vallásközi kultúra meghonosítása végett fiatalok és idősebbek jó hangulatú napokat töltöttek együtt. Megismerkedhet­tek egymás vallásával, azok filozófi­ai mondanivalójával. A rendez­vényt a Magyarországi Krisna-tuda- tú Hívők Közössége szervezte. Bara­bás Tamással, a közösség valláskö­zi ügyvivőjével beszélgettünk a hin­duizmus hazánkban is meghono- sult formájáról, s a világvallások egymás mellett éléséről.- A vüágvallások között három irányzatot különböztethetünk meg - mondja. - Az úgynevezett elzár­kózó utat választók közé tartozik az iszlám vallás, amely ragaszkodik a klasszikus, ősi formájához. A kompromisszumos vallások közé tartozik a római katolicizmus és a buddhizmus, vagy a modem vallá­sok, mint a scientológia Utóbbiak alkalmazkodnak az adott kor elvá­rásaihoz. A kettő között félúton van a hinduizmus, amely azt vallja: le­gyen bármilyen fejlett a technika és a civilizáció, ha hiányzik belőle Is­ten képe, akkor bizonytalan lába­kon áll, és relatívvá válik az er­kölcs, mint fogalom. A vallásközi kapcsolatokért Barabás Ta­más felel-Ezek szerint a vallás lényege az erkölcsös élet megteremtése?- Tulajdonképpen így van, hiszen a társadalom örök lelki elvek alapján működik. Ha az ember gondolkodá­sában Isten jelen van, akkor az er­kölcs is, ami azt jelenti, hogy az elme harmonikusan tud működni. E mű­ködésnek különböző szakaszai van­nak, amelyet a hinduizmus a követ­kezőképpen tagol: a diákkor, amely 20-25 éves korig terjed, cölibátusban zajlik a fiúknak, míg a lányok a tra­díciók és hagyományok ápolásával, tanulásával töltik idejüket. A csalá­dos élet 25 év után kezdődik, de akad, aki ilyen korban a szerzetesi életet választja A gyermekek felneve­lése után, 50 éves koruk körül az em­berek a vallásos élet felé fordulnak. Idejük szent helyek látogatásával, ka­ritatív munkával telik.- Minden vallásban vannak bizo­nyos parancsolatok...- Nálunk négy elvet kell követnie a hívő embernek. Az első a nem ár- táselve, erőszakmentességet követel, és azt mondja, minden élőlényt - le­gyen az állat vagy ember - úgy kell kezelni, mintha felebarátod lenne. Ezért nem ehetünk például húst. Megköveteljük a mámorító szerektől való teljes mentességet, vagyis nem lehet alkoholt, dohányt vagy kábító­szereket fogyasztani. Úgy tartjuk, a boldogsághoz nincs szükség mester­séges ajzószerekre. Egy egészséges ember ezek nélkül is lehet boldog. Tilosa szerencsejáték, a szexuális élk csak családon belül, gyermeknemzés céljából elfogadott.- Felvetődik a manapság sokat foglalkoztatott kérdés, hogy mi a vé­leményetek az abortuszról?- Tanításunk szerint az élet a fo­gantatással kezdődik, ekkortól egy személyiség kezd fejlődni. A hinduk­nál már a 13-14 éves lányok is szül­nek gyermeket, vagyis biológiailag érettek rá. Számunkm az élet elve a legfontosabb, tehát indokolt esetben, ha az anya élete veszélybe kerül, megengedhető az abortusz. Ám el­lenkező esetben nem szabad megöl­ni a magzatot. Ha az anya nem is tud­ja vállalni a gyermek felnevelését, az államnak gondoskodnia kell a szüle- tendőről.- Manapság hazánkban is min­den nagyobb városban van Kris- na-hívő közösség, ám ez a vallás csak az utóbbi évtizedben kezdett elterjedni. Miért kellett hozzá ilyen sok idő?- A Krisna-tudat nagyon sokáig nem lépett ki Indiából, hiszen nem térítő vallás volt. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerték Európában, hi­szen már a XV században Luther, majd Nietzsche és Schopenhauer is sokat mentettek filozófiájából. Érde­kes történet: Babits Mihály is sokat buzdította Gárdonyit Gézát, hogy az Isteni színjáték helyett inkább a Védák könyvét, a hinduk szentírását fordítsa le magyarra. Ez ugyan nem történt meg, de Gárdonyi nagy rajon­gója volt a könyvnek és a vallásnak, elég, ha csak a sírfeliratára gondo­lunk: Csak a teste. Ez lélekvándorlás­ra utal. A hindu kultúra iránt a szá­zadforduló előtt erősödött fel az ér­deklődés. Európában megjelentek a hinduizmus képviselői, 1925-ben misszionáriusok érkeztek Franciaor­szágba és Németországba, valamint Angliába. AII. világháború azonban közbeszólt, s csak 1965 után éledt új­já a vallási kultúra. Magyarországon 1976 óta van jelen, ám csak 1989-ben lett bejegyezve az egyházi hivatal­ban. Mára elmondhatjuk, az egyhá­zaknak szánt személyi jövedelem­adó-felajánlásoknál a 74 egyház kö­zül az ötödik helyen állunk. Az utób­bi tíz évben dinamikus fejlődésen ment át a Magyarországi Krisna-tu- datú Hívők Közössége. Jelentős kari­tatív munkát végzünk az Ételt az Éle­tért Alapítvány keretében. A Magyar Vöröskereszttel együttműködve haj­léktalankonyhákat működtetünk, segítünk a nagycsaládosoknak. Elve­ink közé tartozik, hogy tempbmaink 10 kilométeres körzetében nem éhez­het senki- Somogyvámoson külön kis vá­roskátok is van...- A biofarm egy 150 hektáros terü­leten található, ahol egy több mint száztagú közösség éli mindennapja­it. Vannak köztük családok és szer­Az egri templom vezetője Lajosházi Péter zetesek is, van pékség, méhészet, ét­terem, de működik művészeti stúdió is. Európa legnagyobb hindu templo­mával is büszkélkedhetünk, ami 1996-ban épült fel, és olyan építé­szek, festők és szobrászok dolgoztak rajta, akik Indiában sajátították el a Vaisnava (Visnu-Krisna) művészetet. A természetes, tiszta környezet men­tes a város züllesztő hatásaitól. So­kan járnak oda kikapcsolódni, nya­ralni is.- Egerben 1996 óta van templom, miként működik itt a közösség?- Csaknem 50 hívő él a megye- székhelyen - mondja Lajosházi Péter templomvezető -, s a gyülekezet (akik iskolába vagy munkába járnak) több mint kétszáz tagú. Minden vasárnap 3 órától tartjuk nyilvános programja­inkat, amelyekre bárki eljöhet. Az eg­ri templomot a gyülekezet adománya­iból, a könyvosztásból és más kegy­tárgyak árusításából tartjuk fenn. Mi is csatlakoztunk az országos karitatív programokhoz. A Családsegítő Intézet konyhájában meleg ételt biztosítunk a rászorultaknak, rendszeresen vi­szünk ételt az Andomaktályai Fogya­tékosok Otthonába és a Berva-völgyi Idősek Otthonába Kapcsolatban ál­lunk szervezetekkel, így a Szegénye­ket Támogató Alappal és a Vöröske­reszttel, hogy minél nagyobb haté­konysággal tudjuk elesett embertársa­inkat megsegíteni. ELEK ESZTER rendelheti be alkalmazottját. Az EU-irányelv nem munkaidőre, ha­nem munkavállalóra ír elő szabá­lyokat, ezért nem foglalkozik a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzéssel. A fő szabály az, hogy hét nap alatt 48 óra lehet a munkaidő. Ettől csak meghatáro­zott körben szabad eltérni. A kor­mánytervezet szerint továbbá a ké­szenlét nem számít túlmunkának, az ilyen munkakörökben a heti munkaidő 72 óra. Ez feltétlenül hátrányos, hiszen az a következ­ménye, hogy a készenlétre nem jár túlmunka-pótlék.- Az MSZOSZ röpirata szerint „elfogadhatatlan, cinikus és visszataszító a helyettesítési díjak megvonásának a szándéka”. Ki­fejtené ennek hátterét és ellent­mondásait?- Egy példát említek elsőnek: az egészségügyben és a tűzoltóknál is előfordult, hogy bíróság kötelezte a munkáltatót a helyettesítési díj kifizetésére. Valójában - úgy tűnik - most erre válasz a helyettesítés jogintézményének megszünteté­se. Tehát ha valaki a saját munká­ja mellett egy másik munkakört is ellát, azt csak ingyen teheti. Az Mt. előírásai szerint a munkaszerző­déstől eltérő ideiglenes foglalkozta­tás, illetve a kirendelés csak külö­nösen indokolt esetben lehetséges. A kormány javaslata megszünteti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom