Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
Árpád és a vezérek - Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképének részlete^ Eleink millenniuma A Mátyás-templom és környéke egy évszázaddal ezelőtt A magyarok történetében korszakalkotó fordulat volt a mai ismereteink szerint 895 és 907 között lezajlott honfoglalás, melynek során a besenyők támadása által Etelközből kiszorított magyar törzsszövetség Árpád vezetésével meghódította, majd folyamatosan megszállta az ország területét. Ezer év múltával - 1896-ban - törvénybe foglalták a honfoglalás emlékét. A 104 esztendővel ezelőtti millenniumi eseményekről, s az évforduló alkalmával rendezett kiállításról nagy terjedelemben számolt be a korabeli sajtó. „Az ezredévi ünnepélyek igazi nagy hetét éljük most...”- írta a Vasárnapi Újság 1896. évi 23. száma. - „Ezrek vonulnak át Budavárába a szent korona megtekintésére... Az ezredév legnagyobb ünnepe lesz, mikor fényes körmenetben, országos bandérium kíséretében viszik el az új országházba, melynek első ülésén ott lesz a magyar államiság jelvénye, Szent István koronája.” A jeles évforduló alkalmából adta ki Laurencic Gyula azt Az ezeréves Magyarország és a milleniumi kiállítás című díszalbumot, amely a hon legszebb tájainak, városainak és műkincseinek, valamint a kiállítás nevezetességeinek fényképgyűjteménye. Az album Ezer év című előszavában írja Laurencic Gyula: „Rövid kor az idő soha meg nem pihenő folyamában, és mégis mily óriási időszak egy nemzet fejlődéstörténetében! Ezer év viharzott el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván őshazáját, Árpád a honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bérezés, napsugaras ország határait, s millió szivek újjonganak most a roppant jelentőségű évforduló felé. Mert íme nemzetek és népek születtek és haltak el ez ezer esztendő alatt. A múlt idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve: forradalmak és testvérháborúk dúltak az egyes népek között, s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, amelyen állott... Igaz, hogy amióta Árpád e szép hazát elfoglalta, mindig külső harezok és belső villongások tépték a nemzet szívét... E folytonos harezok sok ideig akadályozták meg a kultúra fejlődését. Hosszú századokon át ugaron hevert a nemzet sok nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, művészete és irodalma messze elmaradt a többi európai kultúrállamok mögött. De mindezt pótolta az utolsó évtizedekben. Ez bírta rá e sorok íróját, hogy e díszalbumot kiadja a millenniumi kiállítás alkalmára, amikor itt a nemzet ki fogja tárni mindazt, amit produkálni tudott... Hadd jöjjön ide a franczia, az angol, az olasz, a német és valamennyi, aki saját nemzetének a nagyságára büszke, és bámulja mega kiálütás csodáit s a nemzet nagy életrevalóságát,” ....... Ö rökül hagyott gondolatok..._______________________________ (K épeink a díszalbumból valók) Szilvás István gyűjteménye A Szent Korona és a Szent Jobb az Ország Házában Interjú a budapesti Szent István-bazilika kanonokjával Székesfehérvár, majd Esztergom után az idei Szent Jobb- körmenet a budapesti Kossuth Lajos téren, az Országházban fejeződik be. A Magyarországon már korábban is látható ereklyét ezúttal, az idei ünnepségek alkalmával, rövid időre a Szent Korona mellé helyezik, majd visszaszállítják a Bazilikába. A millennium tiszteletére egy évre hazánkba érkezett Dubrovnikből a magyarság államalapító királya koponyaereklyéjének a darabja, amelyet az érdeklődők a Szent István-bazilikában tekinthetnek meg. A keresztény magyar állam megalapítójának, Szent Istvánnak az ünnepén igazán kivételes és különleges események tanúi lehetnek mindazok, akik ezen a hétvégén tényleg figyelemmel kísérik a millenniumi rendezvényeket. A Szent Jobb az augusztus 20-ai körmeneten kívül egész évben a budapesti bazilika kiemelt helyén tekinthető meg. A hazánkba érkezett koponyaereklyä pedig a biztonsági rendszerrel ellátott Szent Jobb-kápolnában helyezik el.- Szent István mumifikálódott jobb kézfejét a katolikus egyház ereklyeként tiszteli. Tiszteletben tartjuk mindazon személyek földi relikviáit, akiket szentté avattak - nyilatkozta lapunk munkatársának a Szent István-bazilika kanonokja, Szabó Géza. - István király jobb kézfejének fennmaradását az egyház államalapítónk kettős eltemetésével magyarázza A legenda szerint Istvánt először 1038-ban, majd 1060-ban temették el Székesfehérváron. A második temetés előtt választották le a jobb karját, amelyet a következő évszázadokban számtalan helyre hurcoltak el. A fellelhető korabeli dokumentumok leírásai szerint ez az ereklye megjárta többek között Romániát, Lengyelországot, Bécset. Székesfehérvárról 1541 után a törökök rabolták el. A később áruba bocsátott ereklye a raguzai domonkos szerzetesekhez került, akik már Szent István egyik kisebb koponyadarabját is őrizték. Tőlük szerezte meg az ereklyéket Márta Terézia 1771-ben, s ő volt az, aki elrendelte a Szent Ist- ván-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárba is felvette. A Szent Jobbot Budára szállíttatta, és azt körmenetben vitték végig a városon augusztus 20-án. A 18. század óta vigyázza az ereklyä a Szent Jobb őre, aki köteles azt biztonságban, kellő tisztelettel és méltósággal, hozzáférhető helyen őrizni, s jeles alkalmakkor a nép, s természetesen a hívők elé tárni Ezt a tisztet immáron 18 esztendeje Szabó Géza a bazilika kanonokja látja el, aki lapunknak elmondta: idén csak a két városba vitték el az ereklyét. Székesfehérvárra, ahol István a törvénynapokat tartotta és ahol eltemették, valamint Esztergomba, ahol államalapítónk született, majd megkoronázták. Hosszú idő után 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján, majd 1988-ban járta végig a Szent Jobb hazánk nagyvárosait. Az idei ünnep egyik fénypontja a Szent Jobb Parlamentbe vitele lesz, ahol - bár rövid időre, mindössze 10 percre - a Szent Korona mellé helyezik. Szabó Géza egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a koponyamaradványok is ott legyenek az augusztus 20-ai szentmisén, valamint a Szent Jobb-körmeneten. A Dubrovnikből egy évre kölcsönadott koponyaereklyét különgéppel, rendkívüli biztonsági körülmények között szállították hazánk fővárosába. A díszes tartóba helyezett csontok története legalább annyira kalandos, mint a Szent Jobbé. A történészek között nincs egyetértés abban, hogy a maradványokat magyarok rejtegették, menekítették-e el az országból, vagy a törökök zsákmányként hurcolták-e el magukkal. Megtalálásuk után Mária Terézia azokat a horvátországi domonkos rendi kolostorra, míg a Szent Jobbot a hazai Angol- kisasszonyok zárdájára bízta. Ma az ereklyét a Szent István-bazilikában lévő biztonsági tabemákulum- ban vigyázzák. h. m. A Szent Gellért-hegy szép panorámája Az 1055-ben alapított tihanyi kolostor és a Balaton látképe A Szent Korona egy részlete FOTÓ: PERL MÁRTON
