Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

I 2000. Február 17., csütörtök Heves Megyei Hírlap - 7. oldal GAZDASÁGI TÜ KÖR RÉSZWÉNYÁBFOLYAIHOK (2000. február 16.) Borsodchem 11500 Ft 0 Fotex 156 Ft 0 Matáv 2450 Ft 0 Mól 5215 Ft 0 OTP 16200 Ft 0 Rába 2400 Ft 0 Richter 19 050 Ft 0 Zalakerámia 2 530 Ft 0 BUX: 10 340,88 +0,90% eltérés az előző záró­értékhez képest BUX INDEX II. 10-16-IG BIOLÓGIAI ÜZEMANYAG. Az alkohol üzemanyag célú fel- használása kiemelt helyen sze­repel a Győri Szeszgyár és Fino­mító Rt. tervei között - közölte szerdán Folláth György vezér- igazgató. Elmondta: a cég törek­vése összhangban van azzal az európai uniós programmal, amely a biológiai eredetű üzem­anyagok részarányát az összes üzemanyag-fogyasztás 12 szá­zalékára emeli 2010-ig. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 417,73 Cseh korona 7,18 Euró 255,85 Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty 130,81 18,59 63,01 Svájci frank 159,35 Szlovák korona 6,05 USA-dollár 260,97 Amit a támogatásról tudni kell 138 milliárd forint javítja a gazdák helyzetét A földművelésügyi miniszter ígérete szerint napokon belül megjelenik a 2000. évi agrár- támogatási rendelet. A tárcánál január óta egyik változat a másikat követi: eddig több mint fél tucat rendelettervezet készült. Budapest - FVM Nincs könnyű helyzetben a minisztérium, mivel 413 milliárd forint helyett 250 milliárddal gaz­dálkodhat az idén, ebből 138 milliárdot fordíthat agrártámogatásra. Ezt a keretet viszont a tavaly­ról áthúzódó 43 milliárd forintos fizetései köte­lezettség terheli. Januárban a termelők egy hó­nap alatt 20 milliárd forint támogatást hívtak le, ami az egész évi büdzsének mintegy 15 százalé­kát teszi ki. Az FVM a pénzügyi feszültségek csökkentésére 9,2 milliárd forintot szeretne át­csoportosítani. A beruházási és piacra jutási támogatások rovására növelné az agrártermelési szubvenciókat, mert csak így tudná finanszíroz­ni a földalapú támogatásokat. A rendelettervezet szerint fennmarad a föld­alapú támogatás és bővül a támogatott növé­nyek köre. Az 1-300 hektár szántóterületen gazdálkodók differenciáltan részesülnének a szubvencióból. Kompenzációra számíthatnak a 300 hektár feletti - hektáronként 17 aranykoro­nát meg nem haladó értékű -, külterületi szán­tóterületen gazdálkodók. Először kapnának pénzt - hektáronként 15 ezer forintot - a zöld­ség- és gyümölcstermelők, valamint hektáron­ként 3 ezer forintot a gyepgazdák és a halasta­vak tulajdonosai. Állattenyésztési támogatás igényelhető a nő­ivarú szarvasmarha, juh, kecske és ló után. Ez sertések esetében a tenyészsüldő után nyújtott kompenzációs súlytól függően 8-15 ezer forint között mozog. A hústermelésre beállított tehén és húshasznú kanca után 20-20 ezer forint igé­nyelhető, anyajuh és anyakecske, hat hónapos kort betöltő jerke és gödölye után 1200 forint a kompenzáció mértéke. A tervezet szerint tízezer forint vehető igénybe a vadasparkban, a vadá­szati hatóság által szaporításra engedélyezett szarvas után. Új elem a rendelettervezetben a „területi szarvasmarha mesterséges megtermékenyítési felelősök támogatása”. A minisztérium az agrár- termelési keretből fejenként 3 millió forinttal fi­nanszírozná az e célra felállítandó hálózatot, il­letve annak működését. A szaktanácsadási díjat árbevétel-arányosan kívánja a tárca támogatni. A támogatás mértéke egy-öt millió forint árbevétel között 75, öt-tizenöt millió forint között 50, ti­zenöt-harminc millió forint között 25 százalék. A fiatal agrárvállalkozókat viszont nem sok jó­val kecsegteti a rendelettervezet, egyelőre a ta­valy benyújtott pályázatokra fizetnének, újakat nem fogadna az FVM. A rendelettervezet szerint az agrártárca hoz­zájárul az állati eredetű hulladékok ártalmatla­nításának költségeihez, de csak a nyúl, a vad és az éti csiga után adnának - a javaslat sze­rint kilogrammonként 9 forint - támogatást. A feltehetően nagyobb gondot jelentő sertés-, marha-, baromfihulladék kompenzálásáról nem szól a rendelet. AZ AGRÁRTÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA (milliárd forint) 1999 2000-re javasolt Termelési Piacra jutást segítő 1999-ről áthúzódó Beruházásra S Egyéb Az étkezési tojás piaci helyzetének stabili­zálása címén 80 millió forintra, termékminő­ség javítása címén pedig a paradicsom után ki­logrammonként hét, burgonyára nyolc, fűszer- paprikára öt forint támogatásra pályázhatnak a termelők. A mezőgazdasági gépek vásárlására 20-25-30 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújtana az FVM. Új elem a tervezetben, hogy a nullára leírt gépek felújítására keretet különítet­tek el, amelyből egy gazda legfeljebb 400 ezer forintot kaphat. Szabálytalankodó vállalatok Az adóhatóság és a munka­ügyi főfelügyelőség kétezer munkáltatónál folytatott vizsgálatot, amely során ki­derült, hogy az érintett vál­lalatok 30 százaléka írás­beli szerződés nélkül fog­lalkoztatott dolgozókat. A vizsgálat, amelyben 240 fel­ügyelő és 146 revizor vett részt, főként a kereskedelmi és vendég­látó-ipari üzletekre, valamint az építő- és konfekcióiparra össz­pontosított. Az ellenőrzött mun­káltatók összesen 10126 dolgo­zót foglalkoztattak, közülük 738-at munkaszerződés nélkül, 125-öt pedig színlelt szerződés­sel. A külföldi munkavállalók kö­zül 174-nek volt munkavállalói engedélye, 79-et engedély nélkül foglalkoztattak. Az ellenőrzések alapján a felügyelők összesen több mint 5 millió forint szabály­sértési bírság megfizetésére köte­lezték a munkáltatókat, és csak­nem 50 millió forint munkaügyi bírság kiszabására is javaslatot tettek. A külföldiek engedély nél­küli foglalkoztatása miatt 10 mil­lió forintot meghaladó befizetési kötelezettségről hoztak hatá­rozatot. Tavaly az APEH a be nem je­lentett alkalmazottak foglalkoz­tatásáért 70 esetben rendelt el üzletbezárást, és 10 esetben ha­tározott a tevékenység felfüg­gesztéséről. A nyugta- és számla­adási kötelezettség betartására irányuló vizsgálatok során az üz­letek 56 százalékánál észleltek szabálysértést. ____________-a­B érek és adók Kisebb jövedelem - nagyobb teher Egy keresőre jutó nettó átlagkereset Egy keresőre jutó reálkereset Egy főre jutó reáljövedelem Előző év - 100,0 1991 125,5 93,0 98,3 1992 121,3 98,6 96,5 1993 117,7 96,1 95,3 1994 127,3 107,2 102,7 1995 112,6 87,8 94,7 1996 117,4 95,0 100,0 1997 124,1 104,9 101,0 Budapest - KSH A múlt évben 2,5 százalékkal nőttek a reálbérek a nemzetgaz­daságban. A reálkeresetek növe­kedési üteme a költségvetési szférában gyorsult, míg a ver­senyszférában lassult - mutatta ki a Központi Statisztikai Hivatal. A foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal emelkedett. Továbbra is jelentős a különb­ség a bruttó és a nettó bérek nö­vekedési üteme között, ami az adóterhek emelkedését jelzi. A vizsgált különbség nagyobb volt az alacsonyabb jövedelemkate­góriákban, így jól látható, hogy a kevesebbet keresőknek tavaly az arányokat tekintve több adót kel­lett fizetniük. __ _ <-«-> B ajban vannak a konzervgyárak A vállalatok nem tndják törleszteni adósságukat Februárban lejárnak a konzervgyárak által tavaly felvett éven belüli hitelek. Az üze­meknek néhány hónap alatt összesen 17 milliárd forint kölcsönt kell visszafizet­niük. A likviditási gondokkal küszködő tár­saságoknak gondot okoz a törlesztés, s ez bizonytalanná teszi a termeltetést és az alapanyag-felvásárlást. Budapest Szorult helyzetbe került a múlt évben a kon­zervipar. Az 1998. évi orosz pénzügyi válság mi­att likviditási gondok jelentkeztek a gyáraknál, azok finanszírozási nehézségeik enyhítésére nyolc hónapos futamidőre, állami kezességválla­lással és kamattámogatással hitelt vettek fel. Az éven belüli hitelek törlesztése februártól aktuá­lis. A társaságoknak néhány hónap alatt össze­sen mintegy 16-17 milliárd forintot kellene visz- szafizetniük. A törlesztés mintegy hatvan kon­zerv-, illetve tartósítóüzemet érint. Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében tavaly nyáron tíz kisebb cég több mint 2 milliárd forint kölcsjjnt vett fel százszázalékos állami garanciá­val. Ősszel a nagyobb társaságok kaptak össze­sen 15 milliárd forint új, illetve prolongált hitelt differenciált állami kezességvállalással. A Magyar Konzervgyártók Szövetsége (MKSZ) szerint a törlesztést a cégek zöme nem tudja teljesíteni. Likviditási gondok miatt csőd­közeli helyzetbe kerülhet több vállalat, mivel az elkövetkező hónapokban nincs miből visszafi­zetni az éven belül lejáró hiteleket. Tovább ne­hezíti a feldolgozók helyzetét, hogy hamarosan meg kell kötniük a termelőkkel a szerződéseket. A hiteltörlesztési gondok bizonytalanná teszik az alapanyagok termeltetését és felvásárlását. Az MKSZ a nehéz helyzetből kivezető utat abban látná, ha - az érintett tárcák egyetértésé­vel - legalább az év végéig meghosszabbítanák a hitelek visszafizetésének határidejét. Szorgal­mazzák továbbá, hogy a földművelésügyi tárca dolgozzon ki egy koncepciót a konzervipari tár­saságok középtávú (tőkepótló) hitelezésére. Megoldásként el tudnák képzelni a most lejáró tartozások három évre történő átütemezését is. Támogatott agrárszakkönyvek Bár a gazdasági feltételek nehezek, a földművelésügyi tárca várhatóan az idén is támogatja az agrárszakkönyvek kiadását. Az évente megjelentetett szakkönyvek száma ismét meghaladja a százat. Budapest Lelkes Lajostól, a Mezőgazda Ki­adó igazgatójától megtudtuk: a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium - pályázat út­ján - az idén is ötven százalékkal támogatja a gazdálkodást segítő kiadványok, szakkönyvek elké­szítésének költségeit. A különféle intézmények által kiadott mezőgazdasági szak­könyvek száma az elmúlt eszten­dőkben megközelítette, sőt az idén várhatóan már meg is halad­ja a rendszerváltozás előtti pél­dányszámot. Az utóbbi években már száznál több agrárkönyv-új- donság jelent meg a piacon, gya­kori, hogy utánnyomással kell az igényeket kielégíteni. A könyvki­adás erősödése igazolja, hogy je­lentős változáson megy keresztül az ágazat. A kiadványok tartalma is megújult, és folyamatosan ja­vul, a piac követelményei a köny­vek tartalmában is megjelennek. Az igazgató arról is beszámolt, hogy folyamatosan emelkedik a gazdálkodók, vállalkozók napi is­mereteit gyarapító szaklapok pél­dányszáma. Mucsi Imre, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium helyettes államtitkára el­mondta: több tárca is támogatja a mezőgazdasági szakkönyvki­adást. Sokat tesz e téren az okta­tási, valamint a „Zöldtárca” is. Az agrártárca a középfokú oktatás­ban 550 tankönyvet forgalmaz, amelyből tavaly ötven új kiad­vány jelent meg. A tankönyvek és szakkönyvek támogatása az FVM-nél 1995-ben 35 millió forin­tot, a rákövetkező évben 43 milli­ót, 1998-ban 78 milliót, tavaly pe­dig már 92 millió forintot tett ki. A helyettes államtitkár szerint az idei támogatás várhatóan megha­ladja a tavalyi mértéket. Az agrár­tárcához beérkező támogatási ké­relmek évente 20-30 százalékkal emelkednek, tavaly 137 pályázat érkezett a szaktárcához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom