Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap KAMARAI ÉLET GAZDASÁG 2000. Február 17., csütörtök Elismerést kapott a vizsgabizottság elnöke Aranydiplomát kapott - Veres Béla (jobbra), a cukrász mestervizsga-bizottság elnöke át­veszi az Aranydiplomát Károlyi Miklóstól, a Magyar Kézműves Kamara elnökétől Az egyéni vállalkozók figyelmébe A Heves Megyei Kézműves Köz- mok kezelését ismerhetik meg a hasznú Társaság raktározás cél- résztvevők tanári végzettségű ok- jára kiadja Eger, Hadnagy u. 6. tató vezetésével. Tervezett tanfo- szám alatti épületének alagsoré- lyam kezdése: 2000. március 7. ban található négy darab (R2, R3, Autószerelő szakmában ismét R4, R5 jelű) helyiségét. Ezek az mestervizsga-előkészítő tanfo- „A” és „B” tűzveszélyességi ősz- lyam indul. Várható kezdés: tályba tartozó anyagok kivételé- 2000. március eleje. vei bármilyen kézi erővel moz- Telephely-engedélyezéssel kap- gatható anyagfajta tárolására, csolatos tűzvédelmi szaktanács­irattározásra alkalmasak. adással és információkkal állunk „Ismerkedés a számítógéppel” vállalkozóink rendelkezésére. Ér­alapfokú tanfolyamot hirdet a deklődni a 36/429-890 vagy a kézműves kamara tagjai és azok 36/429-892-es telefonszámon, családtagjai számára. Kiscsopor- vagy személyesen a helyszínen tos (6 fő) foglalkozás. A tanfolya- munkanapokon 9-12-ig Szendi mon 30 órában a szövegszer- Lajosnál \ehét. kesztő és táblázatkezelő progra- __________________________1 K is- és középvállalkozásoknak Hitellehetőség: A kis- és középvál­lalkozások hitelezésének elősegíté­sére megállapodást írt alá a Buda­pest Bank Rt. és a Hitelgarancia Rt. A cég közleménye szerint a vállal­kozások 10 és 50 millió forint közöt­ti hitelt vehetnek igénybe éven be­lüli finanszírozási gondjaik megol­dására. A kölcsön lejárata maxi­mum öt év. A kis- és középvállalko­zások akkor juthatnak hozzá ehhez a kölcsönhöz, ha megfelelő értékű tehermentes ingatlant tudnak fede­zetként felajánlani. Ebben az eset­ben rendkívül gyorsan, egyszerűsí­tett hitelbírálattal juthatnak a kívánt összeghez. A Hitelgarancia Rt. a szerződőknek 80 százalékos készfi­zető kezességet vállal. Bérnek minősülő jövedelem­mel is rendelkezőknek: Adójóvá­írásra való jogosultság megállapítá­sakor vetődik fel a kérdés: mit kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelemként beszámítani az éves bevallott jövedelembe, ha az adó­alanynak bérnek minősülő jövedel­me is van. A szabályozás kimondja, hogy ebben az esetben az éves be­vallott jövedelemben a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékala­pot kell figyelembe venni, ha az adó­zó a vállalkozói személyi jövedelem- adózást választotta. Az átalányadó­zást alkalmazó egyéni vállalkozó­nál az átalányadó alapját kell beszá­mítani, a tételes átalányadót fizető esetében egyéni vállalkozásból származó jövedelmet nem kell fi­gyelembe venni, mert ilyen jövede­lem nem jelenik meg az adóbeval­lásban. Költségelszámolás: A jellemző­en előforduló költségek vonatkozá­sában érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra:- a kiegészítő tevékenységet foly­tató egyéni vállalkozó költségként elszámolhatja a baleseti járulékot és a cégautó-adót. A vállalkozói oszta­lékalap 35 százalékos adóval adózó része után fizetett 11 százalék egész­ségügyi hozzájárulás a befizetés évében költségként elszámolható. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hoz­zájárulás adókötelezettségének vál­tozásával összefüggésben a törvény külön rögzíti, hogy az azzal kapcso­latos közterhek is költségként szá­molhatók el. Költségként számol­ható el a tárgyi eszközök megsem­misülése esetén a még el nem szá­molt értékcsökkenési leírás össze­ge. Nem számolható el költségként az egyéni vállalkozó által nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás. Ha a kamat, az adó, az illeték, a hatósági díj, a vám stb. az előállított vagy beszerzett tárgyi esz­köz beszerzési árának részét képezi, akkor költségként nem számolható el. Járműhasználat: Amennyiben az egyéni vállalkozó saját személy- gépkocsiját egyéni vállalkozásban is és alkalmazottként is (munkálta­tója érdekében) használja hivatali üzleti célú utazásokra, és munkál­tatója kiküldetési rendelvény alap­ján „bevételnek nem számító költ­ségtérítést” fizetett részére, az egyé­ni vállalkozásban elszámolható sze­mélygépkocsi-költség (fenntartási és üzemanyagköltség) megállapítá­sakor a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométerek nem vehe­tők figyelembe akkor sem, ha az egyéni vállalkozó megfizette az éves cégautóadó-tételt, _____________■ B ecsületemre fogadom... Megúgították a mestervizsga-bizottságok tisztségvi­selőinek megbízatását. Február 11-én a Kézműves Kamara székházában a kamara elnöke Herman Ist­ván előtt a bizottsági elnökök jelenlétében ünnepé­lyes keretek között tettek fogadalmat, és vették át megbízóleveleiket a mestervizsga-bizottságok el­nök-helyettesei. A három évre szóló megbízás alapján a fodrász szakmában Horváth Lászlóné elnök mellett Eperje­si Lászlóné, a kozmetikusoknál Tóthné Kömyei Ju­dit mellett Varga Lászlóné, a cukrászoknál Veress Béla elnök mellett Nádor András látja el az elnök- helyettesi feladatokat. A kéményseprő és tüzelés- technikai karbantartó szakmában Marosvölgyi György elnök munkáját Ipacs András, a villanysze­relőknél pedig Makó János tevékenységét Komenczy Lajos elnökhelyettesek segítik. HEVES MEGYE tájékoztató 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-800, 429-891 — Telefax: (36) 429-890 Versenyfelhívás A B-A-Z Megyei Kézműves Ka­mara meghirdeti a Kézműves­kupa 2000. északkelet-magyar­országi regionális fodrász, koz­metikus, műkörömdíszítők fel­nőtt és tanulóbajnokságát. A rendezvény időpontja: 2000. március 5. Helye: Nem­zetközi Kereskedelmi Központ - ITC - Miskolc, Mindszent tér 1. A versenyre 2000. február 20-ig lehet jelentkezni. A benevezéseket egyénileg vagy szervezetten a B-A-Z Me­gyei Kézműves Kamara titkársá­gára kell eljuttatni (Miskolc, Széchenyi u. 70. III. em. Tel.: 06/46/412-377, fax: 412-561). Részletesebb információ kapha­tó a 06/46/327-702 Lapis Imre, Madarász István: 06/46/412- 515 Veres Ágnes (fodrász); 06/46/327-702 Csörgő Zsuzsa (kozmetikus). ■ GM - KÉSZ együttműködés A kis- és középvállalkozói tör­vény végrehajtására közös bi­zottság alakul a Gazdasági Mi­nisztérium és a kis- és középvál­lalkozói érdek-képviseleti szer­vezeteinek képviselőiből. Szűcs György, az IPOSZ elnöke a meg­beszélésekről úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium új felállása és a januártól hatályos kis- és középvállalkozói törvény új helyzetet teremtett. Két héten belül a tárca és a szféra érdek- képviseletei közös bizottsága megkezdi a konkrét munkát. Az előmunkálatok már folynak, és ebben a körben az ez évi 5,3 milliárdos kis- és középvállalko­zói előirányzat felhasználása eszközrendszerének kimunká­lása is szerepel. Ezentúl negyed­évenként közösen tekintik át a jogszabályok, rendeletek kkv- kra gyakorolt hatását. _______■ F ellendül az ipari paradicsomtermelés Áprilisban lesz kész program Várhatóan áprilisra elkészül a Zöldség-Gyümölcs Termékta­nácsnál az ipari paradicsom termelésének fellendítését cél­zó program - tájékoztatta az MTI-t Mártonffy Béla, a ter­méktanács ügyvezető igazga­tója. A szakember elmondta: az elmúlt évtizedben az ipari paradicsomtermelés a felére csökkent Magyarországon, ho­lott a nyolcvanas években eb­ben még nagyhatalomnak szá­mított. Hazánkban évente átlago­san 80-120 ezer tonna ipari cé­lú paradicsom terem, holott a nyolcvanas évek végén még 200-250 ezer tonnát termel­tek a gazdálkodók. Jelenleg a magyar ipariparadicsom-ter- melési átlaghozam negyede a fejlett országokénak. Hazánk­ban egy hektáron átlagosan 25 tonna ipari feldolgozásra al­kalmas paradicsom terem, míg például Spanyolország­ban, illetve Olaszországban hektáronként 100 tonna. Mártonffy Béla szerint fontos volna fellendíteni a magyar termelési kedvet, mivel az Eu­rópai Unióban ezt a terméket kvóta szerint támogatják. Amennyiben alacsony meny- nyiséggel lépünk majd az uni­óba, a támogatás mértéke is kicsi lesz. Ezért a termékta­nácsnál úgy határoztak, hogy áprilisig tervet készítenek az ipari paradicsom termelésének fellendítésére. Ehhez a szak­ember szerint három év alatt mintegy egymilliárd forintot kellene befektetni ebbe a ter­mékkörbe. A terméktanácsi szakértők szerint ebből a pénzből fej­leszteni lehetne mind a terme­lési hátteret, mind pedig a fel­dolgozást. ■ Szembesülés a jövedéki törvénnyel Zabfajták Martonvásárról Avagy: „meddig lehet még nyúzni a parasztot?!” A hegyközségek folyamatosan tájékoztatják tagjaikat az idén életbe lépő, borra vonatko­zó jövedéki jogszabályokról. A részletes is­mertetésben a vám- és pénzügyőrség mun­katársai is részt vesznek, ám több kérdésre ők sem tudnak válaszolni, mivel a részsza­bályozáshoz még hiányzik néhány minisz­tériumi rendelet. Gyöngyöspata A községben Gonda Tivadar százados, a gyön­gyösi vámhivatal parancsnokhelyettese állta a gazdák kérdéseit és indulatait, miután össze­foglaló jelleggel előadta a legfontosabb konkrét teendőket. Kiderült: a pénzügyőrök helyzete sem lesz rózsás a törvény alkalmazásakor, hi­szen az több ponton életidegen és végrehajtha­tatlan. Az első felhördülés akkor történt, mikor az 500 négyzetméter fölötti művelt szőlőterület re­gisztrációjáról esett szó. Itt ugyanis - akárhány tagban, akárhány helyrajzi számon fekszik is a terület - tulajdoni lapokkal kell igazolni a mű­velés jogosultságát, s ez laponként kétezer fo­rintba kerül. Rengeteg adminisztrációval jár a borkészítés, ha annak mértéke meghaladja a felnőtt családta­gonként számított 250 literes mennyiséget. A legtöbb környékbeli gazda ebbe a kategóriába, vagyis az 1000 hektóig érvényes egyszerűsített adóraktári forgalom alá tartozik. (Az e fölötti mennyiséget forgalmazó nagykereskedőnek a je­len rendelkezések szerint többek között már 22 milliós banki garanciát kell fizetnie kaucióként.) Hogy ezt a törvény szerint tehesse, az adóköte­les mennyiség előállításának bejelentésével egy­szerűsített adóraktári engedélyt kell kérnie. Ehhez legfeljebb harmincnapos tulajdoni la­pokat, ugyanilyen friss erkölcsi bizonyítványt, gazdasági társaság esetén a képviselő aláírási címpéldányát, a hegyközségeknél beszerezhető és a vámhivatalok által hitelesített pincekönyvet, szakhatósági engedélyeket, a hegyközségi re­gisztrációs számot, az adószámát - és mivel a bor innentől kezdve (élelmiszernek minősülő közfogyasztási cikként) az élelmiszertörvény hatálya alá esik -, az illetékes állat-egészségügyi állomás, valamint az ÁNTSZ hozzájárulását kö­teles felmutatni a nyilvántartásba vételkor. Mindez pedig történik Egerben, a megyei vám­hivatalban, miután Gyöngyösön csak a szőlőter­melőket regisztrálják, a borászokat nem. Megint csak számos kérdést von maga után az a rendelkezés, hogy 2001. január 1-jétől bor csak zárjeggyel kerülhet forgalomba, pontosab­ban csak zárjeggyel kerülhet ki a pincéből. Nem tisztázott, hogy a 25 liter feletti, ún. hordós ki­szerelésre kötelező hivatalos zár tulajdonkép­pen mi lesz (plomba, pecsét, magánzár), és hogy ki hivatott azt felrakni. A negyedévenként igényelhető és kéthavonta elszámoltatott meny- nyiségű zárjegy a kannás (2-25 liter), illetve a palackos (2 liter alatt) kiszerelésre vonatkozik. A korábbi gyakorlattal ellentétben tehát a kül­földi turista nem töltheti meg egyszerűen a pin­cében a magával hozott kannát, mivel azon nincs zárjegy. De - nonszensz módon - zárjegy kell ahhoz is, hogy a saját borból saját felhasz­nálásra (mondjuk az üdülés tartamára) magá­val vihessen az ember, hiszen a pénzügyőr bár­hol megállíthatja az úton, és kizárólag jóhisze­műségén múlik, hogy elkobozza-e az itókát vagy sem. Ugyanígy bajba sodorhatjuk az or­szág másik végéből érkező barátainkat is, akik­nek útravalóul néhány palack jóféle helyi bort ajándékozunk. Ha az elkobzás után igazolni is tudja a bor eredetét, hetek telhetnek el, mire visszakapja. Szintén tisztázatlan a borkísérő okmány köte­lező bevezetéséből adódó teendők sokasága. A törvényalkotói szándék világos: folyamatosan követhető legyen a szőlő sorsa. Ezért a szüret helyszínét elhagyó, szőlőt szállító minden egyes teherautó mellé már ilyen okmányt kell mellé­kelni, feltüntetve rajta a szőlő mennyiségét is, holott a mázsálást éppen a felvásárlónál, vagyis az út végén végzik el. Hiába nem bor készül be­lőle, ugyanez vonatkozik a piacra szállított cse­megeszőlőre is, hiszen az elvileg szintén alkal­mas bor előállítására. Azt azonban senki nem tudja, hogyan fogja igazolni a szőlő sorsát az, aki az egészet eladta a piacon... ^ A néhány kiragadott, ám semmi esetre sem elhanyagolható probléma is rávilágít arra, hogy sok-sok finomításra, módosításra szorul még az éppen csak elfogadott jogszabály. A patai hegy­községi ülésen felszabadult indulatok (informá- . dóink szerint hasonló volt a fogadtatás Abasáron is) előrevetítik, hogy sok gazda vég­képp búcsút mond majd a termelésnek. Az elke­seredett felszólalásokban ugyanakkor az a szán­dék is testet öltött, hogy - ha más út nincs - is­mét gazdatüntetéssel, a 3-as útra való kivonulás­sal próbálják megakadályozni a törvény hatály- ba lépését._________________________jónás ági Két magas takarmányértékű, bő­termő, lengyel származású tava­szi zabfajtát honosítottak meg az MTA Martonvásári Mezőgaz­dasági Kutatóintézet szakembe­rei - tájékoztatta az MTI-t Bedő Zoltán, az intézmény igazgató­ja. Elmondta: a Kwant és a Komes az ország egész területén sikerrel termeszthető. Mindkét fajta intenzív típusú, jól bírja a meleget és a szárazságot, de a csapadékosabb és mérsékelten hűvösebb éghajlatot is meghá­lálja. Bő termőképességük kivá­ló beltartalmi értékkel párosul. A tavaszi vetésekhez Kwantból elegendő, Komesből korlátozott mennyiségű II. fokú vetőmag áll a gazdák rendelke­zésére. A korábbi területcsökke­nést követően tavaly és tavaly­előtt már országosan nőtt a zab vetésterülete és a betakarított termés mennyisége. 1999-ben a korábbinál csaknem húszezer hektárral nagyobb területen - 71 ezer hektáron vetették el a gaz­dák a kalászos takarmánynö­vényt, s 35 százalékkal nagyobb termést takarítottak be, mint 1998-ban. Mivel az új fajták a betakarított termés takarmány­értékét tekintve versenyképesek a takarmányozási célokra hasz­nált búzafajtákkal, várható, hogy az idén tovább növekszik majd a zab termőterülete - állít­ják a martonvásári kutatók. Erdőtelepítésre 2,6 milliárd Az idén erdőtelepítések támoga­tására a tavalyinál félmilliárd fo­rinttal többet, összesen 2,6 mil­liárd forintot fordít a kormány­zat a költségvetésből - nyilat­kozta az MTI-nek Csóka Péter, az Állami Erdészeti Szolgálat fő­igazgatója. Miközben világszer­te 14 millió hektár erdő tűnik el évente, addig Magyarország er­deinek nagysága az utóbbi negy­ven évben hét százalékkal növe­kedett. Az utóbbi esztendőben mintegy 8000 hektárral bővült hazánk erdőterülete, amely je­lenleg megközelíti az 1,8 millió hektárt. Ez az ország összterü­letéhez viszonyítva 18 százalék erdősültséget jelent, amely 13 százalékkal kevesebb, mint az európai átlag. Csóka Péter kifejtette, a vi­szonylag alacsony erdősültségi arány ellenére a magyar erdők fenntarthatóság szempontjából jóval meghaladják az európai át­lagszintet. Ennek oka a szilárd jogrendben keresendő, hiszen az 1996-os erdőtörvény biztosítja az Európai Unió tartamos erdő- gazdálkodást célzó összes krité­riumát. Magyarországon a fő­igazgató szerint az erdőértékelés a fenntartható gazdálkodás fő gátja. Ugyanis a magyar erdők értékének megállapításakor az ökoszisztémában betöltött sze­repének figyelmen kívül hagyá­sával kizárólag a fatömeget ve­szik figyelembe, amely így hoz­závetőleg 330 milliárd forintot tesz ki. A magyar erdők valódi értéke azonban mintegy 1500-2000 milliárd forint körül mozog. A fenntartható fejlődés kiala­kításáról a napokban született javaslat a Nemzetközi Erdészeti Fórum New York-i ülésén. A konferencián 115 ország - köz­tük Magyarország - határozott arról, hogy az elkövetkező öt év­ben kidolgozzák a fenntartható erdőgazdálkodás megalapozásá­hoz szükséges értékelési mód­szert. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom