Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap H O R I 2 O N T 2000. Február 16., szerda aq Őrház, palánkvár, kővár Eger Kelenik Józsefnek, a Hadtörténeti Múzeum igazga­tóhelyettesének előadásával folytatódott a várbaráti kör tavaszi programsorozata. A színes előadásban a végvárak hadinépével és azok élelmezésével ismer­kedtek a jelenlevők. Az előadó hangsúlyozta: a végvárrendszer legki­sebb egységei a 4-5 kilométerenként felállított őrhá­zak voltak. Nagyobb egységekként tartották számon a palánkvámkat, melyeket útkereszteződésekben, megfigyelés céljából állítottak fel. Ezeket (köztük a tatait) szinte elemenként szállították a helyszínre, így 1-2 nap alatt készen álltak. A hadászati feladatosa azonban a történelemkönyvekből jól ismert kővárak szolgáltak. Ha­sonlóan változatos volt a vitézek összetétele is. Abban egységesek voltak, hogy a haiti tudományok el­sajátítására képeskönyvet használ­tak, amelyben - írástudók kevesen lévén - nagyméretű metszetek mu­tatták az egyes fegyverek használa­tát. A végvári katonák között a 160 centiméteres már magasnak számí­tott, s az egyoldalú táplálkozás miatt rendszerint soványak és a mai követelményekhez ké­pest gyengébbek voltak. Köztük többen küzdöttek reumatikus és ízületi betegségekkel Hajviseletük a si­sak miatt inkább punkos volt, hiszen szőrzetet csak a fejtetőn hagytak. Alsóneműjük posztóból készült, lábbelijeik között pedig nem különböztettek meg job­bos és balos cipőt - innen származik a mondás, mi­szerint egy kaptafára készültek... Az eddigi hiedelem szerint rendkívül elterjedt vott a lőfegyver használata. A nagy űrtartalmú fegy­vert a távoli ellenség megsemmisítésére használ­ták, gyakran 3-4 egymás mögött álló ellenséget is kivégzett az óriási lövedék. Ahogy az ellenség kö­zelebb jött, előkerült a szakállas puska, a köny- nyűágyú, legvégül az ágyú, melyet kővel, törmelék­kel, üvegdarabokkal töltöttek meg, s annak sugaras szétszóródása komoly károkat okozott a törökök soraiban. A lőfegyverek használatát az is indokol­ta: a gyenge fizikum miatt a kézifegyvert hosszú ideig nehéz volt forgatni... Az igazi nagy probléma azonban a végvári né­pek élelmezése volt. Egy-egy ostromidőszakra Több tonna élelem Egy végvári katona fejadagja naponta egy kilogramm ke­nyér, egy liter bor és 70 deka hús volt. Az ezredesek, akik­nek az írnokok és az adminisztratív személyzet ellátásáról is gondoskodniuk kellett, már naponta 40 liter bort kaptak. Kelenik József kiszámította: Esztergom ostromakor havonta 10 ezer tonna ételt fogyasztottak el, a lovak élelmezésére pedig 13 millió kilogramm takarmányt halmoztak fel a vár területén. több tonna élelmet kellett a várban elhelyezni, ezért időnként még az is előfordult, hogy a civil né­pet utasították ki a vár területéről, hogy a hadiné­pességnek helyet és élelmet tudjanak biztosítani. A várbaráti kör következő előadása március 13- án lesz a várban, amikor Gárdonyi Géza ismeretlen kéziratait mutatják be. _____________________________________l«Z. B-l Illés: Kell a katasztrófatörvény A környezetért aggódók tüntetése a Tisza mentén Tokaj Tegnap 13 órakor egy tucat Tisza menti településen kondultak meg a harangok. Tokajban több száz ember gyűlt össze, hogy megemlé­kezzenek a Tisza és a Szamos élő­világának pusztulásáról, a cián- szennyezés tragédiájáról. érte. Ülés szerint nem más történik ebben a régióban, mint ökológiai gyarmatosítás, a természet teljes tönkretétele. Cinikus az az ember, annak az ausztrál cégnek a vezetője, aki bagatellizálja azt a pusztítást, amit a mi környezetünkben végzett. Hozzátette: nincs értelmük miniszte­rek szimbolikus akcióinak, ellentét­Nyilatkozat Heves megyéből A Tisza Heves megyei szakaszán 62 óra leforgása alatt 95 tonná­nak megfelelő mérgező anyag jelenlétét mutatták ki a Kötivízig szakemberei. Február 7-10. között összesen 83 tonna haltetemet emeltek ki a kiskörei térségben. Az ökológiai katasztrófa felbecsül­hetetlen kárt okozott a folyón. Megbomlott az ökológiai egyensúly, melynek beláthatatlan következményei valószínűsíthetők. A kör­nyezetszennyezés megdöbbentette az embereket, elfogadhatatlan az a magatartás, amellyel a környezetvédelmi miniszter el kívánta bagatellizálni az ügyet: „Ez nem környezetvédelmi katasztrófa, csak pár mázsa hal pusztult el.” Mi, Heves megyei szocialisták felszólítjuk a kormányt, haladéktala­nul készítsenek átfogó javaslatot a Tisza folyót ért katasztrófa mi­előbbi regenerációs feladataira. Az Európai Unió Brüsszeli Bizott­ságának felkérésével, a „nemzetközi jog betartásával” a román kormányt kártérítésre kell kötelezni. A döbbenetes események még jobban ráirányították a figyelmet a hazai környezetvédelmi igazgatás területén uralkodó „balkáni állapotokra”. Az E-misszió Természet- és Kör­nyezetvédelmi Egyesület által szerve­zett demonstráción a „gyászoló” pol­gárokon, diákokon, zöldeken kívül megjelent Elés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának el­nöke is, aki hangsúlyozta: Csernobil óta ez a legnagyobb környezeti ka­tasztrófa, ami Közép-Kelet-Európát ben a hasonló demonstrációkkal, hi­szen ezek jelképezik azt az összefo­gást, amely arra irányul: elfogadha­tatlan az a világ, ahol a környezet- és természetvédelmi szempontokat nem veszik figyelembe. Követelni kell azt, hogy a magyar kormány a legnagyobb súllyal lépjen föl a román állammal szemben hazánk kártérí­tése érdekében. Tudomásul kell ven­ni, hogy ez a folyó már soha nem lesz olyan, amilyen vöt. Illés a sajtónak elmondta, a Fi­desz hétvégi frakcióülésén megfo­galmazta igényét, miszerint szük­ség lenne egy katasztrófatörvényre és egy operatív csoportra, amely ha­sonló esetekben bizonyos területeket katasztrófaövezetté nyilváníthatna, s hathatós lépéseket tudna tenni. A szervező E-misszió nyilatkoza­ta szerint: a tiszai ciánszennyezés csupán indikátora mindannak a fele­lőtlen magatartásnak, melyet mi, ci­vilizált emberek tanúsítunk környe­zetünkkel és a bennünket körülvevő ökoszisztémával kapcsolatban. Ez fi­gyelmeztetés, mely arm int, hogy bármikor bármi megtörténhet, a 3. évezred küszöbén villámgyorsan el tudunk pusztítani bármilyen méretű és minőségű élő rendszert. Bár a cián- szennyezés Románia területéről ered, az eset tanulsága hazánkban is érvényes. Meg kell tanulnunk ne künk, embereknek, hogy jogunk és kötelességünk beleszólni a lakóhe­lyünket érintő ügyekbe. Ha szemet hunyunk a felelőtlen, környezetká­rosító tevékenységek felett, hozzájá­rulunk a mostanihoz hasonló ször­nyűségek megtörténtéhez. A felelős­ségteljes és éber lakosok jelenthetik a garanciát arra, hogy nem születnek az érdekeiket sértő döntések, kör­nyezetszennyező beruházások lakó­helyükön. ___________________________(ELEK) K ettős halál a vasútállomáson Az elhaladó vonatból ezt lehetett látni (Folytatás az 1. oldalról) Egy járókelő bejelentése nyomán az itteni zsaruk érnek elsőként a helyszínre, majd pár perc eltelté­vel jönnek a hatvaniak is. Az egyenruhások szalagkordont vonnak, igyekeznek mindenkit távol tartani az épülettől.- Meg kell értenetek, hogy nem mondhatunk semmit - jelenti ki sokadszor, hajthatatlanul Patkóné Rőczey Krisztina őrnagy, a hatvani kapitányság bűnügyi osztályvezetője, akivel az egyre szaporodó rendőrautók között együtt fagyoskodunk a jegessé váló szélben. - A nyomozás érde­kei az elsődlegesek, s különben is, az ügy a megyei főkapitányság hatáskörébe tartozik.- Hiába, e téren antagoniszti- kusak az ellentétek közöttünk - állapítom meg látszólag beletö­rődve, de azért a kordon közelébe araszolok. És akkor meglátom... A lőrinci vasútállomás nem a régi bakterházak világát idézi. Vi­szonylag modern épület, széles belépőterasszal. A derékszögű fal egyik oldalán a forgalmi iroda nyílik, a másikon a váróterem. Ott fekszenek mindketten, a be­ugrón, a két ajtó előtt. A fiú félig lerogyva, a lány arccal a kövön. Utóbbi feje körül hatalmas vértó­csa. Közöttük egy tárgy, ami pár méterről olyan, mint egy pisztoly. A látvány nem tűri d részletezést.- Valentin-nap van - jegyzi meg mellettem fejét csóválva egy bajuszos rendőr. A tömeg gyűlik. Megérkezik Miklós József alezredes, hatvani rendőrkapitány és több beosztott­ja, valamint a polgárőrség embe­rei. Lassan a sajtó napszámosai is befutnak. S jönnek a bámészko­dók is, mivel az egyik csatorna bűnügyi magazinjában szűksza­vúan ismertették a hírt. A zsaruk is feszültebbek, mint máskor. Szigorúan betartatják az előírásokat, még a kordonon kí­vüliül is eltessékelik a kíváncsis­kodókat. Fotózni, kamerát hasz­nálni - szemben a hírműsorok­ban látott fővárosi képekkel - itt nem szabad; aki kísérletezik, azt keményen rendre utasítják. Egy őrnagy azt is kilátásba helyezi, hogy feljelenti a renitenskedőket. Gépi hang jelzi a vonatok egyi­kének érkezését. A rendőrök azonnal láncot alkotnak a pero­non, de ez túlzott óvintézkedés­nek tűnik, hiszen mindössze egy fiatal nő száll le, aki látva a szo­katlan kivilágítást és a sokaságot, sietve továbbáll. Az utasfülkék szinte üresek, csupán a kalauzok bámulnak a lépcsőről egészen ad­dig, míg a szerelvény Selyp irá­nyában el nem tűnik az éjben. Megérkeznek a megyeiek hely­színelői is. Fotóznak, videóznak, jelzésekkel látják el a cselek­mény környékét, monoton han­gon magnetofonra mondják ta­pasztalataikat. A kutyát is kive­szik az autóból, de a négylábú a kis szállítható ketrecben marad, úgy tűnik, nem kell bevetni ér­zékszerveit. Parancsszavak nélkül is min­denki teszi a dolgát; látszik, hogy összeszokottan ténykednek. Oly­kor a távolabb állók is elcsípnek egy-két félmondatot. Például, hogy „9 milliméteres lőszer”, il­letve, hogy hat óra után leltek a holttestekre. A személyazonossá­got illetően találgatni is fölösle­ges, hiszen a tetemek még mindig úgy fekszenek, ahogy rájuk buk­kantak. Elmozdításuk, a ruháza­tuk átvizsgálása még hátravan. Miközben a bűnügyisek vég­zik a munkájukat, a legtöbben sajnálkoznak, megpróbálnak te­óriát gyártani, mi is történhetett. A többség szerelemféltésre gya­nakszik - megölte a lányt, majd magával is végzett, jelentik ki a mindent tudók -, s általános vé­lekedés szerint van abban vala­mi sorsszerű, hogy éppen Bálint napján következett be a tragé­dia. Mások arról beszélnek, hogy nekik is hasonló korú gye­rekeik vannak, s hálát adnak Is­tennek, hogy nem saját szerette­ikkel történt meg e szörnyűség. A helyszínelők végeztek, már csak az elhunytak kilétének megállapítása van hátra. Amikor a temetkezési vállalkozók jön­nek, a rendőrök lebontják a kor­dont, s mindenki az épület köze­lébe próbál jutni. A tömegben hallom, az áldozatok 20-25 év közöttiek; a fiú talán pásztói, a lány pedig lőrinci. A sötét furgon távozik, a zsa­ruk is összepakolnak. Elnéptele­nedik a lőrinci állomás környéke. Az illetékesek azt mondják, majd ha tisztázódnak a dolgok, sajtótá­jékoztatót tartanak, s mindenki megismerkedhet azzal, ami a nyilvánosságra tartozik. Nincs miért tovább maradni. Gyerekeim már úgyis alszanak, így inkább visszajövök a szerkesztőségbe, hogy az éj magányában rendez­zem gondolataimat. Már itt, a jó melegben, pillantásom az aszta­lon feledett bulvárlap aznapi pél­dányára esik, amelyben hatalmas betűkkel hirdeti a cím: a szerel­mesek örökké élnek. TARI OTTÓ Megjelent a Markhot Krónika Eger A gyógyítás szándékával jött létre a megyei kórház­rendelőintézet havilapja - írja bemutatkozó cikkében a Markhot Krónika felelős szerkesztője, Palágyi Edit. Az ezentúl rendszeresen megjelenő újságot az in­tézmény dolgozói vehetik kézhez. A szerkesztők arra törekszenek, hogy diagnózist adjanak, s elősegítsék a mielőbbi gyógyulást. Azaz, az intézmény eredménye­sebben, korszerűbben láthassa el a betegeket. Minden lapszámban más-más osztályt mutatnak majd be. Hírt adnak a tervekről, a tudományos élet eseményeiről, a dolgozókat foglalkoztató aktuális problémákról. A legelső lap első oldalán a kórház főigazgató fő­orvosa, dr. Tóth-Daru Péter, és Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke köszönti az olvasókat. A belső ol­dalakon Képrejtvényfejtők címmel a radiológiai osz­tályról olvashatnak. Megtudhatják, mit kínál a szű­rőprogram a gyermekosztályon dolgozóknak. A szakdolgozói továbbképzési rendszerről az ápolási igazgató, Szloboda Imréné írt, míg a minőségbizto­sításról dr. Tombáczlmre minőségügyi vezető. Az is megtudható, kinek az érdekében igyekszik tenni a szakszervezet, s milyen felmérés készül a Magyar Orvosi Kamaránál. Mocsár helyett virágot szeretnének Minőség elérhető áron! Kuckó Plusz 2000-ben is Nem szegte kedvét a falu- szépítőknek a tavalyi tragi­kus ár- és belvíz a települé­sen. A természeti katasztró­fát követően a közelmúltban megtartott falugyűlésen be­jelentették: a község ismét indul a Virágos Magyaror­szágért versenyen, és ta­vasszal azonnal hozzálát­nak a festői szépségű köz­ség csinosításának. Hevesvezekény A népes érdeklődő tábor előtt Ba­logh Sándomé polgármester asz- szony nem annyira a tavalyi ter­mészeti katasztrófa nagyságát ecsetelte, sokkal inkább az idei esztendő tennivalóira koncentrált. Mint mondta: több nagyberuhá­zás is folyamatban van, melyek közül csak egy a szennyvíz- és csatornahálózat karbantartása. Tavaly tavasszal kezdték és a Loire-Atlantique megye vezetői ál­tal ünnepélyesen elhelyezett alapkőletétel után ismét folytatják a víztisztító építését. A 30 millió forintos beruházás befejezése az idén megtörténik, átadásához visszavárják a francia vendége­ket. A belvíz okozta pusztítások után elkezdődött a lakóházak új­jáépítése is. A településen 19 új ház épül, ebből hét önkormány­zati bérlakásként működik majd. Folytatódik az árvízmentesítés után elindított csapadékvíz-elve­zető hálózat építése is. Az első ütem - melyben a falu központjá­ban található belvízelvezető csa­tornákat takarították ki - a befeje­zéséhez közeledik. A második ütemben kerülhet sor az átere­szek és fedett árkok rendbetételé­re, de ennek összköltsége eléri a 60 millió forintot. Mivel a telepü­lés vezetése szeretné, ha a csapa­dékelvezetést komplex egészében kezelnék, ezért pályáznak mindennek az elvégzésére, hogy a lakosságot ne terheljék a folya­matos munkával. Ezt követően szóba került a pélyi gesztorsággal elkezdett, Kömlőt, Tenket, Átányt és Hevesvezekényt érintő szennyvíz- hálózat kiépítése is. Várhatóan egy családra minimum 100 ezer forintos bekerülési költség jut. A munkanélküliek és nyugdíjasok tehervállalásának maximumára a későbbiekben visszatérnek. Az épülésre vonatkozó elkép­zelések mellett a polgármester asszony még egy érdekességet említett: levélben kereste meg őket a szlovákiai Vezekény község ve­zetése. Tavaly a híradásokból lát­ták a velük azonos nevet viselő község küzdelmét a vízzel, ezért döntött úgy Vezekény elöljárósá­ga, vegyék fel a kapcsolatot a ma­gyar településsel. Az 1100 lakosú, Győr fölött, a galántai járásban ta­lálható magyarlakta faluval az ön- kormányzat immár kapcsolatban is áll. A falugyűlés után a civil szer­vezetek és intézmények vezetőit közmeghallgatásra hívták. A megjelentek - köztük az ifjúsági, a nyugdíjas- és a sportklub veze­tői - ismertették a település irá­nyítóival az idei esztendőre terve­zett kiadásaikat. Az előzetes egyeztetések szerint egyik egyesü­letnek nagy. intézménynek sem lesznek működési gondjai. _________________________(«ZUBOMII A címbeli - sokak által ismert - jel­mondatot választó, 17 éve alapított Árva bútorgyártó és kereskedelmi egyéni cég kezdetben lakásfelsz­erelési tárgyak, kisbútorok forgal­mazásával, gyártásával foglalkozott. Ma már közel 600 négyzetméter alapterületű áruházban, Egerben, a Törvényház utca 3. szám alatt kí­nálják a hazai és külföldi gyárak ki­váló minőségű, hosszú élettartamú bútorainak széles választékát! Első­sorban vüágszínvonalú bőr és kár­pitozott ülő-fekvő garnitúrákat, ked­vező árú korpuszbútorokat, fenyő­bútorokat - a régió egyik legna­gyobb választékában. Szakembere­ik emellett saját műhelyben tervez­nek és gyártanak mérette minőségi konyha- és iroda-, valamint üzlet- és panzióberendezéseket: A régióban egyedülálló szol­gáltatásuk a 3 dimenziós számító­gépes bútortervezés, amely alkal­mas a megálmodott darabok lát­ványos megjelenítésére - azonna­li árkalkulációval. Hitellehetősé­gekkel, ezek helyszíni ügyintézé­sével várják akár az egyéni, akár a közületi vásárlókat. Készséggel állnak alvállalkozóként építő-kivi­telező vállalkozások, belsőépíté­szek rendelkezésére is. A minőséget igénylő vásárlók minél színvonalasabb és telje­sebb körű kiszolgálása érdekében a fontosabb referenciamunkák honlapjukon is megtekinthetők. Az egri Törvényház utca 3. szám alatti KUCKÓ PLUSZ BÚ­TOR ÜZLETHÁZ telefonjai: 36/413-326, tel./fax: 36/411-279. E-mail: kuckoplusz@mail.matav.hu http: www.kuckoplusz.co.hu .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom