Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-04 / 283. szám

# Stabil pénzügyi háttér, megalapozott jövő Beszélgetés Szabó Gyulával, Gyöngyös polgármesterével-Ha a választások után több mint egy év elteltével mérleget készít a város vezetője, mi áll a pozitív, azaz az eredmény olda­lon, s mi a negatív, a még telje­sítendő' rubrikában?-Maga a képviseló'-testület felvett egy olyan munkastílust, amely azt igazolja, a képviselők irányítják valóban a várost. Az előző választási ciklusra is visszatekintve, a legpozitívabb változás számomra, hogy sike­rült jó irányban befolyásolni a polgármesteri hivatalban dol­gozók gondolkodását. Ma már elhiszik, hogy nemcsak kiszol­gálói lehetnek a testületi aka­ratnak, hanem partnerei is. Sok jó szakember dolgozik itt, s ezt az önkormányzat kellően mél­tányolja. Örvendetes, hogy konszolidálódott városunk költ­ségvetése. A fejlesztésekre ko­rábban felvett hiteleket vissza­fizettük. Elhárult az a fenyegető veszély is, amit a kórházunk romló helyzete jelentett. Nehéz döntés volt még, hogy bizonyos feladatokat a megyéhez telepí­tünk vissza, de ennek a költ­ségvetésünkre is jótékony ha­tása lesz a szakmai pozitívu­mok mellett. Jó hír az is, hogy partnert találtunk az ipari park kialakítása érdekében pályáza­tunk benyújtásához. Ha ez sike­res lesz, az a foglalkoztatásra és a bevételekre is kedvező lehet. Megemlíthetem még a mátra­házi és kékestetó'i, valamint Gyöngyösön a Fő téri tömb­belső fejlesztéseit, nemkülön­ben pedig a Köztársaság téri piaccsarnok rekonstrukcióját, amely már befejezés előtt áll. Ha a negatívumokat kell néz­nem, én úgy gondoltam, lénye­gesen nagyobb ütemben mehet végbe a városi közműfejlesztés. Többet vártam e téren, igaz, ez anyagi lehetőségek függvénye is. Meglehetősen lassú a volt laktanya sorsának rendezése, bár ebben tőlünk független okok játszanak közre. Úgy vé­lem, az utak korszerűsítésénél is lehetne gyorsabban haladni. Az önkormányzati tulajdonú középületek felújításához pedig több pénzre lenne szükség.- Elhatározott céljuk volt az idei év elején az önkormány­zati szabályzatok átdolgozása, a bizottságok számának csök­kentése, a hatáskörök tisztí­tása. Hozott-e ez kedvező' vál­tozást a képviseló'-testület dön­téshozatalában?- Kijelenthetem, hogy haté­konyabbá vált a testület műkö­dése. Elsősorban a bizottságok közötti párhuzamosságokat kí­vántuk megszüntetni. Csak ha nagyon szükséges, akkor tár­gyalja több bizottság az adott témát. Időben is mentesíteni akartuk a képviselőket. Most csupán egy-két ember tagja több bizottságnak, míg koráb­ban ez egyáltalán nem így volt. Ugyanakkor jut idejük és lehe­tőségük a lakossággal való kapcsolattartásra is. A bizottsá­gok számának csökkentésében persze anyagi okok is közreját­szottak. Kivétel az ellenőrző bizottság, amelyet kifejezetten ellenzéki kérésre hoztunk létre. Persze, van negatív oldala is ennek a változtatásnak: így ke­vesebben vannak a bizottsá­gokban külső tagok, s mivel őket a pártok, szervezetek saját embereik közül jelölik, bizony, leszűkült a szaké mberekJcöre, ^- Ha már a városi képvise­lőknek több idejük juta válasz­tóikkal való kapcsolattartásra, módosítottak-e ennek a mód­szerein is?-Az egyéni képviselők nagy része nagyon jó lakossági kap­csolatokkal rendelkezik. Erről megbizonyosodhattam számos nekem küldött levélből is. A többség rendszeresen tart foga­dóórát. A kifejezetten helyi jel­legű ügyek esetén lakossági fó­rumokra kerül sor. Ugyanakkor azt is érzem, nekem is töreked­nem kell arra, hogy többször ta­lálkozzam Gyöngyös polgárai­val. Kértem a képviselőket, együtt menjünk el ilyen jellegű találkozókra, hogy az emberek közvetlenül elmondhassák a vé­leményüket. Ennek különösen most, a jövő évi költségvetés tervezésekor van itt az ideje. Meglehetősen vegyes a kép a fórumokról. Vannak olyanok, amelyek igen látogatottak, s vannak, amelyek iránt - meg­lepő módon - a téma fontossá­gához képest elég csekély az érdeklődés. Ez számomra azt jelenti, hogy jobbá kell tenni az információáramlást.- Már szó esett a sikeresen megvalósított pénzügyi-intéz­ményi konszolidációról. Me­lyek voltak ennek a legfonto­sabb momentumai?- Mint már említettem, a hosszú lejáratú fejlesztési hitelt visszafizettük. Stabilizáltuk a kórház helyzetét is. Ha ez utóbbi nem következik be, a válság magával rántotta volna a várost. Ez köszönhető az ön- kormányzati biztosnak és az új intézményi vezetésnek egy­aránt. Örömmel mondhatom, a kórház már a távlati stratégiá­val, a 2001-es év tervezésével foglalkozik. A többi intézmény­nek nincs adóssága, s december 15-ig a tizenharmadik havi bért is kifizethetik.- Hol tart jelenleg a csator­nahálózat kiépítése, a közterü­letek felújítása?- A ciklusprogramunk ki­emelt része, hogy jelentős elő­relépést érjünk el a szennyvíz­csatorna-hálózat megteremté­sében. Ez szükséges környezet- védelmi és erkölcsi okokból egyaránt. Ki kell építeni a ge­rinchálózatokat, s el kell ér­nünk, hogy mindenki rákössön! A Duránda térségében is na­gyon fontos ez_a feladat, hiszen ott egyáltalán nincs a szennyvíz elvezetésére lehetőség. Gondot okoz majd a beköttetés és ké­sőbb a díj fizetése, de ez nem lehet elég ok arra, hogy ne va­lósuljon meg a hálózat kiépí­tése. Gondoskodni igyekszünk útjainkról, köztereinkről is. A Páter Kis Szaléz utca nemrég kapott új burkolatot. A belvá­rosban már a millenniumhoz kötődve igyekszünk rekonst­rukciókat végrehajtani. Felújít­tatjuk a város Fő terét. Ez ma­gában foglalja a burkolat- és közműfelújítást, a közlekedés átrendezését. Megtörtént már a könyvtár, a Fenyő Áruház, s a volt Csemege helyén a CIB Bank épületének homlokzati rekonstrukciója is. Ebbe a körbe kell bevenni a városhá­zát, s a Mátra Szállót is. Jövőre az Orczy-parkot is revitalizálni szeretnénk.-Elégedett lehet-e a gyön­gyösi polgár a város oktatási, kulturális és egészségügyi ellá­tásával?-Az oktatási hálózattal fel­tétlenül. Kevesebb lett ugyan a bölcsőde, de ez is elég, miként az óvodák száma is megfelelő. Az általános iskolai rendszer kellemesen ki tudja szolgálni a csökkenő tanulószámot. Örül­nék, ha színesedne iskolakíná­latunk, s megjelenne egy egy­házi oktatási intézmény. A volt Dózsa György iskola épületét átadtuk az egyháznak, s mel­lette van az Erzsébet-templom. Kívánatos lenne alapítványi in­tézmény is, reméljük, jövőre megkezdheti működését a Waldorf-iskola. Rugalmas kö­zépiskolai hálózat alakult ki Gyöngyösön, ez annyiban vál­tozik, hogy 2000 júliusától több szakképzőt adunk át a megyé­nek. Ä főiskola vezetésével példamutatóan jó a kapcsola­tunk. Úgy vélem, megfelelő a kulturális intézményhálózat, három helyen is folyik művelő­dési ház jellegű tevékenység. Az egészségügyet illetően a kórházról már szóltam. A házi­orvosi rendszer hatékonyan működik. Viszont átszervezés előtt áll a 24 órás orvosi ügye­let. Megvizsgáljuk, elképzel- hető-e ezt csökkentéssel meg­oldani, azaz az esti órákra és a hétvégékre koncentrálni.- Gyöngyös közbiztonságá­val kapcsolatban mindig vol­tak, vannak fenntartások, ve­gyes fogadtatású hírek. Sike­rült-e javítani a meglehetősen nehéz körülményeken?- A rendőrséggel kiegyensú­lyozott a kapcsolatunk, rend­szerint részt veszünk egymás rendezvényein. Ám ezen túl­menően érdemi előrelépés nincs. Vannak magyarázatok technikai, pénzügyi, személyi hiányosságokról, de időnként ezek nem igazán elfogadhatók, hiszen inkább szervezési prog- lémákról van szó. Az önkor­mányzat kezdeményezésére te­vékenykedik a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság. Tá­mogatni kívánjuk emellett a vá­rosban egy videokamerás meg­figyelő rendszer létesítését, ami persze meglehetősen költséges. Létrejött a Gyöngyös Közbiz­tonságáért Egyesület. A képvi­selő-testület a költségvetés elő­készítése során komoly döntési hozott: jövőre megemeli a köz­terület-felügyelők számát, s megszervezi a mezőőri szolgá­latot. Remélhetőleg ennek jóté­kony hatása jövőre érezhető.-Hogyan érinti Gyöngyöst a területfejlesztési testületekkel kapcsolatos módosítás?- Korábban gondot okozott, hogy a Gyöngyös körzetéhez tartozó települések két kistér­ségi társulást alkottak. Szeren­csére belátták, sokkal több elő­nye van a közös fellépésnek. Igyekszem majd bizonyítani nekik, hogy ez jó döntés. Elvi­leg nem értek egyet azzal, hogy a területfejlesztési tanácsban csökkentették az önkormány­zati képviselők számát, ez eléggé politikai ízű elhatározás. Nagyon féltem, kiválasztható lesz-e a megfelelő három sze­mély a hat kistérségből, de pél­dásan, zökkenőmentesen ment végbe a szavazás. Nagyon fon­tos ez, s remélem, több, már megkezdett feladat teljesítésé­ben jól együtt tudunk működni. Sikerült azt is beláttatni, hogy szükség van egy térségmene­dzserre, aki szakmailag készíti elő a különböző ügyeket.- Tekintsünk a jövőbe: me­lyek a város 2000. évi költség- vetésének főbb sarokpontjai? Miként érintik a várost az új kormányzati szándékok?- Koncepciónk már van, de az elsődleges költségvetési ter­vezet még most készül. Több forduló után születik meg a végleges döntés. Nagy a lendü­letünk, sok mindenhez megvan a szándék, az akarat. Réménye- ink szerint a gazdaság erősödé­sét szeretné elérni kormányunk is. Ehhez képest összességében lényegesen jobb pozíciót vár­tunk. Nem indokolt és nem is el­fogadható az szja helyben fel­használható mennyiségének csökkentése. Úgy érzem, a 3 százalékos közalkalmazotti lét­számleépítésnek sincs meg a realitása. Már csak azért sem, mivel bár a kormány 6 százalé­kos inflációról beszél, a szak­emberek szerint ez eléri a 8 százalékot. így az államháztar­tási törvényben és a helyi költ­ségvetési rendeletekben a ki­adások alultervezettek. Ké­nyesnek látom a pénzügyi hely­zetet. Nem érzékelem azt a javu­lást, amit az országkép kifelé és, befelé sugall. Az igazán nagy baj az, hogy nem kiszámítható ez a rendszer. Ettől függetlenül a magunk erejével és lendüle­tével igyekszünk saját elhatáro­zásainkat valóra váltani. Szalay Zoltán Kétezer K ezd egyre unalmasabbá válni ez az ezredfordulót övező hisztéria. Kivált, hogy még azt sem sikerült eldönteni: ak­kor hát most kezdődik, vagy most lesz vége? Mert ha látvány­numerikus alapon vizsgáljuk, Krisztus óta kettessel még való­ban nem indult évezred, ám ha racionálisan elemezzük, minden valamirevaló számsor egyessel kezdődik. Lásd a gyerek idei matekosztályzatait, a legutóbbi Fradi-Tatabánya meccs rész- eredményét, vagy a Spartacus-féle rabszolgalázadást. (Igaz, ez utóbbi időszámításunk előtt hetvenvalahányban történt, de mérget rá, hogy az az adott évtized is egyessel kezdődött. Leg­feljebb - innen nézve - visszafelé.) A kisbaba életkorát nem úgy adjuk meg, hogy nulla éves múlt tíz hónappal, hanem hogy egy éves lesz két hónap múlva. Összegezve, igazat kell adnunk annak a gondolkodónak, aki megállapította, hogy a nulla az nulla, az egyes meg egyes. Jómagam a millennium kifejezésnek sem örülök. Rendben van, tudom, hogy ugyanazt jelenti minden nyelven - ellenkező esetben figyelmeztetnének a tévécsatornák üzleti szellemmel áthatott gagyogásai -, valahogy mégis úgy érzem, ez kizárólag bennünket, magyarokat illet. Hiszen annyira hozzánk kötődik, annyira kis országunk múlt századi történéseivel kapcsolatos, szövegkörnyezetileg annyira belénk sulykolták, hogy előbb jut eszembe róla a fővárosi kéregvasút, mint a számítógépek átállí­tása. Tény, hogy á tény az tény, ám — legalábbis számomra - az érzelem a nyelvtannál jóval magasabb rendű kategória. A fenti kérdéskört övező, jópofának tartott őrülethullám már- már arra ösztönöz, hogy irigyelni kezdjem a medvét, „aki” a j maga bugyuta fejével is képes felfogni, hogy amint a tavasz be­köszönt, számára is elkezdődik a végeláthatatlan robot. Mehet málnát szedni, hadakozni a méhecskékkel egy csupor mézért, közben folyton a vadászt figyelni, nehogy az kilyuggassa a bundáját. Számára az egész felhajtás csupán szükségtelen in­termezzo, fölöslegesen felfújt reklámkampány, amelynek vége a kiszámítható másnaposság. Nem is igazán érti az embereket, akik ilyenkor azért vidámak, mert kötelező, nem pedig azért, | mert okuk van rá. De hát ő csak egy buta, a telet a barlangjában átszundikáló mackó. Szilveszterkor néhány félórára én is szeretnék medve lenni. Tari Ottó ' Elvesztett örömök ! A lig győztem kivárni, hogy eljöjjön a vacsoraidő. A szépen j kitisztított csizmáim már kora délután az ablakban voltak, s csak arra vártak, hogy megteljenek minden jóval. Miután le­nyeltem az utolsó falatot is, gyorsan besomfordáltam a szobába. Persze, a spalettát akkor még nem lehetett kinyitni, ám egy má­sik helyről ráláttam a finomságokkal teli ablakra. Végre bejöt­tek anyuék is, és bátyóimmal kitárhattuk a titkok ajtaját. Ennek persze már jó pár éve, ám néhány hete újra rám tört az az édes izgalom, ami kisgyermekként minden karácsonyi idő­szakot megelőzött. Gondolatban már készültem a Mikulás-ün­nepségre is, melyet a Hírlap szokott szervezni dolgozói gyer­mekeinek. Két éve töltöm be ezen a jeles ünnepen a Krampusz megtisztelő szerepét. Az idén azonban elszomorodtam: tisztelt férfi kollégáim közül senki sem vállalkozott a kedves Télapó szerepére. „Szakszervezetis” kolléganőm mindent elkövetett, próbálta megpuhítani a fiúkat, de hiába. A végén még azt is be­vetette, hogy legalább az én kedvemért tegyék meg, hiszen leg- fiatalabbként még olyan közel vagyok a gyermekkorhoz, és annyira vártam ezt a napot. Mondanom se kell, ez sem hatott, ám ekkor rádöbbentem valamire: mostanában mindenki annyira j felnőtt akar lenni. Még véletlenül sem szabad kiesni a komoly ember szerepéből? Csak egy rövid időre. Hogy a piros maska­rába bebújva néhány órára visszarepüljenek az időben, s bele­csöppenjenek gyermekeik világába. Talán egy kicsit újra ők is gyerekek lehetnének, játszhatnának. M ert a játék kell! Ákárhány éves is az ember. Ha ugyanis va­laki már nem tud szívből játszani, elveszti mindazt, amit a gyermekkor jelentett. A kedves emlékeket, a néha fájdalmas felismeréseket, és az őszinte, tiszta örömöt. Elek Eszter HIr(telen)kék... A bankrablások előtt, illetve a szökés megszervezéséhez - mint hírlik - tíz százalék jutalék fejében megfelelő információkkal látta el a Whiskyst egy magas beosztású belügyes. Ennyit ér egy belügyér... * Bonnban és Párizsban - mint az érintett politikusok megerősí­tették - bíznak az új uniós pénzben, az euróbán. Ember, bízva bízzál...! * A világörökség része lett a Hortobágyi Nemzeti Park. Honfitársaim! Hát már bárki kergetheti az ősi magyar déli­bábot... ?! * Az ugandai kormányzó asszony, Janet Sendabaguzi arra szólí­totta fel nőtársait, hogy addig egyikük se bújjon ágyba leendő férjével, amíg annak adótartozása van. (Be)tétre megy a játék... * Egy - a világ különböző országaiban végzett - felmérés szerint a megkérdezettek zöme szexszel köszönti a 2000. évet. Szilveszterre ajánlott a téli gumi... (szilvás) Szabó Gyula: „Nagy a lendületünk, sok mindenhez megvan az akarat” fotó: perl Márton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom