Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-24 / 300. szám
6. oldal Ünnepi Magazin 1999. december 24., péntek Közös ünnep az egri tiszti kaszinóban O, azok a boldog békeidők... Szecessziós karácsonyok és ódivatú hangulatok a századfordulón A polgári nyugalom és jólét soha el nem veszthető érzése ült az egrieken akkor, amikor a naptár 1800-ról 1900-ra váltott. Ferenc József császár hivatalai jól igazgattak. A gépezet olajozottan működött. Távol a császárváros zajától az egriek megszokott életüket élték. A romos vár és az egekbe magasodó Minaret tövében az egriek boldogok voltak. Senki nem hitte, hogy lesz ez még másként. A cselédek szorgosan vezették a háztartást, a társadalom elitje jótékonykodott. Ám a kívülállónak úgy tűnt: egy mozdulatlan mesekönyvbe lapoz bele. A polgári Eger szecessziós békéje öröknek tűnt. Akkor, ott még senki sem tudhatta: ez a század két világháborút és több, öröknek hitt mégis törékeny rendszert hoz magával. Csupán száz év választ el bennünket az akkori Egertől. Az Egri Újság lapjain tallózva mégis úgy tűnik, óriásit változott minden. Vagy mégsem? A polgári világ képe a múlté. Történelem. Ám ha figyelmesen olvasunk, ez a múlt sokszor visszaköszön. Például így: K: 1900: A századforduló ünnepe „1900. deczember 1-én a magyarok Nagyasszonya, Erzsébet királyné emlékére építendő Örök- imádás templom javára fényes művészi estély rendeztetett Egerben, a Kaszinó dísztermében, melyet ez alkalomból Eger város elite-csalá- dai között az első gyanánt szereplők a szorongásig megtöltöttek úgy, hogy egy talpalatnyi hely sem maradt. De nem csak a fényárban úszó terem rangban és szépségben elöljáró asszonyai és lányai tették érdekessé és kedvessé az estélyt. Oroszlánrész jutott ebből azoknak a tündérszép lányoknak és asszonyoknak, akik vagyont érő ruhákban, kegyeletés jótékonysággal álltak színpadra. ” Ugyancsak ebben az időben ülésezett a korcsolyázók egri egylete is. S hogy a tanuló ifjúságnak még nagyobb lendületet és teret adjanak a pályán, úgy döntöttek, a főgimnáziumi ifjak közül harmincnak, a főreáliskolások közül huszonötnek adnak szabadjegyet a pályára. Zajlott az élet az iskolákban is. Az angolkisasszonyok intézetében Vörösmarty Mihályra emlékeztek. Werner Adolf dr. főgimnáziumi tanár lelkes beszédet intézett a növendékekhez, az intézet énekkara pedig a Himnuszt és a Szózatot énekelte. Az egyszerű, de hatásos ünnepség mély benyomást tett az ifjú lányok lelkületé- re. Közben pedig leesett az első hó. Finom fehér pelyhei azonban nem borultak rá még a földre, oly finomak voltak, hogy alighogy leértek, máris elolvadtak. A mai nap reggelén bemutatkozott tél apó is, az ő havas szakállával. Tél apó beköszöntének a fa- és szénkereskedők örülnek a legjobban. Máris nagy hangon beszélnek az emberrel. Reméljük, fehés karácsonyt hoz a Jézuska. Nem volt ilyen vidám a század- forduló tele a gyöngyösi Nagy családnak. János nevű pénzügyőrük lezuhant a patakhídról és a sekély mederben annyira összetörte magát, hogy sérüléseibe belehalt. Szintén foghatta a fejét az, aki az Élőképek esti főpróbáján elcserélte prémgallérját. Az Egri Újság azonban gondoskodott az eset megoldásáról, a szerencsétlenül jártakat felszólítja: mindketten vigyék be az elcserélt tárgyat a rendőrségre, ott majd megkapják cserébe a sajátjukat. Nem feledkeztek meg azokról sem, akiket éppen a betegség döntött ágynak. Köhögés, betegség ellen a Réthy-féle pemetefű cukorka ajánlott, mely minden bán- talmat pár nap alatt megszüntet és a gyomrot sem bántja. A hitelességre azonban nem árt vigyázni, mert többféle készítmény is forgalomban van. Nem volt szerencsés tél ez a kutyáknak sem. No nem a kutyahideg miatt, ami ezúttal elmaradt, hanem mert a város területén egy veszett, gyanús kutya kóborolt, ezért Gaál Béla r. kapitány 40 napos zárlatot rendelt el az összes kutyára, mely a város területén belül tartózkodott. Tisza Nánán pedig megüresedett a községi orvosi állás. Ezért pályázatot nyitottak az új orvos részére, 1200 korona évi fizetéssel és 60 korona ha- lottkémlelési díjjal. Az álláshoz 4 szobás szolgálati lakás járt. Egyetlen szépséghibája volt a dolognak: a leendő doktornak el kellett látni a dinnyésháti, hatházi és rákháti betegeket is. S még egy hír Dél-Hevesről. Filloxeria- zár alá helyezték Nagy Rhéde, Vámos-Györk, Heves, Atány, Erk, Boczonád szőlőterületeit, melyet a földművelésügyi magyar királyi miniszter foglalt rendeletbe. A kaszás is meglátogatta megyénket 1900 decemberében. Gyászolták Mahay Félixet Puszta-Vezekényen, aki megyebizottsági tag ként 84 éves korában hunyt el. Krenedics Imre hatvani prépost-plébános, aki szintén tagja volt a megyebizottságnak sem érte meg az 1901-es esztendőt. A polgárokat ez azonban kevéssé érdekelte. Éltek és vásároltak, vagyis készültek az ünnepre. Klein Ármin a Dobó utczában Singer varrógépet hirdetett az asszonyoknak, Bacsó Ferenc fővárosi állami tisztviselő örök naptárt kínált a vásárlóknak, Heckenast Gusztáv szolidabb gyártmányú pianínókkal csalogatta a pénzesebbeket, míg Landesman Adolf karácsonyi díszmű és játékáru kereskedésébe várta a polgárokat. A hazai ipar pártolása épp úgy megtalálható a korabeli újságokban, mint a divatos bécsi és párizsi termékek hirdetése. Wein Károly és Társai Késmárki damaszt árukkal jelentkeztek a piacon, míg Prédán József pálczákkal, ostorokkal, czipőkkel, alpakka és ezüst étkészlettel csalogatta a vásárló egrieket. k: 1901: A fejlődés éve Deczember 12-én tudhatták meg az egriek, hogy a vármegye közgyűlése 2000 koronát szava- tott meg a felállítandó Dobó szoborra. Az ülésen kisebb közderültség is kerekedett, ugyanis az a javaslat is elhangzott, sorsolják ki a millenniumra készült képet 5000 koronáért, mely olyan szépen sikeredett, hogy most, még a kistermet is sajnálják vele elékte- leníteni... A javaslat lekerült a napirendről, hiszen a polgárok lelkesedését nem akarták elvenni. A közigazgatás államosítását sürgetik Demjénben. Bódy Béla Hirdetés Hoffmann boltjából káli segédjegyző ugyanis megvesztegetésről tett jelentést a demjéni választásokon. A tudósító epésen jegyzi meg: ideje lenne államosítani a közigazgatásban is. Nem aratott egyöntetű tetszést Gyöngyösön a vil- lamvilágítás bevezetése sem. László János és társai megfellebbezték a döntést, azzal az indokkal, hogy a villamvilágítási história még a jövő kérdése. Ringelhann Rafaelnek pedig azért kellett a bíróságra járnia, mert megfellebbezte a külföldről behozott borok ellenőrzését. Nem volt hiány a szokásos decemberi társasági összejövetelekből sem. Az izraelita nőegylet harmadik tea-estélyét tartotta december 14-én, szombaton. E harmadik estélyen már műkedvelő hölgyek is szerepelnek, nevezetesen Czigler Edit czirrtbal- mozik és Krausz Etel egy víg monológot ad elő. Schwarcz Elemér pedig szavalni fog. A kereskedő iparoskor közgyűlésén pedig arról határozott: farsangi tánczvigalmát csak az ünnepek után, január 11-én tartja meg. Halottjuk is volt az egrieknek. Vasárnap délelőtt temették Papi Kozma Károly egri székesegyházi kanonokot, székesegyházi főesperest, aki csaknem egész vagyonát a szegényeknek adta. Még templomot is építtetett Borsod-Mezőkeresztesen. Az 1824-ben született Kozma atyát a szabadságharc évében szentelték pappá, majd Egerből, a foglár intézetből elszó- litották. Csak 1853-ban került ismét Egerbe, s innentől kezdve bírta az egriek szerete- tét és tiszteletét. Temetésén az Egri Dalkör remek gyászdalt énekelt... Nem csak az egyház gyászolt. Két hír rendőrségi hír is megdöbbentést keltett karácsony előtt. Atány egyik kútjá- ban Csontos János testére találtak, erősen összevert állapotban. A szerencsétlen férfi láthatóan erőszakos halállal múlt ki. Egerben Kovács Ferenc verősza- lai földmíves egyetlen gyermeke is meghalt ez időtájt. Lovasdit játszottak az udvaron a gyerekek és a kisfiút megfojtotta a nyakára tekert kötél. Mire társai észrevették, a Feri gyerek már kiszenvedett. Jobban jártak a csányi verekedők. Igaz, egy orrot tönkrezúztak, egy szemet pedig kivertek, de a nyalka legények közül mind életben maradt. A többséget azonban már lekötötte a karácsonyi készülődés. A magyar királyi posta és távírda igazgatóság felhívást tett közzé, melyben jelzi, hogy a nagy forgalomra való tekintettel mindenki a postai előírásoknak megfelelően adja fel küldeményét. A nagyobb tárgyakat faládába vagy vesszőkosárba csomagolva, a kisebbeket pedig erős csomagolópapírba. Amennyiben a jelzett településen nem található posta, úgy a legközelebb eső hivatal címét kell feltüntetni. Arra is gondosan kell vigyázni, hogy a címzett megjelölése pontos legyen, mert ugye nem mindegy, hogy ifjabb, idősebb vagy éppen az özvegy kapja meg a küldeményt.... Az ünnepekre olvasnivalóként a Nagy Képes Világtörténetet ajánlják, amely 12 kötetben 192 korona, de a Révai testvérek arról is gondoskodtak, hogy már havi három korona részletért is hazavihető legyen. k: 1902: Öngyilkosok, múló béke Kemény fagyok köszöntöttek a városra 1902 decemberében. A polgárok azt beszélik, hogy már három ember is megfagyott a kemény hidegben. Pedig - mondja megdorgálva a tudósító - Juhász János kocsist szívszélhűdés érte, s tudni vélték azt is, hogy egy novaji tejszállító gyerek épp úgy a fagy áldozatává vált, mint egy katona. A hírek persze hamisak, de azt senki sem cáfolja, hogy az irgalmas rend elmebeteg osztályán egy 38 éves férfi leszedte lábáról a kötelet és azzal fojtotta meg magát. Egy uradalmi cseléd az istállóban akasztotta fel magát. Hasonló halálnemet és helyszínt választott Ugra kisbí- rója, Szladek István is. Bár enFOTÓ: PILISY ELEMÉR MAGÁNGYÜj^EMÉNYÉBŐL nek külön története1': van. December elején ellopták az ugrai községházán tartott páncélszekrényt, benne 17 ezer koronával. A páncélszekrény úgy tűnt el, hogy a kisbíró a közelben aludt. A pénzt a csendőrök megtalálták, de az osztozkodáskor jelen volt a kisbíró felesége is. Mindhármukat letartóztatták, a hír hallatára a kisbíró pedig felakasztotta magát. Egerben egy Boros Erzsébet nevű cselédlény munkaadói távollétében álkulccsal bejutott a lakásba és összeszedte a házban található összes értéket. Még egy pulykát is megsütött, s egy üveg bort is magához vett, így távozott Debreczen irányába. Abasáron Petrovics Erzsiké nem élte meg az ünnepeket. A kislányt szülei magára hagyták, s valószínűleg közel játszhatott a kályhához, mert egy kipattanó szikra méggyújtotta ruháját. Még mielőtt a segítséget tudott volna hívni, megégett. Hatvanban egy vonatkísérő a síneken gyalogolt hazafelé, de nem vette észre, hogy jön a vonat. A mozdony halálra gázolta a szerencsétlen férfit. A többséget azonban nem az apró betűs véres hírek izgatták. Sokkal több érdekességet rejtett Kemény Lipót nagyáruháza, ahol a tetemesen bővített üzletben karácsonyi vásár készült. Női blúzok, jouponok, berliner che- nillia, klót kötények, szőrme boák és karmantyúk nagy választéka várta az egrieket. Persze csak azokat, akiknek volt pénzük. Ők megkaphatták a Schicht szappant szarvas vagy kulcs jeggyel, vásárolhattak Havanna rumot és balzsamot. A szegényebbeknek pedig maradt egy ima a karácsonyfa alatt. Ugye, nem is változott olyan sokat a világ? Szuromi Rita A £ Hk z öre8 eiT|ber már ~jL JRL.hajnal óta ott ült az ágya szélén. Amióta nem látott olyan jól, a használatban elvékonyult borotvakés helyett inkább eldobható műanyag holmikat használt. A lavórban még ott úsztak az apró sötét borostadarával meghintett tejszínű borotvakrém foltjai. Az öreg füle melletti dohánypác színű, összerándult barna bőrön végigfutó halvány vörös vonal arra utalt, hogy a lavór alá csúszott és víztócsában ázó, beszáradt fehér timsó hasábnak is volt valami értelme aznap. Fojtó Pitralon-szag ült a szűk konyában. A macska lassú körökben keringett a lába körül, néha lehajolt, végigsimította a hullámzóan ruganyos testet, aztán leült a kályha mellé, aminek résnyire nyitott ajtaján keresztül is jól lehetett látni a parázsló fahasábokat. Az öreg megette a kikészített kenyeret, a főzőkolbász héját és a morzsát lassan az asztal széle felé terelgetve egy újságpapírra szórta. Kiöltözött és kimosakodott, várta a fiát és a menyét. Egy hónapja azt mondta a fia, hogy ha kedve van, eljöhet velük a nagybevásárlásra, amikor úgyis annyi holmit kell cipelni, legalább jól jön a segítő kéz. Dudálást hallott az ablak alól. A fia kint állt a kapu előtt, intett neki. Mire leért a ház elé, a férfi már az ablakról törölgette a rávert szürke sarat. A menye kiszállt és előreengedte, az első ülésen nagyobb a hely. Nem vetette le a télikabátját, pedig a kocsiban meleg volt, a gyorsan bepárásodó ablakok miatt meg is kellett állniuk és letörölni a há- lyogos szélvédőt. A fia és a menye beszéltek, a főnöküket szidták és a pénztelenséget emlegették. Az öreg ember nem sokat értett a dologból, de azt érezte, hogy itt ül mellette karnyújtásnyira ez a ritkuló hajú középkorú férfi, a fia, akit szeret, és akit sok-sok évvel ezelőtt gyermekként ugyanígy vitt először moziba. Mellette ült és az úton folyton azt kérdezte, hogy ugye nem lesz túl rémes, de azért ugye lehet majd izgulni és vesznek perecet is, meg málnás szódát, ami úgy csiklandozza a torkot, mintha hangyák szaladgálnának az ember torkában. A film korhatáros volt, mint minden jó film abban az időben, de egyáltalán nem rémes, és a jegyszedő ismerte és előre köszönt neki. Á, elhozta a fiát is, ezt nyugodtan ajánlhatom, bátran megnézheti - mondta kedvesen akkor az a kövér nő. A film nem volt rémes, de lehetett izgulni és az előadás alatt végig fogta a fia kezét, aki néha rámosolygott és ő bátorítóan megszorította az apró uj- jakat. És a fia kipirulva jött ki a moziból és csillogott a szeme és megköhögtette a hirtelen lehajtott málnaízű szóda. Aztán azon a délutánon még elsétáltak egy papírkereskedésbe, ahol trafikholmikat is árultak, hosszas tanakodás után választottak kifestőt, meg színes ceruzákat és kiültek egy padra, amire félig árnyék borult azon a napos délutánon, és a fia lassan, nagy gonddal szinezni kezdte a kitöltetlen, halott képeket, ő pedig azt érezte, hogy vannak olyan délutánok az életben, mint amilyen a mostani, amiknek van értelme. Késő este értek haza, a levegő még akkor is langyos volt, régóta várták őket boldog aggodalommal. A fia már nem volt éhes, az úton hazafelé is el-el bóbiskolt, pedig beszélt hozzá. Lefekvés előtt odanyomta hozzá a szappanillatú meleg arcát és azt kérdezte, akkor aztán, ha lesz időd megint elmegyünk. Persze, mondta ő, akkor aztán, ha lesz időm, megint elmegyünk. Erre gondolt, míg emellett a lassan kopaszodó, középkorú férfi mellett ült a kocsiban, aki a fia. o jj irtelen kezdett -JL. fázni a lába, pedig a kocsiban párolgott a fojtó meleg. Körülnézett. A szobában már félhomály volt. A kályhából az összeroskadt hamu alól szivárgott valami langyos fény. A macska az ajtó előtt állt és várakozóan nézett rá. Odament a tükörhöz, az utcáról besütő kék lámpafényben látta a borosta halovány és megfellebbezhetetlen árnyékát. Végigsimított kezével az álián, aztán megnedvesítette a bőrét. A borotva hang nélkül szántotta az arcát. Kovács János Akkor aztán
