Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-23 / 222. szám

4. oldal Hazai Tükör 1999. szeptember 23., csütörtök Gyengélkedő gyógyszerkeret Az utóbbi hat évben az egészség- biztosításra fordítható összeg 30 százalékkal, ezen belül a gyógy­szer-támogatási keret 16 száza­lékkal csökkent, a gyógyszer- kassza ez évi hiánya legalább 15 százalékos lesz. Lampé Zsolt, az OEP főigazga­tója szerdán Budapesten, a Ma­gyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a Nem­zetközi Gyógyszergyártók Egye­sülete által szervezett szimpózi­umon elmondta azt is: a támo­gatási összegek jelentős csökke­nése mellett nem szabad figyel­men kívül hagyni azt a tényt, hogy a forgalomban lévő készít­mények száma az elmúlt évek­ben csaknem az ötszörösére nőtt, az idén több mint ötezer készítmény található a patikák polcain. A főigazgató úgy véli: a meg­bízható és stabil gyógyszer-tá­mogatási rendszer kiépítése csak a hatóanyag-alapú és beteg­ségcsoport szerinti fix támoga­tással valósítható meg. Fontos­nak tartja emellett, hogy a tá­mogatott készítmények soraiból kikerüljenek azok a gyógysze­rek, amelyek hatékonysága nem bizonyított. Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter beszédében hangsúlyoz­ta: a magyar egészségügy hely­zete nem vethető össze a nyu­gat-európai országokéval, mivel Magyarországon az erre fordít­ható összegek igencsak végesek. A jelenlegi kalkulációk szerint 2000-ben az ideinél 10 százalék­kal több pénz jut gyógyszertá­mogatásra. A miniszter ígéretet tett arra is, hogy a jövőben vala­mennyi prevenciót szolgáló ké­szítmény megkapja a szükséges támogatást. Orbán István, a MAGYOSZ elnöke elmondta, az illetékesek­nek átlátható struktúrát kell ki­munkálniuk, mégpedig oly mó­don, hogy mindenki számára vi­lágos legyen, ki hozta a döntést. Lassú marad az ítélkezés A kormány szándékai szerint az eredetileg öt táblabíróság helyett 2002. január 1-jén csak a Főváro­si ítélőtáblán kezdődhet el a mun­ka. A szakmai viták végére pon­tot tevő javaslatból egyértelműen kiderül, hogy a koalíció szakértői hosszú távon is csupán egy tábla működésével számolnak. Az 1997-ben elindított igazság­ügyi reform egyik fontos lépése a Legfelsőbb Bíróság (LB) sze­repének újragondolása volt. Ak­kor, a reform kidolgozói úgy lát­ták, hogy a fellebbviteli bíróság­ként is működő LB elsősorban általános elvi irányítást gyako­roljon, s csak kivételes esetek­ben működjön fellebbviteli fó­rumként. Vagyis egyrészt a Leg­felsőbb Bíróság tehermentesíté­sére, másrészt a négylépcsős igazságszolgáltatás kiépítésére, ezzel párhuzamosan az elsőfo­kú ítélkezés gyorsítására szol­gált volná a kezdetben három, majd összesen öt ítélőtábla be­kapcsolása a rendszerbe. A szocialista-szabaddemokra­ta kormányzat idején elindított igazságügyi reformot a most el­lenzékben lévő honatyák meg­torpanni látják. Az Országgyű­lés alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén ugyanis többségi szavazással általános vitára al­kalmasnak találta az igazság­ügyi kormányzat tervezetét, amely az eredetileg elképzelt öt helyett már csupán egy Ítélőtáb­láról szól. A bizottsági ülésen je­len lévő Solt Pál jelezte: a Leg­felsőbb Bíróság kilátástalanul súlyos helyzetbe került, egyes bírói tanácsok asztalán olykor 1000-1200 ügy vár elintézésre. H. M. A nők munkahelyi diszkriminációja ellen Telefonos tanácsadás Újraindította a nőket érő hátrá­nyos munkahelyi megkülönböz­tetések orvoslását segítő, ingye­nes telefonos tanácsadó szolgál­tatását a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Tit­kársága. Zöldyné Szita Erzsébet elmond­ta: a két hónapos tavaszi „pró­baüzem” tapasztalatai alapján döntöttek úgy, hogy az év végé­ig egész nap elérhetővé teszik az említett szolgáltatást. Az érdeklődők délelőtt 10 és délután 15 óra között a 06 (80) 630-020-as, 15 és este 20 óra kö­zött pedig a 06 (80) 630-070-es telefonszámon kérhetnek taná­csot a munkajogászoktól. A szakemberek segítségét igényel­hetik mindazok a nők, akiket női voltuk miatt ér hátrányos megkülönböztetés a munka­helyükön. A Nőképviseleti Titkárság ta­pasztalatai szerint a próbaidő- szakban főként nők kérték a munkajogászok tanácsát, de többször előfordult az is, hogy nős férfiak feleségeik ügyében hívták a telefonszámot. Zöldyné Szita Erzsébet hozzá­tette: a szolgáltatás több millió forintos költségét a titkárság fe­dezi. A kis települések jobban járnak, a nagyobbak kevésbé Az iparűzési adót nem központosítják Gémesi György szerint tévedés, hogy a helyben maradó szja-hányad 16-ról 5 százalékra való csökkentése miatt jövőre térdre kényszerül­hetnek az önkormányzatok, mert az oktatási támogatás jelentős emelésével együtt az ideinél átlagosan 8 százalékkal több forrás jut a helyhatóságoknak. Igaz, a gazdagabb települések némelyike, így a főváros is rosszul jár majd. Gémesi György (MDF), a Ma­gyar Önkormányzatok Szövet­ségének elnöke, Gödöllő pol­gármestere nem ért egyet a má­sik önkormányzati szövetség képviselőjének azon véleményé­vel, miszerint a kilátásba helye­zett szja-elvonás miatt 2000-ben kevesebb pénz marad az önkor­mányzatok zsebében. A jövő évi költségvetési tervezet ugyan­is 6 százalékos infláció mellett 8 százalékos többlettámogatást ígér a helyhatóságoknak. Ez a növekmény úgy jön ki, hogy bár a helyben maradó szja hányada 16-ról 5 százalékra csökken, az oktatási normatívák jelentős emelésével az elvont pénzt az állam bőségesen visszajuttatja a rendszerbe. Az összeg rendelte­téséből következik, hogy első­sorban a siralmas helyzetben lé­vő kistelepülések, illetve a több oktatási intézménnyel rendelke­ző megyeközpontok járnak jól. Gémesi szerint például az 1700 lelket számláló Tatár- szentgyörgy például 3,8 millió­val, Cegléd 26 millióval, Nagykáta 34 millióval, Miskolc 135 millióval magasabb összeg­ből gazdálkodhat, mint az idén. Az MDF-es képviselő - utalva a Fidesz-vezette helyha­tóságok előnyhöz juttatásával kapcsolatos híresztelésekre - hozzátette: a szocialista polgár- mester irányítása alatt álló Nyíregyháza 126 millióval többre, míg az MDF-es felleg­várként emlegetett Gödöllő 70 millióval kevesebbre számít­hat, mint 1999-ben. Semmi ér­telme tehát az önkormányzati­ság megkérdőjelezésének. Mint megtudtuk, hamisak a helyi iparűzési adó 40 százalé­kának tervezett központosítá­sáról szóló hírek. Bár beszél­getőpartnerünk elismerte, hogy a PM valamelyik korábbi tervezetében benne volt az öt­let, a későbbi változatokban azonban már nem szerepelt. Gémesi úgy véli: noha a ter­mészeti katasztrófák okozta károk helyreállítására, vagy a nagy érvágást jelentő banki ügyletek korrigálására igen sok pénzre volna szükség, az iparűzési adó egy részének központosítását a parlament­ben egyik frakció sem támo­gatná. Takács Mariann MSZP-MSZOSZ: Elmérgesedett viszony? Nehéz idők járnak mostanában az MSZP-s színeket képviselő szak- szervezeti vezetőkre: Paszternák Lászlót, a vasasok tegnap lemon­dott elnökét etikátlan telekvásárlása miatt marasztalta el pártja, Sándor László MSZOSZ-vezér neve a VIP-listáról köszönt vissza, Bársony András, a nyomdász érdekképviselet első emberét pedig most próbálják ingatlanpanamába keverni. Ezek az ügyletek, vagy más okok állnak az MSZOSZ és az MSZP megromlott viszonyá­nak hátterében? - kérdeztük Sándor Lászlótól. Az MSZOSZ elnöke szerint a felfújt személyi ügyek úgy vi­szonyulnak az érdek-képvisele­ti szövetség és a szocialisták között feszülő ellentétek igazi okához, mint bolha az elefánt­hoz. Vagyis az MSZOSZ, illet­ve annak Paszternák vezette szocialista-szociáldemokrata platformja nem sértettségből, hanem az MSZP megszegett ígéretei miatt csalódott. Sándor elmondta: a volt kor­mányzó párt utóbbi időszakban tanúsított magatartása, illetve jövő évi költségvetéshez való vi­szonya azt bizonyítja, hogy mi­közben nyíltan felvállalja a köz- alkalmazottak és az egyéni vál­lalkozók érdekeit, addig a szak- szervezetek szövetségével más­fél éve kötött megállapodást megszegve, teljesen megfeledke­zik például a postásokról, keres­kedőkről, általában a gyári munkásokról, amit egy magát szociáldemokratának valló párt nem tehetne meg. Az elnök sérelmezi, hogy a szakszervezetek soha nem tet­tek elmarasztaló megjegyzése­ket szocialista politikusokra, a másik oldalról mégisgyakran kioktató stilusú, az érdekkép­viselet belső ügyeibe is beavat­kozó kritikák hangzottak el. Sándor László reméli, hogy a Kovács László pártelnöknél Paszternákkal közösen kezde­ményezett jövő heti tisztázó be­szélgetésen sikerül elsimítani az ellentéteket, s megerősíteni a stratégiai szövetséget, noha jó­maga és Kovács eddig a kézfo­gáson túl többre nem jutottak. Kérdésünkre, hogy megegye­zés híján más politikai partner után néznének-e a szakszerve­zetek, nemmel válaszolt. A harmonikus együttműködés azon múlik, visszatér-e az MSZP a szociáldemokrata ér­tékekhez. Az MSZOSZ elnöke egyébként tegnap írásban is megerősítette, hogy távozni kí­ván a foglalkoztatási bizottság éléről, de - mint mondta - nem azért, hogy lemondásáért cserébe mentesüljön a VIP- hitele miatti esetleges etikai vizsgálat alól. Szerinte a Posta­bank felügyelőbizottságának volt tagjaként felvett kölcsön ügyében saját testületé már tisztázta őt. (-ács) Hírek röviden Áremelések pórázon A nehézségek ellenére minden remény megvan arra, hogy az államháztartás hiá­nya az év végére ne haladja meg a tervezett 4 százalékos GDP-hez viszonyított mérté­ket - közölte Járai Zsigmond az Ország- gyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsá­gának szerdai ülésén. A pénzügyi tárca ve­zetője kifejtette: a kabinet továbbra is 6-7 százalékos pénzromlással számol 2000- ben, és ennek érdekében a kormány hatás­körébe tartozó áraknál csak rendkívüli esetben engedélyeznek 6 százaléknál na­gyobb emelést. Új agrárprogram indul A kormányzat feltehetően a közeljövőben elfogadja a Nemzeti Agrár-környezetvé­delmi Programot (NAKP), amely január­tól már a támogatási rendszerbe illeszked­ve járul hozzá a mezőgazdaság fellendülé­séhez. Tarr Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ille­tékese elmondta: az 1996 óta készülő program környezetbarát mezőgazdasági termelési módszerek támogatására szol­gál majd. Beindítása az EU-csatlakozás előfeltétele. Nem a „Gólya” hibázott Az Oktatási Minisztériumban lezárult az a vizsgálat, amely azt firtatta, hogyan vehet­tek fel az engedélyezett létszámnál több gólyát a szegedi JATE bölcsészkarára. Ki­derült, a hibát nem a számitógépes Gólya­program követte el, ezért minden felelős­ség az egyetem munkatársait terheli. Visszahelyezték Aradi Csabát Aradi Csabának, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának állásából való felfüg­gesztését szerdán megszüntette Medgyesy Balázs, a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Orosz János, Arad jogi képviselője közölte: a fegyelmi vizsgálat, aminek részleteiről még mindig nem kaptak semmilyen értesítést, tovább folytatódik. Kossuth Lajos azt üzente... Október 6-án utolsó állomásához érkezik a „Kossuth Lajos azt üzente” elnevezésű, más­fél éve indított országos akció, amely csak­nem 40 ezer tanulót mozgatott meg. Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke elmondta: a Magyar Cserkész Szövetség, a Magyarország Felfe­dezői Szövetség, a Magyar Úttörők Szövet­sége és a Honvédelmi Minisztérium összefo­gásával politikától mentesen idézhették fel a forradalom és szabadságharc szellemét. Több pénz a hitoktatásra A kultusztárca jövőre 6 százalékkal emel­né az egyházak hitoktatási tevékenységére jutó támogatást. Hámori József miniszter az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt kijelentette: jövőre 1,809 milliárd forintból 34 egyház részesül majd, a tanulólétszám arányában. A négy történelmi vallás hitok­tatásán 550 ezer tanuló veszi igénybe, míg a kisegyházak tanításaival 22 ezren ismer­kednek. Médiahajó ’99 Több száz utassal a fedélzetén, fél­órás késéssel indult útnak szerdán Budapestről a Médiahajó. Az immár kilencedik alkalommal. megrende­zett, egész napos közéleti és szak­mapolitikai kirándulás résztvevői, a korábban jelzett anyagi nehézségek ellenére, ezúttal is három sétahajó, a Táncsics, a Hunyadi és a Rákóczi fedélzetén utaztak Visegrádra és vissza. A hivatalos program a Pénzügymi­niszterek reggelije elnevezésű, már hagyománnyá vált fórummal kezdő­dött meg, ám a létszám nem volt tel­jes: csupán Kupa Mihály, Szabó Iván és Rabár Ferenc ült egy asztalhoz. Tegnap nem e hajókon költötte el reggelijét sem Járai Zsigmond, sem Medgyessy Péter, de Bokros Lajos sem. Az utasok közt volt Katona Kál­mán, a KHVM első embere, aki köz­lekedéspolitikai témákról adott tájé­koztatót. Stumpf István kancelláriaminiszter is átment A nyilvánosság előtti alázat kapuján fotó: feb/diósi Uj idegenszabályok Szeptember 1-jétől megváltoztak az idegenrendészeti jogszabályok. A minap a belügyi tárca által ösz- szehívott megbeszélésen az érin­tett hazai hivatalok, szervezetek képviselői mellett jelen volt Stefan Berglund, az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságának budapesti képviselője és Irena Vojackova, a Nemzetközi Regionális Szervezet bécsi koordinátora is. Az idegenrendészeti őrizet az új törvény szerint nem a végtelen­ségig tart, hanem legfeljebb 18 hónapig. Az őrizetből távozót az állam nem segíti tovább, a társadalmi szervek viszont tá­mogathatják. Ha áz illető tud, megélhetési lehetőséget is te­remthet magának, de ha ismét okot ad rá, akkor újabb másfél évre őrizetbe kerülhet. Irena Vojackova asszony sze­rint az illegális emigráció vala­mennyi kelet-közép-európai or­szág nagy problémái közé tarto­zik. Lehet, hogy a 18 hónapos korlát hosszúnak tűnik, viszont a szomszédos országokban ér­vényben lévő 30-60 napos ide­genrendészeti őrizet túl rövid, hiszen ennyi idő alatt nem lehet utólag semmiféle iratot besze­rezni és ügyet rendezni. Stefan Berglund úr elmondta: csak üdvözölni tudják, hogy a menekültek és a társadalmi szervezetek összefognak az ügy megoldásáért. Nem mindenben értenek egyet az érintettek, de a lényeg az, hogy tanulságos pár­beszédet folytattak. A pozitív változások egyikének nevezte, hogy legalább a repülőtérrql nem lehet azonnal visszakülde­ni a menekülteket. (koós)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom