Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnap Reggel 28. szám
Magyarországon évente harmincezer ember hal meg különböző daganatos megbetegedésekben. A Nemzetközi Egészség- ügyi Szervezet adatai szerint a férfiak a világelsők, a nőké pedig a harmadik hely. így aztán nem csoda, hogy egyre többen aggódnak, s élénk figyelemmel kísérik azok munkáját, akik keresik a vészes kór elleni védekezés újabb lehetőségeit. im révén - felismertem, felfedeztem azt a védekezőrendszert, amely a szervezetben létezik, és elpusztítja a kórosan burjánzó tumorsejteket. Ide tartozik 16 különböző tápanyag-molekula, s ezek állandóan jelen vannak a keringésben. Súlyosabb esetekben előáll az a nítást ehhez igazodva kell kérnem. Tudom, hogy ez türelmet, kitartást követelő procedúra. Ezt azonban teljesen természetesnek tartom, mivel a kapkodás aligha célravezető.- Szakberkekben miként fogadták meglátásait?- Nem panaszkodhatok, hiszen mind a munkahelyemen, mind a különböző hazai és nemzetközi konferenciákon tartottam minderről előadásokat, s nem „köveztek” meg, hanem érdeklődéssel, megértéssel kísérték mondandómat. Ez arra ösztönzött, hogy higgadtan haladjak tovább, betartv a- Az utóbbi kifejezést nem használnám, mivel mindnyájan segíteni kívánnak a bajba sodródottakon. Azt hiszem, bizonyos vonatkozásban mélyebb összefüggésekre leltem. Az általam érzékelt passzív tumorellenes védekező mechanizmus - a név tőlem származik - nem azonos az immunrendszerrel, mégis része annak. A fogalomkör szűkítése a beavatkozás hatásosságára is utal.- Június elsejétől a gyógyszer- tárakban is kaphatók a Culevit- tabletták. Ezek valamiféle kiskaput jelentenek, hiszen táplálékkiegészítő minősítéssel engedélyezték a forgalomba hozatalt?- Szó sincs erről! Marad a hivatalos út, mégis úgy láttuk, már most is tehetünk valámit. Ez a szerváltozat gyengébb, mint a medicinává minow A RAK ELLEN? Közéjük tartozik dr. Kulcsár Gyula biokémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem adjunktusa, aki elég fiatal ahhoz, hogy nem könnyű küzdelmének sikerét megélhesse. Vele beszélgetve az oknyomozó szenvedély mozgatórugóiról faggattam a bensőből fakadóan szerény tudóst.- Gyerekkorom óta kutató akartam lenni. A szegedi JATE-n szereztem vegyészdiplomát, s 1979-ben az előbb említett felsőoktatási intézmény központi kutatólaboratóriumában helyezkedtem el. 1981-től a biokémiaintézetben dolgoztam. Jelenlegi témámmal 1987-től foglalkozom.- Hogyan, milyen elképzelésektől vezérelve indult el? Válasza kissé meglepő:- A szakirodalmat olvasva - egyébként ez a legolcsóbb megközelítés - jutottam el a kérdéskörig, s ebben az igen értékes, gazdag anyagban bukkantam számos hasznosítható ötletre. Később - kísérletehelyzet, hogy mennyiségük egyre kevesebb, s az igen falánk ráksejtek valamennyit felfalják. Az ellenük való harc csak akkor válhat hatékonnyá, a csatát csak úgy nyerhetjük meg, ha kívülről „pluszmuníciót” juttatunk be a véráramba. Az állatoknál - ha időben avatkoztunk be - akkor teljes sikert értünk el. Az is tény, hogy az infúziós megoldás a legeredményesebb. Ezért úgy határoztam: a gyógyszerré nyilváazokat a játékszabályokat, amelyek hosszabb távon mindenképpen a betegek javát szolgálják majd. A Culevit elnevezésű szer 1993-ban hazai, majd nemzetközi szabadalom lett, s létrejött az Immunal Kft., amely az összes admininisz- tratív és szervezési teendőt ellátja. Az én feladatom kizárólag a szakmai búvárkodás.- Hipotézise, mennyiben tér el kollégáiétól, riválisaiétól? sítésre szánt, mégis tartalmazza a megfelelő összetevőket. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a megelőzésben igen jó, hiszen kiiktathatja a kóros állapot kialakulását. Úgy véljük: a hagyományos orvosi eljárások kiegészítőjeként is használható lesz majd. Elviselhetőbbé teheti az operáció utáni állapotokat, elkerülhető esetleg az áttétek létrejötte is. Attól azonban óva intek mindenkit, hogy csodát reméljen, mivel atéren ilyesmi nem létezik. Az eredeti, a majdan legalizálandó ötlet azonban valóban ígéretes. Meggyőződésem - mivel tények bizonyítják -, hogy sokaknak valódi gyógyírt hozhat. Erről majd határoznak az érintettek. A vásárolható változat „tesztelhető”. Csak az a baj, hogy kissé drágán. Főként az időskorúak, a kisnyugdíjasok számára, pedig nekik kellene leginkább. Felírhatnák hozzá az életszínvonal-növelő pirulákat is... Pécsi István A magyar férfiak világelsők a rák okozta halálozásban néző 1999. július 11. ★ KÖZELRŐL ★ 3 Titokország Komoly és nagyon fontos titkaim vannak, jelentem alássan, tisztelt titokügyi minisztérium! Súlyosságukra és közérdekűségükre tekintettel épp ezért kérem, mielőbb szíveskedjenek államtitok, de legalább szolgálati titok rangjára emelni őket, hogy illetéktelenek semmiképpen se férkőzhessenek hozzájuk. Ezennel azt is bejelentem, hogy a megfigyelési ügy valamennyi - ez idáig még kószáló - szálát kiderítettem. A vele kapcsolatos felbecsülhetetlen értékű információimat és dokumentumaimat ólommal bélelt acélládában őrzöm, hogy még a sugárveszélytől is megóvhassuk azokat. Mert mit lehet tudni, ugyebár, az ellen mindig éber, sosem alszik... Egy bizonyos, hogy aki belemélyed majd az iratok olvasgatásába - persze, csakis hivatalosan -, annak olyan meglepetésben lesz része, amilyenről talán még álmodni sem mer. Nemhogy kiszivárogtatni, beszélni. Tudatom továbbá, hogy Josip Tot és Kaya Ibrahim oly sokak által keresett-kutatott szerződéseinek egy-egy példánya is megérkezett hozzám a napokban, Új-Zéland- ban használatos postabélyegzővel. A legfigyelemreméltóbb bennük az a záradék - remélem, ezzel még nem árulok el állam- vagy szolgálati titkot -, amely szerint azokat a bizonyos fantomcégeket sziget- országi bennszülöttek vásárolták meg. Méghozzá oly módon, hogy az eladók még nekik fizettek harminc karton ír whiskyvel és hatezer svédacélfejes nyílvesszővel. Az okmányokat - értékükhöz mérten - egyik díszpárnámba varrtam be. Rögzítettem zsebmagnómon azt a telefonhívást, amelyben egy szőke női hang arról tájékoztatott, ő pontosan tudja, kiknek állt érdekében a Postabank Értékpapír Rt. banktitok alá eső iratait úgy nyilvánosság elé tárni, ahogyan az megtörtént. A felvételt tartalmazó szalagot a ragasztós légyirtó egyik dobozában rejtettem el. Ebben az ügyben egyébként még tárgyalásban vagyok, ugyanis telefonálóm azóta is zaklat, mondván, volnának még szupertitkos információi, nem is akármilyenek, de meg kell, hogy értsem, ingyen neki sem adnak semmit sem a piacon. Bizonyára tudnak nekem ebben segíteni, hiszen gyakorlatuk már van benne. Büntetőjogi felelősségem tudatában közlöm: titkaimat nem osztottam meg még senkivel. Nem fordultam egyetlen médiumhoz sem, s nem alkalmaztam a kiszivárogtatás ma annyira divatos taktikáját sem. Egyszersmind arra kérem a leginkább illetékeseket, hogy dokumentumaimat szíveskedjenek 2002 tavaszáig titkosítani. Aztán majd meglátjuk... Záradék: legfeljebb, ha a tiszteletdíjamról már döntés született, akkor, de csakis akkor, azt tesznek velük, amit jónak látnak. (Mellékelten csatolom vállalkozói számlámat, fejrészén azzal a fedőcéggel, amely aggálymentesen részt vehet a kifizetés lebonyolításában...) Ki ne emlékezne azokra a legendás időkre, amikor a színészek még nem kőfalak között, fix szerződéssel és fix fizetéssel játszottak, hanem a közönség nagylelkűségére bízva szerezték meg a napi falatot? Az országon ekhós szekérrel vonuló vándortársulatok, komédiások emlékét idézi fel a mától Eger utcáin végiggördülő „vándor és alkalmi” társulat, akik ezentúl a Líceumban bemutatandó Szent Péter esernyője előtt hangolják mókára a közönséget. Ahogy az egriek már megszokhatták, a komédiások a legrégibb magyar nyelvű darabokat elevenítik fel. Az idén az 1640-es években született négy komédia elevenedik fel. A produkció több szempontból is pikáns. Részint a szövegek nem tűrik a hagyományos környezetet, részint a látványosság nem a mai értelemben vett színházat tükrözi. E darabok egyébként kezdetben az egyház megrendelésére születtek. Diákok írták okulási szándékkal, tehát egyfajta templomi passiójáték alapozta meg a magyar színházi élet kibontakozását. Ám - ahogy ez már a diákokoktól szokás - a szövegek és a jelenetek egyre pikánsabbak zönség. A Dobó téren megtudhatjuk: miért vizezték fel Márta asz•• lettek míg végül az egyházfik úgy döntöttek: semmi keresnivalójuk nincs a templomban. így kerültek ki az utcára, szórakoztatva a templomi ájtatos- ságra igyekvő hívőket. Innentől azonban a képzelet elszabadulhatott: pellengérre állt a gazdag, a kapzsi, az álszent, a ravasz. Határa nem volt a komédiázás- nak. Sem a látványnak. Az utcán kikiáltók adták hírül: jönnek a komédiások. Feltűnő maskarákban, kipoentírozott figurák jelentek meg, s harsányan hívták fel magukra a figyelmet. S megszületett hazánkban a comédia del’ arte, s megindul a magyar színház fejlődése. Ez a legendás időszak elevenedik meg mától Eger utcáin. A Bazilika előtt a tudós és a katona látványos párharcát láthatja a kötanító az örökké kérdező tanítványt, majd hogyan áll a tanítvány és az atya bosszút a tanítón. Végül a Bazilika előtt az is kiderül: hogyan óvja meg az eszes szolga a gazda lányának szüzességét... S ahhoz, hogy az élmény teljes legyen, nem kell mást tenni, mint elfelejteni a gépesített világot, s négyszáz évet kell az időben visszafelé utazni. S ekkor bizonyára megértjük: a vásári komészony Bikavérét a vendégek, s a furfangos asszonyság hogyan itatja meg a csínytevőkkel a vizezett bort. Ezután szemtanúi lehetünk annak, hogyan veri el a diák lényege nem más: aki hülye, az a leghülyébb, aki viszont ravasz, az a legravaszabb. Elvégre az abszurd is most születik meg. (szuromi) 1 'WsMM M
