Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-15 / 112. szám
1999. május 15., szombat Hírlap Magazin 9. oldal Francia kapcsolat: borkultusztól az Európai Unióig Loire-Atlantique megye Franciaország nyugati részén, a tengeri párába burkolt breton partvidék szomszédságában található. Mezőgazdaságáról, élemiszeriparáról és hajógyártásáról is nevezetes. Székhelye, a gazdag és virágzó kikötő, a történelmi és kulturális kincsekben bővelkedő nagyváros, a francia pénzügyi és gazdasági élet egyik központja, Nantes. Az a hely, amely egyebek mellett a „népszerű magyar író”, a francia Verne Gyula, más néven Jules Verne alkotóhelyeként is nevezetes. A két megyei önkormányzat törekvése is igazolja, hogy Heves és Loire-Atlantique megye még sincs túl messze egymástól. Térben és időben, gondolkodásban és távlatokban korántsem fantasztikus távolság. Ma már egyáltalán nem tűnik áthidalhatatlannak a több mint kétezer kilométer, amint azt az egri várban aláírt széles körű együttműködési megállapodás is bizonyítja. Ebből az alkalomból beszélgettünk a kapcsoltatokban rejlő lehetőségekről a francia küldöttség vezetőjével, Luc Dejoie-val, Loire-Atlantique megye elnökével.- Elnök Úr, ön a látogatása során megtekintette az egri vár Gótikus Palotájában megnyílt Párizsi Divat kiállítást, és közelebbről megismerkedhetett az egri borral is. A nők és a bor kultusza - minden korábbi történelmi nézetkülönbség dacára - mégis egyfajta közös pontot, alapvető nézetazonosságot sugall a két nép között...- Ez az azonos beállítódás, a látásmód és hagyománybeli hasonlóság, mondjuk úgy, ro- konlelkűség, amely tényleg nagyon fontos az életben, mindenképpen hasznos és segítője lehet mind a hivatalos közösségi, szervezeti együttműködések kialakulásnak, mind pedig az egyéni, személyes kapcsolatok megszületésének.-A kapcsolat még 1992- ben, az első együttműködési megállapodás megszületése idején indult. Az elmúlt időszak pedig folyamatos fejlődést jelentett. A most aláírt, megújított együttműködési szerződés milyen fontosabb útjelzőket jelöl ki a jövőt illetően?- A megállapodás szerint fokozottabban együttműködünk az önkormányzatok szolgáltató szervezeteinek technikai fejlesztésében. Támogatjuk egymás gazdaságfejlesztő intézményeinek - gazdasági kamaráinak, a vállalkozói központoknak -, valamint a gazdálkodó szervezetek és az egyes vállalkozók együttműködését. Ennek egyik kitűnő példája a Hevesvezekényben francia segítséggel megépülő víztisztító mű, amelynek alapkőletételére a látogatás alatt került sor. Szeretnénk ösztönözni a kulturális csoportok cseréjét, a diák- és ifjúsági kapcsolatokat, valamint közösen igyekszünk majd népszerűsíteni a francia kultúrát, illetve előmozdítani és fejleszteni a francia nyelv oktatását. Ez utóbbihoz kapcsolódik az egri Ifjúsági Ház Könyvtára francia részlegének felszerelésében nyújtott segítségünk. Támogatjuk az oktatási intézmények közvetlen kapcsolat- felvételét és a települési szintű együttműködéseket, és vannak még kiaknázatlan lehetőségek az idegenforgalom területén is. A közös munkában a két megye kiemelt figyelmet szán Magyarország európai integrációjának, elsősorban a közös uniós pályázati alkalmak feltárására és kihasználására.- Magyarország az Európai Unióba való felvétel előtt áll, a csatlakozás a hazai remények szerint belátható időn - néhány éven he!ui megtörténik. A két megye közötti együttműkö-. dés során milyen lehetőséget lát e tárgyban a francia támogatásra és a hasznosítható tapasztalatok átadására a belépés, illetve a csatlakozási folyamat kapcsán ?- Magyar- országon az elmúlt évtizedben alapvető gazdasági, politikai és társadalmi változások mentek végbe, amelyek lehetőséget adnak Loire-Atlantique megyének is arra, hogy közel kerüljön ehhez a régióhoz, és konkrét segítséget nyújtson az Európai Közösség felé tartó térségnek. Ebben a támogatásban a gazdasági és kulturális együttműködések mellett • a személyes kapcsolatokon keresztül morális, erkölcsi hátteret is kívánunk nyújtani a közös munka során a törekvéseik megvalósításához.-Az Európai Unión belül a francia agrárnépesség a legnagyobb, itt a legjelentősebb a mezőgazdaságbői élők aránya, amelynek már most is, de a belépés után még inkább komoly konkurenciát jelenthet a hagyományosan szintén jelentős méretű, de olcsóbban előállító itteni agrártermelés. A francia gazdák olykor igen hevesen szoktak tiltakozni az áru bevitele ellen, voltak már kiborogatott kamionok, volt már útra szórt hazai libamáj... Lehet-e ez akadálya a magyar integrációnak?- Nem, ez nem jelenthet igazi problémát a csatlakozásnál. Az Unión belül is számtalan területen azonos termékkel jelennek meg a különböző országok, ám a gyakorlatban - amint látható - ez mégsem okoz komolyabb zavarokat, nem támaszt leküzdhetetlen akadályokat a közösségen belül. Az ilyen és ehhez hasonló nehézségek kezelésére megvannak ugyanis az Unión belül kialakult megfelelő eszközök, mechanizmusok, és - bízom benne - meglesznek majd az újonnan csatlakozó országok esetében is. Egyébként pedig minden területnek, régiónak megvannak azok az egyedileg jellemző és minőségi termékei, amelyekkel versenyképesen tud megjelenni a piacon. Franciaországnak és Magyarországnak is léteznek ilyen sajátos termékei, a konkurencia problémája feloldható a közösségen belül. Az integrációnak Magyarország esetében működnie kell. Nehézség inkább azoknál a csatlakozni kívánó juc Dejoie: az ittenieknek esszeru elkepzelesuk van a jovoŐl FOTÓ: PILISY ELEMÉR országoknál lehet, ahol az Unióhoz képest nagyon nagy különbségek vannak a gazdasági szintek között. Az Unió egyébként most is igen sokszínű, és nem kell attól félni, hogy az egységesítés során elvesznek a különböző nemzetek meghatározó jellegzetességei, hagyományai, hogy a csatlakozással megszűnnek a sajátosságaik. Ezekre mindenütt, Franciaországban például különösen ügyelnek. A közös európai szervezet minden belépővel gazdagodik, hiszen mindnyájan európaiak vagyunk, ez a gazdagság az Unió fontos tulajdonsága. Magyar- országnak jó esélye van arra, hogy kitűnően beilleszkedhessen a közösségbe és megtalálja az együttműködésben a számára, illetve a többi tagország számára is kölcsönösen előnyös, legmegfelelőbb helyét és szerepét.- Milyen benyomásai alakultak ki Heves megyéről és Egerről a látogatás során ?- Több országban is jártam már a megyei kapcsolatok révén. Ami itt leginkább nehézséget okoz, az a nyelvi különbség. Ám már három évvel ezelőtt, az első látogatás során is mély benyomást tett rám az emberek kedvessége, jóindulata, a változtatásra irányuló akaratuk és ésszerű elképzelésük a jövőről. Az ittenihez hasonló partnerkapcsolatunk egyébként ezenkívül csak Lengyelországgal van. Három afrikai országgal - Guinea, Tunézia, Marokkó - is létezik ugyan még együttműködésünk, de ez elsősorban gazdasági jellegű. Kovács János Uniós közvélemény: Magyarország az élen Az EU Bizottsága által készített Euro Barométer 49. jelentése az Unió közvéleményét szondázza; mindez a magyar csatlakozás várható kérdései kapcsán számos tanulsággal szolgálhat számunkra. Az anyag különböző témakörökben kéri ki a lakosság véleményét. Az El támogatottsága Az EU közvéleményének egyik legfontosabb - számunkra is tanulságokat tartalmazó - vizsgálata az Unió támogatottságával függ össze. Ezeket a felméréseket 1973 óta készítik el, s meg kell mondani, hogy azóta az Unió népszerűsége igencsak hullámzó képet mutat. Ebben a témakörben a megkérdezettek három kérdésben foglaltak állást. 1. Az EU-tagság jó dolog. 2. Az EU-tagság nem jó dolog. 3. Az EU-tagság se nem jó, se nem rossz dolog. A válaszok alapján az állapítható meg, hogy tavaly az európaiak 51 százaléka minősítette jó dolognak az Unióhoz való tartozást. Érdekesség, hogy 1995 óta ez az arány most haladta meg először az 50 százalékot. Az országonkénti elemzésből arra derült fény, hogy tavaly a 15 tagország közül kilencben növekedett a támogatottság. Ma-_ gyarország számára érdekes lehet, hogy ez az arány a három utolsó csatlakozó országban (Ausztria, Portugália, Görögország) a legalacsonyabb. Nemzeti vagy európai? 1992 óta elemzik a nemzeti és az európai identitás összefüggéseit. Énnek során a megkérdezettek a következő kérdésre válaszolnak: ön csak nemzetinek (nemzetéhez tartozónak), nemzetinek és európainak, európainak és nemzetinek, illetve csak európainak tekinti-e önmagát? Tavaly az EU-átlagban a válaszolók 44 százaléka csak nemzetéhez tartozónak tekintette magát, míg 41 százaléka nemzetinek és európainak. Ehhez képest a másik két kategória, amely egyértelmű európai prioritást jelez, mindössze 6, illetve 5 százalékot tett ki. 1992 óta a „csak nemzeti” kategória 38-ról 44 százalékra nőtt, viszont a „nemzeti és európai” 48-ról 41 százalékra csökkent. Nyilvánvaló, hogy az együttműködés elmélyülése és az EU támogatottságának javulása önmagában még nem zárja ki az identitás megőrzését. Ami az általunk legfontosabbnak tartott három országot illeti, esetükben a nemzeti és a nemzeti-európai kötődés az átlag felett helyezkedik el. Érdekes, hogy a nők és az 55 év felettiek inkább nemzetiek, míg a felsőfokú képzettséggel rendelkezők, a diákok és a termelés- irányítók inkább „európaiak”. A bővítés Bár a felmérés elkészítésekor csak a bővítés első körébe tartozó 5+1 országgal (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Észtország, Szlovénia és Ciprus) kezdődtek el a konkrét tárgyalások, a felmérések valamennyi csatlakozni kívánó országra (tehát Szlovákiára, Bulgária, Romániára, Lettországra és Litvániára) is kitértek. A közvélemény túlnyomó többsége (74 százaléka) érzi úgy, hogy a bővítés eredményeként az Unió fontosabb szerepet játszik majd a világban, s 60 százalékuk szerint a csatlakozás az Uniót kulturális tekintetben is gazdagabbá teszi, valamint szilárdabb békét és biztonságot is teremt. Ugyanakkor 34 százalék vallja úgy, hogy országa a bővítés után veszít fontosságából. Fontos problémára mutat rá az a vélemény is, miszerint a válaszolók 50 százaléka az Uniót még a bővítés előtt megreformálná, ám jelentős az aránya azoknak (47 százalék), akik szerint például a közös pénznek, az eurónak már a csatlakozások előtt funkcionálnia kell. A bővítéssel rokonszenvező magatartás mellett nem kerülhetik el a figyelmet a fenntartások sem, amelyek mögött elsősorban gazdasági motívumok állnak. A válaszadók 45 százaléka azt hiszi, hogy az új tagok befogadása saját hazájuknak sok pénzébe fog kerülni. Ez az arány olyan fejlett országokban is, mint Németország és Hollandia, 64—62 százalékot tesz ki. Összességében az európai állampolgárok 47 százaléka tart attól, hogy a bővítés után országa kevesebb támogatáshoz jut a közös alapokból, de görög és portugál vonatkozásban ez az arány felmegy egészen 60 százalékra. A megkérdezettek 35 százaléka attól tart, hogy a csatlakozás növelni fogja a munkanélküliséget. Magyarország az első Számunkra különösen érdekes lehet, hogy mely országok csatlakozását támogatják az EU állampolgárai? Magyarország vitathatatlanul az első helyet foglalja el a támogatás arányait tekintve (53 százalék), és csupán az állampolgárok 24 százaléka ellenzi a csatlakozást. Utánunk a lengyelek, csehek és a ciprusiak következnek (44, 48, 46 százalék, a legutolsó helyen Szlovénia és Románia áll). Érdemes szólni a támogatottság trendjének alakulásáról az utóbbi két esztendőben. Ebből kiderül többek között, hogy a közvélemény tavaly növekvő arányban támogatta az 5+1 ország csatlakozását, mint 1997-ben. A legnagyobb a növekedés Franciaországban, Spanyolországban (10-10 százalék) és Portugáliában (9 százalék). Tanulságos, hogy Ausztriában minden jelölt támogatottsága nőtt, kivéve Magyarországot, ahol az váltoA bizottság épülete Brüsszelben zatlan maradt. Magyarország felvételének helyeslése Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban a legmagasabb. Az élet minősége Az Euro Barométer külön fejezetben foglalkozik az állampolgárok általános közérzetével. A felmérések 1973 óta kísérik figyelemmel véleményüket arról, elégedettek-e életük minőségével. Az erre vonatkozó kérdésre többségük pozitív választ adott. A közérzet másik fontos ösz- szetevője a demokráciával való elégedettség. A felmérések jelzik, hogy az EU-állampolgárok politikai aktivitása az elmúlt esztendőkben emelkedett. Ezzel is magyarázható, hogy növekvő mértékben igénylik a demokrácia fejlesztését, az intézmények munkájának javítását. A felmérések azt mutatják, hogy az állampolgároknak csak kisebbik fele (47 százalék) elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik. Ami a jövő század általános megítélését jellemzi, a megkérdezettek 48 százaléka feltételezi, hogy' gyermekei és unokái jobban fognak élni, mint ők, 35 százalék viszont úgy véli, hogy a jövő század rosszabb lesz, mint a most végződő, ám a többség ezzel nem ért egyet. Ugyanakkor ha a konkrét területek kerülnek szóba, már nem ilyen bizakodó a kép. Az állampolgárok 64 százaléka érzi úgy, hogy a munkanélküliség nem lesz kisebb probléma a jövő században, s 56 százaléka szerint még több lesz a szegény, mint eddig. Havas András
