Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

1999. május 15., szombat Hírlap Magazin 9. oldal Francia kapcsolat: borkultusztól az Európai Unióig Loire-Atlantique megye Franciaország nyugati részén, a ten­geri párába burkolt breton partvidék szomszédságában talál­ható. Mezőgazdaságáról, élemiszeriparáról és hajógyártásá­ról is nevezetes. Székhelye, a gazdag és virágzó kikötő, a tör­ténelmi és kulturális kincsekben bővelkedő nagyváros, a fran­cia pénzügyi és gazdasági élet egyik központja, Nantes. Az a hely, amely egyebek mellett a „népszerű magyar író”, a fran­cia Verne Gyula, más néven Jules Verne alkotóhelyeként is nevezetes. A két megyei önkormányzat törekvése is igazolja, hogy Heves és Loire-Atlantique megye még sincs túl messze egymástól. Térben és időben, gondolkodásban és távlatokban korántsem fantasztikus távolság. Ma már egyáltalán nem tű­nik áthidalhatatlannak a több mint kétezer kilométer, amint azt az egri várban aláírt széles körű együttműködési megálla­podás is bizonyítja. Ebből az alkalomból beszélgettünk a kap­csoltatokban rejlő lehetőségekről a francia küldöttség veze­tőjével, Luc Dejoie-val, Loire-Atlantique megye elnökével.- Elnök Úr, ön a látogatása során megtekintette az egri vár Gótikus Palotájában megnyílt Párizsi Divat kiállítást, és kö­zelebbről megismerkedhetett az egri borral is. A nők és a bor kultusza - minden korábbi történelmi nézetkülönbség da­cára - mégis egyfajta közös pontot, alapvető nézetazonos­ságot sugall a két nép között...- Ez az azonos beállítódás, a látásmód és hagyománybeli hasonlóság, mondjuk úgy, ro- konlelkűség, amely tényleg nagyon fontos az életben, min­denképpen hasznos és segítője lehet mind a hivatalos közös­ségi, szervezeti együttműködé­sek kialakulásnak, mind pedig az egyéni, személyes kapcsola­tok megszületésének.-A kapcsolat még 1992- ben, az első együttműködési megállapodás megszületése idején indult. Az elmúlt időszak pedig folyamatos fejlődést je­lentett. A most aláírt, megújí­tott együttműködési szerződés milyen fontosabb útjelzőket je­löl ki a jövőt illetően?- A megállapodás szerint fokozottabban együttműkö­dünk az önkormányzatok szol­gáltató szervezeteinek techni­kai fejlesztésében. Támogatjuk egymás gazdaságfejlesztő in­tézményeinek - gazdasági ka­maráinak, a vállalkozói köz­pontoknak -, valamint a gaz­dálkodó szervezetek és az egyes vállalkozók együttmű­ködését. Ennek egyik kitűnő példája a Hevesvezekényben francia segítséggel megépülő víztisztító mű, amelynek alap­kőletételére a látogatás alatt került sor. Szeretnénk ösztö­nözni a kulturális csoportok cseréjét, a diák- és ifjúsági kapcsolatokat, valamint közö­sen igyekszünk majd népsze­rűsíteni a francia kultúrát, il­letve előmozdítani és fejlesz­teni a francia nyelv oktatását. Ez utóbbihoz kapcsolódik az egri Ifjúsági Ház Könyvtára francia részlegének felszerelé­sében nyújtott segítségünk. Támogatjuk az oktatási intéz­mények közvetlen kapcsolat- felvételét és a települési szintű együttműködéseket, és vannak még kiaknázatlan lehetőségek az idegenforgalom területén is. A közös munkában a két me­gye kiemelt figyelmet szán Magyarország európai integrá­ciójának, elsősorban a közös uniós pályázati alkalmak feltá­rására és kihasználására.- Magyarország az Európai Unióba való felvétel előtt áll, a csatlakozás a hazai remé­nyek szerint belátható időn - né­hány éven he!ui megtör­ténik. A két megye közötti együttműkö-. dés során mi­lyen lehető­séget lát e tárgyban a francia tá­mogatásra és a hasznosít­ható tapasz­talatok át­adására a be­lépés, illetve a csatlako­zási folyamat kapcsán ?- Magyar- országon az elmúlt évti­zedben alap­vető gazda­sági, politikai és társadalmi változások mentek végbe, amelyek lehető­séget adnak Loire-Atlantique megyének is arra, hogy közel kerüljön ehhez a régióhoz, és konkrét segítséget nyújtson az Európai Közösség felé tartó térségnek. Ebben a támogatás­ban a gazdasági és kulturális együttműködések mellett • a személyes kapcsolatokon ke­resztül morális, erkölcsi hátte­ret is kívánunk nyújtani a kö­zös munka során a törekvéseik megvalósításához.-Az Európai Unión belül a francia agrárnépesség a leg­nagyobb, itt a legjelentősebb a mezőgazdaságbői élők aránya, amelynek már most is, de a be­lépés után még inkább komoly konkurenciát jelenthet a ha­gyományosan szintén jelentős méretű, de olcsóbban előállító itteni agrártermelés. A francia gazdák olykor igen hevesen szoktak tiltakozni az áru bevi­tele ellen, voltak már kiboroga­tott kamionok, volt már útra szórt hazai libamáj... Lehet-e ez akadálya a magyar integrá­ciónak?- Nem, ez nem jelenthet igazi problémát a csatlakozás­nál. Az Unión belül is számta­lan területen azonos termékkel jelennek meg a különböző or­szágok, ám a gyakorlatban - amint látható - ez mégsem okoz komolyabb zava­rokat, nem tá­maszt leküzdhe­tetlen akadályo­kat a közösségen belül. Az ilyen és ehhez hasonló nehézségek ke­zelésére meg­vannak ugyanis az Unión belül kialakult megfe­lelő eszközök, mechanizmusok, és - bízom benne - meglesznek majd az újonnan csatlakozó or­szágok esetében is. Egyébként pedig minden te­rületnek, régió­nak megvannak azok az egyedi­leg jellemző és minőségi termé­kei, amelyekkel versenyképesen tud megjelenni a piacon. Fran­ciaországnak és Magyaror­szágnak is léteznek ilyen sajá­tos termékei, a konkurencia problémája feloldható a közös­ségen belül. Az integrációnak Magyarország esetében mű­ködnie kell. Nehézség inkább azoknál a csatlakozni kívánó juc Dejoie: az ittenieknek esszeru elkepzelesuk van a jovo­Ől FOTÓ: PILISY ELEMÉR országoknál lehet, ahol az Unióhoz képest nagyon nagy különbségek vannak a gazda­sági szintek között. Az Unió egyébként most is igen sok­színű, és nem kell attól félni, hogy az egységesítés során el­vesznek a különböző nemzetek meghatározó jellegzetességei, hagyományai, hogy a csatlako­zással megszűnnek a sajátos­ságaik. Ezekre mindenütt, Franciaországban például kü­lönösen ügyelnek. A közös eu­rópai szervezet minden belé­pővel gazdagodik, hiszen mindnyájan európaiak va­gyunk, ez a gazdagság az Unió fontos tulajdonsága. Magyar- országnak jó esélye van arra, hogy kitűnően beilleszkedhes­sen a közösségbe és megtalálja az együttműködésben a szá­mára, illetve a többi tagország számára is kölcsönösen elő­nyös, legmegfelelőbb helyét és szerepét.- Milyen benyomásai ala­kultak ki Heves megyéről és Egerről a látogatás során ?- Több országban is jártam már a megyei kapcsolatok ré­vén. Ami itt leginkább nehéz­séget okoz, az a nyelvi különb­ség. Ám már három évvel ez­előtt, az első látogatás során is mély benyomást tett rám az emberek kedvessége, jóindu­lata, a változtatásra irányuló akaratuk és ésszerű elképzelé­sük a jövőről. Az ittenihez ha­sonló partnerkapcsolatunk egyébként ezenkívül csak Lengyelországgal van. Három afrikai országgal - Guinea, Tunézia, Marokkó - is létezik ugyan még együttműködé­sünk, de ez elsősorban gazda­sági jellegű. Kovács János Uniós közvélemény: Magyarország az élen Az EU Bizottsága által készí­tett Euro Barométer 49. je­lentése az Unió közvélemé­nyét szondázza; mindez a magyar csatlakozás várható kérdései kapcsán számos ta­nulsággal szolgálhat szá­munkra. Az anyag különböző témakörökben kéri ki a la­kosság véleményét. Az El támogatottsága Az EU közvéleményének egyik legfontosabb - számunkra is tanulságokat tartalmazó - vizs­gálata az Unió támogatottságá­val függ össze. Ezeket a felmé­réseket 1973 óta készítik el, s meg kell mondani, hogy azóta az Unió népszerűsége igencsak hullámzó képet mutat. Ebben a témakörben a megkérdezettek három kérdésben foglaltak ál­lást. 1. Az EU-tagság jó dolog. 2. Az EU-tagság nem jó dolog. 3. Az EU-tagság se nem jó, se nem rossz dolog. A válaszok alapján az állapítható meg, hogy tavaly az európaiak 51 százaléka minősítette jó dolog­nak az Unióhoz való tartozást. Érdekesség, hogy 1995 óta ez az arány most haladta meg elő­ször az 50 százalékot. Az or­szágonkénti elemzésből arra derült fény, hogy tavaly a 15 tagország közül kilencben nö­vekedett a támogatottság. Ma-_ gyarország számára érdekes le­het, hogy ez az arány a három utolsó csatlakozó országban (Ausztria, Portugália, Görögor­szág) a legalacsonyabb. Nemzeti vagy európai? 1992 óta elemzik a nemzeti és az európai identitás összefüg­géseit. Énnek során a megkér­dezettek a következő kérdésre válaszolnak: ön csak nemzeti­nek (nemzetéhez tartozónak), nemzetinek és európainak, eu­rópainak és nemzetinek, illetve csak európainak tekinti-e ön­magát? Tavaly az EU-átlagban a válaszolók 44 százaléka csak nemzetéhez tartozónak tekin­tette magát, míg 41 százaléka nemzetinek és európainak. Eh­hez képest a másik két kategó­ria, amely egyértelmű európai prioritást jelez, mindössze 6, il­letve 5 százalékot tett ki. 1992 óta a „csak nemzeti” kategória 38-ról 44 százalékra nőtt, viszont a „nemzeti és eu­rópai” 48-ról 41 százalékra csökkent. Nyilvánvaló, hogy az együttműködés elmélyülése és az EU támogatottságának javu­lása önmagában még nem zárja ki az identitás megőrzését. Ami az általunk legfonto­sabbnak tartott három országot illeti, esetükben a nemzeti és a nemzeti-európai kötődés az át­lag felett helyezkedik el. Érde­kes, hogy a nők és az 55 év fe­lettiek inkább nemzetiek, míg a felsőfokú képzettséggel rendel­kezők, a diákok és a termelés- irányítók inkább „európaiak”. A bővítés Bár a felmérés elkészítésekor csak a bővítés első körébe tar­tozó 5+1 országgal (Magyaror­szág, Csehország, Lengyelor­szág, Észtország, Szlovénia és Ciprus) kezdődtek el a konkrét tárgyalások, a felmérések va­lamennyi csatlakozni kívánó országra (tehát Szlovákiára, Bulgária, Romániára, Lettor­szágra és Litvániára) is kitértek. A közvélemény túlnyomó többsége (74 százaléka) érzi úgy, hogy a bővítés eredmé­nyeként az Unió fontosabb sze­repet játszik majd a világban, s 60 százalékuk szerint a csatla­kozás az Uniót kulturális tekin­tetben is gazdagabbá teszi, va­lamint szilárdabb békét és biz­tonságot is teremt. Ugyanakkor 34 százalék vallja úgy, hogy or­szága a bővítés után veszít fon­tosságából. Fontos problémára mutat rá az a vélemény is, miszerint a válaszolók 50 százaléka az Uniót még a bővítés előtt meg­reformálná, ám jelentős az ará­nya azoknak (47 százalék), akik szerint például a közös pénz­nek, az eurónak már a csatlako­zások előtt funkcionálnia kell. A bővítéssel rokonszenvező magatartás mellett nem kerül­hetik el a figyelmet a fenntartá­sok sem, amelyek mögött első­sorban gazdasági motívumok állnak. A válaszadók 45 száza­léka azt hiszi, hogy az új tagok befogadása saját hazájuknak sok pénzébe fog kerülni. Ez az arány olyan fejlett országokban is, mint Németország és Hol­landia, 64—62 százalékot tesz ki. Összességében az európai állampolgárok 47 százaléka tart attól, hogy a bővítés után or­szága kevesebb támogatáshoz jut a közös alapokból, de görög és portugál vonatkozásban ez az arány felmegy egészen 60 százalékra. A megkérdezettek 35 százaléka attól tart, hogy a csatlakozás növelni fogja a munkanélküliséget. Magyarország az első Számunkra különösen érdekes lehet, hogy mely országok csat­lakozását támogatják az EU ál­lampolgárai? Magyarország vitathatatla­nul az első helyet foglalja el a támogatás arányait tekintve (53 százalék), és csupán az állam­polgárok 24 százaléka ellenzi a csatlakozást. Utánunk a lengye­lek, csehek és a ciprusiak kö­vetkeznek (44, 48, 46 százalék, a legutolsó helyen Szlovénia és Románia áll). Érdemes szólni a támogatottság trendjének ala­kulásáról az utóbbi két eszten­dőben. Ebből kiderül többek között, hogy a közvélemény ta­valy növekvő arányban támo­gatta az 5+1 ország csatlakozá­sát, mint 1997-ben. A legna­gyobb a növekedés Franciaor­szágban, Spanyolországban (10-10 százalék) és Portugáliá­ban (9 százalék). Tanulságos, hogy Ausztriában minden jelölt támogatottsága nőtt, kivéve Magyarországot, ahol az válto­A bizottság épülete Brüsszelben zatlan maradt. Magyarország felvételének helyeslése Spa­nyolországban, Portugáliában és Franciaországban a legma­gasabb. Az élet minősége Az Euro Barométer külön feje­zetben foglalkozik az állam­polgárok általános közérzeté­vel. A felmérések 1973 óta kí­sérik figyelemmel véleményü­ket arról, elégedettek-e életük minőségével. Az erre vonat­kozó kérdésre többségük pozi­tív választ adott. A közérzet másik fontos ösz- szetevője a demokráciával való elégedettség. A felmérések jel­zik, hogy az EU-állampolgárok politikai aktivitása az elmúlt esztendőkben emelkedett. Ez­zel is magyarázható, hogy nö­vekvő mértékben igénylik a demokrácia fejlesztését, az in­tézmények munkájának javítá­sát. A felmérések azt mutatják, hogy az állampolgároknak csak kisebbik fele (47 százalék) elé­gedett azzal, ahogy a demokrá­cia működik. Ami a jövő szá­zad általános megítélését jel­lemzi, a megkérdezettek 48 százaléka feltételezi, hogy' gyermekei és unokái jobban fognak élni, mint ők, 35 száza­lék viszont úgy véli, hogy a jövő század rosszabb lesz, mint a most végződő, ám a többség ezzel nem ért egyet. Ugyanakkor ha a konkrét te­rületek kerülnek szóba, már nem ilyen bizakodó a kép. Az állampolgárok 64 százaléka érzi úgy, hogy a munkanélküli­ség nem lesz kisebb probléma a jövő században, s 56 százaléka szerint még több lesz a szegény, mint eddig. Havas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom