Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-22 / 67. szám
6. oldal A VÍZZEL - A VÍZÉRT - PR-RiPORT 1999. március 22., hétfő Melioráció: táblabejáró műtárgy építése Biztonságos működés, programkorszerűsítés a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Szolgáltató Vízitársulatnál Kiváló szolgáltatással a belvízkárok ellen A mióta a társulatnál dolgozom, ilyen nehéz helyzet még nem volt, mint most. Nem fordult elő, hogy házak kerüljenek veszélybe az áradó belvíz miatt - említi dr. Ózsvári László, a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Szolgáltató Vízitársulat ügyvezető igazgatója. Immár három hete dolgoznak a cég munkatársai azért, hogy az egyre gyarapodó mennyiségű vizet elvezessék a földekről, megakadályozzák továbbterjedését. Átvágásokat végeztek, eltávolították a folyási akadályokat. Különösen nagy erőfeszítéseket tettek Tarnaszentmiklóson, Pélyen, Sarudon, Tiszanánán, az Akol- háton, a Dinnyésháton. A szakember persze, arra is tudja a választ, mi vezethetett el odáig, hogy ismét ekkora gondot okoz az embernek az amúgy létszükségletnek számító természeti kincs, a víz. Az elmúlt tíz esztendő alatt bizony a legtöbb vízgazdálkodási társulat egyszerűen szétzilálódott. Az országban tevékenykedett hajdani 68-ból tizenkettőt már felszámoltak, további 28 ellen pedig csődeljárás folyik. Felléptek működési zavarok a hanyi-sajfokiak esetében is. Leginkább azért, mert az érintett gazdaságok folyamatosan elmulasztották fizetni az érdekeltségi hozzájárulást. Bizonyságul az ügyvezető, igazgató egy emelkedő oszlopsorú grafikont mutat. Ez azt jelzi, hogy jelenleg eléri a 20 millió forintot a kinnlévőségük. S hogy ennek mi az oka? Elsősorban az, hogy rendezetlenek a különböző művek, a területek tulajdonviszonyai! A földek tekintetében most 6876 tag szerepel a nyilvántartásban. S ez az adat is szinte napról napra változik... Mellesleg a tagoknak a jogszabályi előírások szerint hektáranként 200 forintot kell leróniuk. A hanyi-sajfoki társulat szerencsére mindezekkel a problémákkal együtt talpon tudott maradni. Átalakult jogilag 1997-ben, s ezt a tényt már a cégbejegyzés is szentesíti. Külön szolgáltatásként ma a Hevesvíz Részvénytársaság látja el a vízgazdálkodási társulat működtetését. A legújabb jogszabályok - úgy tűnik - a segítségükre lesznek. A paragrafusok értelmében a földterületek gazdái az elkövetkezőkben csak akkor kaphatnak állami támogatást, ha az előírtaknak megfelelően fizetik az érdekeltségi hozzájárulást, s erről igazolást is kaptak a területeken tevékenykedő vízgazdálkodási társulattól. A tulajdonosok a belvízkárukat is csak ennek birtokában rendezhetik. A hanyi-sajfoki cég persze, komolyan építhet arra a jelentős mozgalmi múltra, amelynek során sokszorosan bizonyították gyakorlati alkalmasságukat a belvizek rendezésében, elvezetésében, csatornaművek kialakításában. Elődje, a Hevesi Tisza-szabályozási Egylet még 1845. július 24-én jött létre, s működési területe a mai társulatét is magában foglalta. A Tisza egységes szabályozásának tervét Vásárhelyi Pál dolgozta ki a múlt század közepén. A nagy kanyarok átvágásával, a párhuzamos töltések kiépítésével szorították mederbe a folyó hatalmas víztömegét. Ezzel megteremtették a belvízrendezés lehetőségét. A társulat azóta is több néven töltött be fontos szerepet a térség vízrendezési munkáiban. A társulatok államosítás utáni megújulása keretében 1960. július 17-én alapították meg Kiskörén a Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatot. A fő cél a belvízrendezés és az öntözés megszervezése volt. Később, 1966-ban felvette a Hanyi-Saj- foki Vízgazdálkodási Társulat nevet. A székhelye Heves lett. Tizenegy település tartozott akkor a tagsági körébe. Napjainkban - az 1997-ben bekövetkezett jogi átalakulást követően - a társulat legfontosabb teendője, hogy kapacitásával maximálisan biztosítsa a településeken, valamint a mezőgazdasági és egyéb külső földterületeken a belvízzel kapcsolatos rendezési, megelőzési feladatok minél jobb ellátását. Ennek - miként az elmúlt napok is bizonyították - igen magas színvonalon, pontosan és megbízhatóan képes eleget tenni. S hogy tovább erősíthessék, fejleszthessék alapvető szolgáltatásukat, maguk is igyekeznek megfelelni a kor kívánalmainak. Például oly módon, hogy a tulajdoni viszonyok pontosítása érdekében programkorszerűsítés révén akarnak minél tisztább helyzetet teremteni. A megbízható partnerek esetében gyorsan, hatékonyan elvégzik munkájukat. Címük változatlan: 3360 Heves, Petőfi Sándor utca 1. (PR) Dr. Ózsvári László ügyvezető igazgató a társulat érdekeltségi területét mutalja a térképen. Fölötte évtizedekkel ezelőtti áradásokról készült archív fotók láthatók. A villamosenergia-előállítás fő anyaga MÁTRAI ERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Az ipari termelés, így a villamosenergia-előállítás nélkülözhetetlen anyaga a víz. A vil- lamosenergia-ipar vízigénye az egész ipar vízigényének több mint 60%-a, ezért nagyon fontos, hogy az egyes erőművek milyen stratégiát dolgoznak ki és alkalmaznak a rendelkezésre álló vízkészletek gazdaságos felhasználására, a vízminőség védelmére. Különös jelentősége van ennek a Mátrai Erőmű esetében, amely energetikai szempontból vízszegény környezetben létesült. Az erőmű összes nyersvízfelhasználása éves átlagban 6-7 millió köbméter/év. Ezt az erőmű két forrásból biztosítja. A Visonta és Halmajugra környezetében folytatott külszíni lignittermelés technológiájával összefüggő, felszín alatti rétegvizek kiemelés utáni hasznosítása adja a vízellátás elsődleges bázisát. Az 1996-ban közel 100 millió forintos beruházási költséggel létrehozott vízkiviteli mű mintegy 4 millió köbméter/év bányából kiemelt víz felhasználását teszi lehetővé. Másodlagos vízforrást jelent a Mátra-hegység déli lábánál, Márkáz község alatt a Nyiget- patak völgyében létesített mesterséges tározótó, a maga 170 hektáros vízfelületével, 8,5 millió köbméter tározó-térfogatával és 50 négyzetkilométeres vízgyűjtő területével. Az erőmű vízgazdálkodásának alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat igénybe véve, megfelelő víztakarékossággal úgy szolgálja ki az erőműi technológiát, hogy a felszíni, a felszín alatti vizekre és az élő környezetre a lehető legkisebb terhelést jelentse. Kiemelkedő feladat a markazi tározó vízminőségének folyamatos megőrzése. A tó ’80- as években elindult algásodási folyamatát 1991-ben a Mar- kazi-tó északkeleti részén kialakított előtározó megépítésével sikerült megállítani. Az erőmű évente több alkalommal, független intézmények bevonásával vizsgálja a tó vízminőségét. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Markazi-tó „egészséges”, amit alátámaszt a tó rendkívül széles skálájú flórája és faunája. A Markazi-tó egyre inkább turista célponttá válik, ezért a jövőben is jelentős erőfeszítéseket kell tenni megvédése érdekében. Márkáz önkormányzatával közösen a tervek között szerepel a tóparti víkendházak csatornázása és néhány éven belül a tó iszapkotrása. A villamosenergia-termelés nemcsak forrás oldalon veszélyezteti a vízi környezetet, hanem az esetleges technológiai szennyezésekkel is. A Mátrai Erőmű Rt. olyan technológiát alkalmaz, mely vízgazdálkodási szempontból zártnak tekinthető, vagyis felszíni víz még tisztított formában sem hagyja el az erőművet. Potenciális veszély- forrást jelent azonban a felszín alatti vizekre a salak-pernye kiszállításból elszivárgó vizek szennyező hatása. A Mátrai Erőmű ezért 1,6 milliárd forintos beruházási költségráfordítással egy új, úgynevezett sűrű- zagyos technológia létesítését kezdte meg, melynek üzembe helyezése ez évben várható. Ez a korszerű módszer kizárja a felszín alatti vizek szennyezését, ugyanakkor mintegy 2 millió köbméterrel csökkenti az erőmű éves vízfelhasználását. A Mátrai Erőmű jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy elmondhassa: a környezetre általában jelentős terheléssel járó villamosener- gia-termelést úgy folytatja, hogy az sem a felszíni, de a felszín alatti vizeket nem szeny- nyezi és tartósan védi környezetének vízi élővilágát. A visontai külfejtés nyitásának előkészítéseként 1961-ben megkezdett és a bányaművelésen azóta is folyó rétegvíztelenítés során 1998 év végéig mintegy 582 millió köbméter vizet termeltek ki. (Ennek évenkénti bemutatására szolgál a mellékelt diagram.) A bányászat alapvető gazdasági érdeke, hogy csak a minimálisan szükséges mennyiségű vizet hozza felszínre a vízadó rétegekből, de erre kötelezik a szakhatóságok is, számszerűsítve ezt a víztelenítésre kiadott vízjogi engedélyekben. Ugyanilyen érdek az is, hogy a kiemelt víz minél nagyobb mértékben hasznosuljon. A hasznosítás jelenlegi útjai:-ivóvízként való hasznosítás- erőműi felhasználás ipari vízként- felszíni vízfolyásokba való bevezetés. A víztelenítés távolhatásának figyelése, regisztrálása folyamatosan történt és történik, a várható távolhatásoknak megfelelően létesültek a regionális figyelő-kútcsoportok. A visontai térségben 1200 négyzetkilométerre terjesztették ki a figyelőkúthálózatot, 97 figyelő- kútcsoporttal, 480 figyelőkút- tal, melyek segítségével előre tervezhetők a szükséges intézkedések. Már a bányaberuházás időszakában, annak pénzügyi keretéből történt a Visonta, Halmajugra, Detk kistérségi vízmű létrehozása az ehhez szükséges kútfúrásokkal. Ez a rendszer azóta is fokozatosan bővül. 1987-ben megvalósult a bányavízhasznosítás első üteme Visonta község mellett 2 vízte- lenítőkútra, majd újabb két kút bekötésével Gyöngyös vízellátását szolgálva. Később a kistérségi vízmüvet összekötötték a Gyöngyöst ellátó bányavízhasznosító rendszerrel. Később újabb településeken (Ludas, Nagyfüged, Tárnáméra, Karácsond) vált szükségessé a kisregionális vízmű bővítése a Kis-déli bánya bányavizének felhasználásával. így sor került Detken új vízműtelep, víztorony, vastalanító építésére, összekötő vezeték épült Ludasra, Nagyfügedre, Tarna- zsadányba. E rendszerbe újabb 4 víztelenítő kutat kötnek be március végén. Az Alsó-Tarnavölgy községeinek regionális ellátó rendszere is megépült Tárnáméra, Tarnazsadány, Boconád, Erk, Tamaörs, Zaránk hosszú távú biztonságos vízellátása céljából, sőt a biztonságot növeli, hogy össze lett kötve a detki rendszerrel. Azokon a településeken, ahova a bányavíz nem juttatható el megfelelő költségszinten, ott egyedi kutas megoldás valósult meg. Mindezekhez korábban a Mátraalji Szénbányák jelenleg a Mátrai Erőmű Rt. megfelelően hozzájárult, illetve hozzájárul. Az ivóvízként és ipari vízként nem hasznosuló vizek a Tarnóca- és Bene-patakokba jutnak, megnövelve azok hasznosítható vízkészletét. A felszín alatti és a felszíni vizek átcsoportosítását jelentő bányavízbevetések jelentősen növelik a térség felszíni vízkészletét, javítják a vízkészletgazdálkodás hidrológiai adottságait, hozzájárulnak a felszíni vízfolyások ökológiai adottságainak jobbításához. Az ökológiai hatás értéke pénzben nem fejezhető ki. Ennek ellenére értéknek kell tekintenünk, különösen akkor, ha figyelembe vesszük természeti környezetünk utóbbi évtizedekben bizonyítottan nagymértékű károsodását. (PR)
