Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

4. oldal 1998. október 15., csütörtök Hazai Tükör Hatpárti egyezség esélye Alkotmánybíró-választás novemberig A parlamenti pártok illetéke­seinek eddigi nyilatkozatai alapján úgy tetszik, hogy az Országgyűlés alkotmánybíró­jelölő bizottságának október 19-ei ülésén a tagok többsé­gének támogatását elnyeri az a három jogász, akik a taláros testület lejárt mandátumú tagjai helyébe léphetnek. Mint ismeretes, Sólyom László­nak, az Alkotmánybíróság el­nökének, továbbá Adóm Antal­nak és Kilényi Gézának novem­ber 22-én jár le kilenc évvel ez­előtt kelt mandátuma. Miután három párt - az MSZP, a FKGP valamint az SZDSZ - elvetette azt az ötletet, hogy ismét meg­válasszák őket, új jelölteket ke­restek. Közülük Czmcz Ottó, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem professzora, Ku- korelli István, az Országos Vá­lasztási Bizottság elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Strausz János, a Fővárosi Bíróság nyugalmazott büntetőbírája élvezi a hat par­lamenti párt 1-1 képviselőjéből álló jelölőbizottság többségé­nek bizalmát. A gyors döntés fontosságát átérzik a honatyák, mert tudják: ha novemberig nem választa­nak új tagokat a testületbe, ak­kor az könnyen működésképte­lenné válhat. Ehhez már az is elég, ha a maradék nyolc al­kotmánybíró közül egyet ágy­nak dönt az influenza. Információink szerint a MIÉP és az SZDSZ egyelőre csak Kukorelli István jelölését tartja elfogadhatónak. Hack Pé­ter, az SZDSZ képviselője fel­vetette: ideje lenne, hogy a talá­ros testület tagjai között nő is szerepeljen. Három jelöltjük: Kolonay Csilla munkajogász, Lamm Vanda, a Jogtudományi Intézet professzora, és Palánkai Tiborné, az Alkotmánybíróság főtanácsadója. Pokol Béla, a jelölőbizottság kisgazdapárti tagja nem tartja lehetetlennek, hogy a hétfői ülésen egyezségre jussanak. Elmondta, politikai kérdések­ben megállapodás született, már csak a törvény által tá­masztott jogi feltételeknek kell a jelölteknek megfelelniük. Az SZDSZ javaslatáról azt mondta: újabb és újabb alkot­mánybíró-jelölt neve ugyan felmerülhet időről időre, ám a tapasztalatok szerint évek múl­tán juthat el egy-egy jelölt oda, hogy a parlament többségének bizalmát megszerezze. Horváth Magdolna A közbiztonság a legfontosabb közügy Virágzó gazdasági bűnözés A rendőrség terhelhetősége felső határához érkezett, többmilliárdos hiányt görget maga előtt, ami természetesen rányomja a bélyegét a polgá­rok biztonságérzetére is - hangzott el a tegnap megren­dezett negyedik Közbizton­sági Fórumon. Mint azt dr. Orbán Péter orszá­gos rendőrfőkapitány (képün­kön) elmondta, az idei első fél­évben csaknem 30 százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Rá­adásul ez a növekedés elsősor­ban a súlyosabb esetekre vo­natkozik, legfőképpen a vagyon elleni és a gazdasági bűncse­lekmények területén. A helyzet vidéken is súlyos: egyes me­gyékben a bűncselekmények száma 80 százalékkal nőtt. En­nek ellenére nem tervezik a rendőrség jelentősebb átszerve­zését, inkább az irányítás terü­letén változtatnak. A főkapi­tány aggasztónak nevezte a közlekedési balesetek számá­nak növekedését is, ám - mint mondta - ennek okait még nem tárták fel. Dr. Felkai László, a Belügy­minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára a fórumon a köz­biztonságot érintő, leg­égetőbb napi feladatnak azt tartja, hogy a rendőrség is felkészüljön a koszovói vál­ság lehetséges hazai következményeire. Sür­gette az együttműködés javítá­sát a Határőrséggel, tekintettel arra, hogy a fegyveres konflik­tus kirobbanásakor jelentős menekülthullám várható. Em­lékeztetett rá: a boszniai háború idején több mint tízezren fo­lyamodtak menekültstátusért. Az akkor lakóhelyükről elüldö- zöttek egy része jelenleg is Magyarországon él. A közbiztonsági fórumot a legnagyobb rendőrséget támo­gató szervezet, a Police Ma­gyar Közbiztonsági Alapítvány szervezte. Céljuk az volt, hogy a köz biztonságáért felelősséget érző, és azért tenni akaró sze­mélyek és szervezetek vezetői üljenek le, s beszéljék meg a te­rület legfontosabb problémáit, illetve a tennivalókat. Az ala­pítvány 1994-ben történt meg­alakulása óta 180 millió forint­tal támogatta a rendőrséget. (sts) Nincs érdekegyeztetés A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Tanácsa tegnap ülést tar­tott, s megállapította: az ér­dekegyeztetés felső szintű fórumai gyakorlatilag meg­szűntek működni. A tanácsülés után kiadott köz­leményben az MSZOSZ le­szögezi: a bérből és fizetésből élők helyzetét alapvetően be­folyásoló törvényekről és rendelkezésekről - közöttük az adótörvényekről és a költ­ségvetési előirányzatokról - az érdekképviseletek és az érintettek csak a sajtóból érte­sülnek, hivatalosan azonban nem. Az MSZOSZ szerint sem a kormány, sem az érin­tett minisztériumok nem töre­kednek arra, hogy megismer­jék a szakszervezetek véle­ményét a tervezett intézkedé­sekkel kapcsolatban. Az MSZOSZ - annak elle­nére, hogy látja a kormány érdektelenségét - kialakította és nyilvánosságra hozza a sa­ját tárgyalási javaslatait. Ez­zel egyidejűleg szorgalmazza az Érdekegyeztető Tanács és a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának haladéktalan összehívását - áll többek között a szövetség közleményében. Az MSZOSZ szerint a ma­gyar gazdaság jelenlegi álla­pota lehetővé teszi, hogy jö­vőre mintegy 5 százalékkal nőjenek a reálbérek. Emellett a szakszervezeti szövetség megállapítja: a törvény elő­írásának megfelelően 1999- ben 20 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat is. Szabad a légtér a NATO előtt Az Országgyűlés tegnap megszavazta a kormány indítványát Az Országgyűlés szerdán hozzájárulását adta ahhoz, hogy a NATO repülőgépei egy esetleges Jugoszlávia elleni katonai akció során igénybe vehessék Magyarország légterét. Az or­szággyűlési határozati javaslatra 260-an szavaztak igennel, 11-en elutasították az indítványt, hatan tartózkodtak. Az Országgyűlésnek arról kel­lett döntenie, hogy az ország légterének rendelkezésre bo­csátásával hozzájárul-e Ma­gyarország a koszovói válság megoldását célzó, esetleges NATO-fellépéshez. A kor­mány eredetileg azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen vitassa meg a témát, de a ház- bizottság ülésén elállt ettől, mert az MSZP képviselőcso­portja nem szavazta volna meg a minősített többséget igénylő előterjesztést. Martonyi János külügymi­niszter tolmácsolta a magyar kormány véleményét, amely szerint a koszovói konfliktus tartós rendezése csak tárgyalá­sos úton lehetséges. Az eddigi tapasztalatok azonban arról tanúskodnak, hogy a szemben álló felek külső nyomásgya­korlás nélkül nem képesek út­ját állni a nyílt fegyveres harc kiterjedésének. Ezért központi szerep hárult a NATO-ra, amely a kilátásba helyezett ka­tonai fellépéssel az egyedül hatásos nyomásgyakorló esz­köz felett rendelkezik. A szö­vetség célja az, hogy biztosítsa a feltételeket a konfliktus tár­gyalásos rendezéséhez, a régió stabilitásának és biztonságá­nak helyreállításához mondta a külügyminiszter. A NATO október 10-én hi­vatalos jegyzékben kérte ha­zánkat, hogy tegyük lehetővé légterünk korlátozásoktól mentes igénybevételét a Jugo­szlávia fölött végrehajtandó légi hadműveletekhez. Az esetleges jugoszláv ellenlépé­sek esetére és a kiszolgáltatott helyzetben lévő vajdasági ma­gyarok biztonságának védel­mére kielégítő garanciákat kaptunk a szövetségtől, így Martonyi a kormány nevében kérte a légtér megnyitásához szükséges parlamenti határo­zat megszavazását. Bejelen­tette azt is: a kormány a lehető legsürgősebben megvizsgálja, hogyan tudnánk hatékony és érdemi segítséget nyújtani a tervezett, mintegy kétezer fős koszovói EBESZ-misszió ki­küldéséhez. Orbán Viktor miniszterel­nök szerint a Jugoszlávia terü­letén élő magyar kisebbség érdekében is segítenünk kell az albán kisebbség védelmé­ben fellépő nemzetközi erőket, így, ha egyszer majd a vajda­sági magyarok szorulnak se­gítségre, nagyobb lesz az esé­lyünk a nemzetközi közösség beavatkozására. A MIÉP részéről Csurka István arra intett, hogy ne ke­veredjünk bele ebbe a hábo­rúba, mert semmi szükségünk nincs arra, hogy kiélezzük a szerb-magyar viszonyt. Ezzel szemben Gyuricza Béla (Fidesz) történelmi jelen­tőségűnek ítélte a határozati javaslatot. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője, az előző cik­lus külügyminisztere úgy vélte: a Ház döntése egyaránt érinti Magyarország biztonsá­gát, hazánk és a NATO viszo­nyát, valamint a vajdasági magyarság sorsát is. Leszö­gezte, hogy a jugoszláv veze­tés nem teljesítette a Bizton­sági Tanács határozatában foglaltakat, s ezek után való­ban nem maradt más megol­dás, mint a katonai erő haszná­latának kilátásba helyezése, esetleg alkalmazása. Szent-Iványi István (SZDSZ) örömét fejezte ki afelett, hogy kedden biztató hírek érkeztek Belgrádból a válság tárgyalásos rendezésére vonatkozóan. A politikus sze­rint a megállapodásra nem ke­rült volna sor, ha a NATO nem lép fel ilyen határozottan. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum pártelnöke fenntartásai ellenére arra kérte az MDF országgyűlési képvi­selőcsoportját, hogy támo­gassa a kormány javaslatát a Magyar Köztársaság légteré­nek megnyitására. Lezsák teg­nap levelet is küldött Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben leírta: a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőinek tájékoztatása meggyőzte őt ar­ról, hogy félelmeik indokol­tak. Ugyanakkor az MDF el­nöke - mint írja - megnyug­vással értesült Martonyi János külügyminisztertől, hogy kéz­zelfogható közelségbe került a békés politikai rendezés, és ennek következtében minimá­lisra csökkent a katonai táma­dás esélye. Végül - a MIÉP kivételével - a parlament minden képvi­selőcsoportja megszavazta a kormányjavaslatát. S. A. Magyar Államkincstár Heves Megyei Fiók 3300 Eger, Eszterházy tér 5. Telefon: (36) 413-444 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) r i OJr. A C C \ri A 'P'P r_i Pj L/PjP _D_D Szolgáltatásaink: Állampapír forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kincstári Ta­karékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és ka­matveszteség nélkül) • Ingyenes értékpapírszámla • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibocsátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjaiban, ahol az állam az állampapírokra tel­jeskörű garanciát vállal. Állampapírok vásárlására lehetőség van még az elsődleges for­galmazóknál és egyéb értékpapír-forgalmazóknál is.* A Magyar Állampapírok biztonságát az állami garancia adja, melynek ér­telmében az állam az adott állampapír tőkéjét és kamatait esedékességkor a forgalmazóknak mindenképpen kifizeti. *Felhivjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a forgalmazók kiválasztásakor és megbízásakor körültekintően járjanak el, mivel a kifizetőhelyek esetleges szerződésszegése, vagy visszaélé­se esetén a kifizetésekért a kibocsátó (azaz az állam) nem vállalhat felelősséget. Részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Fenyegető telefon. Egy fe­nyegető telefon miatt tegnap felfüggesztették tevékenységü­ket a taszári bázison kívül mű­ködő Médiaközpontban az Egyesült Államok Nemzeti Támogató Egységének katonái. Hasonlóképpen visszavonultak a bázisra a Civil Katonai Együttműködési Központ so­mogyi megyeszékhelyen dol­gozó katonái is. Deutsch a püspöki karnál. A jövő évtől felálló Ifjúsági és Sportminisztérium jelentős tá­mogatást kíván nyújtani az egyházak ifjúsági és sportszer­vezeteinek is - közölte Deutsch Tamás, a tárca kijelölt vezetője tegnap azt követően, hogy megbeszélést folytatott Balás Béla megyés püspökkel, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar if­júsági referensével. Ingyen oltóanyag. November elején kerül az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kirendeltségeire az a 800 ezer adag influenza elleni védőoltás, amelyet az egész­ségügyi dolgozók és a krónikus betegek kaphatnak meg. SZDSZ-vélemény. Az SZDSZ szerint igazságtalan és elfogad­hatatlan minden olyan család- támogatási rendszer, ami nem számol a családok jövedelmé­vel - nyilatkozta tegnap Béki Gabriella. Az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke ezek közé sorolta a gyed visszaállításának szándékát, a gyes alanyi jogúvá tételét, és a gyermekek után járó adókedvezményt. Korszerű határállomások. Két és fél milliárd forintos költ­séggel korszerűsítik a csenger- simai magyar-román határál­lomást. A hamarosan kezdődő beruházás alapkövét Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap he­lyezte el, majd megtekintette a tiszabecsi magyar-ukrán átkelő átépítését is. Baloldali találkozó. Mint­egy kétórás megbeszélést foly­tatott Kiss Péter, a szocialista párt ügyvezető alelnöke és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke kedden. A« tál ál kozó té­nyét tegnap mindkét politikus megerősítette. Kiss Péter sze­rint tájékozódó, ismerkedő jel­legű megbeszélést folytattak. A miniszter védelmében. Minden valóságalapot nélkü­löző közönséges koholmány az a médiában sorozatosan megje­lenő valótlan híradás, miszerint a Független Kisgazdapárt szor­galmazná- Pepó Pál környezet­védelmi miniszter leváltását - tartalmazza Torgyán József pártelnök tegnapi közleménye. Tiltakozott a környezetvédelmi tárca is, és bepéreli az érintett országos napilapot. Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 391 Mit pletykálnak a sztárokról cs mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 106-90-330 393 Cimrk: tori Sotimet-Budapest Kiadót Kit Audio» ■539Bp.pt 591.tiívájéjt 88FI -fAta/pen:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom