Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-04 / 129. szám

4. oldal Horizont 1998. június 4., csütörtök Elítélendő-e a polgárok halomra lövése? (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyész szerint az 1956. de­cember 11-én este történtek másnap fokozták a karhatal- mistákkal szembeni ellenérzé­seket. Azoknak viszont a rend- teremtés volt a feladatuk. Fon­tos kérdés, milyen eligazítást kaptak azok a pufajkások, akik a laktanyából indultak. Rendet teremteni - mindenáron Arra nincs adat, hogy tüzelésre is kaptak volna felhatalmazást, ám a tanúvallomások szerint azt jól tudták, lehet fegyver- használatra számítani. Az ügyész úgy vélte, belenyugod­tak abba, hogy adott esetben fegyvert is használniuk kell, hiszen mindenáron rendet kel­lett teremteniük a városban. Nem könnyű megállapítani, kik voltak a karhatalmisták. Ezt gátolta a hiányos nyilván­tartás. Annyi azonban tény - s a vád képviselője neveket is sorolt -, hogy voltak közöttük, akik azóta már elhunytak, vol­tak ma élők is, akik tanúk lettek jelen ügyben, s azok, akik a vádlottak padján ülnek. Nem mellékes az sem, hogy elhangzott-e 1956. december 12-én a Csiky és a Széchenyi utca sarkán tüzparancs. Több tanú megerősítette, hogy az alakulatot vezető Lintallér László tűzparancsot adott ki. S ezt követően kezdtek tüzelni a tömegre a pufajkások. Szintén nehéz megmondani, hogy kik lőttek. Tanúvallomás igazolja - közölte az ügyész -, hogy utólag a laktanyában fegyverellenőrzésre került sor, s csak egy-két olyan géppisz­tolyt találtak, amelyből nem tüzeltek. Mindenki szándék-, egységben használta a fegyve­rét, s aki lőtt, annak számolnia kellett azzal, hogy meg nem határozható számú ember megsebesülhet, esetleg halálos áldozatok is lehetnek. Az is nyilvánvaló - az ügyészség szerint hogy a karhatalmis­ták nem voltak jogos védelmi helyzetben, nem volt okuk a fegyverhasználatra. A december 12-i lövések­nek húsz sebesültje volt, öten pedig életüket vesztették. Háborús bűntett társtettesei? Fontos jogi kérdés annak el­döntése - folytatódott a vádbe­széd -, hogy a hazai vagy a nemzetközi jog által szabályo­zott cselekménysorról volt-e szó. Az egyértelmű, hogy a karhatalmisták szándékegy­ségben, vagyis egymás tevé­kenységéről tudva úgy csele­kedtek, hogy tudatuk átfogta, milyen következményei lehet­nek a fegyverhasználatuknak. Az ügyészség álláspontja sze­rint több emberen elkövetett emberölés társtetteseinek mi­nősülnek. Ugyanakkor a pol­gári lakosság, illetve a háború áldozatainak védelméről szóló 1949-es genfi IV. egyezmény alapján a nemzetközi jog vé­delme alá esnek azok is, akiket ez az atrocitás ért 1956. de­cember 12-én Egerben. A vád­lottak cselekményét eszerint kell megítélni, aminek jelentő­sége pedig az, hogy nem lehet szó elévülésről. A bűnösség kérdésében az ügyész az ötödrendű P. Gyula esetében indítványozta: a bí­róság bizonyítékok hiányában mentse fel öt a vád alól. A má­sik három terheltre viszont egyrendbeli, több emberen el­követett, szándékos ember­öléssel megvalósított háborús bűntett miatt fegyházbüntetés kiszabását kérte. Súlyosító kö­rülményként említette, hogy védtelen, kiszolgáltatott embe­rekre lőttek, s öten életüket vesztették emiatt. Enyhítő kö­rülményként kérte figyelembe venni a vádlottak életkorát, egészségi állapotát, az időmú­lást, s hogy ezt követően a tár­sadalom hasznos tagjai voltak. „Ez nem büntetőeljárás, hanem koncepciós per”- Sajnálatosan nem büntető­per, hanem koncepciós eljárás folyik a tisztelt bíróság előtt - vezette be védőbeszédét az el­sőrendű vádlott, J. Vilmos ügyvédje. - Ezt pedig a Kah- ler-féle jelentés alapozta meg. Úgy vélte, a karhatalmisták az akkori legitim Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány akaratát teljesítették, > r, hogy megakadályozzák az ország összeomlását. A védő szerint a vádlottakat elvonták a törvé­nyes bíróságuk elől, mivel ők katonai szolgálatot láttak el, s ezért ügyükben katonai bíró­ságnak lett volna illetékessége eljárni. Egerben - akárcsak az or­szág több más helyén - meg­szervezték a műtüntetéseket, s e provokációk vezettek odáig, hogy december 11-én a tömeg megkísérelte elfoglalni a nyomdát és kinyomtatni rend- szerellenes röpiratait, s e mo­mentumok vezettek el a más­napi eseményekhez is. Ugyan­akkor - hangsúlyozta - nem volt háború, legfeljebb meg­szállásról lehetett beszélni. A karhatalmisták célja nem volt más, mint hogy erőt de­monstrálva igyekezzenek megmutatni a hatalom erejét, és elkerülhetővé tenni az eset­leges atrocitásokat. A további­akban azzal érvelt, hogy ami­kor a pufajkások befordultak a Csiky utcáról a Széchenyire, legalább két-háromszáz fős tömeggel találták szembe ma­gukat, amit az akkori rendőr- kapitány is fenyegetőnek ítélt meg. Nem zárható ki - mon­dotta -, hogy adhattak le lövést az alakulatra. Igaz, ez nem bi­zonyított, de az ellenkezője sem. Fia egyetlen lövés is el­dördült, az lehetőséget adott a pánikra. Az elsőrendű vádlott védője határozottan leszögezte: utó­lag az nem állapítható meg, hogy az egységből hányán, merre és kire lőttek. Az nem elégséges érv, hogy az esemé­nyek után fegyverellenőrzést tartottak. Annak eldöntésére ugyanis, hogy ki használta a fegyverét és ki nem, szét kel­lett volna szedni a dobtárakat, s meg kellett volna számolni a lőszereket. Erre semmilyen bi­zonyíték nincs. Mint mondta, a rendőrkapitányság épületét is találatok érték, holott onnan bizonyosan nem támadták a pufajkásokat. Azt viszont senki nem vizsgálta, hogy a kapi­tánysággal szemközti támfal mögött nem voltak-e fegyvere­sek. Álláspontja szerint a sor­tűz fogalma is vitatható, hiszen ahhoz el kell hangzania a Sor- tüz! Tűz! vezényszónak, s az alakulat minden tagja egy­szerre egyes lövést ad le. Ám erről szó sem volt. Kétséget kizáróan bizonyí­tani kell - hangoztatta -, hogy az adott vádlott az adott cse­lekményt valóban elkövette. Ha ez nem lehetséges, akkor el sem marasztalható. Az a tény, hogy valaki részese volt az alakulatnak, önmagában nem bűncselekmény. Az elsőrendű vádlott az egység első harma­dában helyezkedett el, ha ő fegyvert használt volna, a sa­játjait találta volna el. Kifogá­solta, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság más ügyben hozott eseti döntését is érvként említette a vád képviselője. Úgy vélte, fi­gyelembe kell venni a genfi egyezmény kiegészítő jegyző­könyveit is, amelyek korlátokat állapítanak meg az alkalmaz­hatóságával kapcsolatban. Ugyancsak gátolja a nemzet­közi jog szabályainak figye­lembevételét még: annak meg­ítélése, hogy egy ország adott időben háborúban van-e, meg­szállás alatt áll-e, nem büntető­jogi, hanem történészi feladat. Mindezek alapján kérte vé­dencének felmentését a nem­zetközi jogi szabályok alkal­mazása esetére bebizonyított- ság hiányában, míg a hazai rendelkezések figyelembevéte­lekor elévülés címén. A másodrendű vádlott, P. Gyula védelmében az ügyvéd elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az őt terhelő tanúvallo­más - mely szerint az alakulat hátsó soraiból, csípőből tüzelt- nem megalapozott. Már csak azért sem, mert a terhelt azon állítását, miszerint ő az alak­zatban középen helyezkedett el, senki sem cáfolta. Arról már nem is szólva, hogy a tanú maga is sérülést szenvedett a sortűznél, így nem emlékezhet pontosan a történtekre. Épp ezért arra kérte a bíróságot, hogy védencét mentse fel. A vádlott haragosai adtak tanúvallomást V. István negyedrendű vádlott védelmében jogi képviselője arra hivatkozott, hogy védence nem lehetett ott a sortűznek nevezett esemény helyszínén, hiszen akkor még nem is volt tagja a karhatalmi egységnek. Az ezt cáfoló tanúvallomások meglehetősen ellentmondáso­sak, s több tanú esetében meg­állapítható, hogy haragosai voltak a vádlottnak. Mind­azonáltal a védő ajánlotta a bí­róság figyelmébe azoknak a személyeknek a jegyző­könyvbe vett elmondásait, akik igazolták V. István alibi­jét. Mindezek alapján pedig arra kérte a bíróságot, hogy ne mendemondákra alapozza döntését, s bűncselekmény hi­ányában mentse fel a vádlot­tat. A legkönnyebb helyzete az ötödrendűként megvádolt P. Gyula védőjének volt. Egy­részt azért, mert egyetérthetett a vád képviselőjével, s ő is a bűncselekmény hiányában tör­ténő felmentést indítványoz­hatta, másrészt védence az el­járás során végig tagadta, hogy a sortűz helyszínén lett volna. Annál is inkább, mivel - több megidézett is megerősítette ezt- az adott napon Füzesabony­ban tartózkodott. A védőbeszédekre - az eljá­rási jogszabályok adta lehető­ségekkel élve - az ügyész vi­szontválasza csak annyi volt: nincs szó koncepciós eljárás­ról, hiszen az állam büntető­jogi igényét kívánja érvényesí­teni. Mint ügyésznek, az a vé­leménye, hogy a hazai és a nemzetközi jogszabályok által egyaránt tiltott cselekmény egy város polgárainak halomra lövése. Az utolsó szó jogán az első- és a negyedrendű vádlott nem kívánt nyilatkozni, míg a má­sod- és ötödrendű terhelt csat­lakozott a védőjéhez. Az elsőfokú ítélet kihirdeté­sére jövő hét csütörtökjén ke­rül sor. Szalay Zoltán A diplomaták az egri borokat is megkóstolták fotó: pilisy A régiónkra figyeltek a diplomaták (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Peisch Sándor a Hírlapnak elmondta, szívesen jöttek ide, mert Eger története, műemlé­kei, gyógyvizei vonzóak. Ki­emelte: örömére szolgált, hogy a Bécsben tevékenykedő ENSZ- nagykövetek is eljöttek erre az útra családtagjaikkal. A prog­ramot a Magyar Turisztikai Szolgálattal állították össze. A látogatás jó alkalmat nyújtott ahhoz, hogy a nagykövetek fi­gyelmét régiónkra irányítsák, akik közvetíthetnek, hogy több befektető érkezzen ide. Dr. Jakab István, Heves Me­gye Közgyűlésének elnöke azt emelte ki, hogy tavaly Bécsben nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Heves megye és Eger mutatkozott be. Me­gyénk tagja a Klub Pannóniá­nak, amely erősíti az osztrá­kokkal való együttműködést. Mentusz Károly A Sprinter Stúdió Kft. és a Hírlap közös játéka A számítógép esélyegyenlőséget ad HEVES MEGYE - A Sprinter Stúdió Kft. és a Heves Megyei Hírlap közös játéka bebizonyí­totta, hogy a számítógép nagy lehetőséget nyújt az esélyegyen­lőség biztosítására. A legkisebb faluban is megadja a lehetősé­get arra, hogy az alkotókészsé­get kihozza a gyerekekből - így összegzi Csathó Csaba, a Sprinter Stúdió Kft. cégvezetője a tanulságokat. Nos, a játék a finiséhez ért: a június 6-án, szombaton sorra kerülő döntőre két korosztály­ból öt-öt csapat jutott be. A 14 éves korig, illetve a 14—18 éves korosztálynak meghirdetett ve­télkedőre 27 csapat jelentkezett a megye minden részéről. Az elődöntő során az ECDL (az eu­rópai számítógépes jogosít­vány) témaköreire koncentrál­tak. Azért választották ezt, mert egyrészt ez az Európai Közös­ség számítástechnikai követel­ményrendszere, másrészt a Sprinter Stúdió Kft. mint az egyik piacvezető cég, az elsők között vált Észak-Magyaror- szágon az ECDL vizsgabázi­sává. Mint a cégvezető elmondta, a gyerekek meglepő felkészült­ségről tettek tanúbizonyságot, kitűnő megoldások születtek. Párád, Gyöngyös, Eger, Füzes­abony és Heves iskoláiból ke­rültek ki a legjobbak, a döntő résztvevői. Bebizonyosodott, hogy egy-egy jó pedagógus köré csoportosulnak a tehetsé­ges gyerekek, s így, mondjuk, egy 12 éves is tud olyat produ­kálni, mint egy lényegesen idő­sebb társa. A cég munkatársai is egyre nagyobb lelkesedéssel foglal­koztak a fiatalokkal, illetve a Heves Megyei Hírlap is kitűnő hátteret adott a vetélkedőnek. Csathó Csaba szerint ez nagy ösztönzési lehetőség a számító­gép iránt érdeklődő ifjúság számára, amely már a kezde­tekben beváltotta a várakozá­sokat, ezért a későbbiekben is érdemes folytatni a versengést. ALFA SEGÉLYTELEFON Válsághelyzetben lévő édesanyák, kismamák, családok hívószáma: 06/30/541-008 Elegendő a jegybanki tartalék A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint hazánk valutatartaléka mintegy 9,5 milliárd dollár, ami - több pénz­ügyi szakember szerint is - jelentős financiális háttér a kor­mányváltáshoz. Hogy mi a szerepe a gazdaságban a valuta- tartaléknak és mire elegendő a jelenleg rendelkezésre álló ősz- szeg, arról Barta Juditot, ismert pénzügyi szakértőt kérdeztük.- A nemzetközi tartalékok (jegybanki vagy valutatartalé­kok) szerepe az ország folya­matos fizetőképességének biz­tosításában van. A tartalékokat a nemzetközi fizetések lebo­nyolításakor, a folyó fizetések átlagosnál nagyobb kilengései­nél használhatják fel. A jegy­banki gyakorlat általában ki­alakítja, hogy ezen tartalékok mekkora részét tartják kész­pénzben (valutában) és mek­kora hányadát külföldi érték­papírban (általában állampapír­ban). A megfelelő pénzügyi biztonságot az ország importjá­nak nagyságához viszonyítva mérik. Itt azt feltételezik, hogy ha az országnak nem lenne fo­lyó bevétele, akkor a tartalékok hány havi importot lennének képesek fedezni. A biztonságos mértéket az óvatosabbak 3-6 hónap közötti mértékben hatá­rozzák meg.-Hogyan alakultak hazánk tartalékai az utóbbi években?- Magyarország nemzetközi tartalékai jelentősen nőttek, ám az importnövekedés üteme még ennél is gyorsabb volt. 1996 végén 7, 1997 végén 5 hónap­nyi importra volt elegendő a tartalékunk. Feltételezhetően az import további gyors növeke­dése és a nemzetközi pénzpiaci forgalomba való egyre intenzí­vebb bekapcsolódásunk miatt a jegybank a tartalékok szint­jének emelését tartja szüksé­gesnek. A felhalmozott állo­mány úgy is növelhető, hogy a jegybank a bankközi pénzpia­con vásárol valutát.-A március végi 9,5 milliárd dollár soknak számít, vagy in­kább csak elegendőnek?- Soknak nem mondható ez a tartalék, de a minimális 3 hóna­pot az importban fedezi. Az a vé­leményem, hogy napjainkban a nekilódult tőzsdei mozgásokra kell nagyon odafigyelnie és fel­készülnie a jegybanknak, is. SZUPER AKCIÓ A TRIÓ BÚTORBOLTOKBAN ÚJ PROFILLAL JELENTKEZIK A TRIÓ BÚTOR KFT» JÚNIUS 02*21-16 Különleges olasz technológiával készült konyhabútorok egyedi méretre készítéssel, felméréssel, házhoz szállítással, 270 féle színből, bevezető árakon 15-25 % kedvezménnyel! 150-es blokk-konyhák már 45.000 Ft-tól! A TRIÓ BÚTOR KFT. KÜLÖNLEGES AKCIÓJA: Minden szekrénysor árából 5.000 Ft kedvezmény! Minden sarokgarnitúra árából 5.000 Ft kedvezmény! Minden 3-2-1 ülőgarnitúra árából 10.000 Ft kedvezmény! (Megrendelés esetén is) 4 DB-0S SZEKRÉNYSOROK MÁR 42.000 Ft-tól! 6+1 DB-0S ÉTKEZŐK MÁR 29.900 Ft-tóll OTP-HITELRE ISI CSAK 2 HÉTIGI Ny.: H-P: 9-18-ig Szó.: 9-14-ig TRIÓ - KEVÉSÉRT KÉNYELMESEN! Üzletek: Eger, Mátyás király u. 76. Tel.: 36/412-622 Eger, Pacsirta út 3. Tel.: 36/428-530 V5TIO ff*««) BWwitiml ______ A Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány NISZKA PÁLYÁZATOT hirdet az ifjúsági- és szabadidősport-célok támogatására A pályázati kiírás - a Pályázatfigyelőben és a SANSZ című havilap­ban kerül megjelentetésre. Pályázati kiírás 1998. június 3-tól nyílik meg. Az oktatási intézmények részére július 3-ig, az óvodák ré­szére augusztus 31 -ig, a sportszervezetek részére október 15-ig. A pályázati adatlap megvásárolható a megyei szabadidősport, illetve a természetbarát szövetségek irodáiban. A pályázati eljárásról az 1/342-0738-as telefonszámon lehet érdeklődni munkanapokon 8 -14 óra között. A pályázati adatlap letölthető az Internetről is www.niszka.hu címen. Pályázati anyag 500 Ft/csomag áron kapható a Heves M-i Természetbarát Bizottság 3301 Eger, Kossuth út 9. E. épület 250. Tel.: 36/312-888 irodájában. További információk a fenti telefonszámon kaphatók. | t * * > 4 ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom