Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-04 / 129. szám

1998. június 4., csütörtök Mozaik 5. oldal „Gyöngyös az én igazi hazám Dr. Magda Sándor Vasárnap a városházán adták át az idei Pro Civitate díjakat. A kitüntetettek között volt a GATE Gyöngyösi Főiskolai Kar főigazgatója, dr. Magda Sándor. Ludason született, s olyan családban nőtt fel, amelyben az emberi értékek voltak a fő szempontok. Az egri Dobó István Gimnáziumban érettsé­gizett, ezután a karcagi felső­fokú mezőgazdasági techni­kum hallgatója lett. Miután visszatért Heves megyébe, előbb a vámosgyörki, majd a boconádi tsz-ben dolgozott.- Ez a két szövetkezet volt szakmai munkám gyakorlati háttere - mondta a kitüntetett s az itt szerzett tapasztala­tokra építem a tudományos vi­ták gyakorlati megalapozott­ságát. Ezután kerültem a gyöngyösi főiskolára. Tanul­mányaim során és a munkahe­lyeimen is megtaláltam azokat a kiváló tanítómestereket, akiktől sokat tanulhattam.- Az ön ál­tal vezetett intézmény az utóbbi évek­ben óriási fejlődésen ment keresz­tül...- 1978- ban kerültem a főiskolára - emlékezett vissza dr. Magda Sán­dor -, amely mélyponton volt éppen. Dr. Wachtler István fő­igazgató-he­lyettessel ki­váló munka­társakat gyűjtöttünk magunk mellé, s akartuk, hogy legyen itt Gyöngyösön egy jó főis­kola. Velünk együtt felnőtt egy olyan kiváló tanári kar, amely az ország bármelyik egyetemén megállná a helyét, sőt nemzetközi szinten is. Az elért eredmények döntően a tanári karnak köszönhetők, úgy a mezőgazdasági, mint a közgazdasági mérnökök kép­zésében. Megfogalmaztuk, hogyan akarunk képezni a nappali tagozat mellett, majd elindíthattuk a távoktatást. Ma már hétezer hallgató látogatja az előadásainkat az ország kü­lönböző tájairól, ami a város hímevét is öregbíti. A szemé­lyi feltételek megteremtése után az oktatáshoz szükséges európai szintű technikai esz­közök biztosítása volt a fő cé­lunk. Amit kollégáimmal kö­zösen megvalósítottunk, fej­lesztettünk, az száz év múlva■ is azt hirdeti: Gyöngyösön olyan kollektíva munkálkodott, amely komoly felsőoktatási ér­tékeket hozott létre.- Ön, mint a mezőgazda- sági tudomány doktora, ho­gyan látja, milyen szerepet tölthet be a magyar agrárium az Európai Unióban ?- Úgy gondolom, a mező- gazdaság egyik pozitívuma le­het az EU-ban. Ezen belül a mi régiónk is lehet haszonél­vezője. A világpiacon - meg­felelő fejlesztésekkel - óriási lehetőségeket látok a kerté­szetben, a zöldség-, a gyü­mölcstermesztésben, valamint a dísznövények tekintetében. Természetesen az oktatásnak és a tanárképzésnek is követ­nie kell a változásokat.- Főigazgató úr! Mivel fog­lalkozik szabadidejében?- A munkám a szerelmem, ami betölti az életem jelentős részét. Hat hektáron, tudomá­nyos alapon, magam is ter­mesztek dinnyét. Felüdülést je­lent számomra a családi ott­hon, ahol nagyon sok virág vesz körül és egy hűséges ku­tya. Hamarosan nagy esemény lesz az életünkben, mert a fiam nősülni fog. Nagyon sze­retem továbbá a sportot. Köte­lességemnek érzem, hogy az oktatás, a kultúra mellett a sportot is menedzseljem, s a gyöngyösi kézilabdázók már profi szinten dolgoznak.-Mit jelent az Ön szá­mára a Pro Civitate kitünte­tés?- Végtelenül boldog va­gyok, mert egy város tisztelt meg ezzel a címmel. Nincs az az érték, amiért elhagynám ezt a megyét. Bármerre is járok a világban, akkor érzem igazán otthon magam, ha Gyöngyösre érkezem. Fáczán Attila „Úgy érzem, életmű-díjat kaptam” Fehér Enikő Már az első hírek is szenzáci­óként hatottak. A szinte diák­korú sportoló, Fehér Enikő hosszútávfutó idáig nőként és legfiatalabbként lett a Pro Ci­vitate kitüntetettjeinek egyike.- Középiskolásként Mis­kolcon még minden sport ér­dekelt - mondja. - Testnevelő tanárom, Erdély Károly figyelt fel rám, és ajánlott az MVSC- be, Novák Pali bácsi nevelő­edző tanítványai közé.- Úgy érzem, gyorsan be­kerültem az élvonalba a hosz- szútávfutás sportágban, amely végül életformámmá vált. Kü­lön fejezet kezdődött életem­ben, amikor Tóth Lajos, egy­kori maratoni futó szakmai irányítása alá kerültem a Gyöngyösi Triatlon Klub egyesületében. Nagyon sokat köszönhetek neki és Köves Pé­ternek, a klub vezetőjének menedzselő tevékenységükért - meséli boldogan. Közben a TF-en középfokú edzői képesí­tést szerzett. Ezt a kép­zettségét is eredménye­sen kamatoz­tatja, hiszen a saját edzési és verseny­zési program­jai mellett az utánpótlással is foglalko­zik. így a már országosan is ismert, ki­tűnő eredmé­nyeket elérő Házler Ta­más, a hazai felnőtt IKON /WAV'-ver­senyző Enikő tanítványa­ként rója a távokat a kategória 3800 méteres úszó-, a 180 ki­lométeres kerékpározás és a maratoni futás számaiban.- Valamennyi földrészen versenyeztem idáig. Volt, ahol többször is, klasszikus, szu­per- és ultramaratoni távokon, Alaszkától a szöuli Világku­pán át Dél-Afrikáig, ahol pél­dául a legutóbbi szereplése­men 8700 induló közül a 9. let­tem. A Bécs-Budapest 340 ki­lométeres ultramaratonin a 2. helyet szereztem meg, de em­líthetem a 12 órás nonstop fu­tást, ahol ez idő alatt 132,557 kilométert futottam - sorolja a tényeket a teljesség igénye nélkül Enikő.- Külön igénybevétel a Mester kategória a maratoni­ban, ahol több dobogós helyet szereztem. Most 92-nél tartok a sorozatban, és szeretnék nyerni vagy dobogóra kerülni a Mester 100-on - erősíti meg. Két éve megnyerte az or­szágos felnőttbajnokságot, a Pireneusokban csúccsal nyert, a svájci Davosban kilencszer indult és mindig dobogón állt. Ötször nyert hegyi maratonit, jelenleg ő a csúcstartó. A mos­tani szlovéniai eredménye az­zal kecsegtet, hogy rajthoz állhat a budapesti atlétikai Eu- rópa-bajnokságon. Folyama­tosan edzésben van, hetente 190-260 kilométert fut, mel­lette esténként tornatermi gyakorlatok és 60-80 kilomé­ter Mountain Bike kerékpáro­zás a teljesített feladat.- Bárhol vagyok a világon, Magyarországra, Gyöngyösre gondolok. Végtelen boldog­sággal tölt el, ha nekem szó! a magyar Himnusz. Most pedig, értesülvén a kitüntetésemről, meghatottan gondolok csalá­domra, navigátoromra: „Jo­nes" öcsémre, a sportegyesü­letre és a támogatókra, akik segítsége nélkül nem tudtam volna eredményeimet hozni.- Külön köszönettel tarto­zom a város vezetésének, a képviselő-testületnek, akik méltányolják erőfeszítéseimet, így most, a kitüntetés gondola­tával foglalkozva, visszate­kintve eddigi pályafutásomra, úgy érzem, életművemet koro­názták meg. Ez további ambí­ciókra ösztönöz. Szeretnék minél hosszabb ideig spor­tolni, jó eredményeket elérni. Tudásom legjavát akarom adni szakmailag is a Triatlon-klub versenyzőinek, a jövő generá­cióinak - hangsúlyozza a spor­tolónő.- Úgy tervezem - említi végül Fehér Enikő -, hogy éle­temet a távoli jövőben is a sport fogja kitölteni. Bágyi Ferenc Egy német úr a testvérvárosból - a Mátravidék tiszteletbeli polgára A „gyémántkristály” csiszolója nyagolható mértékű gaz­dasági együttműkö­déssel. Nagy gondot fordí­tott „közös dolgaink” gyarapítására és kiépíté­sére, köztük a kulturális kapcsolat megteremté­sére is kiter­jedt a fi­gyelme. A VAMAV még nem lé­tezett, mikor már a tavaly szintén Pro Civitate díjjal kitüntetett Vidróczki Néptánc­Edmund Auli Kilenc évvel ezelőtt, 1989-ben kezdődtek meg a hegyeshalmi vasútvonal felújításának mun­kálatai. A Magyar Államvas­utak akkori elképzelése az volt, hogy az ehhez szükséges kitérőket a németországi Zelt- wegből rendelik meg. Ebben a városban van ugyanis a székhelye a VAE cégnek, melynek vezérigazga­tója akkor Edmund Auli volt. Az ő javaslataként merült fel, hogy a VAE és a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár közös vállalatot hozzon létre, a kor­szerű, nagy teherbírású kitérő­ket pedig a mátraaljai város­ban gyártsák. A kapcsolatok felvételétől kezdve nagy energiát fordított arra, hogy elképzelése valóra válhasson. A tervet következe­tesen vitte végig, holott még a MÁV akkori vezérigazgatója sem tartotta szükségesnek a hazai gyártást. Időközben vál­tás történt a MÁV vezetői posztján, az újabb tárgyalások pedig eredményesen végződ­tek. Így az azóta eltelt évek so­rán a gyöngyösi gyár korszerű technikával rendelkező, világ- színvonalú kitérők előállítá­sára képes céggé vált. Párhuzamosan a magyaror­szági fejlesztésekkel, Edmund Auli felépítette a nemzetközi VAE-birodalmat: Amerikától Spanyolországon és a szovjet utódállamokon át Ausztráliáig mintegy tizennégy-tizenhat cég tartozik e konszernhez. A VAE közben részvénytársa­sággá alakult, amit a bécsi tőzsdére is bevezettek. Edmund Aulinak köszönhe­tően a két város, Zeltweg és Gyöngyös kapcsolata nem merült ki a korántsem elha­együttes meghívást kapott a német városba. Később a zeltwegi kórus, majd az ottani fúvószenekar mutatkozott be városunkban. A VAE cég a Pampuk-sar­kon álló Szent Erzsébet-temp- lom felújításához is hozzájá­rult egy új orgona ajándékozá­sával. 1997-ben Edmund Auli személyes kötődése jeleként, magánemberként színes üveg­ablakot csináltatott és adomá­nyozott e templomnak. Auli úr emberi adottságai, kiváló vezetői képessége és határozott egyénisége nagy szerepet játszott abban, hogy a gyöngyösi cégnél megvaló­sulhattak az új kezdeményezé­sek. Saját célját egykor így fo­galmazta meg: „Ebből az üzemből gyémántkristályt kell csiszolni Gyöngyösön. ” Terve valóra vált, hiszen a VAMAV a város egyik legnagyobb, meghatározó cégévé vált. Személyes érdeme városa­ink gazdasági és kulturális kapcsolatainak elindítása és folyamatossá tétele. Kezde­ményezésére jött létre az a testvérvárosi összekötődés, amely - többek között - fém­jele lett a mátraaljai város szinte minden rendezvényé­nek, ünnepi programjának, és széles körű bemutatkozási, cserelátogatási lehetőségeket nyújt művészegyütteseinek. Ez év március 31-én Ed­mund Auli nyugdíjba vonult. Gyöngyös város képviselö-tes- tülete a Pro Civitate kitünte­téssel is szeretné elismerni és megköszönni neki mindazt a munkát, amit ezért a mi „kö­zös” városunkért végzett. Zenélni örömből, zenélni szeretetből A komolyzenei élet Budapest- központú. Kevés valóban színvonalas kamarazenekar működik vidéken, ezek egyike viszont éppen Gyöngyösön te­vékenykedik már tíz éve. A Musica Mansueta böl­csője a Pátzay János Zeneis­kola, hiszen annak idején dr. Sóti Lászlóné vezetésével ta­nárok és volt tanítványok hoz­ták létre a zenekart. (Jó alapon kezdhették a szervezést: a ze­neiskola egykori igazgatója, Záborszky József már a hatva­nas években Tücsökzenekart szervezett a1 növendékekből. Az akkori „tücskök” közül ha­tan ma is a kamarazenekar tag­jai. A Tücsökzenekar ma is utánpótlás a Musica Mansue- tának: újabb ifjú tehet­ségek csatlakoznak a zenekar­hoz.) Az első fellépéseken közö­sen szerepeltek a Cantus Cor- vinus kórussal, főként oratóri- kus műveket adtak elő. Ezek egyikével, Vivaldi „Glória”- jával mutatkoztak be 1987-ben a Soproni Oratórium Fesztivá­lon. Az elmúlt évtizedben a város szinte valamennyi ran­gos kulturális rendezvényén felléptek. Gyöngyös egyik testvérvá­rosa, a dániai Ringsted kórusát látták vendégül 1988-ban, és közösen adtak koncertet a Fel­sővárosi templomban. Ekkor Buxtehude kantátáját, az „Al­les was Ihr tut” -ot adták elő. Ugyancsak e művel szerepel­tek a budapesti Mátyás-temp­lomban. A ringstedi zeneis­kola jazz-bandje 1990-es gyöngyösi látogatását a kö­vetkező évben adták vissza, mikor a Musica Mansueta és a Tücsökzenekar öt napot töltött Dániában. Jelentős állomás volt az A Musica Mansueta 1992-es év. Mozart „Missa Brevis”-ével Mozart városá­ban koncerteztek: a salzburgi dóm csodálatos falai közt. Még ebben az évben Olaszor­szágba is eljutott a zenekar. Szintén egy cserekapcsolat ré­vén a helyi mandolinegyüttes meghívására látogattak Mon- falcone-ba, ahol szabadtéri és templomi hangversenyt adtak. A zenekar irányítását 1992 őszén vette át Matinné Szabó Katalin, aki mindmáig vezeti a Musica Mansuetát. Számos jótékonysági ren­dezvényen vettek részt. A Ze­neakadémia nagytermében 1995 decemberében adott koncert bevétele is hasonló célt szolgált: a SOTE 2. Számú Gyermekklinika Játszóház Alapítványa javára adták elő Bach „Magnificat" kantátáját és a Karácsonyi oratórium részleteit, olyan szólisták köz­reműködésével, mint Pászthy Júlia, Németh Judit és Keönch Boldizsár. A francia kezdeményezésű Zene Ünnepe Magyarorszá­gon is kezd meghonosodni. Gyöngyösön három éve, jú­nius 21-én örömzenélnek a muzsikusok. A tavalyi ünne­pen Rácz Márton vezényelte Bach III. brandenburgi verse­nyét a Nagytemplomban. Szintén hagyomány már, hogy a „tücskökkel” közös tanév végi hangversenyt ren­deznek a zeneiskolában. A kö­zönség legközelebb éppen ez alkalomból, június 5-én 18 órától hallhatja előadásukat. A barokk Eger szokásos nyári koncertsorozata keretében jú­lius 31-én a megyeszékhelyen lépnek a hallgatóság elé. A Bazilikában Bach negyedik és huszonegyedik kantátája csen­dül majd fel, Tárnái Endre ve­zényletével. A nyáron nem­zetközi fizikuskongresszust rendeznek Mátraházán: a Mu­sica Mansueta minden bi­zonnyal a tudósokat is lenyű­gözi a zene erejével. * * * A

Next

/
Oldalképek
Tartalom