Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-10 / 8. szám

6. oldal Hírlap Magazin 1998. január 10., szombat SZTÁRVILÁG Spielberg az életét félti Steven Spielberg, aki sokak sze­rint minden idők legsikeresebb filmrendezője, a maga és csa­ládja életét félti, amióta egy bör­tönviselt férfi megfenyegette. A 31 éves Jonathan Normant már júliusban őrizetbe vették Spielberg szomszédságában. A férfinél kés, erős, széles ragasz­tószalag és bilincsek voltak. A je­lek szerint emberrablásra ké­szült, amit az is alátámaszt, hogy a korábban kétrendbeli fegyveres rablótámadásért elítélt Norman­nál egy fekete könyvet is találtak, benne rengeteg fotóval és ada­tokkal nemcsak a rendezőről, ha­nem feleségéről, Kate Capshow- ról és hét gyermekükről, sőt még az édesanyjáról és testvéréről is.- Éjszaka rémálmok gyötör­tek, pánikba estem - mondotta Spielberg az esküdteknek. - Ál­landóan testőrök vigyáztak a gyerekeimre. Az állandó aggódás a munkámra is kihatott. A per január 13-án kezdődik, Norman nem védekezhet szabad­lábon, mivel a bíró az óvadék összegét 1 millió dollárban álla­pította meg. Hideg fej, hideg szív A sikertelen partnerkapcsolatok és házasságok 80 százalékának végére ma már a nők tesznek pontot. Néhány sztár ezt a nyil­vánosság elé is tárja. Madonna kifejezetten szakér­tőnek mondható a férfiak cserél­getése terén. Maga is bevallja: „Elegem van belőlük.” Férje, Sean Penn és egyik legismertebb szeretője, Warren Beatty csak kettő a „dobottak” listájáról. Legutóbb gyermeke, Maria Lo­urdes apjának tette ki kurtán-fur- csán a szűrét. Pszichológusok elemzése szerint Madonna az a fajta nő, aki azért váltogatja ál­landóan a partnereit, mert fél a tartós kapcsolattól. Madonnához sokban hasonlít Hollywood jégszívű szexbom­bája, Sharon Stone. Nála a kez­deti szenvedélyt a gyors és több­nyire váratlan szakítás követi, így például postán küldte vissza eljegyzési gyűrűjét Bili McDo­nald producernek, de legutóbbi vőlegényét, az egyiptomi szár­mazású Michael Benasrát is egyetlen mondattal küldte el: „Túl kövér vagy!” Pszichológu­sok szerint a sztár azért fél a sze­relemtől, mert a csalódástól akarja megvédeni magát. Mutasd a tányérod, megmondom, milyen vagy Nemcsak az arc karaktere vagy a kézírás árulkodik a jellemünkről, hanem táplálkozási szokásaink is - állítják a pszichológusok. A sztárok közül Johnny Hally- day a paraszti konyhát kedveli. Szívesen eszik tartalmas levese­ket, báránysültet krumplival, főtt tésztákat és süteményeket. Mindez - állítólag - pontosan azt bizonyítja, hogy a francia színész női kezek gondoskodására vá­gyik. Pamela Anderson jojó-diétát folytat. Hol eszeveszetten fogyó­kúrázik, hol semmivel sem tö­rődve csokoládét, sült krumplit, fagylaltot töm magába. A csoko­ládé utáni állandó vágy magá­nyosságra utal. Nem tudni, is­meri-e ezt a teóriát a dús keblű szülésznő férje, a rockzenész Tommy Lee? Gerard Depardieu-t nagyter­mészetű férfinak ismerik világ­szerte, ezt a jókora lakomák és a literszám folyó borok is igazol­ják. A francia sztár soha nem csi­nált titkot abból, hogy nem veti meg az asztal és az ágy örömeit. Lélekbúvárok szerint azonban ez csak a látszat: aki habzsolja az ételt és az italt, annak sekélyes a szexuális élete. Ferenczy Europress Hölgyek, Urak, bemutatom: Tűzkő Sándort A fiatal Ádám babonából megérinti a függöny szélét Nagyban folyik Az ember tragédiájá­nak próbája a nagyszínpadon. A taka­rásban odalépek a fiatal Ádámot ját­szó Tűzkő Sándor mellé: -Mikor válthatunk néhány szót?- Próba után - felelte. Egy órával később találkoztunk az öltözőben. A próbának vége, min­denki hazament, csak Rácz János kol­légám pakolászott az asztalon. Észre sem vette, hogy nagyban jegyzetelem Sándor szavait, így ékes beszólásaival sokszor kizökkentette „szenvedő alanyomat” a gondolatme­netéből, javítva ezzel a próba utáni fá­radt hangulatot. Az ő szavait most nem, de a Sándo­rét rögtön idézem:- Huszonkét éves koromra voltam virágárus, asztalos, videotékás és NB I./B-s kézilabdakapus, de egyikben sem találtam meg a nekem megfelelő elfoglaltságot. Ekkor jelentkeztem egy reklámfilm-iskola hirdetésére meg­hallgatásra.-Reklámszereplöket vagy -készí­tőket oktattak?- Ez tulajdonképpen nem volt más, mint egy színészképző stúdió, ahová verset vittem a felvételire. Ott szeret­tem bele a színházba. Később háromszor is jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Főisko­lára, de nem vettek fel.- Mivel foglalkoztál a stúdió befe­jezése után?- Elmentem egy másik stúdióba, il­letve még dolgoztam azR.S.9 Stúdió- színházban egy évet, ezt követően ke­rültem a nyíregyházi színház stúdió­jába, később pedig gyakorlatos színé­szi beosztásba.- Mi késztetett az eljövetelre?-A kedvesemmel, Túri Hajnival már négy éve éltünk külön, lévén, más-más színháznak voltunk a tagjai, így nagyon megörültünk annak, hogy mind a kettőnknek sikerült egy társu­lathoz kerülni. Ezzel együtt valóra válhatott egy másik álmunk is, ami a közös lakást jelenti.-Azt hallottam, hogy a színész­házban lévő otthonotokat nagyon la­kályossá tettétek.-Valóban törekedtünk a szó sze­rinti otthonteremtésre. A régi, leltárba vett bútorokat elvitettük a raktárba, és helyébe Hajni és az én nagyszüleim révén megmentett tárgyak kerültek, amit asztalosként eltöltött éveimből adódóan magam újítgattam föl.- Van kedvenc bútorod?- Kedvencem egy sarokban álló komód, és korántsem bútordarab, de szorosan hozzánk tartozik a sziámi macskánk, Ánizs.- Térjünk vissza a színházhoz. Kedvenc szerep?-Tulajdonképpen nincs kiemelten kedves színpadi művem, mint ahogy szerepálmom sincs.- Sokaknak szerepálma Az ember tragédiájában Adámot játszani, ho­gyan birkózol meg ezzel?-Nagyon megtisztelő számomra a feladat, hiszen ez az első szerepem, amiben bemutatkozhatok az egri kö­zönségnek. Természetes, hogy szeret­nék megfelelni, de erről inkább most nem beszélnék.- Csak nem vagy babonás?- Megszokott színházi dolgaim vannak, mint például a függöny meg­érintése. Ilyen szinten tehát babonás Tűzkő Sándor - a fiatal Ádámot alakítja Az ember tragédiája ké­szülő egri előadásában vagyok, de érdekes, hogy csakis a színházban, otthon sohasem csinálok ilyet.- Még szerencse, hogy a bemutató bár pénteken lesz, de nem 13-án, ha­nem 30-án.- Lehet, de a hármas akkor is benne van! Baráth Zoltán Egy szürke tenger ékes szigetén Ötórás út Budapesttől, 3 ezer méter magas hegyek, festői környezet, a nyugalom és a csend birodalma. A tájba beleolvadva, hivalkodás nélkül emelkedik a termálforrásra épült Ste- inberger Hotel. A golfpályával, mes­terséges tavakkal, nádasokkal szegé­lyezett üdülő Burgenland déli részén, Bad Tatzmannsdorfban található. A Terra osztrák utazási iroda által szervezett hétvégére - melyet Heves megyében az Eger Tourist kínálatában találhatnak meg - a Heves Megyei Hírlap is hivatalos volt. Az ide érkezőket lenyűgöző látvány fogadja. A szálloda átlátható, giganti­kus terei ellenére családias hangulatot áraszt. A családosokat apartmanok, a párban vagy egyedül érkezőket ké­nyelmes, nyugalmat árasztó szobák várják. Ha ki akarunk kapcsolódni, meg­szabadulni a mindennapi gondoktól, s magunk mögött hagyni a megszokot­tat, mi mást kívánhatnánk, mint egy tökéletes hétvégét eltölteni egy tökéle­tes helyen. A kellemes ebéd után máris „áthan­golódunk”. Könnyedén, nyugodtan dőzsölünk a jóban. Aztán egy tisztító fürdő, s az út porával együtt az egész évben felhalmozódott belső feszültsé­gek is kimosódnak. De hogy mégse higgyük azt: a pa­radicsomi börtönben vagyunk, az este egy igazi osztrák borházban telik, ahol a sok sramli között néha ismerős üte­mek csendülnek fel. A magyar ember nem bírja ki, hogy dalra ne fakadjon - a hazai nótákra. Ä kiforratlan must, az almabor, vagy a féldecis üvegben fel­szolgált pálinka megadja mindehhez a hangulatot, amit a szálloda bárjába visszaérkezve sem hagyunk lankadni. Az all inclusive szálló nem szab hatá­rokat, s nincs hiány az ínycsiklandozó koktélokban, italokban. Hajnal felé járva döbbenünk csak rá: a fáradtság kezdi legyőzni a minden időt kihasz­nálni vágyó szervezetet. Korai, mégis édes az ébredés. Tudva, hogy egy bőséges, ízekben gazdag reggeli következik, könnyedén ugrunk ki az ágyból. Gyümölcssaláta, vagy inkább omlett? Ez a legnagyobb kérdés, ami most foglalkoztat minket a svédasztal előtt. Merész vállalkozás, hogy körbesétáljuk az ilyenkor is zöl­dellő, füves golfpályát, de egy kisebb menet is elég ahhoz, hogy a csípős, ám reszketésre nem kényszerítő levegő át­járja pórusainkat, s kipirosítsa arcun­kat. Mi esne jobban ezután, mint egy bőséges, ám könnyű ebéd? Az ízekben nincs hiány, hiszen az asztal roskado­zik a gasztronómiai különlegességek­től, s már csak az étekhez illő italt kell kiválasztani. Rövid szieszta után pedig máris kö­vetkezhet a testünket körülölelő gyó­gyító termálvíz lágy simogatása. A szabadba is kibújó medence kéklően csillog a többszintes, oázisként kiala­kított fürdő közepén. Minderre a ko­ronát pedig az izzasztóan frissítő sza­una, majd a hideg zuhany teszi fel. S ha már mindezen túl vagyunk, nem hagyhatjuk ki a római gőzt sem, amely forró nedvességével öl ki belőlünk minden fáradtságot. Mikor már úgy gondoljuk: mindezt nem lehet fo­kozni, beülünk az aromagőzbe, s cit­romtól, eukaliptusztól, vagy akár ka­millától átitatott levegő járja át tüdőnk minden zugát. A nap - lábunkat csiklandozva - még bekacsintgat a fürdő üvegabla­kain, amikor a nyugágyon nyújtózunk. Folyadékveszteségünket pótolva szür- csöljük az édes nektárokat, ízleljük a friss gyümölcsöket, majd az elpárol­gott kilókat próbáljuk visszaszerezni a mediterrán étkektől roskadozó büfé­asztal mellett. Észrevétlenül telnek az órák, máris itt a vacsora ideje. Meg is bánjuk, hogy teleszedtük a tányért, hi­szen még legalább nyolc fogás áll előttünk az olasz specialitásokból. Ehhez illően a bárban Itália nemzeti italával, a grappával öblítjük a finom­ságokat. Minthogy a jóból sohasem elég, a fürdő este pool-partival várja a szóra­kozni vágyókat. Sokan későn jönnek rá: jobb lett volna, ha fürdőruhát ölte­nek, hiszen estélyi ruha ide, öltöny oda, senki nem maradhatott szárazon a hajnalig tartó mulatságban. A harmadik napon senki nem siet a reggelihez. Inkább egy utolsó pancso­lás a fürdőben, s jöhet a csomagolás. Jó érzés látni, hogy nem marad üres a szálló, hisz ez azt jelenti, hogy egyre többen át tudják érezni egy mindent feledtető hétvége varázsát. Még akkor is, ha a hétköznapok uralják életünket, amelyben - az Eger Tourist által kínált - kellemes emléke­ink csupán kis ékes szigetként pom­páznak tovább. Elek Eszter A Steinberger Hotel, Bad Tatzmannsdorfban _____________________Csak Ül(T)ünk, Mint a Moziban_____________________ Az összeesküvés-elmélet kavalkádja A filmek aranyszabályát régen meg­tanultuk: minden jó, ha a vége jó. Le­het előtte bármilyen unalmas, zagyva is az alkotás, ha a végén néhány to­rokszorító pillanattal megspékelik, majd mindent jóra fordítanak, akkor hál’istennek láttunk egy jó mozit. Körülbelül ezt érezheti a néző Ri­chard Donner „Összeesküvés-elmé­let” című filmje végén is, mely tö­mény kavalkádja a filmes műfajok­nak. Aki krimit akar, az az elején megkapja kis horrorisztikus mon­tázzsal együtt. Akit a tudomány rém­tettei érdekelnek, az a film közepe tá­ján felébredhet. Ám aki szerelemre vágyik, annak elég az utolsó negyed­órában magához térnie. Ha mindezt összesűrítjük, akkor megkapjuk Donner művét - mely minden jóindu­lat ellenére is gyengécskére sikerült. Az alapsztori egy taxisofőr történe­tét dolgozza fel, akit kísért a lidérces múlt. A néző egy dolgot biztosan tud: ez a fickó őrült. Ám, hogy megjátsz- sza-e vagy gyógyszer hatása alatt áll, azt sokáig csak találgatni lehet. Az alkotás az első tíz perc után darabja­ira hullik. Nem érthető sem az alap­helyzet, sem a szereplők cselekede­teit motiváló ok. Bár a rendező meg­próbál fordulatokat vinni az esemé­nyek lassú áradatába, ám csak jobban összekuszálja a szálakat. Nem marad más hátra, mint várni: a stáb csak ki­kecmereg ebből a bonyolult szöve­vényből, s megmagyarázza a látotta­kat. Aki beleunt a miértek és a ki ki­vel van boncolgatásába, az még be­lemélyedhet a jelenetek megfigyelé­sébe. Csakhogy a nagy menekülések nevetséges komédiába fulladnak, amikor a taxisofőr (Mel Gibson) sorra legyőzi az FBI, a CIA és a NASA embereit, bizonyítva, hogy erejére, rafináltságára nincs orvosság. Ébben a hihetetlen győzelemsoro­zatban a tehetséges Julia Roberts (az apja gyilkosa után kutató jogásznő megformálója) csak statisztává válik. Bármennyire is árnyalt az arcjátéka, kidolgozott a szerepformálása, képte­len érvényesülni a zűrzavarban. Az indokolatlanul hosszúra terve­zett mozifilm utolsó fél órájában az­tán egymást váltják a meglepetések. Gyilkos-e a taxisofőr, vagy csupán a kormány által támogatott emberölő géneket gyártó program áldozata? Ki védi meg a jogásznőt? A mániákus­nak vélt férfi, vagy a többször hop­pon hagyott FBI? Mire a néző végre eligazodik a mi­értekben és megismeri a szereplők igazi jellemét, addigra az alkotók el­bagatellizálják az eseményt: a jo­gásznő apró emléket helyez el a taxi­sofőr sírjánál, miközben a halottnak hitt férfi egy autóból figyeli a meg­ható pillanatot. S hogy ne csak a rosszról írjunk, meg kell jegyezni: az éjszakai Man­hattant igazán izgalmasan fényképez­ték, csodaautók száguldanak New York utcáin... Szuromi Rita nr férfi fólrinn R QQfl holuott A QRfl Ft férfi hntanncn fi QQfl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom