Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

6. oldal Hírlap Magazin 1997. október 18., szombat f A I Fecske Csaba versei Csak az Csak az a fontos, mi már-már lehetetlen, mert olyan egyszerű. Kérdés Mit keresek én oly buzgón, oly nagyon, e kihűlt csillagon? Bizonyíték Mert jelenlétünk Istenre vall, végül is fontosak vagyunk Impromtu Kéklő zárvány az üveglapban: megkövült, gazdátlan könnycsepp. Sókaj Mindaz, ami jó, olyan gyönyörű, olyan hiábavaló. Nyughely Isten ölében, de még inkább halandók szembogarában. Pohár Emlékeink, mint pohár alján a barna teaüledék. Sors Ez a te házad, hát a dőlő falaknak feszítsd a vállad. Könnyek Kicsordulnak a csillagok, mint oktalan barom könnyei. Fehér folt Nézek utánad. Mint bemeszelt ablak, világít hátad. Nélküled Megcsillansz bennem, mint esővíz az üres meszesgödörben.... Évszak Hull a hó. Mintha egy barackos hullatná temérdek szirmát. Szép ez a i katonai / iái ya, Most jó lenni katonának...? Az ember katonaként sem válhat eszközzé vagy tárggyá, emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen - állapítja meg az a szeptemberben keltezett átfogó tanulmány, melyet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa készített a Magyar Honvédség számos - köztük az egri - alakulatánál folytatott vizsgálat alapján. A gyökeres átalakulás időszakában a személyi állomány meglehetősen bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzetben végzi tevékenységét, miután napi gondként jelentkezik az elavult Szolgálati Szabályzat és az új törvények és rendeletek közötti összhang hiánya. A hivatásos állomány tagjai - szolgálati viszonyuk­ból fakadóan - meghatározott jogi korlátok és szer­vezeti keretek között élnek és dolgoznak. Felvető­dik azonban, hogy napi feladataikat a nyolcórai szolgálati időben képtelenek elvégezni, az éves túl­munka első 150 órájára eső szabadidőt nem tudják számukra kiadni, a további 150 óra díjazására pedig nincs pénz. A Szolgálati Szabályzat olyan utólagos képesítési követelményeket támaszt, amelyekkel többen nem rendelkeznek, megszerzésükre nincs lehetőség, ezért kénytelenek elhagyni a pályát. Megélhetési gondokat okoz az alacsony fizetés, nem véletlen, hogy immár tüntetéssel kívánják el­érni, hogy az új illetményrendszer egy évvel koráb­ban, 1998. január elsején lépjen életbe. Az érintet­tek alapvető bizonytalansági tényezőként említik a végeláthatatlan átszervezéseket, melyekről ráadásul az utolsó pillanatban értesülnek. A tisztek és tiszthelyettesek döntő többsége úgy érzi: szakmai munkája nincs megbecsülve. Gyakorta említik, hogy csak az marad a honvédségnél, aki a polgári életben nem talál „pénzesebb” munkát, vagy már csak kevés ideje van a nyugdíjkorhatár el­éréséig. A hadseregből távozó hivatásos férfiak helyére - az emancipáció jegyében - egyre nagyobb számban lépnek nők, akik többnyire azért kerülnek hátrányos helyzetbe, mert nem veszik figyelembe a nemükből fakadó speciális igényeket (külön pihenő- és mos­dóhelyiség), s az előmenetelük sem azonos a férfia­kéval: zömük tiszthelyettes, kevés közöttük a maga­sabb beosztású tiszt. Ami pedig a szerződéses állomány tagjait illeti: hátrányos megkülönböztetésnek tartják, hogy rájuk nem vonatkozik a kedvezményes nyugdíjkorhatár, holott azonos feltételek között szolgálnak a hadse­regben, mint a hivatásosok. ' Speciális helyzetben vannak a sorkatonák, akik­nek a kiképzése - elsősorban pénzhiány miatt - elégtelen színvonalon és alacsony óraszámban tör­ténik, ezért például a hadgyakorlatokon nagyobb kockázatot kell vállalniuk, veszélybe kerülhetnek. Életkörülményeik sivárak: rossz a koszt, kopott a gyakorlóruházat, több helyütt - mint Egerben is - a szeneskályhák nem fűtik be a körleteket. Még ma is jellemző, hogy az újoncok kiszolgáltatott helyzet­ben vannak az öregekkel szemben, az úgynevezett „szívatásokat” nem követik parancsnoki megtorlá­sok. A túlzott igénybevétel a sorállományt is megter­heli: egri példa, hogy egy sor üres objektumot is őriznek más feladatok rovására. Általános a tapasz­talat, hogy problémáikat nem merik bejelenteni, mert félnek az esetleges következményektől, a sor­állomány érdekképviselete ugyanis nem mindenhol működik megfelelően. Jellemző a belenyugvás: „Nem panaszkodom, mert szeretnék hazamenni.” Sokkal jobb a helyzet a lelkiismereti és vallás- szabadságra vonatkozó jog gyakorlásánál: az egri helyőrségen belül nincs ugyan elkülönített hely a vallásgyakorlásra, a humán tiszt azonban a havi kul­turális programok között biztosítja a templom láto­gatását, s ez pótolja a saját kápolna hiányát. A honvédség átalakítása hosszú időt vesz igénybe, ezalatt természetesen a régiek mellett számos új probléma vetődik fel. Nem kétséges azonban, hogy az elmúlt két évben az alkotmányos emberi jogok biztosításában gyökeres változások történtek, s minden remény megvan arra, hogy a modem honi haderő kialakításával egy időben jelentősen javul­nak majd a személyi állomány élet-, munka- és szolgálati körülményei. A helikopterrel kezdődött Az ebesi Tóth Lászlót gyermekkorában a nagybátyja beültette egy katonai helikop­terbe, s madártávlatból mutatta meg neki a szülőfaluját. De sokat mesélt a katonaéletről a nagyszülők rokon­sága, a repülőstiszt, a harcjármű-technikus is. így határozta el a Lenkeyben most ne­gyedikes fiú, hogy katonai pályára lép.- Tanulmányaimból leginkább a mélységi fel­derítők feladata izgat - mondja. - Itt kell a legtöb­bet tanulni. Elsajátítani a különböző országok fegyverzeteit, az éghajlat jellemzőit, felismerni az ehető növényeket, s kevés felszereléssel életben tartani magamat, végrehajtani a feladatomat.-Milyen tanórán kívüli elfoglaltsága van?- Járok a túlélő szakkörbe, amelyben a nyáron tehettük igazán próbára magunkat. A csobánkai hegyi táborban a gyakorlatban is kipróbáltuk az őrségadást, felderítést, tájoltunk, térképet olvas­tunk, végül elfoglaltuk a rádióállomást egy kato­nai objektumnál. A tábor befejeztével a 20-25 ki­lós felszerelésünkkel gyalog tettük meg a 200 ki­lométeres hazavezető utat. Az évközi túrákkal alapozzuk meg a nyári erőpróbát. Ezenkívül is edzem a testemet, keleti harcművészetet tanulok.- Ebben a tanévben végez. Mik a tervei?-A szentendrei tiszti főiskolára jelentkezem felderítő szakra. Ha elvégzem, hadnagyként vagy főhadnagyként irányíthatok a csapatoknál.- Töltött már be ilyen szerepet?- Az elsősöknél voltam osztályparancsnok. Felügyeltem, s ha kellett, szép szóval magyaráz­tam a szekrényrendet, a takarítást, a napirendet. Érdeklődők voltak, bizalommal fordultak hozzám. „Lángos még meleg”, de nem önálló A legenda szerint a „lángosi lakta­nya” onnan kapta a nevét, hogy fénykorában a falu melletti völgyet belengte a konyháról kiszállongó sült tészta illata. Hogy valóban így történt-e, azt nem lehet tudni, az azonban biztos: manapság másféle szelek fújdogálnak arrafelé is. Erről kérdeztük Balázs Béla alezredest, a robbanóanyag-raktár parancsno­kát.-A hadsereg átszervezése minket is elért, sőt elmondhatom: már az átala­kulás vége felé közelítünk - fogadott a parancsnok. - A legfontosabb válto­zás, hogy nem önálló laktanyaként, hanem a Magyar Honvédség 8. számú Alföldi Vegyesanyag-raktárának kihe­lyezett robbanóanyag-raktáraként működünk, káli parancsnoksággal. Ugyancsak komoly változás, hogy so­rállományú katonák már nem teljesí­tenek itt szolgálatot. Jelenleg még 14 katonánk van, ők e hónap végén leszerelnek, s helyükre már nem jönnek újak. A feladatunkat hivatásos és szerződéses állománnyal, illetve polgári alkalmazottakkal látjuk el. A raktár őrzéséről pedig egy erre szakosodott cég fegyveresei gondos­kodnak. Polgári szolgálat: a ragadós példa Az alternatív katonai szolgálatok közül a ritkábban választott & fegy­ver nélküli. Ez azt jelenti, hogy az il­lető soridejét egyenruhában, lakta­nyákban tölti. Esküt nem, hanem fo­gadalmat tesz, s kiképzést is kap, de az nem jár fegyverforgatással. Le­szerelni a „rendesekkel” egy időben fog, azaz a jelenben 9 hónap eltelté­vel.- Egyre többen választják viszont az alternatív lehetőségek közül a polgári szolgálatot - halljuk Sebes- tény Csaba őrnagytól, a megyei had­kiegészítő osztályvezető-helyettesé­től. Ezt számokkal is bizonyítja: - Az 1989-es bevezetése óta nálunk 382 fiatal kérte ezt, s míg az első öt esztendőben összesen csak 85-en, addig a korántsem teljes adatok sze­rint az idén eddig már 159-en. A polgári szolgálatról szóló tör­vény júliusi hatálybalépése az enge­délyezés korábbi gyakorlatát is megváltoztatta.-A települési jegyzők kezéből kikerült a hatáskör, az ilyen szolgá­lat iránti kérelmek immár a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalhoz futnak be. A Munkaügyi Miniszté­rium jelöli ki a polgári szolgálat fog­lalkoztató helyeit, oda pedig a me­gyei munkaügyi központ - igaz, nem is behívóparanccsal, hanem azzal egyenértékű - határozattal hívja be a polgári szolgálatot megkezdőket - igazít el a főtiszt. A polgári szolgálat iránti tenden­cia erősödése nyilvánvaló. Ezzel most már a behívásokkor is számol­nak.- Több fiatalt kell sorozni ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni a honvédség igényeit. Sebestény őrnagy ugyanekkor azt sem rejti véka alá, hogy a másként döntők felismerése olykor kései.- Sorozáskor tájékoztatjuk a sor­köteleseket a jogaikról. Kérjük őket, hogy ekkor jelezzék azt, ha alterna­tív szolgálatot választanak. Ilyenkor a polgári szolgálat feltételeit, körül­ményeit részletesen is megvilágít­juk. Vannak azonban jócskán olya­nok, akik bevonulnak a csapatokhoz, s csak az eskü előtt jelzik óhajukat. Ha a kérelem és az önéletrajz meg­íródott, az alakulatok a szándék ki- nyilvánításától számított 24 órán be­lül leszerelik az illetőt. Az már más „lapra” tartozik, hogy az indokok megállnak-e a megyei közigazgatási hivatal illetékesei előtt.- Tévedés ugyanis azt hinni, hogy szociális probléma, egészségügyi gond, családfenntartói szerep, ta­nulmányi alkalom erre bárkit feljo­gosít. Ilyen esetekben ugyanis - jelzi az osztályvezető-helyettes - a hadkiegészítő alkalmazhatja a kü­lönböző szolgálathalasztási formá­kat. A polgári szolgálatot eddig vá­lasztók 382 fős táborából a mai na­pig 75 kérelmezőt elutasítottak. Ez a szolgálat egyébként nem kilenc, ha­nem 15 hónap. Ennek magyarázata, hogy a sorkatonák tartalékos moz­gósítására igénybe vehető hat hóna­pot a „polgárisok” egyben letudják.- Jószolgálati kötelezettségben telnek napjaik, ámbár - jegyzi meg Sebestény Csaba - egyre szűkül az a kör, ahol foglalkoztathatók. Megtudjuk, hogy ma már nem mehetnek például vállalkozókhoz, még ha a munkaadó kérelmezné is. Annak is vége, hogy polgármesteri hivatalokban alkalmazzák őket ál-, munkákra. Kórházak, szociális fog­lalkoztatók alkalmazottai lesznek, ahol végzettségüktől függetlenül fi­zikai munkát kötelesek végezni. Úgy kell meghatározni feladatukat, hogy az 24 órára lekösse őket, ügyeletbe bármikor beoszthatok. Jár nekik azonban munkaruha, a sorkatonák „zsoldjával” azonos il­letmény. Kapnak étkezési, utazási kedvezményt. Indokolt esetben a polgári szolgálatot is meg lehet sza­kítani. Az akadály elhárultával azonban megy a határozat: fel kell ismét venni a munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom