Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

1997. április 17., csütörtök Megyei Körkép 3. old Heves megyei napok a hollandiai Maastrichtban (Folytatás az 1. oldalról) A „gépkocsikaravánnal” nem­csak a megyei közgyűlés tagjai utaztak, hanem velük tartott egy másik kis csapat is, némi gasztronómiai, szórakoztató program ígéretével. Remekelni szeretne az egri Marján János vállalkozó és ki­tűnő szakácsa, Bógyi Lajos, míg mellettük nemcsak bemutatja néhány eddigi marcipáncsodá­ját a Flóra Szálló Oscar-díjas, tíz olimpiai aranyérmet nyert mestercukrásza, Kopcsik Lajos, hanem mindjárt a hasonló kreá­ciók készítésébe is beavatja az érdeklődőket. Ha pedig már így összejöttek, nyilvánvalóan nem hiányozhat a társaságból az Eger Szálló cigányzenéje sem, kitűnő tolmácsolóival. Ennyit előzetesként. A többi­ről pedig majd a delegáció visz- szatérte után adunk részlete­sebb tájékoztatást lapunk ked­ves olvasóinak! (-ni) Májusban: dupla annyi behívóparancs Utósorozás - a bevonulókért A sorkötelesek 57 százaléka volt alkalmas (Folytatás az 1. oldalról) Míg korábban erre az idő­szakra mintegy másfélszáz ka­tonát kellett kiállítanunk, most 370 személyre van szüksége a honvédségnek. Tény, hogy az utósorozás érintettjei egyre fiatalabbak: ezt bizonyítja, hogy az értesítést már az 1977-ben születettek is kapják. Egy sorozóbizottság­nak mindez április végéig ad munkát. Ivády őrnagy elmondta még, hogy tegnap megkezdődött a tartalékos katonák egészség- ügyi alkalmassági vizsgálata is. Itt 250-280, alakulathoz lebiz­tosított tartalékosról mond majd véleményt az orvosi bi­zottság. Azon személyekre, akiknek katonai alkalmasságá­ban változás következett be, mozgósítás esetén már nem számítanak. Helyüket azonban feltöltik. (b. s.) Kutyafuttatók, ebörömök? A napokban tartottak szakmai megbeszélést a polgármesteri hivatal főépítészi és főmérnöki irodájának munkatársai, vala­mint a főállatorvos és dr. Este­fán Géza jegyző a megyeszék­helyre tervezett kutyafuttatók ügyében. Mint megtudtuk, van igény a futtatók kijelölésére, de ez a megyeszékhely földrajzi adott­ságai miatt - nem könnyű fel­adat. Az elmúlt hetekben szak­emberek foglalkoztak a hely ki­választásával, s ennek eredmé­nyeképp hat, megfelelőnek lát­szó területet találtak. Az elkö­vetkező időszakban fel kell mérni, hogy ezek alkalmasak-e az ebek mozgásigényének ki­elégítésére, illetve mennyire célszerűek (tehát lehet-e megfe­lelően tisztítani, karbantartani, körülkeríteni azokat). Néhány héten belül kiderül, mit lehet megvalósítani a ter­vekből, amelyeket majd egyez­tetnek a lakossággal, s csak ezt követően kezdődhetnek el a munkálatok. Tájkép szemét után - Mi tagadás, szebb látványt is elképzelhet az ember, mint amit Kerecsend táján, az út mentén láttunk. Hogy mégis miben bizakodhatunk? Legfeljebb ab­ban, hogy nem ez az az út, amelyik Európába vezet. fotó: perl märton Eger alpolgármestere szerint készül a stratégia A szociális problémák kezeléséről Budapesten, a Magyar Tudo­mányos Akadémia szervezésé­ben tanácskozást tartottak a szociálpolitika önkormányzati modelljéről. A fórumon kiemelt helyet kaptak az idősgondozás­sal kapcsolatos kérdések. A nemzetközi szakemberek rész­vételével zajló eseményen Ha- bis László, Eger alpolgármes­tere a civil szervezetek és az ön- kormányzat együttműködéséről tartott előadást. Tájékoztatójának lényegét lapunk számára így foglalta össze:- A mostani tanácskozás előzménye az a tavalyi felmé­rés, amelyet Debrecenben, Egerben és Budapesten, a III. kerületben végeztek az idős- gondozás tapasztalatairól és színvonaláról. A cél a szakmai és tartalmi elemek összehango­lása volt az egyes városok kö­zött. Ebben a visgálatban részt vettek a családsegítő közpon­tok, az idősek otthonában tevé­kenykedők, valamint számos civil és karitatív szervezet kép­viselői. Bár az összegző jelen­tés még nem érkezett meg, az bizonyos, hogy Eger nemzet­közi vonatkozásban is megállja a helyét ezen a területen. A kétnapos konferencián egyebek mellett angol és izraeli előadók ismertették a hazájuk­ban folyó idősgondozási tevé­kenységet. Jómagam a megyeszékhe­lyen tavaly elkezdett szociális stratégiaalkotás folyamatáról beszéltem. Ennek lényege, hogy az önkormányzat a civil szervezetekkel közösen, két munkacsoportban mintegy hat­van szociális problémát vetett fel az elmúlt hónapok során. Ebből kiemelt fontosságú a ci­gányság, a gyermekes csalá­dok, az idősek, a fogyatékosok, a szegények problémáinak ke­zelése. Igyekeztünk arra a kér­désre is megválaszolni, mit le­het tenni ezeknek a feszültsé­geknek az enyhítésére. Az első lépés a város szociális térképé­nek elkészítése lenne. Végül azt tekintettük át, milyen forráso­kat lehetne igénybe venni a fenti célok megvalósítására. Ezeknek a javaslatoknak a kidolgozása folyamatban van, s amennyiben a szociális bizott­ság is áldását adja rá, talán a harmadik negyedévben a köz­gyűlés elé kerülhet a stratégia. (barta) Lomtalanítás, káosszal Elvileg csak dicsérni lehet az egri Városgondozási Kft. ismét­lődő lomtalanítási akcióját, hiszen ennek révén bárki megsza­badulhat felesleges cuccaitól, azoktól a holmiktól, amelyeket egyébként nem visznek el a szemétszállítók. A jó szándék azonban meglehetősen kevés, az érintettek ugyanis több tényezővel megint nem számoltak. Sajnálatos módon elégtelenre vizsgáztak szervezésből. Ráadásul közbe­szólt az erősen szeles időjárás is, így aztán - hogy csak lakóhe­lyemhez közeli példákat említsek - az Északi-lakótelep szinte egész területén vígan és felelőtlenül repdestek a kisebb-na- gyobb papírlapok, az újságok. Nem is szólva a különböző ren­deltetésű könnyebb ruhaneműkről. Úgy érzem, felesleges utalni ennek következményeire, köz- tisztaságot sértő hatásaira. Elég csak azt megfogalmazni, hogy ideje lenne okulni, s változtatni a régi, rossz gyakorlaton, mert így nincs köszönet, és marad az idegborzoló bosszankodás. Mindenki számára... (P. I.) Agrárkivitelünk megduplázható...? Német szakértő a magyar piaci munkáról (Folytatás az 1. oldalról) Prof. dr. Helmuth Fahrnschon jelentős munkával járult hozzá, hogy Németország ma a világ negyedik legnagyobb agrár-ex­portőre. Kitért arra, hogy hazánk eu­rópai uniós csatlakozása - a po­litikusok véleményével ellen­tétben - 8-10 évet vehet igénybe. Az átmenetet a felké­szülésre, a gazdaság - ezen be­lül a mezőgazdaság - fejleszté­sére kell fordítani. Megítélése szerint hazánkban hosszú ideig tart az átmenet, s nem szeren­csésen halad a privatizáció sem. Meg kell tanulnunk adni és elvenni is. Az EU piacain fő­leg a speciális és jó minőségű termékek értékesíthetők kellő árakon. Az a véleménye, hogy a jelenlegi 30 százalékos ma­gyar agrár-exportot igényesebb és agresszívebb marketingmun­kával meg lehetne duplázni. Ehhez azonban meg kell találni az exporthoz szükséges partne­reket, szervezni a reklámot, fi­gyelembe véve a helyi sajátos­ságokat, például a borkivitel­nél. A hazai nemes italok ugyan felveszik a versenyt a spanyol és az olasz borokkal, de szára­zabbak, savasabbak. Kérdésre válaszolva el­mondta: Németországban évente 200 millió márka jut a marketingmunka támogatá­sára, míg hazánkban ennek csak töredéke. Arra is szükség van, hogy hazánkban - a fejlett nyugat-európai országokhoz hasonlóan - a mezőgazdaság és az élelmiszeripar állami irányí­tását egy minisztérium lássa el. Az előadás után a vendég nagyrédei Szőlőskert Szövetke­zet munkájával ismerkedett, majd a főiskolai kar taspusztai tangazdaságában fát ültetett. Este a vendéget a Mátraalji Borrend tagjává avatták. (mentusz) A gyakorlatban bizonyíthatták rátermettségüket Országos verseny a „pékségben” Tegnap reggel a „Szakma Ki­váló Tanulója” országos ver­seny keretében - az Egri Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet­ben - a leendő pék-cukrászok versengtek a legjobbaknak járó cím elnyeréséért. Először az írásbeli feladatokra válaszoltak, majd várta őket a HESI Rt. Sas úti tanműhelye, ugyanis itt kel­lett igazolniuk, hogy gyakorlati rutinra is' szert tettek. Amikor megérkeztünk, már ott izgult a tizenkét fiatal - ketten a ven­dégfogadó intézmény képviselői -, ám velük nem beszélgettünk, hiszen csak az eredményhirde­tés után árulhatják el majd ne­vüket, ugyanis kihúzott sor­számok szerint zajlik az erő­próba. Fehérvári Andor igazgató a sajátosságokra utal:-Kísérleti képzésben vettek részt. Ők éppen úgy szakmun­kások lesznek, mint azok, akik három esztendeig tanulnak. A toldalék egy év még sincs hi­ába, hiszen két oklevelet sze­rezhetnek, ami nem is akármi­lyen nyereség. Ha végeznek, nem lesz gond számukra az ér­vényesülés, hiszen például vál­lalkozóként viszonylag köny- nyen boldogulnak majd. A ki­sebb falvakban bizonyára szí­vesen várják őket, mert kettős igényt is kielégítenek. Somogyi János a vizsgabi­zottság egyik tagja, egyben az Agrárszakoktatási Intézet taná­csosa:- Voltaképpen a mezőgazda­sági, élelmiszer-ipari oktatás, a gazdaképzés tartozik hozzánk. En személy szerint foglalko­zom - többek között - az effajta versengések megszervezésével, követelményrendszerének ki­dolgozásával. Szívesen csiná­lom, mert a valós élettel szem­besülök, és az ilyesmi koránt­sem lehangoló érzés. Itt külö­nösképpen nem az, minthogy felkészült tizenévesek álltak rajthoz, s valószínűleg zömük eléri azt a 66 százalékos szintet, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megszerezze - a többiek­nél jóval hamarabb - azt az okmányt, amely nem csupán a tájékozottságot hitelesíti, ha­nem egészséges önbizalmat is garantál... Eltűnt egy ostorosi lány Az Egri Rendőrkapitányság keresi a 17 éves ostorosi Ve­res Szilvia Ilonát, aki eltűnt. Személyleírása: kb. 170 cm magas, vékony testalkatú, arca ovális, szeme zöld, haja fekete, egyenes, tarkóján fel­nyírt „Kleopátra”-frizura. Kü­lönös ismertetőjele: a bal mel­lén színes, kettétört szív teto­válás van. Utolsó ismert ruhá­zata: kék színű farmernadrág, fekete, testhez simuló, szűk csipkeblúz, zöld-szürke koc­kás, hátul fekete, derékig érő szövetdzseki, oldalcipzáras, vastag talpú fekete bakancs. Vélhető feltalálási helyei: szó­rakozóhelyek, pályaudvarok. Kérik, hogy aki Veres Szil­via Ilona tartózkodási helyé­vel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, hívja az Egri Rendőrkapi­tányságot a 36/412-555-ös te­lefonszámon, vagy értesítse bármelyik rendőrt. Álvilág Ittas és serény álhatárőrök sarcolták az utazókat a mi­nap a magyar-román hatá­ron. Persze, a jól végzett munka öröme akkor lett volna igazán teljes, ha ideá­lisak a körülmények, és a vé­letlenül épp arra járó zöld­határ menti derék kurd áltu­risták az eltűnt fémszálas papírra nyomott álötezre­sekkel fizettek volna. Szép új álvilág - és az ékezet nyu­godtan el is hagyható! (-nos) * MAS-programok A Látogató című könyv szer­zője, Konrád György író lesz a vendége ma este nyolc órakor az egri MAS-klubnak. Holnap 20 órától pedig a Vágtázó Ha­lottkémek lemezbemutató kon­certjére kerül sor Századvég-előadás A Századvég Politikai Főiskola szervezésében Egerben ma délután 17 órakor a Líceum 9/c termében „Közvélemény-kuta­tás és politika” címmel Leven- del Adám társadalomkutató tart nyilvános előadást. A magyar nyelv hete A magyar nyelv hetének megyei nyitórendezvényére kerül sor ma a füzesabonyi házasságkötő teremben, ahol Pásztor József polgármester mond köszöntőt, majd dr. Benkes Zsuzsa, a nyelvtudományok kandidátusa tartelőadást. Fogyatékosok napja Az egri MMK-ban április 18- án értelmi fogyatékosok munká­iból nyílik kiállítás, amit a fo­gyatékosok műsora követ. Mit fizet a Két Lotti? A 16. heti Két Lotti 3 találatosa- inak nyereménye: 24.864, a 2- eseké: 284 forint. A nyerőszá­mok: 7, 29, 57 és 8,20, 66. Dajkarímek, mesék Az egri Arany János úti men­tálhigiénés csoportnál Dajka­rímektől a mesemondásig címmel április 18-án, 10 órától Császi Irén néprajzkutató be­szél a gyermeknevelés hagyo­mányairól. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület. A HEVES a"H :W; tol crörate. airvw. síre, rtenuwn, 111 utavt «im ÍRLAP tiiuv«aci»l(iúunt»wii*m W: ÜGYELETE: Újságíró: BUDAVÁRI SÁNDOR Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon -(36)410-880 Fax-(36)412-333 : * Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNÉ Telefon - (36)412-646 Pécsi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom