Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
4. oldal Befektetőknek - Menedzsereknek 1997. február 4., kedd Viták a nyugdíjreformról A munkahelyeken az üzemi tanácsok is kezdeményezzék a nyugdíjreformtervek vitáját - javasolta a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöke az üzemi tanácsok tisztségviselőinek. Vágó János szerint az önkormányzat képviselői szívesen részt vesznek a munkahelyi vitákon, elmagyarázva javaslataik lényegi elemeit. Tanácsolta: a vitákra hívják meg a szaktárcák reformtervének képviselőjét is, így ütköztethetők az álláspontok. Az egyik üzemi tanács tisztségviselője telvetette: mivel az MSZP a szakminisztériumok reformtervezetét támogatja, parlamenti többségével keresztül viheti annak elfogadását is. Ezzel kapcsolatban Vágó János megjegyezte: szükségesnek tartaná, hogy az országgyűlési képviselők érdemben és részletesen ismerjék meg az önkormányzati javaslatot. A testület tagjai eddig gyakran részt vettek a munkahelyi, települési vitákon és az ott megjelenő országgyűlési képviselőket nemegyszer sikerült is meggyőzni javaslatuk előnyeiről. Vágó rámutatott: a szaktárcák reformtervét az eddigi viták során a munkavállalói, a munkaadói, a nyugdíjas és az itjűsági érdek- képviseletek egyaránt elutasították. Óriás kötés. Rekordok dőltek meg hétfőn is a Budapesti Értéktőzsdén. A Mól 3500 forinton érte el eddigi legmagasabb árfolyamát. Záráskor már viszont 30 forinttal kevesebbet adtak érte. A Richter-részvények- bol egy 100 ezer darabos óriás csomag cserélt gazdát 1,1 milliárd forintért. A kárpótlási jegyek 620 forintot értek. Égi forgalom. A világ második legnagyobb légiszállítmányozója, az MSAS Cargo International budapesti leányvállalata forgalmának megduplázását reméli az 1997-es évtől. Jelenleg 700, többnyire multinacionális üzleti partnerük van a magyar piacon. Füzesabony: példa a székesfehérvári modell A vasút fontos része Füzesabony életének totó: pkrl Márton (Folytatás az I. oldalról) Dr. Pásztor József utalt arra, hogy 1991-92-ben kiépült a város gázhálózata. Tavaly újabb ezres konténerközpontot létesítettek Füzesabonyban. Ezáltal ma már háromezer távbeszélővonalon telefonálhatnak. Az utóbbi hat évben tíz kilométer hosszú utat építettek saját erőből, illetve pályázat útján. Az idén kezdték el Besenyőtelekkel közösen a szennyvízhálózat kialakítását, amely másfél milliárdos beruházást jelent. Miután a tervek szerint az M3 csomópontja a jövő év szeptemberében már Füzesabonyban lesz, így a városban a székesfehérvárihoz hasonló gazdasági fejlődésben bíznak. Esélyt látnak arra, hogy Füzesabony 14-15 ezer lakosú településsé fejlődjön, kertvárosi jelleggel. Az M3-as továbbépítése kihatással lesz Poroszló és Tiszafüred fejlődésére is, amely a Tisza-tó turisztikai értékét növelheti. A Heves Megyei Területfejlesztési Tanácstól nemrég 3,8 millió forintot kaptak Füzesabony és a környék településfejlesztési tervének kidolgozására. Ebben Sarud, Újlörincfalva és Poroszló is érintett. A polgármester azt is elmondta, hogy Füzesabony iránt jelenleg is érdeklődnek. Nemrég izraeli vállalkozók tettek ajánlatot varroda létesítésére. A német DrachenGas is telephely kialakítására tett javaslatot. Egy budapesti cég pedig üzemcsarnokot szeretne építeni. (mentusz) f Kölcsönök a mezőgazdasági vállalkozóknak Ajánlatokat tett a Kereskedelmi és Hitelbank Heves megye mezőgazdaságának finanszírozásában továbbra is meghatározó szerepe van a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Észak-alföldi Területi Igazgatóságának. Tegnap partneri találkozót tartottak Egerben, ahol az idei agrártámogatásokról és a hitelezési lehetőségekről volt szó. Tájékoztatójában Román Antal, az FM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának munkatársa a ’97-es támogatási rendszerről, a termeltetési és a beruházási lehetőségekről beszélt. Kitért az elmúlt évekhez képest bekövetkezett változásokra is. Felhívta a figyelmet, hogy elsősorban az építmények létesítéséhez, a gépbeszerzésekhez, a szőlő- és gyümölcslelepítések- hez igénybe vehető állami támogatásokra pályázhatnak az érintettek. Végh Lajos, a bank területi igazgatóságának főosztályvezetője az éven belüli finanszírozási lehetőségeket ismertette. Kiemelte a beruházásokhoz kapcsolódó idei kereskedelmi és hitelbanki forrásokat. Szeretnék, ha partnereik kihasználnák az ajánlatokat a szövetkezetek és az egyéni mezőgazda- sági vállalkozások további stabilizációja érdekében. Ez a gazdálkodók jövője miatt fontos. Matics Pál, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. főosztályvezetője rámutatott a banki kamattámogatásokhoz, igazított feltételekre. Különösen széles korú igénybevételre ajánlotta a partnereknek a közraktározáshoz, illetve az export árualapok termeléséhez szükséges deviza- hitelezést. A tájékoztatókat követően a gazdálkodók által felvetett kérdésekre a megyei földművelésügyi hivatal és a bank képviselői adtak választ. Ezzel is hozzájárultak az elképzelések megvalósításához. Akik a tételes átalányadózást választják Azon vállalkozók, személyek részére, akik a tételes átalány- adózás évében kizárólag:- fodrásztevékenységet (SZJ 202100), vagy- ■ kozmetikustevékenységet (SZJ 202210), vagy- fodrász és kozmetikus tevékenységet egy személyben, vagy- személyszállító tevékenységet (SZJ 091250).- fizetővendéglátó tevékenységet végeznek kizárólag egyedül, alkalmazott, szakképzésben résztvevő tanuló, segítő családtag vagy más személy közreműködése nélkül, azok részére kamarai igazolás szükséges. Kérjük fenti tevékenységben érdekelt azon vállalkozásokat, akik az átalányadózáshoz kérik a szükséges gazdasági kamarai igazolást, hozzák magukkal a következőket:- vállalkozói igazolványt (kozmetikus, fodrász, személy- szállító vállalkozások),- egészségbiztosítási pénztári bejelentkező adatlapot, továbbá- személyszállító tevékenység esetében forgalmi engedély vagy a járműre vonatkozó bérleti, illetve lízingszerződést, fizetővendég-szolgálati tevékenység esetében adóbejelentkezési lapot. Az átalányadózáshoz szükséges kamarai igazolás személyesen, a kamarai okmányok felmutatása mellett vehető át. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodái: Eger, Deák Ferenc u. 51., ügyfélszolgálat Tel.: 36/429- 612,8.00-16.00 óra között Gyöngyös, Orczy u. 3. Tel.: 37/312-010, 8.00-14.00 óra között Hatvan, Balassi B. u. 3. Tel.: 37/346-040, 8.00-12.00 óra között. A Heves Megyei Kézműves Kamara irodái: Eger, Hadnagy u. 6. Tel.: 36/429-890. Gyöngyös, Orczy tér 3. Tel.: 312-011 ' Füzesabony, Rákóczi u. 29. Tel.: 36/340-420 Pétervására, Szabadság tér 1. Tel.: 36/368-503 ___________Toelvégen _______________ Á ruink külföldi értéke M ennyi magyar áru jelent meg tavaly a külföldi országok piacain? Ezen keresztül mennyire ismerték meg jobban hazánkat a termékeink alapján ? Nos, erről készítettek felmérést az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban. Az adatokból kitűnik, hogy '96-ban - januártól novemberig - 14,2 milliárd dollár értékű árut exportáltunk. A behozatal pedig 16,8 milliárd dollár értéket tett ki. A kivitel 9,3, az import viszont 10,3 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Figyelemre méltó, hogy a magyar export 71 százaléka az iparilag fejlett országokba irányult. Négy százaléka a fejlődő államokba, mintegy 25 százaléka pedig a volt szocialista országokba. Az import 69 százaléka származott a fejlett, 6 százaléka a fejlődő, és 25 százaléka a volt szocialista államokból. Ez utóbbiak részaránya - '95-höz képest - egy százalékkal nőtt. A kivitt termékek összetételét figyelembe véve az élelmiszerek, a dohányáruk részaránya 18, a nyersanyagoké 5, az energiahordozóké 4 százalék. A feldolgozott termékek 47 százalékkal, a gépek és gépipari berendezések 26 százalékkal részesedtek a kivitelből. A szakértők azt is megállapították - a '95 januárjától november végéig terjedő időszakot alapul véve -, hogy 2 százalékkal csökkent az élelmiszerek, az italáruk és a dohánytermékek, míg 1-1 százalékkal emelkedett a feldolgozott cikkek és az energiahordozók kivitele. A z import árukat mérlegelve 5 százalék volt az élelmiszerek, az italok és dohányáruk, 4 százalék a nyersanyagok, 13 az energiahordozók, 48 a feldolgozott termékek, és 30 százalék a gépek, gépipari berendezések aránya. Ezek is jelzik, hogy '95- höz képest nőtt az energiahordozók, és csökkent a nyersanyagok, illetve a feldolgozott termékek részaránya. Az adatok ugyan nem véglegesek, de mégis fontosak, hiszen az elmúlt év 11 hónapjának összegzése alapján arra utalnak, miként változott az árukivitel és -behozatal összetétele gazdaságunkban. Mentusz Károly A borturizmusról Pécsett A Heves megyei vállalkozókat is várják A Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszervező és Tanácsadó Kft. 1997-ben, második alkalommal rendez Turizmus Utazási Börze néven Nemzetközi Idegenforgalmi, Turisztikai. Vendéglátóipari Szakkiállítást. Ennek szakmai rendezvényei közül hangsúlyozott lesz a kétnapos Borturizmus Magyarországon című szimpózium. A rendezvényen számítanak mindazok részvételére, akik a turizmus és a borászat vállalkozóiként, szervezőiként, oktatóiként, szakembereiként vagy kutatóként érintettek és érdekeltek ebben a témában. Országosan is elismert előadókat is igyekeztek kiválasztani aszerint, hogy a borturizmust a lehető legsokoldalúbb megközelítéssel mutathassák be. A résztvevőkkel a gyakorlatban is szeretnék megismertetni a villány-siklósi borutat és a borút programját is. A szimpózium ideje: 1997. március 6-7. A szimpózium helye: Városháza Dísztenne (Pécs, Széchenyi tér 1.) Részvételi díj: 4400 fo- rint+áfa, amely tartalmazza az étkezéseket, a villány-siklósi történelmi borvidék megtekintését, valamint a tanácskozás regisztrációs .díját is. A szállást a résztvevők maguk fizetik, igény esetén a foglalást biztosítjuk. A részvételi díjat kérik a PIV Kft. bankszámlájára (11300029-00127648-00000000) átutalni „Borturizmus Szimpózium” megjelöléssel. Lemondást a teljes részvételi díj visszafizetésével a rendezvény előtt legalább tíz nappal tett bejelentés esetén tudnak elfogadni. Ennél rövidebb lemondási határidőnél a részvételi díj 50 százalékának visszafizetése mellett áll módjukban a lemondás elfogadása. Jelentkezési határidő: 1997. február 10. Jelentkezési és információs cím: Pécsi Ipari Vásár Kft. 7625 Pécs, Dr. Majorossy I. utca 36. Tel./fax: 72/310-465, 315- 653, 242-757. További információt Pacz Józsefné és Kranczné Szabó Ildikó nyújt. Árcsata a cukorfronton Árcsata dúl a cukorpiacon: a gyártók 46 százalékot akarnak adni a feldolgozott cukor árából a termelőknek, akik viszont 50 percentet szeretnének kapni - derült ki a cukorrépa-termesztők képviselőinek tagnapi sajtótájékoztatóján. Szőke Géza, a Kaposvár Térségi Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke azt tanácsolta a dunántúli termelőknek: ne írják alá a szerződéstervezetet az Agrana osztrák érdekeltségű céggel. A szakember az alacsony alapanyagárakat az Agrana monopolhelyzetével magyarázza. Összehasonlításul említette, hogy tavaly az átlagos minőségű répa hazánkban 4200-4300, Csehországban 6000, Ausztriában 10 000, Németországban 11-12 000 forintot ért meg az Agraná- nak, miközben a termelési költségek - a vetőmag, a műtrágya, a gázolaj beszerzési árai közel azonosak voltak ezekben az országokban. A répatermesztők úgy vélik, ha nem sikerül kiharcolniuk az ötvenszázalékos részesedést, akkor az idén sem jut több fejlesztésre, és reménytelenül lemaradnak a nyugat-európai átlagtól. Az érintett cég nem képviseltette magát a tájékoztatón. Véleménye azonban kikövetkeztethető: a magyar cukrot nehéz exportálni, mert a világpiacon jóval olcsóbb mint nálunk, ezért kevesebb magyar termelésű cukorrépára van szükség. U. G. Ünnepel a negyvenéves „Takarék” A Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezetnél szintén tart még a mérlegkészítés, ám a becslések alapján is minden eddigit felülmúló évet zárhatnak. Bocsi Imre elnök 2,2 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszegre számít, s hozzáteszi: tavaly 154 milliárdos betétállománnyal kezdték az esztendőt, december utoljáig is „csak” 1,8 milliárdot terveztek. Hitelből a kifizetett 408 millió forintnak a kétszeresét kérhették volna tőlük. Adózatlan nyereségük elérheti megint a 40 milliót. S ez kimondottan illene idei ünnepükhöz. Mivel február 2-án volt kerek négy évtizede, hogy - megyénkben elsőként! - megalakultak. Kölcsöneikkel jelentős hányadban az egyéni és társas vállalkozók gazdálkodását könnyítették, inkább azonban továbbra is a lakosságot segítették. A körzetükben az országos átlagnál jobb az adósmorál, a szövetkezet problémamentes kintlévősége 88 százalékos. így 616 milliós teljes hitelállományuk mellett is nyugodtan dolgozhatnak 17 kirendeltségükkel.- Dunaföldváron született az első hazai takarékszövetkezet - emlékezik a füzesabonyi elnök -, s a következő évben, nálunk is áfészes segítséggel, Barta Ferenccel az élen alakult a miénk. Csanádi József volt az első ügyvezető elnök, s 1958-ban mellette kezdtem én is a pályát, majd jártam a „lépcsőket”, mígnem 1971-ben elnökké választottak... A 61 alapító füzesabonyi, donnándi után a létszámunk - a nyolcvanas évek végén - már a húszezret is meghaladta, mivel addig csak tag kaphatott hitelt. Ma a teljes jogú tagság kétezer körüli.- Mik a fejlődés főbb mérföldkövei?-1961-ben értük el az egymilliós betétállományt, aztán Besenyőtelken, Kerecsenden, Mezötárkányhan, Egerfarmo- son is kirendeltségeket nyitottunk. Később a Tarnamentére is kiterjesztettük körzetünket, majd a szihalmi, poroszlói takarékszövetkezetekkel egyesültünk. Utána - pénzügyminiszteri engedéllyel - a megyeszékhelyre is beléphettünk, s egymás után létesítettük egri üzleteinket, közöttük a lajosvárosit, amely a megyében elsőként adott aranyzálogra is hitelt. Sikernek tartjuk az állami szociálpolitikai támogatást élvező lakáscélú hitelek bevezetését, s az önkormányzati számlavezetést. Sokat korszerűsödött a hálózatunk, már minden kirendeltségünkön számítógépes az adatfeldolgozás. Dolgozóinkról csopaki, hajdúszoboszlói iidü- lőházunkban is gondoskodhatunk, s eddig kétmillió forinttal támogatott „Közjóért” Alapítványunk juttatásaiból a kívülállók sem maradnak ki.- Hol tartanak napjainkban?- Az ország 245 takarékszövetkezetéből az első 15 között lehetünk... Gy. Gv. 1
