Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

1997. január 16., csütörtök 5. oldal Hatvan És Lőrinci Körzete Csütörtöktől Csütörtökig Apcon a helyzet jelenleg úgy fest: hiába tesznek bármit is a HAF telepítése érdeké­ben, a szomszédos településekkel immár aligha tudják elfogadtatni a hányatott sorsú fantomcéget. Azt a vállalkozást, amely Monokról érkezett Heves megyébe, de nem kellett sem Gyöngyösoroszinak, sem Petőfibányának. A létesítés már régóta több mint tudo­mányos érvek és ellenérvek csatája. ' Ma­gyarázhatják akár az ország legkiválóbb szakértői is, hogy teljesen környezetbarát, környezetkímélő - mert az eddig mindenfelé szétszórt akkumulátorokat egy helyen dolgozza fel -, gazdasági előnyökkel jár a befogadó számára, munkahelyeket teremt és a többi. Mindez lepereg a közelben élőkről, akik már az ellene szólókat is gyanakodva hallgatják. Csak a saját szempontjaikat veszik figyelembe, egyszerű ok­nál fogva: félnek. Rettegnek, mert olyan vidéken nőttek fel, ahol azbeszt- és cementpor, szén- és mészrészecskék, salak és rovar­ölő szerek mindennapos vendégek voltak, de találtak már egyéb veszélyes hulladékokat is arrafelé. A medence levegője óvato­san nyilvánosságra hozott méréseredmények szerint is egy jár­müvekkel zsúfolt nagyváros szennyezettségével vetekszik. Az emberek félnek, mert a korábbi évtizedekben nem kérdez­ték meg őket az ipartelepítők. A századforduló tájékától kezdő­dően sorra létesültek a gyárak, üzemek, amelyek a szocializmus idejében még fokozták is tevékenységüket. A technika szárnya­lása magával hozta újabbnál újabb anyagok térhódítását, ame­lyek méretlenül és mérhetetlenül kerültek a környezetbe. Sokak szerint a Hatvantól Jobbágyiig terjedő zóna ma egy időzített bomba hatósugarában helyezkedik el. A lakosság azért is szorong, mert akiben bízhatna, attól nem kapja meg a remélt támogatást. A szakhatóság nemcsak enge­délyezi, de - mint a legutóbbi fórumon kiderült - kifejezetten támogatja is az üzem Qualitálba történő telepítését. Pedig nem ez volna a dolga. A helyi környezetvédők meg régi sérelmeiket veszik elő, s máskor oly harcos képviselőik - mintha már eldön­tött tény lenne a beruházás megvalósítása - távlati garanciákon törik a fejüket. Az apci önkormányzat makacs és eltökélt, a má­sik oldalon a lőrinci és a zagyvaszántói szintúgy. Vezetőik vá­daskodnak, hangulatkeltésnek minősítik a másik érveit. HAF még nincs is, de az egymásra utalt települések békétlensége szinte kézzel tapintható. Kinek jó ez? A messziről jött, máris milliárdokat - vajon mi­lyen pénzből, ki és miből fizeti vissza? - felemésztő részvénytár­saságnak alighanem mindegy. Ők „ csak” próbálkoznak kono­kul, fordított orosz rulett módjára húzva meg a ravaszt minden eshetőségnél. Az egyik majd csak „bejön”. Elmondják, hogy más országokban gond nélkül működik a dolog, s nem értik az ellenérzéseket. Vagy ha értik is, kísérleteznek tovább. Nem ren­díti meg őket a sorozatos elutasítás, de még a hivatalos állás- foglalás sem: amit a szűk környezet nem fogad el, azt nem sza­bad erőltetni. Kimondom, amit a lakosság egy - figyelem: csöppet sem el­hanyagolható! - hányada talán ide nem illő drasztikussággal, éppen ezért lényegretörően fogalmaz meg: ezek után is miért kell nekik a mi megyénk? o Lesz-e harangjáték Újhatvanban? Önkormányzati segítségre és a vállalkozók támogatására számítanak- A régi óránk évtizedekkel ez­előtt készült - mutat az újhat­vani templom tornyára Bányai László, a Szent István egyház- község esperes-plébánosa. - Sokáig szolgált bennünket, de már teljesen tönkrement. Nem lehet kijavítani. Mint megtudom, új szerkeze­tet szeretnének készíttetni. Olyat, amely negyedóránként nemcsak üt, hanem harangjá­tékkal is jelzi az idő múlását. Persze, csak nappal, hogy ne zavarja az alvók nyugalmát. Az ország egyik legismer­tebb szakemberéhez, a budaka­lászi Konkoly Józsefhez fordul­tak, aki többek között a sevillai világkiállítás Makovecz-pavi­Hatvanban átadják a művelődési házat Január 22-én. szerdán - a ma­gyar kultúra napján - adják át Hatvanban a leégett, majd fel­újított Művelődési Központ épületét. Az ünnepélyes aktuson jelen lesz Csapkai Miklós, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal kabinetfőnöke, és Varga Kál­mán, a környezetvédelmi és te­rületfejlesztési tárca miniszteri biztosa is. Lőrinci általános iskola: Mátyás király lesz a névadó? Lőrinciben január 23-án, a jövő csütörtökön tartja kö­vetkező tanácskozását a képviselő-testület. Tárgyal­nak majd a népszavazás előkészítéséről és a szenny­vízhálózat megépítéséről is. Az ülésen napirendre ke­rül a város általános iskolá­jának a kérése: az intéz­mény közösségei szeretnék, ha a jövőben Hunyadi Má­tyás Általános Iskola néven működhetnének tovább. Fellobbant az emlékezés lángja Boldogon A hideg ellenére is számos helybeli gyűlt össze az elmúlt vasárnap este Boldogon, hogy együtt emlékezzenek a település első és második világháború­ban elesett mártírjaira. A helyőrségi alakulat dísz- sortüzét követően Raffay Ernő történész, az Antall-kormány egykori honvédelmi államtit­kára mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: nemcsak a főtisztek­nek jár rehabilitáció; a katonai becsületet vissza kell adni „az utolsó közlegényig”. A hősök sorsa arra figyelmezteti az utó­kort, hogy soha többé ne legyen háború - tette hozzá. Az emléktűzgyújtást Budai Ilona szépen csengő éneke, a Boldogi Népdalkor fellépése és egy helybeli főiskolás, Barócsi Diána szavalata tette még em­lékezetesebbé. Ionjának - százezrek által meg­csodált - óramechanizációját is készítette. Rövidesen megér­kezett az árajánlat: a bruttó költség 1,2 millió forintot tenne ki.- Elkezdtük a tájékozódást - folytatja Bányai esperes úr. - Annak idején a boldogi torony­óra árát a tanács teljes egészé­ben állta. Ugyanígy 1996-ban a Fehérek templomának a munká­latait a váci önkormányzat fi­nanszírozta, míg Isaszegen az ottani vállalkozók adták össze a pénzt. Mindezek ismeretében nyújtottam be Szinyei András polgármester úrnak a kérvé­nyünket. Rövidesen megérkezett a vá­lasz is - tudom meg -, mégpe­dig Vajda Páltól, a pénzügyi bizottság elnökétől. Ebben az áll, hogy az idei költségvetés tárgyalásakor fi­gyelembe veszik a kérést. Arra azonban kevés a remény, hogy a teljes összeget rendelkezésre bocsátják.- Az isaszegi példán felbuz­dulva mi is a helyi vállalkozók­ban bízunk - sóhajt fel remény­kedve az egyházközség plébá­nosa. - Talán ha felismerik, hogy így a városrész idegen- forgalmi „látványossággal” is gazdagodik, közös összefogás­sal segítenek a probléma meg­oldásában. (t. o.) Nem szorul magyarázatra a „bizonyítvány” Horton az idén tovább épül az út- és csatornahálózat Megyénkre sem jellemző napjainkban a ’70-es, ’80-as évekig általánosnak mondható beruházási hullám. A települések örülnek, ha a napi működéshez szükséges feltételek rendelke­zésre állnak. Ezt igazolja a vezetők nyilatkozata is, amelyet az elmúlt hetekben tettünk közzé. Térségünkben azonban akad két község, amelyekben még manapság is látványos a gyara­podás: Boldog és Hort. Ezúttal az utóbbit vettük górcső alá. A hord községházán Kassa László polgármesterrel és Ferge Jánosné jegyzőnővel beszélgettünk. Először a tél okozta nehéz­ségek kerültek szóba. Az óri­ástelepülés tekintélyes hosz- szúságú úthálózata bizonyára megsínylette a bőséges csa­padékot...- Szerencsére a hó nem okozott fennakadást - mond­ták elégedetten. - A helyi me­zőgazdasági szövetkezettel ki­tűnő a kapcsolatunk-, minden rendelkezésre álló eszközzel segítettek a takarításban, az akadályok eltüntetésében. A hivatalban ottjáriunkkor javában készültek a falugyű­lésre, ahol a lakosság megis­merkedhet az elmúlt évi eredményekkel, s az idei el­képzelésekkel is. Az esemény megtartását január 28-ára ter­vezi. Kassa László úgy véli, nem kell szégyenkezniük a ta­valyi „ bizonyítványuk” miatt. Az eredményeik pozitívak, de vajon így lesz ez 1997-ben is?- Minden esély megvan rá- tájékoztatott az első ember.- Előzetes tárgyalásokat foly­tattunk az Olajterv Rt.-vel, s egyeztettük a ránk váró csa- tornaműhálózat-fejlesztésre vonatkozó teendőket. Ha minden jól megy, még az első fél évben megépül a Kossuth Lajos út második szakasza, a Bajcsy és Csillag utak egy- egy része, a József Attila út a Csányi útig, a Kertész út, a Toldi út, valamint a Szövetke­zet és a Hunyadi utcák jelen­tős hányada. A várható költ­ség 50 millió forint.- Az útépítés is folytatódik?-A Hedo Kft.-vei szerző­dést kötöttünk az Árpád út harmadik ütemére, és pályá­zati pénzből szeretnénk meg­valósítani a Rákóczi út teljes kiépítését is.- Egyáltalán van valami, ami gondot okoz Horton?- Az, hogy december 31-én lejárt a munkaügyi központtal kötött szerződés, amely a köz­hasznú foglalkoztatottakra vonatkozik. Mintegy húsz - zömmel köztisztasági - al­kalmazott munkaviszonyát kellett megszüntetni. Bízunk benne, hogy mielőbb létrejö­het az új megállapodás. (tari) Az elmúlt fél évszázadban mindig volt focicsapat Selypen. A hatvanas évek elején jutottak fel a megyei I. osztályba, s később volt úgy, hogy az utolsó mécs­esén dőlt el a bentmaradás. A jobb alsó fotográfia 1941-ben ké­szült. A játékosok nagy része már nincs közöttünk, de Cserháti József és Tari Tivadar ma is Lőrinciben élnek. Ez a csapat még nem a Kinizsi nevet viselte, de már a cukorgyár támogatta őket. A bal alsó képen a ’60-as, ’70-es évek fordulójának aranycsapata lát­ható. Köztük Lőrincz Gyula (Pena), akit az akkori híres SBTC hiába hívott többször is; Selypen maradt, s lőtte tu­catjával a gólokat. Kőműves lévén sok­szor a fárasztó maszekolás után esett be a pályára. Ha nem kapta pontosan a labdát, mosolyogva odaszólt a fiatal középpályásnak: ide tedd a lábamra, öcsém, egész délelőtt vakoltam! Pásztor János, Roznyik László (Kiscsörgő), Ka­szás Lajos és a „nehézbombázó” Szűcs Ferenc is jó párszor nehezítették meg az ellenfelek dolgát. Oláh Albert pedig hosszú évekig volt a pálya gondnoka. A felső felvétel a ’80-as évek elején készült. A kor meghatározó játékosa a gólkirály Szabad István, ma játékve­zető. Az alsó sorban látható - még nem deresedö hajjal - Kurucz Csaba jelen­legi csapatkapitány, és Varga József, aki manapság környékbeli együttesek­nél edzősködik. Szigeti Tamás / Érsek Zsolt körútja Érsek Zsolt országgyűlési kép­viselő ma reggel 8 órától Ap­con, 10-től Zagyvaszántón, 14 órától Szűcsiben tart fogadó­órát. Pénteken 11 órától Hor­ton, 14-től pedig Csányban ke­reshetik fel a választópolgárok. A találkozókra a polgármesteri hivatalokban kerül sor. Boldogi beszámolók Boldogon január 24-én tartja tanácskozását a képviselő-tes­tület. Az ülésen Simon Attila gazdajegyző és Petrovics Ist­ván, a földkiadó bizottság el­nöke tájékoztatja a vezetőséget az elmúlt évi munkáról. Misztériumjáték A lőrinci egyházközség fiataljai már februárban elkezdik a fel­készülést a húsvéti misztérium­játékra. Január végétől várják a szerepelni vágyó felső tagoza­tos és középiskolás diákokat. Torna kismamáknak Terhestorna indul az ecsédi könyvtárban. A kismamák ked­denként 14.30 órától videoka­zetta segítségével végezhetik el a kondicionáló gyakorlatokat. Tanár és művész Január 17-én nyílik meg a hat­vani Ady Endre könyvtárban Bálint Sándor boldogi művész­tanár kiállítása. A 17 órakor kezdődő eseményen Szpisják Pál képzőművész mutatja be az alkotót. Bálozó tűzoltók Boldogon szombaton délután 5 órakor kezdődik az önkéntes tűzoltó-egyesület közgyűlése a helyi kultúrházban. A megbe­szélést követően a program az immár hagyományos bállal folytatódik. A HAF-ról - Selypen A lőrinci önkormányzat tervezi, hogy február második felében közmeghallgatást tart Selypen. Ezen a lakosság elmondhatja a Qualitálba telepítendő hulladé­kakkumulátor-feldolgozóval kapcsolatos véleményét. Kodály és az irodalom A hatvani városi könyvtár kö­vetkező Kodály-szemináriu- mára január 17-én, 18 órakor a nagyteremben kerül sor. Ördög Mária karnagy Kodály és az irodalom kapcsolatáról beszél az érdeklődőknek. Riese, Riese... Holnap, pénteken a hatvani ze­nészekkel megerősített Beat­rice együttes lesz Petőfibánya vendége. A művelődési házban 19 órakor kezdődő koncert elő- zenekara a Treff együttes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom