Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

6. oldal Hazai Tükör 1997. január 16., csütörtök Hamis vagy igazi? A forrás hitelessége sok mindent elárulna Újabb politikai botrány hul­lámait indította el az egyik napilap kedden megjelent terjedelmes írása, amely - a szerkesztőség állítása szerint - a szocialisták választásokig ívelő kommunikációs straté­giájáról készült tanulmány szó szerinti változata. Az MSZP vezető politikusai ol­lóval összevágott tákolmány­nak nevezték a dolgozatot, s a politikai alvilág szocialistákat lejárató manipulációjaként kommentálták a történteket. Kedden még nem nyilatkoztak arról, perelnek-e vagy sem. Szerdán az ellenzék is hal­latta hangját: több párt sietve sajtótájékoztatót hívott össze, hogy kifejtse, bizony, a „szo- cikra” nagyon is ráillenek az ügyesen megszerzett és kiadott tanulmányban leírt módszerek. A polgárokat megtévesztő, hangulatjavító intézkedések bevezetése, az ellenzék jobbra- tolódásának hangoztatása, a Fi­desz elszigetelése, majd párt- szövetségbe „édesgetése”, a kisgazdák megosztása logikus okfejtésnek látszik. Az MDF-es Csapody Miklós szerint az ominózus újságban közölt szocialista stratégia azt a hamis üzenetet hordozza, hogy nincs más alternatíva, mint a je­lenlegi MSZP-SZDSZ kor­mányzat, ezért minden eddigi­nél fontosabb az ellenzék haté­kony összefogása. Torgyán József sem rejtette véka alá véleményét: „Az MSZP megkezdte elvtelen vá­lasztási kampányát, durva tá­madást intézett az ellenzék, ezen belül az FKGP és annak elnöke, illetve családtagjai el­len.” A kisgazda-sájtótájékoz- tatón az is elhangzott, hogy ve­szélyes vizekre evez az, aki a szocialistákkal kacérkodó Fi­desszel akar választási szövet­séget kötni, s hogy a kisgazdák nem támogatják a fiataldemok­raták hatalomra kerülését. A KDNP vezetői nem kérdő­jelezik meg a dokumentum hi­telességét - mondta Giczy György elnök, hozzátéve: Isé- pyék is a szocialisták eszköze­ivé váltak a párt szétverésében. Tegnap délután telefonon ke­restük Kósáné Kovács Magdát, az MSZP ügyvezető alelnökét, aki a keddi sajtóbeszélgetésen elhangzottakhoz annyit fűzött hozzá: a „dolgozatot” közlő új­ság főszerkesztője maga is el­ismerte, hogy ellenzéki politi­kus juttatta el hozzájuk az anyagot. Csintalan Sándor elnökségi tagtól megtudtuk, hogy a párt­ból többen „hivatalos síkra” te­relnék az eseményeket. E héten eldől: feljelentést tesznek-e is­meretlen tettes és a napilap el­len, illetve a sajtótisztesség megsértése okán panaszt tesz- nek-e a két újságíró-szerve­zetnél. Furcsállotta azt az „aktivi­tást”, amellyel mind a honi sajtó, mind a közvélemény fel­kapta a „primitívre sikeredett” hamisítvány keltette botrányt. Szerinte, ha az újságok az in- nen-onnan összeollózott mon­datok eredete után kutatnának, érdekes következtetésre jutná­nak. Maga is látott néhány, for­rásul szolgáló papírt. Ezek egyike egy hatoldalas, aláírás és fejléc nélküli „dokumen­tum”, amelynek ötödik oldalán még a betűtípusok sem egyez­nek, míg a másik oldala nem más, mint egy A5-ös méretű könyv valamelyik lapjának fénymásolata. (takács) Járvány (még) nincs Noha néhány nappal ezelőtt egy honvédségi zászlóaljnál 43 katonán influenzaszerű tüneteket észleltek, s a gyors­teszt egyiküknél A vírust mu­tatott ki, a bizonyító labora­tóriumi vizsgálat még tart. Dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet fő­igazgató-helyettese lapunk ér­deklődésére hangsúlyozta: a gyorsteszt nem jelent végérvé­nyes megállapítást. A részletes és pontos elemzéshez egy hétre van szükség. Tény, hogy két vidéki kórházban is észleltek kisebb halmozódásban jellegze­tes tüneteket (így végtagfájda­lommal párosuló magas lázat), de az esetek száma oly elenyé­sző, hogy a helység említése csak pánikot keltene. A fővárosban január első he­tében 2719-en, a második héten már 4323-an jelentkeztek házi­orvosuknál influenzaszerű pa­naszokkal. A legveszélyeztetet­tebb korosztályról, a gyerme­kekről nincs összesítés, az isko­lai téli szünet miatt. Október végétől országszerte működik az influenzafigyelő szolgálat az alapellátásban, ám egyéb említésre méltó ese­ményt vidékről nem jelentettek. A környező országokban sincs még járvány. Hazánkban a térítésmentes oltóanyagot valószínűleg már valamennyi veszélyeztetett (így krónikus idős beteg, egészség- ügyi dolgozó) megkapta. A re­ceptre felírhatókból pedig még bárki kaphat a patikákban. (cs. b.j.) Nagy úr a normatíva az iskolában Girni van négyéves, van hatéves, sőt több... Válaszút elé érkeztek a nyolcadikosok: hol koptatják szep­tembertől az iskolapadot? Most mérlegelhetik a negyedike­sek és a hatodikosok szülei is, hogy gyermekük általános is­kolába vagy gimnáziumba járjon-e jövőre. Az igazgatók a jelentkezési lapokat február 15-éig továb­bítják a diákok által megjelöl­hető három közül az elsőként megcélzott középiskolába. A középiskolák vezetői maguk határozzák meg, hogy felvételi beszélgetés, vagy az általános iskolai teljesítmény alapján veszik-e fel a pályázó­kat, mindenesetre az első he­lyen március 7-éig keli választ adniuk. Az elit gimnáziumok­ban az ősz végén előzetes fel­vételiket is tartottak, itt a beju­tásra fogytán az esély. Az utóbbi néhány évben gyakorlat, hogy ilyen tájt dönthetnek a szülők negyedi­kes gyermekük további sorsá­ról is. Formájában - és tartal­mában is - sokszínűvé vált ugyanis az iskolarendszer. Többségében megmaradt a nyolcosztályos általános isko­lára épülő négyosztályos gim­názium, ám mód adódott négy „elemi” osztály után nyolcosz­tályos, vagy hat „polgári” után hatosztályos gimnáziumi to­vábbtanulásra is. Az oktatásügy elismert szaktekintélye, Juhász József minisztériumi főtanácsos sze­rint viszonylag sok iskola vál­lalkozott erre a kísérletre, de összességében a diákoknak csak körülbelül a 10 százaléka tanul hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumi csoportban. Az általános iskolák vezetői nem csapnak reklámot az isko­laváltoztatás lehetőségének. Az ok: minden tanulójukhoz ragaszkodnak, hiszen a gyer­mekek száma után kapja az in­tézmény az anyagi támogatást, az úgynevezett normatívát. A szülőknek módjuk van a különböző pályaválasztási ta­nácsadó könyvekből tájéko­zódni, és ha mielőbb gimnázi­umban akarják tovább tanít­tatni gyermeküket, ki kell töl­teniük a továbbtanulási jelent­kezési lapot. (der) Májustól emelik a családi pótlékot A három- és többgyermekeseknek alanyi jogon jár A családi pótlék havi összege gyermekenként 1 gyermekes családnak 1 gyermekes egyedülállónak 2 gyermekes családnak 2 gyermekes egyedülállónak 3 és többgyermekes családnak 3400 Ft (emelés 650 Ft) 4000 Ft (emelés 750 Ft) 4200 Ft (emelés 950 Ft) 4800 Ft (emelés 1050 Ft) 5200 Ft (emelés 1450 Ft) 3 és többgyermekes egyedülállónak 5600 Ft (emelés 1650 Ft) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 6600 Ft (emelés 1500 Ft) Sokan e napokban várták a postást az 1997-re beígért megemelt családi pótlékkal. Késedelemről nincs szó. E változás ugyanis - a kor­mányrendelet értelmében - az előző évi adóbevallás alapján májustól esedékes. Forgó Györgyné, a népjóléti tárca főosztályvezetője la­punk érdeklődésére elöljáró­ban hangsúlyozta: a családi pótlék emelésére 4 év óta először kerül sor. Tavaly 94,8 milliárd forint jutott e támogatásra, a költségvetés ezt az összeget 7,5 milliárd- dal növelte. Egyidejűleg több változás is életbe lép. Emelkedik a jo­gosultsági jövedelemhatár és a korábbi három kategória helyébe kettő lép. A gyerme­kek számától függően növek­szik a családi pótlék összege. Azok az egy- és kétgyer­mekes családok, amelyekben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 21 200 forintot, teljes ösz- szegű családi pótlékra jogo­sultak. Azok viszont, ahol 21 201-23 000 között van az egy főre jutó jövedelem, a családi pótlék 50 százalékát kaphatják. A gyermeküket egyedül nevelő szülők az iménti jövedelemhatárokat 1,2 szorzóval növelt összeg­ben vehetik figyelembe. Családi pótlék a szülőnek a háztartásában élő, 16 éves­nél fiatalabb, illetve az alap­vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán tanuló 16 évesnél idősebb, de 20 évnél fiatalabb gyermeke után jár. Akkor is jogosult rá, ha a gyermek esti vagy leve­lező tagozaton tanul, ám ke­resete nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A tartósan beteg gyermek után, életkorára te­kintet nélkül fizetik a pótlé­kot. Az 1997. március 31-ig benyújtandó jövedelemnyi­latkozatot (amelynek beszer­zési helyéről a közeli hetek­ben értesíti a tb a lakosságot) mindenkinek ki kell töltenie, aki háromnál kevesebb gyermeket nevel saját háztar­tásában. Ez utóbbiak alanyi jogon, tehát anyagi helyze­tüktől függetlenül jogosultak a pótlékra. Számukra azon­ban csakis akkor folyósítják a pénzt, ha időközben egyik gyermek sem nőtt ki az ese­dékességi korosztályból. Az egy főre jutó jövede­lemszámításnál a közös ház­tartásban élő családtagokat kell figyelembe venni. A csa­ládi pótlékot igénylő sze­mélyt, annak házastársát vagy élettársát, a 20 évesnél fiatalabb, kereső tevékenysé­get nem folytató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeket, továbbá azt a ro­kont, akinek eltartására a csa­lád a házasságról, a családról és a gyámságról szóló tör­vény alapján köteles gondos­kodni, s ennek eleget is tesz. Ha a jogosultságban év közben 6 hónapot meghala­dóan változás áll be - például betegség, munkanélküliség, születés, elhalálozás - az egészségbiztosítót értesíteni kell, s annak jogában áll a pótlék összegét a változás évének végéig másként meg­állapítani. Emelkedik egyébként a gyes és a gyet is, de ezek már január 1-jétől, mivelhogy a törvény szerint a gyermek- gondozási segély és a gyer­meknevelési támogatás ösz- szege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos. Márpedig 1997-ben az öregségi nyugdíj legkisebb összege 19,5 százalékkal, azaz havi 11 500 forintra emelke­dik január 1 -jétől. Cs. Benkő Judit Légies kapcsolat. A magyar és az amerikai légierő közötti együttműködésről is tárgyalt szerdán Budapesten Keleti György honvédelmi miniszter és Robert D. Bauerlein, az Amerikai Egyesült Államok Légierő Minisztériumának he­lyettes államtitkára. Szakadhat a KDNP. Ameny- nyiben Giczy György pártelnök nem tér vissza a demokrácia út­jára, elképzelhető a pártszaka­dás a Kereszténydemokrata Néppártban - mondta Leitner Gábor, a KDNP országgyűlési képviselője azon a szerdai saj­tótájékoztatón, amelyet két frakciótársával, Pálfi Dénessel és Rapcsák Andrással közösen tartott. Nincs bérmegállapodás. Nem jött létre szerdáig, a kitű­zött határidőig, a bérmegálla­podás a villamosenergia-ipar- ban, holott ezt évente mellé­kelni kell az ágazati kollektív szerződéshez. A Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége azonban még bízik abban, hogy január végéig sikerül megegyezésre jutni. Elavult autók. A Közlekedési Főfelügyelet tavaly mintegy 800 ezer járművet zárt ki a for­galomból, miután azok nem fe­leltek meg az érvényes előírá­soknak. Az engedélyezési dí­jakból a felügyelet 1996-ban 7,6 milliárd forintos bevételre tett szert. Szándékuk szerint az idén a díjak nőni fognak, az emelkedés mértéke azonban még bizonytalan. A magyar utakon futó mintegy 2,3 millió személygépkocsi átlagéletkora változatlanul 11,24 év, a jár­müvek 63 százaléka elavult. Repülnek a pilóták. Elfog­lalta új állomáshelyét Pápán il­letve Kecskeméten az a har­mincöt pilóta, akik a taszári le­építés után is a honvédségnél kívánnak maradni. Az idén még egy alföldi és egy dunántúli honvédségi alakulat szűnik meg. Francia nap a Duna Tv-ben. Franciaország legvonzóbb tá­jaival, Párizs nevezetességeivel és hangulatával ismerteti meg a nézőket a Duna Televízió pén­teken reggel 8 és éjfél között Jacques Chirac francia államfő magyarországi látogatása al­kalmából. A rendőrség rendet tesz. Februártól minden vezetői posztot betöltenek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - kö­zölte Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány. Elmondta azt is: februártól megkezdik a til­tott helyen parkoló autók el­szállítását. Ezt a feladatot nem bízzák külső cégekre, a kocsik összegyűjtését rendőrök végzik majd szolgálati feladatként. A revíziók éve A kormány mai ülésén tár­gyal a Kormányzati Ellen­őrzési Iroda tavalyi tevé­kenységéről és idei első fél­éves munkatervéről. A KEI tavaly 36 vizsgála­tot fejezett be, míg 1995- ben 22-t. Tavaly az eredeti­leg tervezett ellenőrzéseken kívül 7 vizsgálatot a kor­mány, illetve a miniszterel­nök utasítására végeztek el, köztük a Budapest Bank privatizációjának elemzését. 1997-ben megközelítőleg 30 ellenőrzést tervez a KEI, ebből 9 új vizsgálat az első félévben kezdődik. Ezek so­rában felülvizsgálnák pél­dául a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttá­mogatás rendszerét, vala­mint a szerencsejátékok el­lenőrzési rendjét. Romagyász. Kihirdették a XV. Magyar Sajtófotó-pályázat eredményét, amelyre 130 szerző összesen 1712 képet küldött. Az Axel Springer Ma­gyarország Kiadó különdíját Barna Sándor, az MTI Fotó Szerkesztőség szolnoki külsős munkatársa Romagyász című képriportjáért kapta. A képe­ket a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Néprajzi Múzeumban állítják ki márciusban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom