Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

1997. január 13., hétfő 5. oidit Heves És Körzete Dühöngősarok Családi pótlék az intézménynek Kiskörei olvasónk, N. András középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeket nevel. A gyermekotthoni díjat 5100 forintra emelték, miközben a családi pótlékot is az intézmény igényeli és kapja. „A gyermeket a feleségem szülte és neveli, mi alapján kapja a családi pótlékot az intézmény?” - kérdezi levélírónk. Ugyanak­kor N. András azt is nehezményezi, hogy csak 30 nap tartós hi­ányzás után kapják meg a pótlékot. Ha a gyermek 28 napig van otthon betegség miatt, akkor is az intézménynek utalják az ösz- szeget. De addig miből etessék és lássák el? Petrucz István szociális szervező válaszában előbb a törvényt ismertette: a 96/1995 (VI.17.) Korm. rendelet 5. paragrafusa ér­telmében .....ha az intézményben gondozott gyermek összefüg­g ően 30 napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, az in­tézmény vezetője a családi pótlék időarányos részét a szülőnek készpénzben kifizeti." Ez egy törvény, amely minden intéz­ményre kötelező érvényű. Ráadásul a gondozási díj 20 százalé­kát abban az esetben is le kell vonni a kifizetésre kerülő családi pótlékból, ha az intézetben elhelyezett gyermek 30 napon túl otthon tartózkodik, ugyanis ez az összeg a fenntartási díj része. Ha tanácsolhatjuk olvasónknak: ilyen esetben még három napot tartsa otthon beteg gyermekét, s ekkor az intézmény köte­les kifizetni az esedékes hónapra járó emelt összegű családi pót­lék 80 százalékát. (-romi) Újév, új vízmű Viszneken Két kút a biztonságos vízellátásért A visznekiek több mint fél év­tizedes vágya teljesült a helyi vízműrendszer üzembe helye­zésével. Nem mintha eddig nélkülöz­ték volna a vezetékes vízellá­tást, hiszen a még 1970-ben lé­tesített, s az akkori igényeket kielégítő kút adta az életet je­lentő vizet. Az azóta eltelt időben, ahogy gyarapodott az itteniek lélek- száma, s terebélyesedett a tele­pülés, úgy nőtt az elvárás az új részeken az ellátást illetően. Az igények kielégítésére az ön- kormányzat öt évvel ezelőtt négymillió forintért egy, a régit kisegítő új kutat fúratott. Akkor az üzembe helyezésére azért nem kerülhetett sor, mert a víz összetétele meghaladta az egészségügyi határértéket. A községi képviselők az el­múlt év nyarán úgy döntöttek, hogy közfogyasztásra alkal­massá teszik a kutat. Ezért a Heves Megyei Vízmű Rt.-ve 1 kötöttek megállapodást a rend­szer megépítésére. A 27 milliós költség felét sa­ját erőből, másik felét céltámo­gatásból biztosította az önkor­mányzat. Az új létesítményt január első napjaiban átadták, így most már a két kúttal működtetett kö­zös rendszeren jut el a község valamennyi utcájába - illetve fogyasztójához - az egészséges ivóvíz. (cseh) „Hét gonosz irányítja Tamabodot” Valóban orránál fogva vezetik a polgármestert? (Folytatás az 1. oldalról) Nézzük a levelet, amit némi rövidítéssel közlünk. Bekez­désenként Kovács László pol­gármester válaszol a felveté­sekre: „Kezdeném az olajfütéssel és a visszaélésekkel. Volt olyan önkormányzati képvi­selő, aki 30 ezer forintot tett zsebre. Tóth Ernő testületi tag pedig kiment az ülésteremből, amikor megtudta, mennyi pénzről van szó, a folyosón ki­töltötte a kérelmét, és csak ez­után ment vissza. Nem az egyetlen eset volt ez, amikor csak a képviselők és a roko­naik ettek a húsosfazékból.” Kovács László: -Tényleg volt rá példa, hogy az egyik képviselő 30 ezer forintot vett fel. Ő ugyanis ebbe a kategó­riába tartozott. Mivel a szociá­lis helyzetet nem kellett vizs­gálnunk, felvehette a pénzt. „A képviselők sokkal in­kább törődnek a rokonaikkal, mint a faluval. Amikor a pol­gármester úr a sok aljasságot szóvá teszi, azt mondják neki, hogy fogja be a száját, ha azt akarja, hogy még holnap is le­gyen munkahelye. Nyíltan a szemébe mondják!” Kovács László: - Nekem a testület a munkáltatóm. Egye­nes ember vagyok, így hát azt mondom: állítsanak olyan helyzet elé - mondjuk tegyék fel a kérdést egy falugyűlésen -, s akkor mindenki előtt el­mondom az igazságot. „Ez a hét gonosz leszavaz mindent és mindenkit. Ők ural­ják a falut, de nem tesznek érte semmit. Öt évvel ezelőtt egy pár utcát leszórtak kaviccsal, az égőket kicserélték halo­génre, de ezen túl semmit nem csináltak Tarnabodért.” Kovács László: - Nem aka­rom visszadobni a labdát, de a képviselőket a falu lakosai vá­lasztották, lehetőségük lett volna máshogy dönteni... „Mi is igényeltünk HTO- támogatást, de egy fillért sem kaptunk. Bezzeg a sógorok, a komák, a rokonok részesültek ebben. A mi kérelmünket sorra elutasították." Kovács László: - Valóban késtünk a helyi rendelet alko­tásával. Ha ez időben megszü­letik, akkor kevesebb félreér­tés van. így csak a központi rendeletre hagyatkoztunk. Egyértelműbb lett volna, ha számla ellenében fizetünk. De mivel nem volt helyi szabá­lyozás, így sok a panasz. Eze­ket másodfokon továbbítottuk a bíróságra, ők majd eldöntik, ki hibázott. „A képviselők - volt piros­könyvesek - ma is jól élnek a földből, a bérmunkásokból és a szeszkimérésből. A falu per­sze egy fillért sem lát a látha­tatlan jövedelmekből.” Kovács László: — Nincs he­lyi adórendelet, egyedül a gép­járműadó van. Az önkormány­zatot így ez nem érinti. Az adóhatóságra tartozik az ügy. „Egy hölgyet, aki Alatkára járt dolgozni, de emellett fel­vette a jövedelempótlót, mi­után lebukott és feljelentették, az utcájában lakó két képvi­selő azonnal felvetette szociá­lis gondozói állásba. Mások meg jövedelem nélkül élnek, mégsem segítenek rajtuk.” Kovács László: - Valóban felvettem dolgozni, s azt is tu­dom, hogy feljelentették. A hölgynek nyolc általánosa van, s ehhez a munkához ez kellett. „A polgármester úr és a jegyzőasszony előtt le a ka­lappal. Ók a faluért dolgoz­nak. De a testületi tagok lép- ten-nyomon sakkban tartják őket. Miért nem avatkozik bele a megye? Váltsák le őket, és legyen itt rend és nyugalom.” Kovács László: - Ez belügy, nincs köze hozzá a megyének. Nekem azokkal a megválasz­tott képviselőkkel kell együtt dolgoznom, akikre a falu lakói most ágálnak. A belügyeinket azonban nem akarom kitere­getni. * Bár a névtelen levélíró utal arra, hogy az önkormányzat­nál szerinte mindent letagad­nak, a polgármester mégsem utasította el a levél kommentá­lását.- Polgármester úr! Önnek milyen a viszonya a képvise­lőkkel?- Ha úgy alakítjuk, jó is le­hetne.-Akadályozták már önt a munkájában?- Sok mindent lehetett volna jobban is csinálni, de olyan még nem volt, hogy megoldás nem született. Vala­hogy mindig kompromisz- szumra jutottunk. Tudom, hogy ez középutas válasz, ép­pen ezért sokaknak nem szim­patikus. De én nem tartom ér­telmes dolognak a pon'erést. Beszélgetésünk végén Ko­vács László megjegyzi: eljön majd az idő, amikor ő kéri a sajtó segítségét, a nyilvános­ságot. Állunk elébe... Szuromi Rita barackot” kaptak a természettől a baracktermelők Rekordhideggel köszöntött be ez az év. A hevesi térség egyik fő ágazata a mezőgazdaság, épp ezért az ott dolgozók - főként a kistermelők - aggódva figyel­ték a meteorológiai jelentése­ket: a tartós hideg jelentős kárt okozhat az idei év termésében, mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Vannak-e fagykárok a térségben? - kérdeztük Kiss József agrármérnököt.-Ezt majd csak a gyümöl­csösökben végzett rügy vizsgá­lat mutatja meg - mondta a szakember. - Minden évben el­végezzük azt a bejárást, s pon­tos adatokkal csak akkor szol­gálhatunk. A hidegre érzéke­nyebb kajszi- és őszibarack na­gyobb veszélynek van kitéve, mint a többi.-Mi az a határ, ami alatt már károsodnak a rügyek?-Általában, ha mínusz 20 Celsius-fok alá sülyed a hőmérő higanyszála, várható a részle­ges rügy károsodás. Ezen túl az alma is veszélyben van. A szán­tóföldi növények közül pedig a búza vészeli át nehezebben a hideget, mivel a jeges hó alatt nem kap levegőt.- Teljes fapusztulás előfor­dulhat?- Nem jellemző. Inkább részleges rügyelhalásról be­szélhetünk a gyümölcsösökben. Azt kell mondanom, hogy a fagy igazán csak februárban vá­lik veszélyessé. Ilyenkor még nincs nedvkeringés, s ez a nö­vényeket részben védi. Amikor viszont már napközben kisüt a nap, s nulla fok felé emelkedik a hőmérséklet - ami megindítja a fák életfunkcióit -, akkor vár lik veszélyessé a hirtelen jött tartós, esetleg jelentős lehűlés. * A fagy nemcsak a növényeket, de az utak állapotát is próbára teszi. Kátyúsodások történtek Heves térségében - csatlakozott a témához a közút ügyeletes szakembere -, mivel a nappali olvadás után a burkolatba be­szivárgó víz éjszaka megfa­gyott. A fagykárok javítása folya­matos, beszélgetésünk időpont­jában a munkagépek a Kál terü­letét érintő útszakasz javításán dolgoztak. A téli fagykárokról eddig összesítés nem történt. (-romi) Vastag zúzmara borítja a fákat Színházbusz Egerbe Január 18-án délután fél 6-kor színházbusz indul Hevesről - a művelődési ház elől - az egri Gárdonyi Géza Színházba, ahol a Kelemen-bérletesek a Kutya­komédia című musicalt tekint­hetik meg. Prolongált tárlat A hevesi művelődési házban meghosszabbították Kővári László képkiállítását. A tárlat január 20-ig nézhető meg. Ez­után hüllőkiállításra kerül sor. Toliforgatóknak A Gyermekkönyvtár a jövőben című, az intézmény által kiírt pályázat beküldésének határ­ideje január 15. Az általános iskolások a könyvtár jövőjéről szóló munkáinak értékelése ja­nuár 22-én lesz. Testületi ülés Január 16-án, délután 2 órakor testületi ülés lesz Erdőtelken. Ezúttal a pénzügyi bizottság, a sportkör, illetve a védőnő szá­mol be a végzett munkáról. Képzés az Eötvösben A hevesi Eötvös József Közép­iskola hat évfolyamos gimnázi­umi képzéséről tart szülői érte­kezletet az intézmény vezetése január 15-én 17 órakor. Azokat várják, akiknek a gyermekei ezt a képzési formát a 1997/98-as tanévben kezdik. Barátunk, a természet A hevesi Gyermekkönyvtár Ba­rátunk, a természet című gyer- mekrajz-pályázatára január 15- ig küldhetik be az óvodások al­kotásaikat. Egy pályázó két al­kotással vehet részt. Tenki mesemondás Tenken évek óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából népmesemondó versenyt rendeznek az általános iskolában. Az idén január 17-ig jelentkezhetnek az általános is­kolások. A szervezők kérik: ha lehet, az esemény résztvevői ezúttal népviseletben lépjenek fel. Kell a belvízelvezető Erdőtelki beruházás - négy ütemben Az idei év feltehetően legna­gyobb beruházása a belvízelve­zető rendszer felújítása lesz — tájékoztatta lapunkat Löcseiné Nagy Mária jegyző. Jelenleg még csak a tervké­szítés szakaszában tartunk - mondta a jegyzőnő —, de annyi már most is látszik, hogy több­milliós nagyságrendű lesz a fej­lesztés. A tervek szerint négy ütem­ben újítják majd fel a csatorna- hálózatot. Az első szakaszban - ez az idén esedékes - a négy fő­csatornát javítanák. Pontos számok azonban még nincsenek, mivel a kivitelezés gyorsaságát alapvetően meg­szabja majd a költségvetés ala­kulása, de beleszólhat az idei év központi pályázati rendszere is. A vastag pélyi hótakaró Új sorozat indul januártól területi oldalunkon. Ezen a helyen hat héten át a térség helyileg védett értékeire hív­juk fel olvasóink figyelmét. Tavasszal, ha enyhül az idő, s a napfény kicsalogatja önö­ket a természetbe, érdemes felkeresni a helyeket, ame­lyek mellett éveken át észre­vétlenül eljártunk. Az 1200 hektáros pélyi szi­keseket, mely megyénk máso­dik legnagyobb természetvé­delmi területe, 1978-ban nyil­vánították védetté. A vidéket hajdan vastag, összefüggő mo­csárvilág borította, melynek emlékét a pélyi házak elhe­lyezkedése is őrzi: kisebb dombokra épültek annak ide­jén. A mocsárvilág a csatornák megépítésével eltűnt, helyét szikesek váltották fel. A szántók közé ékelődött „füvek birodalmát" mestersé­gesen telepített erdőfoltok tar­kítják, arculata minden év­szakban változik. A területen két növénytársulás váltja egy­mást: az iirmös és a cickafár­kos puszta. Ezek határozzák meg a szikes színét is, tavasz­szal szürkészöldre, majd vö­rösre, később sárgára változik a táj. A cickafark fehér fátylá­val tarkítja a vidéket, akárcsak a párolgó víz által felszínre ke­rülő só. Szintén ritkaság a kékmo- szat, amely a nyári szárazságot papírvékonyságú fekete hár­tyaként teljesen kiszáradva vé­szeli át. A bárányparéj pedig megvörösödve ad jellemző színt a fehér-szürke tájnak. A szikes madárvilága is vál­tozatos. Több mint száz faj fészkel itt, a rozsdavörös mellű nagygodától a kékvércsén át az ugartyúkig. A bíbic- és a pa­csirtafészkek száma szinte megszámlálhatatlan. Á téli pélyi szikesnek csu­pán az állatvilága mutat váltó­kincseket rejt zatosságot. Fácánok, özek, nagy testű raga­dozó mada­rak tarkítják a fehér hóta­karót. A gé- meskutak fa- gyottan áll­nak, a nö­vényritkasá­gokból csu­pán a szél ál­tal megtisztí­tott részeken látszik egy­egy folt. A nádas a hajdani mocsárra emlékeztet A határ ki­etlen. Az apró kis Hortobágy szemmel figyelőknek ezernyi dermedten várja a tavaszt, arcát, változatos élővilágát, hogy újra megmutassa az értő (szuromi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom