Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

6. oldal 1997. január 13., hétfő ííazai Tükör Tejáremelés. Az év első hó­napjában 10-20 százalékkal emelkedik a tej és a tejtermé­kek ára. így például a dobozos tej ára sokfelé már elérte, má­sutt pedig hamarosan eléri a 100 forintos lélektani küszö­böt. Ezzel párhuzamosan számítani lehet a tejtermékek fogyasztásának komolyabb csökkenésére is - közölte a terméktanács elnöke. Teljes ülés. Az Alkotmánybí­róság hétfőn teljes ülést tart. A testület többek között tárgyal a nemzetközi szerződések elő­zetes alkotmányossági vizsgá­latáról, az önkormányzati dol­gozók 13. havi ellátmányáról, a pedagógusok kötelező óra­számáról, a nyugdíjkorhatár emeléséről és az adóhatóság határozatainak megtámadha­tóságáról. Foglalkoztatási könyv. Nem került le a napirendről az 1992 előtt használatos mun­kakönyvhöz hasonló foglal­koztatási könyv bevezetésé­nek gondolata. A Munkaügyi Minisztériumban elmondták: a múlt évben megkezdett elő­készítő tárgyalásokat köve­tően idén ismét az érdekegyez­tető partnerek elé kerül a fog­lalkoztatási nyilvántartás kor­szerűsítése. Veszélyes a Balaton. A Bala­ton jelenleg nem alkalmas téli sportolásra, mert a jég olvad. A tó északi partján már csak 20 centiméter, a déli parton ennél kissé vastagabb a jégta­karó. A vízirendészet figyel­meztetett: senki se merészked­jen a tó jegére. Németek napja. A magyaror­szági német önkormányzatok önállóságuk napját ünnepel­ték, egyúttal bemutatták a kö­zelmúltban elkészült címerü­ket is. A Nap és a fogyó Hold ősi jelképe, a kereszt, az eke és a budai Vár mellett jelképe­sen azt a Duna folyót is ma­gába foglalja, amely egy be­fűzi az Európában élő német­séget. APV-sikerek. Az egyszerűsí­tett privatizációs eljárás bevál­totta a reményeket: a készpén­zért meghirdetett kis- és kö­zépvállalkozások rövid idő alatt, tömegesen kerültek ha­zai vállalkozók tulajdonába - értékelte az eljárás eddigi eredményeit Ragáts Imre, az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatóhelyettese. Csökkent a reálbér. A reál­kereset a versenyszférában át­lagosan 3,6 százalékkal csök­kent - állapítja meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal fel­mérése, amely a tíznél több dolgozót foglalkoztató vállal­kozásokra terjed ki, a mező- gazdaság nélkül. Állampolgárság magyar módra Százezres nagyságrendben mérhető a hazánkban élő külföl­diek száma, akik közül sokan szeretnék megszerezni a ma­gyar állampolgárságot. Dr. Petrétei József alkotmányjogászt a honosítás feltételeiről kérdeztük.- A honosítás általános feltéte­lei közé tartozik, hogy a kére­lem előterjesztésekor a kérel­mezőnek legalább 8 éve fo­lyamatosan Magyarországon kell élnie. Fontos feltétel a büntetlen előélet. Biztosított­nak kell lennie a megélhetésé­nek, valamint lakóhelyének. A honosítás a Magyar Köztársa­ság érdekeit nem sértheti, s végül igazolni kell a magyar alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven tett eredmé­nyes vizsgát.- Milyen kedvezményeket tesz lehetővé a törvény?- Az első kedvezményes eset, amikor csak 3 év itt élést kell igazolni. Ez akkor járható űt, ha a kérelmező 3 éve há­zasságban él magyar állam­polgárral, vagy kiskorú gyer­meke magyar állampolgár. De ugyanez a helyzet akkor is, ha magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy ha a magyar ál­lam menekültként ismeri el. A következő engedmény már csak 1 éves magyaror­szági tartózkodást ír elő. Ez azokra vonatkozik, akik ma­gukat magyar nemzetiségűnek vallják és igazolni tudják, hogy valamelyik felmenőjük magyar állampolgár volt. Ide tartoznak gyakorlatilag a hatá­rainkon túl élő magyarok, ma­gyar ajkúak, akik a történelmi Magyarország területén élnek.- Hová kell headni a kérel­met?- Egy formanyomtatványt kell benyújtani az illetékes polgármesteri hivatal anya­könyvvezetőjének. Aki 8 na­pon belül a belügyminiszter­hez köteles továbbítani az okmányokat, ahonnan a köz- társasági elnökhöz kerül.-A kérvényhez milyen ira­tokat kell csatolni?-Az Idegenrendészeti Hi­vataltól kell egy igazolás a ké­relmező lakcíméről, illetve az itt-tartózkodás idejéről. Az er­kölcsi bizonyítvány igazolja, hogy az illető büntetlen elő­életű, s nem folyik ellene bün­tetőjogi eljárás. A munkáltató­tól, vagy az adóhatóságtól jö­vedelemigazolást kell sze­rezni. Örökbefogadás, házas­ság esetén az ezt igazoló ok­iratot is kérik. (Szalókv) Az olcsó olykor nemcsak drágább, hanem életveszélyes is lehet „Rázós” portékák a piacokon Hamarosan a kormány elé kerül az a jogszabály-módosítást szorgalmazó előterjesztés, amely a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség tapasztalataira hivatkozva kéri: tiltsák meg a pia­cokon és a vásárokon az elektromos hálózatról üzemeltethető és a gázüzemű készülékek, háztartási gépek árusítását. Az ellenőrzéseket végző Wal­ter Viktóriát, a főfelügyelőség könnyűipari főosztályának ve­zetőjét á kezdeményezés in­dokairól kérdeztük.- Mindenki tudja, hogy az olcsó, s többnyire silány hol­mit felvonultató piacokra nagy az igény, de a vásárlók vé­delme legalább ilyen fontos. A megtévesztő „márkafel- irattal” ellátott ruhafélétől a vevőnek semmilyen baja sem lesz - legfeljebb bosszanko­dik, ha szétmegy a mosásban, de a műszaki cikkek, nemegy­szer betiltott termékek, ko­moly balesetet is okozhatnak. A vásárlók is megkérdez­hetnék persze, hogy például miért kerül csak 1500 forintba az a műszaki cikk, amihez ha­sonlót a boltban 8000-ért kí­nálnak. Gyanakodniuk kel­lene, amikor az ismert nevű márkák egy betűvel megtol­dott, vagy megrövidített válto­zatát olvassák a dobozokon, mert ilyenkor szándékos meg­tévesztésről van szó. Tapasztalataink szerint a piacokon a kávéfőzőket, ház­tartási robotokat, vasalókat ugyanúgy nem lehet kipró­bálni. mint mondjuk a kézifű­részt vagy a fúrót. Jótállási je­gyet nemigen adnak, garanciát általában egy napra vállalnak a zömmel külföldi vállalko­zók, akiknek később bottal üt­hetik a nyomát. A kéziszerszámok MEEI- és KERMI-bevizsgálásáról készült tanúsítvány ugyanúgy fehér hollónak számít ezeken a helyeken, mint a magyar nyelvű használati utasítás, vagy az eredetet bizonyító számla. Mindezek okán kez­deményeztük a törvény módo­sítását, de hogy érveinknek lesz-e foganatja, az csak hetek múlva derülhet ki. Takács Mariann Nem érdemes mindenáron , Jól járni” FOTÓ: FEB/DÍÓSI IMRE Budapesten üléseztek a világ lapkiadói A demokráciáról tárgyaltak Többek között hazánk euró­pai integrációjának esélyeiről és a kelet-európai demokrá­ciákról tárgyaltak Budapes­ten a lapkiadók nemzetközi konferenciáján. Soros György szerint hazánk az euroatlanti integráció első hul­lámának éllovasa, s ebben az örvendetes tényben a hazai ci­vil társadalom fejlődésének el­ismerése is benne rejlik. A Nyitott Társadalom alapít­vány létrehozója szombaton beszélt erről Budapesten, a lap­kiadók nemzetközi konferen­ciáján. Az ülésen részt vett Göncz Árpád köztársasági el­nök és Kovács László külügy­miniszter is. A megnyitót követően Chris­toph Bertram, a Die Zeit ham­burgi lap külpolitikai tudósí­tója, Anatole Kaletsky, a lon­doni The Times társkiadója, Szergej Karaganov, az Orosz Föderáció Elnöki Hivatalának képviselője, valamint Niels Thygesen, a Koppenhágai Egyetem közgazdász profesz- szora értekeztek az európai in­tegráció, illetve az 1999. évi monetáris unió létrehozásának lehetőségeiről és Oroszország európai kapcsolatairól. A vita résztvevői felhívták a figyelmet a nemzeti kormányok és az európai uniós bürokrácia között húzódó feszültségekre, valamint a demokratikus dön­tési mechanizmusok erősítésé­nek fontosságára. Vasárnap többek között Gary Becker és James Tobin közgazdasági Nobel-díjasok, és Sir Alan Walters, a Thatcher- kormány egykori gazdasági fő­tanácsadója vitatták meg állam és piac kapcsolatát. Március elején ül össze az MDF XI. országos gyűlése ASZ-vizsgálatot sürgetnek Az MDF vezetői aggódnak a hozzájuk legközelebb álló másik ellenzéki párton belüli feszültségek miatt. Szerintük a Kereszténydemokrata Nép­párt belső vitáit nem lehet pe­res úton megoldani - mond­ták szombaton az ellenzéki párt Országos Választmá­nyának (OV) ülése után. Lezsák Sándor pártelnök már­cius elsejére és másodikára hívta össze a Magyar Demok­rata Fórum XI. országos gyűlé­sét. Mint Sepsey Tamás, az OV alelnöke elmondta: megelége­déssel nyugtázták, hogy két Heves megyei időközi válasz­táson az MDF által is támoga­tott ellenzéki jelölt győzött. A választmány felkérte a párt parlamenti frakcióját, terjesz- szen a Ház elé határozati javas­latot arról, hogy az Állami Számvevőszék soron kívül vizsgálja meg a Budapest Bank privatizációját. Az OV két állásfoglalást is elfogadott. Az egyik a személyi jövedelemadó egy százalékával kapcsolatos törvényre vonatko­zik, amit a kormány, a törté­nelmi egyházaknak tett ígérete ellenére szavaztatott meg. A másik állásfoglalás felszó­lítja a kormányt: az egészség­ügy átalakítását úgy hajtsa végre, hogy minden magyar ál­lampolgárnak továbbra is térí­tésmentesen legyen módja megőrizni egészségét. Közlekedési kedvezmények mozgássérülteknek Szigorodtak a feltételek Sok tekintetben megváltozott feltételekkel vehetik igénybe a különféle közlekedési ked­vezményeket az idén a moz­gáskorlátozottak. A mintegy 180-200 ezer súlyo­san mozgáskorlátozott ezután is négyfajta közlekedési kedvez­ményt igényelhet. Autóvásárláshoz hétévente egyszer jár a támogatás, amely­nek mértéke a vételár, illetve a vám és az áfa együttes költsé­gének 60 százaléka, de legfel­jebb 300 ezer forint lehet. A vásárolható autó értékének felső határa a tavalyi másfél millióról kétmillió forintra emelkedett, szigorodtak viszont a jogosultság feltételei. Ilyen támogatást csak az kaphat, aki­nek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyug­díjminimum két és félszeresét, tehát a 28 750 forintot. A gépkocsi átalakításához adható kedvezmény jogosult- sági feltételei nem változtak, itt azonban a hozzájárulás mértéke legfeljebb 30 ezer forint. A közlekedési, vagyis az utazási támogatás alapösszege az elmúlt évi ötezerről hétezer forintra emelkedett. Ezt minden súlyosan mozgáskorlátozott igénybe veheti. À tanulóknak vagy 62 éven aluli dolgozóknak viszont ennek a három és fél­szerese, azaz 24 500 forint jár. Parkolási engedélyt a család jövedelmi viszonyától függet­lenül lehet igényelni. Decemberben a kelet-ma­gyarországi népszerűségi lista első helyét a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerezte meg 16 százalékkal, a Független Kis­gazdapárt 15 százalékkal a második, a Magyar Szocia­lista Párt 14 százalékkal a harmadik helyen áll. A Szabad Demokraták Szövet­sége 7 százalék, a Keresztény- demokrata Néppárt 4 százalék, a Magyar Demokrata Fórum 2 százalék népszerűségszavazatot kapott. A Magyar Demokrata Néppárt a listákon néhány tized százalékkal van jelen, így telje­sítménye gyakorlatilag értékel­hetetlen. Egy most vasárnap tartandó választáson a kelet-magyaror­szági választópolgárok alig több mint fele (53 százaléka) venne részt biztosan, míg 20 százalékuk biztosan nem menne el. A Szonda Ipsos decemberi közvélemény-kutatása a keleti országrészben Sorrend: Fidesz, FKGP, MSZP A biztos választók körében a szavazatok 25 százalékát a Független Kisgazdapárt nyerné el, 24 százalékkal követné őt a Magyar Szocialista Párt, majd 21 százalékkal a Fidesz. A Sza­bad Demokraták Szövetsége 11 százalékot, a Keresztényde­mokrata Néppárt 7 százalékot, a Magyar Demokrata Fórum 3 százalékot érne el. Érdekes változás, hogy a Ha most vasárnaD lennének a parlamenti választások, ön melvik Dártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan FKGP 15 MSZP 14 I SZONDÁI IIPS0SI 7 MDF 2 KDNP hosszú ideig 1 százalék körüli eredményt fölmutató Munkás­párt most egyetlen hónap alatt 6 százalékra ugrott fel a kelet­magyarországi biztos szavazók népszerűségi listáján. A keleti régióban pillanatnyi­lag a Magyar Szocialista Párt és a Független Kisgazdapárt ve­zeti az ellenszenvlistát. Az MSZP iránt a megkérdezettek 24 százaléka, az FKGP iránt 21 százalék táplál ellenszenvet. A kérdezés ideje: 1996. de­cember. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmé­rés. Az alapsokaság: minden felnőtt, állandó kelet-ma- gvarországi lakóhellyel ren­delkező magyar állampolgár. A minta: 486 fő. A minta és az alapsokaság megoszlása az életkor, a nem, és a lakóhely típusa szerint azonosnak te­kinthető. Ferenczv EuroDress Pártatlan médiát! Az Alkotmánybírósághoz fordul a Nyilvánosság Klub hétfőn, mert véleményük szerint a médiatörvény egyes passzusai akadályoz­zák a közszolgálati média függetlenségének megvaló­sulását. A Nyilvánosság Klub szerint a törvény meghatá­rozó befolyást biztosít a po­litikai pártoknak a műsorok tartalmára. Kifogásolják az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságára vonat­kozó szabályokat is. A klub ügyvivői szerint ahelyett, hogy a médiatörvény kikü­szöbölte volna a pártbefo­lyást az elektronikus sajtó működéséből, a törvény bi­zonyos fokig intézményesí­tette azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom