Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09 / 262. szám

4. oldal Horizont 1996. november 9., szombat Amor, mámor, mánia (Barta Lajos: Szerelem - az egri Gárdonyi Géza Színházban) Barta Lajos egyik ritkán játszott darabját választotta évadnyi­tónak az egri Gárdonyi Géza Színház. Az mindenképpen di­cséretes, hogy hazai szerző müve az első premier, az viszont sajnálatos, hogy nem mívesebb, reprezentatívabb magyar dráma került színre. róczy figuráját jelentős-jelen- téktelen mozzanatokból építi fel. Élvezetesek esetlen szépte­vései, fontoskodó okoskodásai, A Szerelem a század eleji kisvá­ros poros világát, fülledt leve­gőjét, kisszerű miliőjét idézi meg egy „három a kislány”- szerű édes-keserű, szomorkás­pajkos történetben. Barta Lajos a reményét vesz­tett középosztály vegetálásának illúziókból táplálkozó attitűd­jét, vehemens boldogságkere­sését fogalmazta színpadra, némi csehovi utánérzéssel. A realista, naturalista és anekdo- tikus elemeket is vegyítő művet szórakoztatóan színezik meg a csattanós helyzetek, a lírai-bi- zarr szituációk, az érzelmi csa­tározások meg a szerelmi pro­tézisek. A hányatott sorsú szerző mellékutakon közelítette meg a lehangoló, szürke valóságot, mégpedig úgy, hogy a lényeget az érzelmi „sűrítmény” aspek­tusából tükrözte. Pontosabban azt sugallta, hogy az élet keser­veit, kényszerű buktatóit, gya­kori üresjáratait, alig elvisel­hető unalmát a kecsegtetően fénylő érzés, a szerelem kom­penzálhatja. A tragikomikus já­ték kiindulópontja a Szalay-lá- nyok kollektív férjvadászata, amely szenvedő-szenvelgő, he­lyenként pukkasztó-ingerlő lángolással, meg egyéni drá­mával is telített. Három lány, három egyéni­ség, három sors. A legfiatalabb, Böske, aki Udvardy Pistáról, a kaució nélküli hadnagyocskáról csak álmodozhat, sőt a hamvá­ban holt szerelem még „lány­özveggyé” is teszi. A középső, Lujza, egy nagyratörő terveket dédelgető ifjú poéta, Biky ked­vese, szintén hoppon marad, s csupán az „irodalmi özvegy” pózában tetszeleghet. A legidő­sebb, a mindenre elszánt vén­lány, Nelli semmit sem bíz a vé­letlenre, foggal-körömmel küzd egy leendő férjért. Rámenős kí­sérleteit végül siker koronázza. A húgait „végigdoromboló”, hipochonder allűröket mímelő, kisszerúségét heves-leves bó­kokba csomagoló Komoróczyt, a férfi gyenge pillanatában, magához láncolja. A három lány üldöző-ver­sengő szerelmi ütközeteiben a szülők, a megfáradt, s immár nyugalomba vonult apa, meg a jólelkű, megértő mama, csak statisztálnak. Részben a gaval­lérok is, kivéve Komoróczyt, aki izgága, modoros egyénisé­gét, • gyakran ripacskodásba hergelt mániáit mindegyik el­adó lányon kipróbálja, ügyelve arra, hogy a szerelem ígéreté­Ámor szédületében (Hüse Csaba és Tatár Gabi a Barta-da- rabban) fotó: majoros tamás ben-igézetében is folyton ön­magát deklarálja. Három szálon indul a színmű cselekménye, de abból Barta valójában csak egyet dolgozott fel dramaturgiai alapossággal, a másik kettőt lényegében „epi­kus” közléssel varrta el. Ily módon többféle lehetőség is kí­nálkozott a rendezőnek a darab színpadra fogalmazásában. Szegvári Menyhért jó érzék­kel a „középutas” megoldást választotta. A dráma és a ko­média mezsgyéjén egyensú­lyozó darabot a rendező nem vitte el egyik irányba sem, ha­nem arányosan ötvözte a kettőt, s néhány egyéni leleményt is belelopva hangulatos, kellemes előadást teremtett. A Barta-mű figurái széles skálájú alakítási lehetőségeket kínáltak a színészeknek. Ki szí­nesebben, ki halványabban élt ezzel. Az előadás alaphangulatát Dimanopulu Afrodité és Tu- nyogi Péter játéka adta meg. A színésznő atmoszférát teremtő remek gesztusokkal, érzékletes jelzésekkel, eredeti hanghordo­zással vázolta fel a makacs vén­lány típusát. Úgy tudott egyen­letes művészi élményt nyújtani, hogy közben kockáztatott is. Tunyogi adótisztje nem ke­vésbé figyelemre méltó. Komo­hipochonder ömlengései. Szte­reotípiákba bújtatott, langyos életét egész testével játssza. A Böskét alakító Nádasy Erika kellemes perceket szer­zett. Tatár Gabriella érzelmei­ben megcsalt Lujzája időnként sablonosnak tűnt. Az ifjú költőt megformáló Hüse Csaba játé­kában a kezdő színész bátor­sága és lendülete érződött job­ban, kevésbé a cizellált jellem- kibontás. A Szalay-lányok szüleinek szerepében Ribár Évát és M. Horváth Józsefet láthattuk. Mind a ketten bizonyították mesterségbeli tudásukat, csa­patmunka iránti érzéküket. Villanásnyi epizódokban színre lépett még Bácsatyai Gergely (hadnagy), Dánjfy Sándor (fűszeres), Bakody Jó­zsef (temetkezési vállalkozó), Váli Zita (Komoróczy háziasz- szonya). A darab mondanivalóját és hangulatát igényesen árnyékol­ták Csík György m. v. egyszerű, de kifejező díszletei, különösen a színekben és formákban adekvát jelmezei. Lezajlott a premier, szériá­ban folynak az előadások. Adott a lehetőség a darab teljes művészi kiérlelésére. Dr. Hekli József Aszfaltüzemet avattak Detken A Mátraalján is már jó ideje szokatlan - hasonlót meglehe­tősen régen ünnepelt — ese­ményre, üzemavatásra gyűltek össze a meghívottak pénteken délelőtt Detk határában egy 150 millió forintos beruházás sikeres megvalósítása alkalmá­ból. A 3. számú főút mellett a Mélyépítő Budapest Kft. létesí­tette a korszerű aszfalttelepet, ahol a megjelenteket - közöttük Hórvölgyi Lajos minisztériumi főosztályvezetőt, dr. Jakab Ist­vánt, a Heves Megye Közgyű­lésének elnökét, Godó Lajos or­szággyűlési képviselőt - Pados Zoltán, a társaság vezérigazga­tója köszöntötte. Egyben bemu­tatta a két esztendeje magyar magántőkével alapított cégét, amely az idén már csaknem másfél milliárd forintos árbevé­tellel dolgozik, s legfiatalabb egységével - ahol a főgépészen kívül csupa detki embert fog­lalkoztatnak - immár szűkebb hazánk, illetve közvetlen szom­szédságának kiszolgálásán is osztozni kíván. A cégismertetést követően az aszfaltüzem gépi berendezését szállító külföldiek nevében Maurizio Tosi mutatta be a technikát, technológiát az ér­deklődőknek, több más mellett hangsúlyozva az előnyöknél a környezetbarát porzsákos szűrő alkalmazását. Pelle Sándor detki polgármester üdvözlő szavaiban a beruházó - a térsé­get is érintő - terjeszkedésének a jelentőségét méltatta, s biza­kodásának adott hangot az új üzem eredményes működését illetően. Egyben pedig polgár­mestertársainak, a környező te­lepülések vezetőinek figyel­mébe is ajánlotta a létesít­ményt. Hórvölgyi Lajos, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője avatóbeszédében a tárca törek­véseiről szólt, amiben a közép- és kisvállalkozások támogatását is hangsúlyozta. S emlékezte­tett arra, hogy az M3-as autópá­lya közeli folytatásán túl a tér­ségi országos úthálózat rehabi­litációs programjánál is sze­repe lehet az üzemnek, ha ügyesen irányítják, s jelentősé­gét felismerik a környéken. Szavait követően pedig egy jel­képes szalagvágással átadta rendeltetésének a Mátraalja új munkahelyét. Gy. Gy. Tizenhárom év fegyházat kapott a gyermekgyilkos Bamavári János A Heves Megyei Bíróságon tegnap folytatódott a hatvani Barnavári János ügyének tár­gyalása, akit a megyei fő­ügyészség aljas indokból, külö­nös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolt. A büntetőtanács elnöke elő­ször azon szakértői véleménye­ket ismertette, amelyeket a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvos­tani Intézetének szakemberei készítettek a vádlott elmeálla­potával kapcsolatosan. Mint kiderült, Bamavári Debrecenben alapvetően úgy mesélte el későbbi áldozatához, a 12 éves D. Dianához fűződő kapcsolatát, illetve magát a bru­tális tettet, mint korábban a bí­róság előtt. Mind az ottani el­meorvos, mind pedig a pszicho­lógus lényegében ugyanazt ál­lapította meg, mint a vádlottat korábban megvizsgáló szakér­tők. Leszögezték: Bamavári elmebetegségben, gyengeelmé­jűségben, szellemi hanyatlás­ban, tudat-, illene elmezavar­ban nem szenved. Noha kétség­telenül diszharmonikus szemé­lyiségfejlődés állapítható meg nála, emellett érzelmileg infan­tilis, egocentrikus, agresszivi­tásra hajlamos, olyan tényezőt nem találtak nála, amely kizárta avagy korlátozta volna őt tette következményeinek felismeré­sében, az ennek megfelelő ma­gatartás tanúsításában. Perbeszédében az ügyész alapvetően fenntartotta a vád- irati tényállást, ám egy lényeges ponton módosította is azt. Ne­vezetesen kérte, hogy a bünte­tőtanács ne tegye a tényállás ré­szévé azt a vádirati mondatot, miszerint Bamavári „... nemi vágyának kielégítése érdekében erőszakoskodni kezdett a sértet­tel." Mindez azt is jelentette, hogy. a vádhatóság az aljas in­dokot, mint minősítést, nem tar­totta megállapíthatónak. Nem így a különös kegyetlenséget, amelyet bizonyítottnak látott. Mint mondta, a per során egyér­telműen kiderült: D. Dianának a vádlott az átlagost meghaladó szenvedést okozott. Megje­gyezte továbbá, hogy Bamavá- rinál nem tapasztalható a meg­bánás, s hogy öngyilkossági kí­sérletei sem tekinthetők ko­molynak. Enyhítő körülmény­ként értékelte a vádlott fiatal felnőtt korát, beismerő vallo­mását, súlyosítóként az élet el­leni bűncselekmények elszapo­rodását, azt, hogy a 12 éves sér­tett képtelen volt a védekezésre. Mindezek alapján a törvényi minimumot jelentősebben meghaladó fegyházbüntetés ki­szabására tett indítványt. Az ügyvéd maga sem tartotta megállapíthatónak az aljas in­dokot, ugyanakkor úgy látta, hogy a különös kegyetlenség sem „áll meg”. Ezzel kapcsola­tosan utalt a vádlott korai nyo­mozati vallomására, miszerint ő meg akarta rövidíteni a kislány szenvedését. Az ügyésszel szemben úgy vélte, védencénél igenis van jele az őszinte meg­bánásnak, s erre utal annak ön­gyilkossági kísérlete is. Az el­mondottakra figyelemmel kérte a bíróságot, hogy a vádlottat az emberölés alapesetében mondja kr bűnösnek, s vele szemben a törvényi minimum szabadságvesztést szabja ki. Bamavári az utolsó szó jo­gán egy előre megfogalmazott, papírra vetett, kissé teátrális nyilatkozatot tett... „Tudom - mondta -, hogy a legsúlyosabb bűncselekményt követtem el. Máig sem értem, hogyan tör­tént. Szeretném jóvátenni, bár tudom, nem lehet. Tudom, hogy a szülők, hozzátartozók fájdal­mát nem lehet enyhíteni, a gyű­löletüket megértem, bocsánatu­kért esedezem. Tettemet mély­ségesen megbántam. Példás büntetés kiszabását kérem, amely mások számára is tanul­ságul szolgál. A bíróság végül különös ke­gyetlenséggel elkövetett em­berölés bűntettében mondta ki bűnösnek Bamavári Jánost, akit ezért 13 év fegyházbüntetésre ítélt, emellett nyolc évre eltiltott a közügyek gyakorlásától. Amint az az ítélet indokolá­sából kiderült, a bíróság osz­totta az ügyészi álláspontot arra vonatkozóan, hogy az aljas in­dok a vádlott esetében nem tá­masztható alá. Bizonyítottnak látta viszont azt, hogy Barna­vári az emberölést különös ke­gyetlenséggel követte el. Eny­hítő körülményként vette figye­lembe a vádlott büntetlen elő­életét, fiatal felnőtt életkorát, beismerő vallomását, s őszinté­nek értékelt megbánását. Súlyo­sítóként ugyanakkor az élet el­leni cselekmények országos el­szaporodását, azt, hogy a kis­lány (életkora, fejlettsége foly­tán) védekezésre képtelen volt. Noha az ügyész a döntést tu­domásul vette, az ítélet nem emelkedett jogerőre, ugyanis a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A továbbra is elő­zetes letartóztatásban maradó vádlott ügye így a Legfelsőbb Bíróság elé kerül majd. (stanga) DunaPlaza: 120 cég kínál gazdag ániválasztékot Várja látogatóit Budapest legmodernebb bevásárló- és szórakoztató-központja A Transelektro Duna Plaza építtetője és tulaj­donosa a Transelektro Kereskedelmi Rt. Ma­gyarország egyik legnagyobb, dinamikusan fejlődő kereskedelmi és iparvállalata, valamint az izraeli Control Centers és az Ofer Brothers Csoport'. Ezek a cégek milliárd dolláros nagy­ságú ingatlanfejlesztések és beruházások nem­zetközi referenciákkal rendelkező specialistái. A nemrég Budapesten megnyílt Transe­lektro Duna Plaza bevásárló- és szórakoztató­központ irodakomplexummal kiegészítve ösz- szesen 84 ezer négyzetméter területen talál­ható. A teljes beépített rész az alábbi, főbb funkciók szerint jellemezhető területekre tago­lódik: bevásárló- és szórakoztató-központ 3 szinten 42 ezer, a fedett gépkocsiparkoló 30. ezer, az irodakomplexum 12 ezer négyzetmé­ter. Az épület a további rendelkezésre álló szabadtéri parkolóval összesen 1500 gépkocsi számára biztosít parkolási lehetőséget, ezen­kívül közvetlen csatlakozást biztosít a Gyön­gyösi úti metró-megálló peronjaihoz. A beruházás teljes költsége 83 millió német márka. A kivitelezéshez szükséges tőkét - a 30 millió márkás tulajdonosi önrészen kívül - nemzetközi bankkonzorcium biztosítja, mely­nek tagjai a Magyar Külkereskedelmi Bank és az izraeli Bank Hapoalim. A Váci úti hely­színválasztás mellett azért döntöttek, mivel a Duna Plaza üzletközpont tíz kilométeres suga­rán belül Budapest lakosságának 77 százaléka, azaz 1.544.500 ember él. Öt kilométeren belül 437.903, egy kilométeres távolságon belül 22.353. Szezononként változóan napi 35.000-55.000 vásárlóra, látogatóra számíta­nak. Megközelítése ideális: a Váci úton gépko­csival és az észak-déli metróvonalon, a pesti rakpart felől közvetlen, gyors megközelítés biztosított, a belvárosból 10 perc alatt elér­hető, a Duna Plaza mellett számos buszjárat­nak van megállója, a Gyöngyösi utcai metró- megállóból mozgólépcső szállítja a látogató­kat közvetlenül az épület földszintjére, a ter­vezett MO-ás körgyűrűn autózva kikerülhető a belvárosi forgalom. A 42 ezer négyzetméteres összterületen im­pozáns élelmiszer- és iparcikk-áruház mellett, mintegy 120 hazai és nemzetközi cég kínál gazdag áruválasztékot a mindennapos fo­gyasztási cikkektől kezdve a luxustermékekig. Az üzletközpontban levő bérlők között megta­lálható a magyarországi kiskereskedelmi sze­replők közül szinte mindenki, sok új márkake­reskedővel kiegészítve. A teljesség igénye nélkül néhány cég a kiemelkedők közül: Szu­per Közért 2400 négyzetméter, Intercom - 9 termes multiplex mozi 3700 négyzetméter, Fotex Csoport 6200 négyzetméter, Marks and Spencers — női-férfi divat 600 négyzetméter, Virgin Megastore - CD-szakáruház 1000 négyzetméter, Bowling Centrum 1000 négy­zetméter, Biliárd- és játékterem 1250 négy­zetméter, Magyar Posta 450 négyzetméter, Humanic cipőáruház 350 négyzetméter, Ma­gyar Külkereskedelmi Bank 250 négyzetméter, és még sokan mások, összesen 120 különböző üzletben. Az épület második szintjén található az „ízek udvara”, ahol színvonalas gyorsétter­mek és kínai étterem várja a vásárlókat. A 200 vendéget befogadó étkező és pihenőterasz a gyorsétkezést kedvelőket és a megpihenőket is fogadja. A szolgáltatók sem hiányoznak, posta, bankfiók, utazási irodák, kulcsmásoló, ruha- tisztító és sok egyéb biztosítja a központ teljes­körűségét. Ami a szórakozást, a szabadidő el­töltését illeti, kilenc moziteremben egy időben 1800-an tekinthetik meg - fővárosunkban ed­dig ismeretlen luxuskörülmények között - a világ filmtermésének legjavát. Ezenkívül 10 bowlingpálya, színvonalas biliárd- és játékte­rem várja a szórakozni vágyókat. A gyerekek­ről sem feledkeztek meg, nekik egy úgyneve­zett interaktív játszóházat létesítettek a Buda­pest Science Center Alapítvánnyal (Csodák Palotája) kötött együttműködés keretén belül. Az épület látványos része az átriumos ud­varban egész évben üzemelő műjégpálya. Ugyanitt sok nézőt vonzó kiállítások., divat- bemutatók és más időszakos események ren­dezhetők. A bevásárlóközpont feletti három emeleten - 12 ezer négyzetméteren - modern irodahelyiségek találhatók, amelyek november 30-tól folyamatosan kerülnek átadásra. A Duna Plaza épülete nemcsak funkcionálisan, hanem esztétikailag is vonzó: üvegátriumok, panorámaliftek, mozgólépcsők, tágas belső te­rek, ötletes építészeti megoldások teszik iz­galmas, dinamikus épületté. Az év minden sza­kában kellemes, „mediterrán jellegű éghajlat­ról” klímaberendezés gondoskodik. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom