Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09 / 262. szám

1996. november 9., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Visontai műsoros délután Kisüzem a világpiacon Negyedszázán - százmilliót Manapság nemigen lehet olyan tervről, célról hallani, olvasni, amely ne az Európá­nak való nagyobb megfelelést akarná megvalósítani. Szeren­csére azonban vannak már gazdaságunkban olyan cégek is, amelyek meggyőzően bizo­nyítanak az áhított nemzetközi színvonalú munkamegosztás­ban. Közéjük tartozik a gyön­gyösi Mechatronika Internati­onal Kft. is, amely annak ide­jén a város egyik ipari nagy­üzemének vállalkozó kedvű szakembereiből kisszövetke­zetként alakult, majd fejlődött ismertebb, tekintélyesebb tár­sasággá. A gazdálkodó szer­vezet tevékenységi körei, főbb gyártó berendezései, mérő- és tesztkészülékei olyan termék- választék megteremtését eredményezték napjainkra, amelyek garantáltan elfogad­hatók úgyszólván minden pia­con. Somfai János ügyvezető igazgató elmondta: cégük elő­kelő helyet foglal el Magyar- országon a vezérlő automati- kák gyártásában. A gázüzemű kombi fűtőberendezésekhez például csak náluk állítanak elő ilyeneket. A kft. azok egyike hazánk­ban, amely robotokat is ellát már hasonlókkal. A nyomás alatti szivattyúkhoz, a búvár- szivattyúkhoz jelentős mér­tékben exportálják is a szük­séges egységeket a nyugati pi­acokra: Németországba, Íror­szágba. Jól értékesíthetik a kompakt mikrovezérlöket is, mivel ezek egész sor ipari fel­adatot képesek kiválóan irá­nyítani. Általában jellemző a kis­üzem gyártmányaira, hogy a belső piacon legfőbb vevőköre á fejlesztő cégek közül kerül ki. Nagy érdeme a társaság szakembereinek, hogy termé- .keik gyártásához olyan termé­szetbarát technológiát válasz­tottak. fejlesztettek ki, amely manapság még nemcsak ná­lunk, hanem európai viszony­latban is ritka. A kft. a termékek garanciá­lis kötelezettségeit is vállalja, bérmunkában pedig elektroni­kus áramkörök összeszerelé­sével foglalkozik. A gyártmá­nyok minőségét biztosítja, hogy olyan mérő- és tesztelő­berendezéseket fejlesztettek ki és állítottak rendszerbe, ame­lyek a valós igénybevétel pa­ramétereit képesek kimutatni. Az ügyvezető igazgató meggyőződése - mint magya­rázta beszélgetésünk alkalmá­val -, hogy a jelenleginél jóval nagyobb mennyiséget is tud­nának az egész termékkörből gyártani, ha lenne rá hazai igény. Ám sajnos, itthon még mindig kevés ipari beruházás valósul meg. A másik prob­léma a jelenlegi belső piac máig meglehetősen alacsony követelmény szintje. Nincs megfelelő igény az igazi mi­nőség iránt. Ezért fordulnak inkább a külföld felé. Igen határozott tö­rekvésük jelenleg is a keleti piac lehetőségeinek, igényei­nek kutatása. Gazdálkodásukat is minden területen céltudatosan szabá­lyozzák. Tervezett és folyama­tos a gyártmány-, illetve esz­közfejlesztő tevékenységük. Minden évben az előző bevé­telének 30 százalékát forgatják vissza az előbbre lépéshez. Munkaerő-foglalkoztatásukat is a következetesség és a stabi­litás jellemzi. Az elmúlt öt év alatt 22-25 fő között változott a létszám. További programjuk meg­valósítására is biztosíték az igen felkészült, európai szem­lélettel rendelkező és minden újra fogékony szakember- gárda. Bizonyságul szolgál erre az is, hogy viszonylag rö­vid működésük ellenére, s ma- roknyian is az idén már nem kevesebb, mint 100 millió fo­rintos bevételre számítanak. Bágyi Ferenc Szlovák dallal - magyar ajkon Új fesztiválon a kisnánaiak Az iskola és a szülők a község kapcsolatának erősítésére meg­lehetősen érdekesnek ígérkező kiállítás rendezésével egybekö­tött műsoros délutánra készül­nek Visontán. A Művelődési Házban no­vember 16-án sorra kerülő tárla­tot Ambrusz Józsefné polgár- mester nyitja meg. A bemuta­tón Kálmán Dorottya grafikák­kal, Csík János és Bódi József festményekkel jelentkezik. Az alkotók „felvezetésénél”, illetve az eseményt tovább szí­nesítő kultúrműsorban egyaránt Helytörténeti gyűjtemény kiala­kításához kezdtek Karácson- don a napokban. Debrei Mátyás polgármester egyelőre csak a beérkező régiségek, tárgyak, dokumentumok tárolására jelölt ki helyet a községházán, a ké­sőbbi önálló múzeum létrehozá­sát mindössze tet'vezi, az ön- kormányzat más tagjaival együtt. Kínálkozó megoldásnak lát­szik az anyag méltóbb elhelye­zésére a valamikori kántorla­kás, a mindmáig „kántoriskolá­nak” is nevezett épület, amit a község visszavásárlással átve­het az egyháztól. A település közepén lévő ingatlan a Barczy- tó partján fekszik, a hasonló nevű „erdő" mellett, amik ön­magukat kínálják kapcsolódó szabadidős létesítményeknek. A ligetet már tavaly elkezdték tisztítani, hogy szebb legyen, a falut ékesítse, s a saját forrású víz medrét is csapolással, kot­rással próbálták alkalmasabbá tenni szerepére. Ha nagyobb eredménnyel sikerül folytatni a munkát, idővel talán csóna­kázni is lehet a tavon, s gondo­zott utak csalogathatnak sétára a fák alatt, kedves padok pedig pihenőre a lombok árnyékában. szerepet vállalnak az oktatási intézményhez tartozók. Részint közelebbről is megismertetik az érdeklődőkkel a kiállítókat, másrészt előadóként lépnek pó­diumra. A legtehetségesebb diákok közül - a nyáron országos iro­dalmi pályázaton győztesként végzett - Szűcs Emese saját versét szavalja. Ugyanekkor a szervezők, rendezők - mint ér­tesültünk - még számos megle­petést is tartogatnak a minden bizonnyal szépszámú közön­ségnek. A múlt emlékei leltározás után, válogatással, származási helyük, adományozóik nevei­nek a feltüntetésével kerülnek majd a múzeumi tárlókba. Az épület egykori istállójából a legkülönfélébb gazdasági esz­közök, felszerelések külön be­mutatója lehet később. Ugyan­ekkor a község más helyén táj­ház is őrizheti a tovatűnt idők emlékét. A Táncsics Mihály ut­cában ugyanis akad még az el­képzeléshez illő lakás az 1800- as évekből. A mostaninál jobb sorsra érdemes porta „felélesz­tése” is cél lett így Karácson- don. A faluvédők-szépítők - élükön Juhász Istvánnal - azt 'szeretnék törekvéseikkel, hogy a helybeliekben az említettek­kel is ébren tartsák a tiszteletet a történelem, a hagyományok iránt, s muzeális ritkaságaik az ide látogató vagy átutazó ide­geneket se hagyják közömbö­sen. Azon vannak, hogy az ön- kormányzat már jövőre hozzá­foghasson a „kántorház” leg­alább legszükségesebb állag- megóvásához. Ha pedig lehet­séges, a község első múzeumát is megnyithassák a gyűjte­ményből. (gy-) A tavaly 10 esztendős kisnánai Mátragyöngye népdalkor kerek évfordulóját követő időszak sem kevésbé mozgalmas. Ahogyan a csoportot kezdet­től vezető, s énekesként is kí­sér get ő Huszár Mihályné idézi . találkozásunk idején: helyben a téli, községi falugyűlésen sze­repeltek először az idén műso­rukkal, aztán részt vettek a ta­tabányai országos versenyen, s felléptek ennek gáláján is. Au­gusztus 25-én a szlovákiai Stre- kov - Kürt - vendégei voltak, olyanok között énekeltek az it­teni fesztiválon, akik 40 évvel ezelőtt Kisnánáról kerültek a Felvidékre. Az ősszel szüreti összeállításukkal felkeresték Egert, Gyöngyöst, pódiumra áll­tak Mátraszentimrén, Sámson- házán, hogy otthoni felvonulá­sukat, fellépésüket már ne is említsük a szőlő, bor színpom­pás, hagyományos ünnepén. Nótáztak a békési Pitvaros hagyományőrzőivel is Kisná- nán, legutóbb meg a Veszprém megyei Öskü november 9-i népzenei találkozós falunapjára készültek éppen. S - többi között - azt terve­zik, hogy a poroszlói szárma­zású hímeves karnagy, Vas La­jos születésének 70. évforduló­ját köszöntő, december közepé­től a jövő áprilisig tartó orszá­gos vetélkedőre még szintén beneveznek. Az öt férfit és tizenöt nőt számláló — olykor néhány uno­kával is kiegészülő - lelkes tár­saság még a valamikor Do- moszlón működött szlovák kör­ből gyökerezik. Lévén akkori­ban ez a környék egyetlen nem­zetiségi klubja, oda jártak a kisnánaiak is beszélgetni, dalo- lászni anyanyelvükön. Azóta változott a helyzet, Kisnánán él jobban tovább a kedves, nemes tradíció, s az it­teni csoporthoz látogat át az a néhány domoszlói, akiben még elevenebb a régi emlék. Az akaratuk, a kedvük na­gyobb a lehetőségeiknél. Ha csupán községük, a szlovák ki­sebbségi önkormányzat, az Or­szágos Szlovák Önkormányzat és a Szlovák Szövetség támoga­tására számítanának, bármilyen jó szándékú is a segítségük, aligha tudnák úgy őrizni a múlt­jukat, mint különben teszik. Bi­zony, a támogatásként kapott forintokat, a pályázaton nyert tisztesebb summát is meg-meg kell toldaniuk a maguk áldozat- vállalásával, hogy amit oly féltő szeretettel vigyáznak, fennmaradjon még sokáig. Megmaradt régi viseletéiről mintázgatnak, varrnak is, ha kell, s így pompáznak megany- nyiszor, amikor csak közönség elé kerülnek. A Kisnánáról Domoszlóra elszármazott, de innen vissza­visszajáró klubvezető, Molnár Endréné a maga igyekezetével próbálja tartani bennük a lelket a tiszteletre méltó misszióhoz, s a budapesti művészeti vezető., Németh István könnyíti tovább, hogy a dal ajkukon maradjon, megkedveltethessék azt utóda­ikkal is. Fáradhatatlan buzgalmáért, kitartásáért, sikereiért - közöt­tük az eddigi legnagyobb elis­merésnek számító országos ezüst minősítéséért - csak di­csérni lehet a lelkes gárdát!- így ­Halmajugrán kiénekelt segítség Kiénekelte a támogatást a hal- majugrai Fekete Láng, roma­együttes a községi önkormány­zat legutóbbi ülésén. A képvise­lők a cigány nyelven előadott dalokat is megértették, s a ki­sebbségi önkormányzat mű­kedvelő csoportjának 100 ezer forintot szavaztak meg tarta­lékalapjukból hangszer, mikro­fon, erősítő, hangfal vásárlá­sára, amihez hozzá is kezdtek. Gyöngyöspata színházi buszai Az ősz eleje óta folyamatosan indulnak Gyöngyöspatáról a színházi buszok. Áz elmúlt va­sárnap a budapesti Kolibri Színházba teltkocsis gyermek- csoportot vittek, míg szerdán két busszal is szórakozni vágyó felnőttek utaztak a Vidám Szín­pad előadására. Solymosi idősek világnapi köszöntése Az idősek világnapja alkalmá­ból csütörtökön a gyöngyös- solymosi klub tagjait is köszön­tötték. A község nevében Lu­kács László polgármester tol­mácsolta a jókívánságokat, s látta vendégül uzsonnára a klubtagokat. Újabb pénzgyűjtés az imrei iskolához Az asztmás gyermekek gyógyí­tására is tervezett új mátraszentimrei iskolaépület kivitelezésének megkönnyíté­sére született alapítvány jóté­konysági bállal próbálja gyara­pítani forintjait ma, szombaton 19 órától a községi Vadvirág ét­teremben. A rendezvény véd­nökségét Fodor Gábor ország- gyűlési képviselő vállalta. Az egészségért Gyöngyöshalászon A hét közepére elkészült az új fogorvosi rendelő Gyöngyösha­lászon, s december 1-jétői a be­tegeket is fogadhatja. A vele közös épületben befejezés előtt áll a gyöngyösi Richter Gedeon gyógyszertár új fiókpatikája, ami tovább javítja majd a köz­ség egészségügyi ellátását. Öröm az udvaron - a domoszlói óvodások vára. Szabadidős központ Karácsondon Tervek a Barczy-tó körül A város legújabb galériájában A napokban új színfolttal gaz­dagodott a gyöngyösi kiállító- termek sora. Kortárs Képző- és Iparművészeti Galéria nyílt a Páter Kis Szaléz utcában. Az igényes, szépérzékkel megál­dott vásárlóréteg álma vált va­lóra ezzel, hiszen a Dióssy-te- rem megszűnését követően néha egészen a fővárosig kel­lett utazni egy-egy színvonalas festményért, kerámiáért... A fennálló helyzet arra ösz­tönözte Molnárné Kelemen Juditot, (az egri Rudnay-terem egykori vezetőjét), hogy saját galériát nyisson a hazánkban alkotó festők, grafikusok, iparművészek munkáiból. A kiállított tárgyak kielégítik a város lakosságának esztétikai igényeit, s nem elhanyagolható szempont, hogy az áraknak köszönhetően a szerényebb jö­vedelműek is hozzájuthatnak a művészi darabokhoz. Az első idők izgalmait élő galéria máris rendkívül gazdag kínálattal fogadja a betérő ér­deklődőket, akik kedvük sze­rint válogathatnak a bájos ke­rámiafigurák, színes illatszeres üvegcsék, vagy az egyedi ter­vezésű bőrtáskák között. A kiállítók jobbára országo­san elismert művészek, mun­káikkal szerepeltek már több hazai és külföldi tárlaton is. Most a gyöngyösi közönség is megismerkedhet - mások mellett - a Békés megyében élő Várkonyi János és Csuta György olajfestményeivel, Eg­resi Zsuzsanna lírai hangvételű színes rézkarcaival, Fülöp Il­dikó és Béla budapesti iparmű­vészek türkiz kerámiacsodái­val. Külön érdekességnek számítanak Victor Vasarely számozott nyomatai, a világ­hírű festő eredeti kézjegyével. Az újonnan nyílt galéria egyúttal remek lehetőséget nyújt a bemutatkozásra váró fiatal művészeknek is. Közü­lük érdemes megemlíteni Mu­rányi Éva nevét, aki kerámia­lámpáival, süteményeskészle­tével méltán számíthat a láto­gatók elismerésére. A kiállítóterem tulajdonosá­tól megtudtuk, hogy a most látható anyag idővel még bő­vülni fog, s a jövőben sor kerül majd néhány alkotó önálló tár­latára is. így a tervekben sze­repel Macskássy Izolda festő­művésznő és Vertél Andrea ke­ramikus bemutatkozása, noha az utóbbi jellegzetesen gro­teszk, játékos figuráiból már a jelenlegi kiállításon is kapunk ízelítőt. Újdonságnak számít, hogy a vevőket külön katalógusok tá­jékoztatják a művészek egyéb (a kiállításon nem szereplő) alkotásairól is, melyekből igény szerint rendelni lehet. Örömmel vesszük tudomá­sul az újabb magángaléria nyi­tását, mivel ezzel további lehe­tőség kínálkozik arra, hogy fá­radt szemeinket és lelkünket megpihentessük a szépen - amelyben a gyöngyösi terem nem szenved hiányt. Trojan Márta Abasanak, erdélyiek budapesti kirándulása Ötödik esztendeje énekel, két év óta pedig folyamatosan is sze­repel az abasári Aba Sámuel népdalkor az egyébként Gyön­gyösön dolgozó pedagógus, Kámány Árpád vezetésével. Nemrégiben Budapest több he­lyén is fellépett a gárda, vasár­nap pedig a pénteken vendég­ségbe érkezett erdélyi, kászon- altizi dalosokkal szerepel közös műsorban. Az önkormányzati kulturális küldöttség Barta Gábor pol­gármesterrel az élen látogatott mátraalji községünkbe a szom­széd országbeli testvérfaluból. Vendéglátóik - mint Juhász Béla abasári polgármestertől megtudtuk - szeretettel fogad­ták az ismerősöket, s hétfő haj­nalig tartó tartózkodásukat tő­lük telhetőén most is megpró­bálják emlékezetesebbé tenni. Ma, szombaton budapesti ki­rándulásra viszik, több érdekes múzeumba is elkalauzolják őket. Vasárnap délelőtt 10.30 órától szentmisén vesznek részt közösen az abasári templom­ban, míg délután a művelődési ház kulturális összeállításán osztoznak az erdélyiekkel. A szálláshelyeket ez alka­lommal is a családok biztosít­ják. Az a további cél is a kap­csolatok alakításában, erősíté­sében, fejlesztésében, hogy sokkal inkább ezekre a kis kö­zösségekre épüljön a barátság, a hivatalos delegációk cseréi he­lyett. S ezt szolgálják most is a szabadidős programok. (-ni)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom