Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-02 / 256. szám

1996. november 2., szombat Gyöngyös Es Körzete 5. oldal Gyöngyösorosziban elkészült a szennyvízhálózat Legutóbbi ülésén Gyöngyös- oroszi képviselő-testülete - több más mellett - Tóth Tiborné pol­gármestertől arról tájékozódha­tott, hogy elkészült a szennyvíz­hálózat, s már a műszaki átadá­sát is kitűzhették október 30-ra. Az idén még ingyenesen, ja­nuártól azonban szolgáltatás­ként használhatja a falu. Irodatechnikai szaküzletet nyitottak Gyöngyösön, a Bugát Pál téri kereskedőházban átadták a nagyközönségnek a Rotary Irodatechnikai Szaküzletet is. Farkas Imre cégtulajdonos mondott avatóbeszédet, majd bemutatta az új árudát, ahol a korábbihoz képest már dupla alapterületen, tetszetős ügyfél­váróval folytathatják a Canon termékek hivatalos forgalmazá­sát, szervizelését. Ugyanekkor más márkájú irodatechnikai be­rendezések, rádiótelefonok áru­sításával, komplett irodaházak berendezésével is foglalkoz­nak. (korcsog) Postai ígéret Márkáznák Márkáz község képviselői a na­pokban testületi ülésükön - több más mellett - tájékoztatták a Miskolci Postaigazgatóság munkatársát is a település tó­parti üdülőterületének szolgál­tatási igényeiről. A vendég a kívánság továb­bítására tett ígéretet, egyben pedig kérte, hogy az önkor­mányzat az igény mérlegelésé­hez adjon pontos településtér­képet, utcajegyzéket, teleknyil­vántartást, s szükség szerint gondoskodjon a házszámok el­helyezéséről, illetve az utak járhatóságáról. Mindezek ismeretében a pos­taigazgatóság a jövő tavasszal visszatér az ügyre, s lehetősé­gein belül azon lesz, hogy nyárra a markazi tóparton is bevezethesse az itt eddig még hiányzó ellátást. Hanák Kolos emlékére Bár kissé megkésve, néhány nap óta végre Abasáron is márványtábla emlékeztet a nagy hírű mátravidéki poli­hisztorra, a környék mező- gazdaságáért, idegenforgal­máért egyaránt sokat tett Ha­nák Kolosra. Az egykor szű- kebb hazáján túl is ismert ne­ves jogász, közéleti férfiú aba- sári kúriájából nemcsak min­tagazdaságot szervezett 200 holdnyi birtokán, hanem a község embereivel is jó szív­vel, sokat törődött. Több más mellett saját költségén tanít­tatta a helyi parasztságot a szőlőoltvány-készítésre a Mathiász János által indított tanfolyamon. S a mátraaljai faluhoz való kötődést, szeretetet azzal is kifejezte, hogy Ferencz Jó­zseftől időközben kapott ne­messége megszerzésénél az abasári előnevet vette fel. A település központjában, a polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblát az utókor nevében az Abasári Szölőoltvány-termelő Egyesü­let állította, s remélhetőleg örökre maga felé fordítja majd a figyelmet. Berzés diákok sikere Budapesten Budapesten került megrende­zésre a Julianus nyomán elne­vezésű vetélkedősorozat orszá­gos döntője. A téma ezúttal a_ finnugor népek komplex törté­nete volt. A megmérettetésen nagy­szerű Heves megyei siker szüle­tett, ugyanis a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola Vili-es csapata a harmadik helyet szerezte meg. Tagjai: Fodor Adrienn, Juhász Gábor, Oroszi György és Pong- rácz Attila. Felkészítő tanáruk Tóth Vilmos volt. Bár a Soproni Evangélikus Gimnázium és a Földes-Faze­kas miskolci, illetve budapesti vegyes csapat megelőzte őket, jobbaknak bizonyultak például a nagy múltú pannonhalmi bencés, valamint a sárospataki református gimnázium tanulói­nál. (F. A.) Akiket nem ráztak meg a gazdasági változások A parkettagyár új termékre készül A szakma hat hazai nagyüze­mének egyike a gyöngyösi Mátra Parkettagyár. Termé­keit tekintve azonban mozaik­ból, lamellából, s a később meghonosított lépcsőelemből, csigalépcsőből éppenséggel a legjelentősebb az országban. Nem kis büszkeséggel be­szél erről László Ferenc igaz­gató, amikor munkahelyükön hétköznapjaikról kérdezem. A harminc esztendeje alapí­tott, s negyedszázados műkö­désén még tavaly túllépett ipartelep - mint kiderül - azon kevesek közé tartozik, amelye­ket kevésbé, vagy nem is rá­zott meg a nagy gazdasági át­alakulás. Kezdettől folyama­tosan dolgozik, s ma is több műszakban termel. Ügyes, fegyelmezett kis gárdája majdcsaknem csalá­dias összeszokottságban, egyetértésben végzi a felada­tait. Félmilliárd forint körüli idei árbevételüknek is a na­gyobb hányada, mintegy 60 százaléka export. Külföldről németek, sváj­ciak, osztrákok, olaszok, hol­landok, s újabban görögök, spanyolok a megrendelők, de finn, dán, norvég, svéd vásár­lóik is akadtak már. Némi közvetítéssel így a keleti piac sem egészen idegen a szá­mukra. S a FAK-országok te­rületére eljutott öt kamion áruból is talán több lesz a „kóstolónál”.-Tavaly méretigazodással sikerült erősítenünk pozíción­kat a németeknél - magya­rázza az üzemigazgató -, s kontinensünk északi részén is biztatónak látszik kapcsolata­ink fejlődése. A délszláv ér­deklődés pedig további remé­nyekre adhat dkot. Ugyanak­kor nem kevésbé találjuk ör­A korszerű szárító vendetesnek, hogy az itthoni építőipar technológiájának ha­tározott javulása belföldön is meghozta a nagyobb érdeklő­dést irántunk. Felerészben viszonteladók - főleg magánkereskedők - az üzletfeleink, míg hasonló arányban magukat az építke­zőket szolgáljuk ki közvetlenül a gyárban. Otven kilométeres körből többnyire úgyszólván gondolkodás nélkül választják a művi beszerzést, s a legter­mészetesebb, hogy választék­ban, minőségben egyaránt iparkodunk kedvükre tenni. Mindenféle parkettával fog­lalkozunk. S egyebek mellett még balkon-, illetve kerítés­elemet is gyártunk. Vala­mennyit már többszínű, képes katalógusból kínáljuk. — Meddig nyújtózkodhat­nak?- Gyárunk minden területén akár jelenlegi termelésünk kétszeresére is képesek len­nénk. A fölösleges kapacitás azonban nem érződik különö­sebben. Házi átcsoportosítá­sokkal mindig a legkereset­tebb, legfontosabb gyártmá­nyokra összpontosítunk. Munkánkat jelentősen könnyíti az 1990-ben történt, meglehetősen nagy rekonst­rukció, aminek során például 500 köbméteres, világszínvo­nalú szárítóval is gyarapod­tunk. Ez pedig úgyszólván a „lelke” üzemünknek, tevé­kenységünknek! Kazánunkkal egész telepünk fűtését meg­oldhatjuk, s a tüzelést saját hulladékból biztosíthatjuk. Ezzel - miután az egyébként más célra alkalmatlan anyagot brikettáljuk is külön termé­künkhöz -áfa teljes felhasz­nálására mód nyílik nálunk. További fejlesztésünk a la­mella-parkettához, bútorléc­hez nemrég vásárolt hétfejes csiszológép, míg legközelebb a végelő-berendezés munkába állítása következik. Célunk a nagyobb méretű tömörfa-la­pok előállítása, ami asztalok­hoz, különféle más konyhabú­torokhoz, esztergált lábakhoz keresett termék. (gyóni) A „vadásztöltényről” tárgyaltak A gyöngyösi városházán a kör­nyékbeli jegyzők a minap a vadászati törvényről tárgyal­tak. .Az eseményen megjelent s felszólalt dr. Faragó István, a városi ügyészség munkatársa is. Dr. Komiéi Károly városi jegyző elmondta, hogy a tör­vény csak egyetértési és javas- lattételi lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak. Ráadásul két hónapot késett a végrehaj­tási utasítása. A rendelkezés szerint a hiva­talokban ki kell függeszteni a térképeket és hirdetményeket, amelyek érintik a vadászati te­rületeket. A vadászati földnek minő­sülő területek tulajdonosai személyesen vagy képviselőik útján járhatnak el. Ha egy terü­letre többen is kémek vadászati jogot, akkor előbb megegye­zésre szólítják fel a feleket, máskülönben a vadászati ható­ság dönt. Kényszerhatározatok is szü­lethetnek, ahol nem tettek ele­get a jogszabályban foglaltak­nak. Csak térségekben szabad gondolkozni, mert a vadászati hatóság nem veszi figyelembe a közigazgatási határokat. Dr. Komiéi Károly gyön­gyösi jegyző felvetette a kistér­ségi társulás lehetőségét is, ám vannak települések - mint pél­dául Nagyréde, hogy csupán egyre utaljunk -, ahol ayadel- tartó képesség megvan, és a tu­lajdonosok saját területükön szeretnék gyakorolni a vadá­szatot. Mint elhangzott még - több más mellett -, a vadászoknak előzetesen kellett volna megke­resniük a földtulajdonosokat, és felkérniük az illetékes önkor­mányzati jegyzőket képviselő­iknek, különben mesterségesen szított ellentétek alakulhatnak ki a vadászok és a földtulajdo­nosok között. Ami kevésbé szerencsés, s cseppet sem kívánatos. (fáczán) Vámosgyörk új képviselője Medve Jánosné lett a vámos- györki önkormányzat új tagja., A községi képviselő a napok­ban az esküt is letette már Torna István polgármester előtt. Domoszlóiak ópusztaszeren Hangulatos kiránduláson vettek részt e hét elején a domoszlói ál­talános iskolások. Az 5. és 8. osztályos kisdiákok országjárá­suk alkalmával az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban tettek látogatást. Halmajugrai képviselők főhajtása Hét közepi ülésüket főhajtással kezdték a községi képviselők Halmajugrán. Munkájuk meg­kezdése előtt a hősök emlékmű­veinél időztek néhány percre, koszorút helyeztek el, gyertyát gyújtottak kegyeletadásul. Ország-világj árók kastélylátogatóban A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ ország-világjárók klubjában novemberben is foly­tatódnak a találkozók. Szerdán, 6-án Juhász András ny. tanár Kromeriz kastélyába viszi láto­gatásra előadásán az érdeklő­dőket. Jövőre jubilál Mátraszentimre Mátraszentimrén az idén elma­rad az Imre szót nevükben vi­selő magyar települések képvi­selőinek találkozója és Szent Imre szobrának felállítása a község központjában. A terve­zett programokkal a jövőre 50 esztendős hegyvidéki falu jubi­leumi eseményeit gazdagítják. Erdélyi csoport Abasár vendége Erdélyi testvérfalujukból, Ká- szonaltizról várnak autóbusznyi csoportot az abasáíiak novem­ber 8-án. Bart a Gábor polgár- mester vezetésével az önkor­mányzati kulturális küldöttség háromnapos látogatása során műsorral is szerepel ' a helyi népdalkörrel együtt. Művek, struccal A Karácsondon élő, alkotó' Ka- rácsondi Imre költő újabban sa­játos tevékenységgel naiv fénymásoló művészként is hallat magáról. Házuk korábbi gazdasági épületéből alakította ki műter­mét, ahol a nyáron több hétre amerikai vendége is volt. Az Ohióból érkezett Christine French tanárnő természetesen ezúttal is dolgozott, és munkái­ból ízelítőt adott az itt születő későbbi magángaléria számára. Más remekeit pedig kiállí­tásra küldte Nagyrédére, ahol a Muskátli vendéglőben mától a nagyközönség is láthatja. A tárlatot Kereszty András, a MÚOSZ elnöke nyitja meg. S lévén a helyszín étterem, a ren­dezők további nem mindennapi csemegével is szolgálnak majd. Strucchúsból is tálalnak étket, egy rédei tenyésztő jóvoltából. Gyöngyösi galériák kiállításai Gyöngyösön ezekben a hetek­ben két kiváló művész mun­kásságával is ismerkedhetünk közelebbről a Wachot Sándor Városi Könyvtár, illetve a Mátra Művelődési Központ jó­voltából. Október 18-tól látogathatják az érdeklődők a Karcagon élő Fejér Csábh festőművész kiál­lítását a könyvtári galériában. Az idén 60. születésnapját ünneplő művész utoljára 18 évvel ezelőtt szerepelt képei­vel a mátraaljai városban. Fes­tészete a nagy múlttal rendel­kező hódmezővásárhelyi is­kola művészetéből táplálkozik. A század első felében olyan neves egyéniségek működtek ebben az alföldi városban, mint például Tornyai János, Rudnay Gyula, Barcsay Jenő. Fejér Csaba alkotásain - elődeihez hasonlóan - fel-fel- villant egy-egy falurészletet, néptelen havas utcát, s magyar tájakat, tájegységeket idéző ál­latokat. Ezek a festmények mély nosztalgiával vannak át­itatva, csakúgy, mint a kiállítás jelentős részét képező csend­életek is, amelyeken egyszerű berendezési tárgyak, asztalok, székek, festékestégelyek val­lanak a művész világáról, gon­dolatairól. Fejér Csaba képein a közön­séges farönkök és vödrök is - a szokatlan színkezelésnek és a sajátos ábrázolásmódnak kö­szönhetően - komoly filozófiai tartalmat közvetítenek. A lilás-fehéres tónusú, csonka téli fákat ábrázoló kö­dös tájkép az eltévelyedett ember metaforája is lehetne. S uyanez a hideg hanghordozás jellemzi a tárlaton szereplő összes többi művet is. Hűvös lilák, szürkék, szürkéskékek, hideg vörösek határozzák meg a képek alaphangulatát. A sok-sok tájkép és csen­délet között feltűnik egy idő­sebb férfi portréja is, amely a művész remek jellemábrázoló tehetségét dicséri. A ráncolt homlokú, szomorú szemű arc gazdag élettapasztalatról, ke­serű múltról és magányos je­lenről árulkodik. Ez a magány, elhagyatottság érződik több más alkotásán is. Fejér Csaba az „alföldi is­kola” hagyományaiból kiin­dulva egy teljesen önálló, ere­deti stílust hozott létre, mely méltán emelte őt a hódmező­vásárhelyi kör legnagyobb művészei közé. A vásárhelyi iskola jeles képviselőjének - aki egyéb­ként életének kerek évforduló­ját nem ünnepli külön tárlattal, legfeljebb csöndben gondolt erre Gyöngyösön - művei no­vember 24-ig megtekinthetők. A Mátra Művelődési Köz­pont Vértanú utcai Pincegalé­riájában október hónapban Borics József festményei és grafikái kerültek bemutatásra. A festők kedvelt témája, a táj, az embert körülölelő ter­mészet rendkívül változatosan jelenik meg a siroki tanár ké­pein. Míg az olajfestményen megelevenedő, ragyogó napsü­tésben úszó, dús lombú fák a realitást, a valóságot tükrözik, addig a pasztellképek puha zöldjei, lilái és barnái folyó­parti látomást hívnak életre. A kontúrok elmosódnak, s az is­merős vidék a leheletfinom pontok és vonalak nyomán álomképpé, hangulattá alakul át. Ebből a különleges, lebegő állapotból a művész grafikái vezetnek ki bennünket, melyek ismételten a szemünkkel érzé­kelt természet darabkáit mutat­ják be. A művek ezen csoport­jánál főként az alapos, aprólé­kos kidolgozásra, az anatómiai pontossággal megrajzolt fákra, bokrokra érdemes odafigyel­nünk. A megragadó kiállítás no­vember 14-ig várja az érdeklő­dőket. Trojan Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom