Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

4. oldal Horizont 1996. október 8., kedd HEVES MEGYEI aroma tájékoztató 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 ___ Ö tlettől a termékig, Debrecenben Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudva­rán negyedik alkalommal ren­dezik meg az Ötlettől a termé­kig ’96 kiállítást. Mindazon öt­leteket, eszközöket, vizsgálati módszereket lehet bemutatni, illetve megtekinteni, amelyek­ből piacképes termék fejleszt­hető, állítható elő. A kiállításon jelen lesznek az innováció és a műszaki fejlesz­tés legfontosabb integráló és közvetítő szervezetei, így az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzetközi Tech­nológiai Intézet, az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, a Convent Ipari Koc­kázati Tőkebefektető Rt. A fenti szervezetek folyamatos tanács­adással és közreműködéssel biztosítják a gazdasági kapcso­latok építését, közvetítését, szervezését. Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy aki az érdeklődésen kívül maga is kiállítana, jelentkezési lapot a Heves Megyei Kémüves Kamara irodájában Egerben, a Hadnagy u. 6. alatt igényelhet. A kiállítás november 18-19- én kerül megrendezésre. A je­lentkezéseket a beérkezés sor­rendjében fogadják el. Üzleti ajánlatok Német cégek érdeklődése: KERES: KE-678 Lemezmeg­munkáló üzemekkel keresik a kapcsolatot, melyek cca. 0,60x0,60 méter nagyságú, 2 mm vastagságú hajlított le­mezalkatrészeket gyártaná­nak, s rajtuk porszórással fe­hér réteget képeznének. KE-679 Gépeket, berendezé­seket és acélszerkezeteket gyártó cég olyan partnert ke­res, aki - típusonként évente 100-500 db - lánckereket és fogaskereket szállítana. KE-682 Dísz-csomagolópapí­rok gyártásával foglalkozó cég vezérképviselőt keres hazánk területére papíráru-, iroda- és írószer-nagykereskedelem és/ vagy élelmiszer-nagykereske­delem területén. VEGYES: VE-059 Holland üz­letasszony érdeklődik lovak­kal és lovaglással kapcsolatos felszerelések magyarországi vásárlása iránt. Szívesen köz­vetítene magyar-holland ex­port-import ügyleteket is. Kőműveseknek mestervizsga-előkészítő A hevesi Eötvös József Közép­iskola a Heves Megyei Kéz­műves Kamara megbízásából mestervizsga-előkészítő tanfo­lyamot szervez kőműves szakmában. A tanfolyam várhatóan ok­tóber végén indul, és a jelent­kezők tavasszal szerezhetnek mesterlevelet a kamara mes­tervizsga-bizottsága előtt tett sikeres vizsgával. A vizsgáról és a tanfolyam-, ról részletes információ kap­ható a hevesi középiskola igazgatóhelyettesétől, Fodor Endrétől (36/346-118), illetve Szabó Ildikótól, a Heves Me­gyei Kézműves Kamara mun­katársától Egerben, a 36/429- 891 telefonszámon. Kőbányán: Automobil ’96 kiállítás Az Autómobil '96 autótech­nika-kiállítást október 9-13. között rendezi a Haris Keres­kedőház Kft. és a Hungexpo Rt. a Budapesti Vásárközpont terü­letén. A 9. Nemzetközi Jármű­ipari Szakkiállítás és az 1994­ben bevezetett kétéves ritmus­nak megfelelően idén elsősor­ban az autó-háttéripar termé­keit, szolgáltatásait láthatja a közönség. A nettó kiállítási te­rület kb. 20 ezer négyzetméter lesz, az A, B, C, D, F pavilonok és a kapcsolódó szabad terüle­tek állnak a kiállítók rendelke­zésére. A szervezők 250-260 cég részvételére, valamint kö­rülbelül 120 ezer látogató (eb­ből 20 ezer szakmai) érdeklő­désére számítanak. Ji ogszabályfigyel A tűzvédelmi bírságról... 11611996. (VII. 24.) számú korm. rendelet. Ez lehe­tővé teszi a tűzvédelmi bírság kiszabását egyes, tűz­védelemmel kapcsolatos előírások megszegése ese­tén, például, ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatá­sáról a munkáltató nem gondoskodott, vagy ha a tűz­védelem szakvizsgához kötött tevékenységét szak­vizsga nélkül végzik. A bírság összege akár 3 millió forintig is terjedhet, az idézett két szabályszegés esetén az érintett mun­kavállalók havi átlagbérének 10 százalékát el kell érnie. A bírságot a tűzoltóság javaslatára az önkor­mányzat jegyzője szabja ki. Rendelet a veszélyes hulladékokról... 10211996. (VII. 12.) korm. számú rendelet. Az új szabály meghatározza a veszélyes hulladék fogal­mát, illetve az ilyen hulladék keletkezésével, szállí­tásával kapcsolatos egyéb fogalmakat. Fontos, hogy az a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik (termelő), köteles hulladék-gaz­dálkodási tervet és minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készí­teni. A termelő évente bejelentést köteles tenni a környezetvédelmi hatóságnak, továbbá nyilvántar­tást kell vezetnie a veszélyes hulladékokról. A veszé­lyes hulladékokat kezelő és tároló létesítményeiről és berendezéseiről üzemnaplót köteles vezetni. A hulladékgazdálkodási terv és az anyagmérleg azon vállalkozásoknál kötelező, amelyeknél évente: I. veszélyességi osztályú hulladékból 50 kg, II. ve­szélyességi osztályú hulladékból 100 kg, III. veszé­lyességi osztályú hulladékból 1000 kg mennyiségnél több keletkezik. A veszélyes hulladékok jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Csak pél­daképpen néhány hulladék besorolása:- Elhasznált növényi olajok II. osztályú- Akkumulátorok I. osztályú- Fáradt olaj II. osztályú- Oldószerek I. osztályú- Lakkmaradékok II. osztályú A törvényben foglalt előírások megszegőivel szem­ben bírságot kell kiszabni. A tisztességtelen piaci magatartás és a verseny­korlátozás tilalma Az 1997. január 1-jén hatályba lépő 1996. évi LXV1I. törvény tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Rendelkezik a törvény a vállalkozások összefonódásáról és annak ellenőr­zéséről, a Gazdasági Versenyhivatalról és eljárásá­nak rendjéről, a Versenyhivatal által indítható perről és a bírósági verseny-felügyeleti eljárásról. (Magyar Közlöny 56. száma). Minőségi kifogások A 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet módosítása alapján a vállalat (vállalkozó) a vásárló kifogását csak az áru eladásakor adott fizetési bizonylat ellenében köteles megvizsgálni. A rendelet melléklete, mely a kifogás esetén a jegyzőkönyvet tartalmazza, értelemszerűen a fentiek szerint módosul. (Magyar Közlöny 52. sz.) Munkáltatóknak a táppénz-hozzájárulási eljárásról Korábban már szóltunk arról, hogy a társadalombiz­tosítási törvény 1996. január hó 1-jétől kiegészült azzal a rendelkezéssel, mely szerint a munkáltató - ideértve az iparosokat, egyéni vállalkozókat is - a táppénzkiadások fedezetéhez a biztosítottnak (al­kalmazottnak, segítő családtagnak, szakmunkástanu­lónak) a keresőképtelen megbetegedése, valamint kórházi (klinikai) ápolásának időtartamára folyósí­tott táppénz egyharmadának megfizetésével köteles hozzájárulni. Az említett törvényi rendelkezés végrehajtására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója utasítást adott ki a megyei (fővárosi) egészségiztosí- tási pénztárak (kirendeltségek) számára. (Az utasítás megtalálható a Társadalombiztosítási Közlöny 1996. április 11.3. számában). A törvény gyakorlati alkal­mazása tehát megkezdődött. Erre kívánjuk felkészí­teni azokat az iparosokat, egyéni vállalkozókat, akik alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztatnak, il­letve szakmunkástanulót képeznek. A segítő család­tagok és a szakmunkástanulók is beletartoznak a „biztosítottak" körébe, ezért az ő esetükben is alkal­mazni kell a munkáltatókat terhelő táppénz-hozzájá­rulás szabályát. A táppénz teljes összegét a folyósító szervek, ipa­rosok, egyéni vállalkozók esetében a területileg ille­tékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) „megelőlegezi”, s a táppénz folyósításával egyidejű­leg a hozzájárulás összegéről fizetési meghagyás ki­bocsátásával értesíti a munkáltatót. Az utasítás főbb, az iparosokat, egyéni vállalkozókat mint munkálta­tókat érintő rendelkezései: A munkálatói hozzájárulást a munkavállaló, se­gítő családtag, a biztosított szakmunkástanuló 1995. december hó 31-ét követően kezdődő keresőképte­lensége esetén kell megállapítani, illetve megfizetni. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem vonatko­zik a biztosítás megszűnését követően kifizetett táp­pénzre. Például a munkáltató felmond alkalmazottjának, aki a felmondási idő alatt keresőképtelen beteg lesz, keresőképtelenségének arra az időtartamára, amelyre keresetét - a felmondási időre járó bérét - megkapja, táppénz nem jár. Egy neversi múzeumigazgató Egerben A franciákat lázba hozza a magyar népviselet? Az egri Dobó István Vármú­zeum egyik eldugott szobács­kájábán - egy terráriumbán, egy valódi skorpió által őrizve - sikerült néhány szót váltar nunk a burgundiai Chateau Chinon-i Múzeum nálunk vendégeskedő igazgatójával, Jean Francois Garnier úrral. A 193 centiméteres képzőmű­vész muzeológus nem kisebb okból van Egerben, mint hogy a magyar népviseletekből válo­gasson egy kiállításra valót a franciáknak.- Felfelé jövet a várban francia turistákkal találkoztam. Létezik az, hogy az ön honfitár­sait nemcsak a történelmünk, hanem a folklórunk is érdekli?- A franciákat azért érdekli a néprajz, mert nálunk sokkal ke­vesebb a megmaradt tárgyi em­lék a múltból, ezért ha a magyar folklórt megismerik, egy kicsit önmagukhoz is közelebb kerül­nek.- Milyen előzménye van az ön itteni munkájának?-A Dobó István Vármúze­ummal már nem új a kapcsola­tunk, dr. Petercsák Tivadar igazgatót már régebbről isme­rem. Korábban Maconban - Eger testvérvárosában - dol­goztam, s akkor szövődött a ba­rátság. Két éve itt, az egri vár­ban volt kiállításunk, s ez az előkészületben lévő voltakép­pen annak viszonzása lesz ná­lunk. Tudni kell, hogy az álta­lam irányított múzeum a visele­teket gyűjti a XVIII-X1X. szá­zadból. Intézményünk tőszom­szédságában van a Mitterrand Múzeum: városunk nevezetes­sége ugyanis az, hogy az elnök korábban hosszú ideig itt volt polgármester. Később sem fe­ledkezett meg rólunk, s a kül­földön kapott ajándéktárgyakat ezen a kiállítóhelyen mutatja be a franciáknak. A látogatók szerte az országból - és kül­földről is - felkeresik ezt a he­lyet, s mellette a mi bemutató­inkat is. Úgy tervezzük, hogy Csif- fáryné Schwalm Edit néprajzos muzeológus által összeváloga­tott anyagot öt-hat hónapon át tárjuk a közönség elé. Pontos dátumot még nem tudok, erről még tárgyalunk, de minden­képpen a jövő esztendőben.- Mi az, ami ebből a 400 da­rabos kollekcióból Frankhon­ban különös érdeklődésre szá­míthat?-Nálunk a népviselet - ha még egyáltalán fellelhető - fe­kete és fehér, rendkívül komor. Számunkra ezért egzotikus a magyar öltözetek színgazdag­sága, formai sokszínűsége. Kü­lönösen a matyó mintát szere­tik. Egerből viszont többségé­ben palóc ruhákat, használati tárgyakat viszünk. Nagyon gazdag az az anyag, amiből most válogattunk. Úgy terve­zem, hogy egy teljesen eredeti népi szobabelsőt mutatunk majd be.- Gondolja, hogy ez emlékez­teti a látogatókat saját múlt­jukra is?- A szakemberek szerint a népművészet ugyanaz a Kau­kázustól az Atlanti-óceánig. Csak variációk vannak. Hiszen Európához tartozunk mindany- nyian.-Apropó, ha egy jelmezes fesztiválon népviseletet kellene öltenie, mit venne magára?- Bármit, ami méretben jó rám - utal önironikusan szokat­lan magasságára. Egyébként - ez nálunk nem szokványos - van egy lenvászon ingem, amely 120 éves, és még a déd­apám viselte. Ezt különleges alkalmakkor magamra öltöm, de csak évente egyszer, nehogy tönkremenjen... Magam is gyűjtő vagyok, hivatalból a ru­hákat, magánszorgalomból a régi fazekakat, cserépedénye­ket gyűjtöm. Garnier úr Egerben mind­emellett újabb és újabb élmé­nyeket és barátságokat is gyűj­tött, s igazán reméli, hogy hosszú távú lesz kapcsolata a megye múzeumával. (jámbor) Immár az ötödik alkalommal Egerben is Magyar áruk hete a Centrum Áruházban Tegnap - immár ötödik alkalommal - az egri Centrum Áru­házban is megnyílt a Magyar Áruk Hete. Az október 22-ig tartó kereskedelmi akció célja, hogy a hazai termékeknek esélyegyenlőséget biztosítson. Mint Kovács János igazgatótól megtudtuk, a magyar áruk hete akciót a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara már 1992- ben felkarolta. Abban az évben a Fogjunk össze, hogy segíthes­sünk mozgalom keretében a fcentrum Áruházak a rászoru­lók támogatását tűzték célul. Ennek megvalósítására az ak­ció teljes forgalmának egy szá­zalékát utalták át önkormányza­toknak, a hátrányos helyzetűek megsegítésére. 1993-ban a ma­gyar áruk hetén értékesített ha­zai termékek forgalmának egy százalékával támogatták a kul­túrát. 1994-ben a Megújulás, divat, korszerűség, exportké­pesség jegyében rendezték a már meglévő és új szállítópart­nerekkel, a BNV-vel egy idő­ben. Az összefogás keretében a gazdakörökön keresztül az ős­termelők is bekapcsolódtak az akcióba. Tavaly a minőséget helyezték az akció homlokterébe. Ezzel párhuzamosan szeptemberben Támogasd az iskoládat néven az oktatási intézményeknek azt a lehetőséget kínálták, hogy hívják fel tanulóik és családjaik figyelmét a Centrum áruházi vásárlásokra. Az ennek hatá­sára jelentkezett forgalom 5 százalékát még abban az évben visszajuttatták az iskoláknak. Az idén először 22 felsőfokú intézményben tanuló hallgató tandíjfizetését vállalták át. A mostani héthez a millecentená- rium gondolatát kapcsolták úgy, hogy bemutatják a hazai iparművészet és kézművesség remekműveit, hagyományőrző képzőművészetünket. Jean Francois Garnier Zay Zoltán tanár, tolmács társasá­gában FOTÓ: LÓNYAINÉ NAGY ÉVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom